Yuhannáay Elhámay Ketáb
Yuhannáay Elhámay Ketábay Pajjár
Yuhannáay Elhámay Ketábay nebisók, chár randá wati námá gipt ke man Yuhanná án (1:1, 4, 9; 22:8). Géshterén zántkáráni hayál hamesh ent ke é, Issá Masihay kásedén Yuhanná ent, hamá ke tán say sálá Issáay hamráh at o cháromi Enjili nebeshtah kortag ke Yuhannáay Enjil gwashaga bit.
Cha é ketábay wánagá, zánaga bit ke eshiay nebeshtah kanagay wahdá Issáay báwarmand zolm o zórákiay chérá atant. Gomán esh ent ke é zolm o zór, Rumi Kaysar Néró (54 tán 68 miládiá) yá Domityánay (81 tán 96 miládiá) zamánagá butag. Yuhannáay jend, Patmus námén jazirahéá darándhéh kanag butagat (1:9). Patmus, anchén jáhé at ke Rumay sarkárá, mardom pa sezáyá déma dátant.
Ketáb chosh bendáta bit: “Issá Masihay elhám, ke Hodáyá áiárá dát tánke wati hezmatkáráná hamá chizzán pésh bedárit ke allam zutt bayagi atant” (1:1). Ketáb Issáay bárawá ent ke cha marká jáhi jatag. Yuhanná, Issáay jendá wati awali elhámay tahá gendit (1:9–18). Issá hokma dant: “Harché ke taw distag, harché ke annun bayagá ent o harché ke randterá bit, nebeshtahesh kan” (1:19). Bázénéay hayálá, é habar pa ketábay máná kanagá rahshóni ant.
Ketábay domi o sayomi dar, kágad ant ke pa hapt kelisáyá nebeshtah kanag butagant. Ketábay mantagén bahr é gappay sará ent ke cha Yuhannáay marká o rand ché bit.
É ketábá ráz o ramz báz mán ent o bázénéay máná zánag nabutag. Paméshká má báyad ent wánagay wahdá é ketábá cha wat géshén máná mán makanén. Chónáhá Elhámay ketáb, wati bázén ráz o ramzé wat máná kant; kelisá, cherágdán gwashag butagant (1:20); Urshalim, gwarándhay bánór gwashag butag (21:9–10); mazanén kahbag pa Bábelay shahrá eshárah ent (17:1, 5) ke zeminay bádsháháni sará hákemia kant (17:18). Shahray haptén kóhay habar (17:9), hayálá dém pa Rumá ham bárt.
É ketábay dega hásén gappé, haptay hesáb ent. Hapt chizzay nám báz randá geraga bit, bezán hapt mohr ant (6:1—8:1), hapt karná ant (8:2—11:9), hapt tás ant (15:1—16:21) o har yakkéay sará alkápiá habar kanaga bit. Haptay ramzi máná “sarjami” ent.
Ketábay bázén chizzéay máná kanag satar grán bebit bale ketábay kolaw tachk ent: Issá Masih wátarra kant o kayt (19:11–21; 22:7), mordagáni dádrasia bit (22:11–15), harkasá ke Issá Masihay sará báwar kortag, nókén Urshalimá, nókén zemin o nókén ásmáná gón Issá Masihá yakjáha bit, abad tán abad (21:1—22:5).
1
Péshlabz
1 Issá Masihay hamá elhám ke Hodáyá áiárá dát tán wati hezmatkárán hamá chizzán pésh bedárit ke allam zutt bayagi atant. Áiá wati préshtagé pa wati hezmatkár Yuhannáyá rawán dát tán é elhám áshkár bebit.
2 Yuhannáyá hamá chizzáni gwáhi dát ke distagatanti, bezán Hodáay habar o Issá Masihay sháhedi.
3 Bahtáwar hamá ent ke é péshgóiay labzán pa borztawária wánit o bahtáwar hamá ant ke é péshgóiay labzán gósha dárant o harché ke nebisag butag, wati delá dárantesh, chéá ke wahd nazzikk ent.
Drahbát
4-6 Cha Yuhannáay némagá, pa Ásiáay damagay haptén kelisáyán:
Cha hamáiay jenday némagá ke hastent, hast butag o áyagi ent, cha hamá haptén ruháni némagá ke áiay bádsháhi tahtay démá ant o cha wapádárén sháhed Issá Masihay némagá shomárá rahmat o émeni sar bát. Issá Masih hamá awali ent ke cha mordagán zendag butag o donyáay bádsháháni hákem ent. Shán o shawkat o zór, abad tán abad hamáiá sar bát ke márá dósta dárit o gón wati hóná márá cha gonáhán ázáti kortag o dini péshwá o bádsháhié jórhi kortag ke áiay Hodáén Petay hezmatá bekanén. Anchosh bát. Ámin.
7 Bechár, á gón jambarán pédák ent o
hamok chamm áiá gendit,
hamá ham ke áiay jánesh thong thong kortag o
zeminay sajjahén kawm hamáiay sawabá porsiga bant.
Haw, anchosh bát. Ámin.
8 Hodáwandén Hodá gwashit: “Bendát man án o halási man án, hamá ke hastent, hast butag o áyagi ent, porwák, á man án.”
Yuhannáay elhámay bendát
9 Man, Yuhanná, shomay brát án o hamá ázár, bádsháhi o sabr o ópárá shomay hamráh án ke márá Issáay námay sawabá rasant. Man Hodáay habar o Issáay sháhediay sawabá Patmusay jazirahá atán.
10 Hodáwanday róchá Hodáay Ruh mani delá potert o man eshkot ke poshtá borzén tawáré but, gwashaygá karnáay tawáré at.
11 Gwashti: “É chizzán ke taw genday, ketábéay tahá nebeshtahesh kan o pa haptén kelisáyán démesh day, pa Epésos, Samurná, Pergámum, Tyátirah, Sárdis, Piládelpiá o Lawdikiáay kelisáyán.”
12 Man hamá tawáray némagá chakk jat ke gón man habará at. Man ke chakk tarrént, hapt teláhén cherágdánon dist o
13 cherágdánáni nyámá ensáni chokkéay dhawléné diston, drájén pashké gwará ati ke tán pádán at o sénagá teláhén patthié bastagati.
14 Sar o mudi chó pazhmá espét atant, chó barpá espét, o chammi chó ásay bránzá.
15 Pádi purah táptagén brenj atant ke ásay kurahéá rók atant o tawári chó bázén ápáni tawárá at.
16 Hapt estári rástén dastá at o cha áiay dapá dodapén tézén zahmé dar áyagá at. Démi gón wati sarjamén rozhná chó róchá drapshagá at.
17 Man ke dist, purah mordagé bután o áiay pádáni démá kaptán. Wati rástén dasti mani sará ér kort o gwashti: “Mators, man awali o áheri án.
18 Man zendagén án. Man mortagatán o bechár, nun zendag án, abad tán abad. Mark o mordagáni jahánay kelit maná gón ant.
19 Paméshká harché ke taw dist, harché ke annun bayagá ent o harché ke démterá bit, nebeshtahesh kan.
20 Haptén estár ke taw mani rástén dastá distant, áyáni o haptén teláhén cherágdánáni ráz esh ent: haptén estár haptén kelisáyáni préshtag ant o haptén cherágdán haptén kelisá ant.”