Yuhannáay Elhámay Ketáb
Yuhannáay Elhámay Ketábay Pajjár
Yuhannáay Elhámay Ketábay nebisók, chár randá wati námá gipt ke man Yuhanná án (1:1, 4, 9; 22:8). Géshterén zántkáráni hayál hamesh ent ke é, Issá Masihay kásedén Yuhanná ent, hamá ke tán say sálá Issáay hamráh at o cháromi Enjili nebeshtah kortag ke Yuhannáay Enjil gwashaga bit.
Cha é ketábay wánagá, zánaga bit ke eshiay nebeshtah kanagay wahdá Issáay báwarmand zolm o zórákiay chérá atant. Gomán esh ent ke é zolm o zór, Rumi Kaysar Néró (54 tán 68 miládiá) yá Domityánay (81 tán 96 miládiá) zamánagá butag. Yuhannáay jend, Patmus námén jazirahéá darándhéh kanag butagat (1:9). Patmus, anchén jáhé at ke Rumay sarkárá, mardom pa sezáyá déma dátant.
Ketáb chosh bendáta bit: “Issá Masihay elhám, ke Hodáyá áiárá dát tánke wati hezmatkáráná hamá chizzán pésh bedárit ke allam zutt bayagi atant” (1:1). Ketáb Issáay bárawá ent ke cha marká jáhi jatag. Yuhanná, Issáay jendá wati awali elhámay tahá gendit (1:9–18). Issá hokma dant: “Harché ke taw distag, harché ke annun bayagá ent o harché ke randterá bit, nebeshtahesh kan” (1:19). Bázénéay hayálá, é habar pa ketábay máná kanagá rahshóni ant.
Ketábay domi o sayomi dar, kágad ant ke pa hapt kelisáyá nebeshtah kanag butagant. Ketábay mantagén bahr é gappay sará ent ke cha Yuhannáay marká o rand ché bit.
É ketábá ráz o ramz báz mán ent o bázénéay máná zánag nabutag. Paméshká má báyad ent wánagay wahdá é ketábá cha wat géshén máná mán makanén. Chónáhá Elhámay ketáb, wati bázén ráz o ramzé wat máná kant; kelisá, cherágdán gwashag butagant (1:20); Urshalim, gwarándhay bánór gwashag butag (21:9–10); mazanén kahbag pa Bábelay shahrá eshárah ent (17:1, 5) ke zeminay bádsháháni sará hákemia kant (17:18). Shahray haptén kóhay habar (17:9), hayálá dém pa Rumá ham bárt.
É ketábay dega hásén gappé, haptay hesáb ent. Hapt chizzay nám báz randá geraga bit, bezán hapt mohr ant (6:1—8:1), hapt karná ant (8:2—11:9), hapt tás ant (15:1—16:21) o har yakkéay sará alkápiá habar kanaga bit. Haptay ramzi máná “sarjami” ent.
Ketábay bázén chizzéay máná kanag satar grán bebit bale ketábay kolaw tachk ent: Issá Masih wátarra kant o kayt (19:11–21; 22:7), mordagáni dádrasia bit (22:11–15), harkasá ke Issá Masihay sará báwar kortag, nókén Urshalimá, nókén zemin o nókén ásmáná gón Issá Masihá yakjáha bit, abad tán abad (21:1—22:5).
1
Péshlabz
Issá Masihay hamá elhám ke Hodáyá áiárá dát tán wati hezmatkárán hamá chizzán pésh bedárit ke allam zutt bayagi atant. Áiá wati préshtagé pa wati hezmatkár Yuhannáyá rawán dát tán é elhám áshkár bebit. Yuhannáyá hamá chizzáni gwáhi dát ke distagatanti, bezán Hodáay habar o Issá Masihay sháhedi. Bahtáwar hamá ent ke é péshgóiay labzán pa borztawária wánit o bahtáwar hamá ant ke é péshgóiay labzán gósha dárant o harché ke nebisag butag, wati delá dárantesh, chéá ke wahd nazzikk ent.
Drahbát
4-6 Cha Yuhannáay némagá, pa Ásiáay* damagay haptén kelisáyán:
Cha hamáiay jenday némagá ke hastent, hast butag o áyagi ent, cha hamá haptén ruháni némagá ke áiay bádsháhi tahtay démá ant o cha wapádárén sháhed Issá Masihay némagá shomárá rahmat o émeni sar bát. Issá Masih hamá awali ent ke cha mordagán zendag butag o donyáay bádsháháni hákem ent. Shán o shawkat o zór, abad tán abad hamáiá sar bát ke márá dósta dárit o gón wati hóná márá cha gonáhán ázáti kortag o dini péshwá o bádsháhié jórhi kortag ke áiay Hodáén Petay hezmatá bekanén. Anchosh bát. Ámin.
Bechár, á gón jambarán pédák ent o
hamok chamm áiá gendit,
hamá ham ke áiay jánesh thong thong kortag o
zeminay sajjahén kawm hamáiay sawabá porsiga bant.
Haw, anchosh bát. Ámin.
Hodáwandén Hodá gwashit: “Bendát man án o halási man án, hamá ke hastent, hast butag o áyagi ent, porwák, á man án.”
Yuhannáay elhámay bendát
Man, Yuhanná, shomay brát án o hamá ázár, bádsháhi o sabr o ópárá shomay hamráh án ke márá Issáay námay sawabá rasant. Man Hodáay habar o Issáay sháhediay sawabá Patmusay jazirahá atán. 10 Hodáwanday róchá§ Hodáay Ruh mani delá potert o man eshkot ke poshtá borzén tawáré but, gwashaygá karnáay* tawáré at. 11 Gwashti: “É chizzán ke taw genday, ketábéay tahá nebeshtahesh kan o pa haptén kelisáyán démesh day, pa Epésos, Samurná, Pergámum, Tyátirah, Sárdis, Piládelpiá o Lawdikiáay kelisáyán.”
12 Man hamá tawáray némagá chakk jat ke gón man habará at. Man ke chakk tarrént, hapt teláhén cherágdánon dist o 13 cherágdánáni nyámá ensáni chokkéay dhawléné diston, drájén pashké gwará ati ke tán pádán at o sénagá teláhén patthié bastagati. 14 Sar o mudi chó pazhmá espét atant, chó barpá espét, o chammi chó ásay bránzá. 15 Pádi purah táptagén brenj atant ke ásay kurahéá rók atant o tawári chó bázén ápáni tawárá at. 16 Hapt estári rástén dastá at o cha áiay dapá dodapén tézén zahmé dar áyagá at. Démi gón wati sarjamén rozhná chó róchá drapshagá at.
17 Man ke dist, purah mordagé bután o áiay pádáni démá kaptán. Wati rástén dasti mani sará ér kort o gwashti: “Mators, man awali o áheri án. 18 Man zendagén án. Man mortagatán o bechár, nun zendag án, abad tán abad. Mark o mordagáni jahánay kelit maná gón ant. 19 Paméshká harché ke taw dist, harché ke annun bayagá ent o harché ke démterá bit, nebeshtahesh kan. 20 Haptén estár ke taw mani rástén dastá distant, áyáni o haptén teláhén cherágdánáni ráz esh ent: haptén estár haptén kelisáyáni préshtag ant o haptén cherágdán haptén kelisá ant.”
* 1:4-6 Á wahdá, Ásiáay máná annugén Torkiahay rónendi némag at. 1:8 Asligén nebeshtánká pa bendát o halásiá Yunáni zobánay awali o áheri ábáni nám gerag butag. 1:9 Ópár, bezán sabr, tahambol, bardásht. § 1:10 Bezán Yakshambehay róchá. * 1:10 Karná sornáay dhawlén sázé. 1:15 Kurah, mazanén chollé ke ódá ásay tahá kunzag, matth o dega chizza pachant.