21
Dém pa Urshalimá
Wahdé má cha áyán jetá butén, bójigá swár but o tachkátachk dém pa Kásay jazirahá átkén. Domi róchá Rudesay jazirahá rasetén o cha ódá Pátáráay shahrá shotén. Ódá márá yak bójigé dast kapt ke Pinikiahá rawagi at. Má hamé bójigá swár but o ráh geptén. Wahdé bójig daryáyá rawán at, cha durá Kebresay jazirah, chappén pahnátá gendag but, cha ódá gwazán, Suriahá, Suray bandená raset o cha bójigá ér kaptén, chiá ke ódá bójigá bár ér géjagi at. Má óday morid shóház kortant o tán hapt róchá áyáni kerrá jalletén. Áyán, cha Pákén Ruhay némagá gón Pulosá gwasht ke Urshalimá marawt. Bale wahdé ódá may jallagay róch halás butant, má padá wati sapar bendát kort. Sajjahén báwarmand gón wati jan o chokkán may hamráhiá cha shahrá dhann, tayábdapá átkant. Ódá má sajjahén kóndhán kaptén o dwáen kort. Cha yak domiá roksat bayagá rand, má bójigá swár butén o á wati lógán per tarretant.
Cha Suray bandená sapar kanán Potulemaisay shahrá átk o cha bójigá ér kaptén. Ódá ham má gón báwarmandán* gendok kort o yak róché áyáni gwará dáshtén. É dega róchá cha ódá dar átk o Kaysariahay shahrá rasetén. Ódá má mestág dayókén Piliposay lógá dásht ke cha hamá hapténán yakké at. Áiá chár neshtagén janénchokk hastat ke paygambariay sawgátesh cha Hodáay némagá rasetagat. 10 Á lahtén róchá ke má ódá atén, Ágábus námén nabié cha Yahudiahá átkagat. 11 May gendoká átk, Pulosay lánkbandi zort, wati dast o pádi bastant o gwashti: “Pákén Ruha gwashit: ‘Urshalimay Yahudi é lánkbanday hodábondá gerant o hamé paymá ke man watá bastag, hamé paymá áiay dast o pádána bandant o darkawmáni dastá dayant.’ ” 12 Áiay habaráni eshkonagá rand, má o á shahray mardomán gón Pulosá dazbandi o mennatgiria kort ke Urshalimá marawt. 13 Bale Pulosá gwasht: “Chiá shomá gréwét o mani delá próshét? Man band bayagá bell, Urshalimá, pa Hodáwandén Issáay námaygi wati zenday nadr kanagá ham tayár án.” 14 Wahdé má Pulos mannént nakort, gorhá gwashtén: “Harché ke Hodáwanday razá ent, hamá dhawlá bebit” o bétawár butén.
15 Cha á róchán o rand, má wati ord o bonag bast o dém pa Urshalimá sar geptén. 16 Cha Kaysariahay shahrá lahtén morid may hamráh but, áyán márá pa dárag o mehmán bayagá Manásun námén báwarmandéay lógá bort. Á cha Issáay awali mannógerán at o béhá Kebresié at.
Pulos, Urshalimay shahrá
17 Wahdé Urshalimá rasetén, brátán márá gón wáhagé wasshátk kort. 18 Domi róchá, Pulosay hamráhiá Issáay brát Ákubay gend o nendá shotén. Kelisáay sajjahén kamásh hamódá atant. 19 Tayárjórhiá rand, Pulosá pa sarjamiá gwasht ke Hodáyá cha áiay hezmatán pa darkawmán ché kortag. 20 Wahdé áyán é hál eshkotant, Hodáay shogresh gept. Nun gón Pulosá gwashtesh: “Oo brát! Taw sahig ay ke hazárán Yahudi Issáay sará báwarmand butag o sajjahén Mussáay Sharyatay sará pa del o setk páband ant. 21 Bale lahténá tai bárawá gón áyán gwashtag ke taw sajjahén á Yahudi ke darkawmáni nyámá neshtagant sója dayay ke Mussáay Sharyatá yalah bedayant o wati chokkán sonnat makanáénant o may é dega dód o rabédagáni sará kár makanant. 22 Nun shawr chi ent? Má ché bekanén? Allamá cha tai eday áyagá sahiga bant. 23 Paméshká anchosh ke má gwashén, hamá dhawlá bekan. May kerrá chár mardom hast ke áyán gón Hodáyá kawlé kortag. 24 Taw hamáyáni hamráhiá beraw o gón áyáni pák o palgáriay rasmán hór bebay. Áyáni korbánigay dalwatáni kimmatá ham taw porr kan, tánke á wati sarán besáyant. É dhawlá harkasa zánt ke tai bárawá áyáni eshkotagén habar dróg butagant o taw wati zendá Sharyatay sará gwázénagá ay. 25 Bale má hamá darkawmén báwarmandáni sará nebeshtag ke may hokm áyáni bárawá chi ent. Cha botáni námá korbánig kortagén góshtá, cha hónay waragá, cha mordárén dalwatáni góshtá o cha zená o bénangiá pahréz bekanant.” 26 Pulosá á chárén mardom zortant o é dega róchá gón áyán hórigá, pák o palgáriay rasmi sarjam kort. Padá mazanén parasteshgáhá shot tán palgáriay rócháni sarjam bayagay járá bejant, ke hamá róchá cha áyán har yakkéay korbánig ham hayrát kanaga bit.
Pulosay dazgir kanag
27 Áyáni palgáriay haptén róch sarjam bayagi atant ke Ásiáay damagay lahtén Yahudiá Pulos mazanén parasteshgáhá dist. Mardomesh shóréntant, Pulosesh gept o 28 kukkáresh kort: “Oo Esráilián! Byáét márá komak bekanét. É mard, Pulos hamá ent ke har jágah gón harkasá, may kawm o Mussáay Sharyat o Hodáay é Pákén Lógay helápá tálima dant. Annun ham darkawmén Yunáni mardomi mazanén parasteshgáhá áwortag o Hodáay Pákén Lógi palit kortag.” 29 Áyán é habar paméshká kort ke pésará Pulosesh gón Trupimusá, ke Epesosay shahray nendóké at, Urshalimay bázárá distagat. Gománesh kortagat ke Pulosá, Trupimus mazanén parasteshgáhá áwortag. 30 Sajjahén shahrá shóreshé chest but, sajjahén mardom cha har némagá tacháná átk o mocch butant. Pulosesh gept o cha mazanén parasteshgáhá dhanná dar kort o hamá damáná parasteshgáhay darwázagesh band kortant. 31 Pulosesh koshagi kortagat ke Rumi lashkaray masterá hál raset sajjahén Urshalimá shóreshé kaptag. 32 Áiá hamá damáná watá, sepáhig o apsaráni hamráhiá pa mardomán rasént. Wahdé mardomán lashkaray master o sepáhig distant, Pulosay latth o kotthesh bass kort. 33 Lashkaray master Pulosay kerrá átk, dazgiri kort o parmáni dát gón do zamzilá bebandanti. Cha mardomán josti gept ke “é kay ent o mayári chi ent?” 34 Mardom báz kukkár kanagá atant, harkasá áiay bárawá chizzé gwasht, paméshká lashkaray master cha rástén jáwará sarpad nabut o hokmi kort ke Pulosá kalátá bebarant. 35 Wahdé Pulos kalátay padánkán raset, cha mahlukay zahr o hezhmá sepáhig áiay baddh kanagá náchár butant, 36 chiá ke mahluk áiay randá kukkár kanán, gwashán at: “Eshiá bekosh.”
37 Hamá wahdá ke sepáhig Pulosá kalátá baragá atant, áiá gón Rumi lashkaray masterá gwasht: “Maná mókala dayay gón taw habaré bekanán?” Lashkaray masterá jost kort: “Záná, taw Yunáni zobáná balad ay? 38 Acha, taw hamá Mesri naay ke nóki shóreshi kortagat o chár hazár yágién mardomi gón wat gyábáná bortagat.” 39 Pulosá darráént: “Enna, man Yahudié án o Kilikiahay damagay námién shahr Tarsusay mardomé án. Maná bell ke gón é mardománi mocchiá kammé habar bekanán.” 40 Lashkaray masterá mannet, Pulos átk o kalátay padánkáni sará óshtát o gón dastay sorénagá mardomi bétawár kortant. Wahdé mardom bé trekk o tawár butant, gorhá Pulosá gón áyán Ebráni zobáná habar kort o gwashti:
* 21:7 21:7 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “gón brátán”. 21:8 21:8 Bezán cha haptén gechén kortagén hezmatkárán, bechár Kásedáni Kár 6:5.