19
Pulos, Epesosay shahrá
1 Hamá zamánagá ke Apulos Korentá at, Pulos ham cha molkay nyámi hand o damagán gwazán, Epesosay shahrá átk o raset. Ódá lahtén moridi dist.
2 Cha áyán josti gept: “Wahdé shomá Issá Masihay sará báwar kort, Pákén Ruh shomárá raset?” Passawesh dát: “Na, má é ham naeshkotag ke Pákén Ruh hastent.”
3 Gwashti: “Gorhá shomá chónén pákshódié kortag?” Passaw dátesh: “Yahyáay pákshódi.”
4 Gwashti: “Yahyáay pákshódi, gonáháni pashómániay pákshódi at. Yahyáyá wat gón mardomán gwashtagat: ‘Hamá kasé ke cha man o randa kayt, bezán Issá, shomá hamáiay sará báwar kanét.’ ”
5 Cha é habaray eshkonagá rand, áyán Hodáwandén Issáay námá pákshódi kort.
6 Pulosá wati dast áyáni baddhá jat o Pákén Ruh áyáni delá potert, nun á nókén zobánán habar kanagá laggetant o paygambariesha kort.
7 Á, kesás dwázdah mardom atant.
8 Pulos tán say máhá kanisahá shot o átk o bé tors o bimmá Hodáay bádsháhiay bárawá gón mohrén dalilán habar o tránia kort.
9 Bale cha áyán lahtén sarkash o yági but o áiay habaresh nazort o mardománi démá “É Ráhesh” bad o rada gwasht. Paméshká Pulosá watá cha áyán yak kerrá dásht. Moridi zortant o har róch mán Tiránus námén mardéay tálárá gapp o tráná at.
10 Tán do sálá hamé kári kort o é dhawlá pa Ásiáay damagay sajjahén mardomán, Yahudi o Yunánián ham, Hodáwanday habar rasénag but.
11 Hodáyá cha Pulosay dastá ajabén mójezah pésha dásht.
12 Har dazmál o godé ke áiá belaggetén o pa nádráhánesh per bemoshtén, á wassh o dráha butant o jennán, ganók yalaha kortant.
13 Yahudi sáheráni yak thóliéá shahr pa shahr tarr o garda kort. Pa chakkásá, jenniáni sará Hodáwandén Issáay námesha gept o gwashtesh: “Man shomárá hamá Issáay námá hokma dayán, ke Pulos áiay bárawá gwájáragá ent.”
14 Yahudiáni yak mazanén dini péshwáé ke námi Eskiwá at, áiay hapt bachakán é kára kort.
15 Palitén ruhá á passaw dátant o gwashti: “Issáyá mana zánán, Pulosá ham pajjáha kárán, bale shomá kay ét?”
16 Hamé mardá ke jenn per at, koppi kort o áyáni chakká kapt. Sarzór but o á jándará o thappi, cha á lógá tatkant.
17 Cha é hálay eshkonagá, Epesosay shahray sajjahén mardomán, Yahudi o Yunáni doénán, báz torset o Hodáwandén Issáay námesh satá o saná kort.
18 Bázéné ke báwarmand but, mardománi démá wati pésarigén sellén káresh mannetant.
19 Lahténá ke pésará jádugari kortagat, wati jádugari ketáb o daptar áwort o mardománi démá sótkant. Wahdé sótkagén ketábáni kimmatay hesábesh kasshet, zánag but ke panjáh hazár derhamay ketáb butagatant.
20 É dhawlá, Hodáwanday habar gón géshterén zór o wáké sheng o tálána but.
Epesosay shahray shóresh
21 Cha é káráni sarjamiá rand, Pulosá wati delá shawr kort Makduniah o Akáyahay damagán gwazán, Urshalimá berawt. Gwashti: “Cha óday rawagá rand, maná allam, Rumay shahr ham gendagi ent.”
22 Áiá cha wati komakkárán do mardom, Timutáus o Erastus Makduniahá rawán kortant o wat kammé wahd géshter Ásiáay damagá mahtal but.
23 Hamá wahdá Epesosay shahrá “É Ráhay” bárawá mazanén shóreshé chest but.
24 Shóresh é dhawlá but ke Epesosay shahrá Dimitrius námén zargaré hastat ke áiá Ártemisay zyáratjáhay nograhén dottoka jórhént o bahá kort. Cha é kárá, shahray honarmandán bázén zarr o málé katthet.
25 Áiá, shahray sajjahén honarmand o é péshahay mardom lóthet o mocch kortant. Gón áyán gwashti: “Oo wájahán! Anchosh ke shomá zánét, é kár may hastómandiay sarchammag ent.
26 Bale shomá wat eshkotag o distag, é mardá, Pulosá, na tahná Epesosay, kamm o gésh sajjahén Ásiáay damagay bázén mardomé gomráh kortag o gwashit ke may dastáni addh kortagén Hodá, pa hech dábá Hodá naant.
27 Nun tors tahná é naent ke pa mardomán may kár kamsharapa bit, tors esh ent ke may mazanén Hodá Ártemisay zyáratjáhay mazani gára bit o á, ke Ásiáay damag o sajjahén donyá áiá parastesha kant, wati shán o shawkatá báhénit.”
28 Wahdé mocchiay mardomán é habar eshkotant, sakk zahr geptant o pa kukkár gwashtesh: “Epesosay hodá, Ártemis mazan ent.”
29 É paymá sajjahén shahrá shóresh chest but. Mardománi mocchi, kukkár kanán shahray maydánjáhá shot. Áyán Pulosay do hamráh ke áyáni nám Gáyus o Aristarkás at o Makduniahay mardom atant, gept, kasshakán kort o gón wat bortant.
30 Pulosá mocchiay tahá rawag lóthet bale áiay shágerdán naesht.
31 Tantaná Ásiáay damagay lahtén masterá ham, ke Pulosay dóst atant, pa áiá kolaw ráh dát o dazbandi kort ke shahray maydánjáhá marawt.
32 Ódá báz shór o árhahór at, harkasá yak chizzé gwasht. Bázénéá é habar ham nazánt ke á chiá edá átkag o mocch butagant.
33 Yahudián, Eskandar námén mardé démá kort o cha mocchiá harkasá áiárá hokmé dát. Dasti shahár dát ke chopp o bétawár bebant, tán mardománi démá gón wati habarán Yahudiáni démpániá bekant.
34 Bale wahdé mocchiay mardomán zánt ke á Yahudié, gorhá padá hamgotth o hamtawár butant o tán kesás do sáhatá ják o kukkáresh kort o gwashtesh: “Epesosay hodá, Ártemis mazan ent.”
35 Gorhá, shahray monshiá mocchi árám kort o gwashti: “Oo Epesosay mardomán! Sajjahén donyáay mardoma zánant ke Epesosay shahr, mazanén hodá Ártemisay zyáratjáhay negahpán ent, ke áiay naksh cha ásmáná ér átkag.
36 Nun ke harkas é habará mannit, shomá árám bebét o pa eshtápi hech káré makanét.
37 É doén mardom ke shomá geptag o edá áwortagant, eshán na cha zyáratjáhá chizzé poletag o na may bánokén hodáesh bésharap kortag.
38 Agan Dimitrius o áiay honarmandán gón kaséá jérhahé hast, hakdiwánay darwázag pach ent o wáli ham har wahdá hastent, berawant o wati jérhahá pésh bekanant.
39 Agan dega habaré hast, báyad áiá shahray sarkári diwáná byárant tánke gisshénag bebit.
40 Cha maróchigén sargwastá, tors esh ent may sará shóreshgariay bohtámá bejanant. Agan chosh bebit, márá pa maróchigén shóreshá hech passawé nést.”
41 Áiá é habar kortant o mocchii prósht.