8
Báwarmandáni sará orosh
Shául cha Estipánay kóshá rázig at. Á róchá, Urshalimaykelisáay sará sakkén ázáré bongéj but. Abéd cha kásedán, á dega sajjahén báwarmand, Yahudiah o Sámerahay chapp o chágerdá sheng o sháng butant. Lahtén Hodádóstén mardomá, Estipán kabr kort o pa áiá mazanén sug o porsé dásht. Bale Sháulá, kelisáay barbád kanag bendát kort. Lóg pa lóga shot, mardén o janén cha lógán dara kort, kasshán kanána bort o jéla kanáéntant.
Pilipos Sámerahá kayt
Hamá báwarmand ke sheng o sháng butagatant, har jáh ke saresha kapt, Issáay wasshén mestágesha rasént. Pilipos Sámerahay yak shahréá shot o ódá Masihay kolaway jári jat. Wahdé mardománi mocchián Piliposay habar eshkotant o áiay kortagén ajabbatén neshániesh distant, pa áiay habaráni gósh dáragá, géshter delgóshesh kort. Bázénéá ke jenn per at, áyáni jenn gón kukkár o chihálán dar átkant, bázén lang o mondh ham dráh o wassh butant. Paméshká á shahray mardomán báz gal o shádehi kort.
Jádugarén Shamun
Hamé shahrá, Shamun námén mardé sehr o jádugari kanagá at o Sámerahay mardomi hayrán o ajekkah kortagatant. Áiá batháka jat o gwasht: “Man mazanén mardé án.” 10 Kasán o mazan, harkasá áiay habar gósha dáshtant o gwashtesh: “É mard Hodáay was o wák ent o ‘Mazanzór’ gwashaga bit.” 11 Mardom paméshká áiay mannóger atant ke báz wahd at cha wati sehr o chambandoki kárán, mardomi hayrán kortagatant. 12 Nun wahdé mardomán Piliposay sará báwar kort, ke á, Hodáay bádsháhiay wasshén mestág o Issá Masihay námá jár janagá at, gorhá mardén o janénán, pákshódia kort. 13 Shamunay jend ham báwarmand but o pákshódii kort o har jágah Piliposay hamráha but. Cha distagén ajabbatén nesháni o mójezahán hayrán o habakkaha mant.
14 Wahdé Urshalimá, kásedán hál raset ke SámeriánHodáay habar mannetagant, gorhá áyán Petros o Yuhanná hamódá ráh dátant. 15 Wahdé átk o rasetant, pa Sámerián dwáesh kort ke Pákén Ruh áyáni delán bepoterit, 16 chiá ke Pákén Ruh taningah cha áyán hechkaséay sará ér nayátkagat. Á pa Hodáwandén Issáay námá pákshódi dayag butagatant o bass. 17 Petros o Yuhannáyá wati dast áyáni baddhá jat o Pákén Ruh áyán raset.
18 Wahdé Shamuná dist kásed ke dast baddhá janant Pákén Ruh dayaga bit, áiá pa Petros o Yuhannáyá zarr áwort o 19 gwashti: “Maná ham é was o wáká bedayét tán harkasá ke dast baddhá janán Pákén Ruh áiá ham berasit.” 20 Petrosá passaw dát: “Tai zarr gón tai hamráhiá gár o gomsár bátant. Chiá ke taw hayál kortag Hodáay dádá pa bahá gepta kanay. 21 Tará é hezmatkáriá hech bahr o wandhé nést, chiá ke tai del gón Hodáyá tachk o rást naent. 22 Cha wati é badkáriá pashómán bebay o cha Hodáwandá dwá belóth, balkén Hodá tai delay é sellén hayálá bebakshit. 23 Man gendagá án, tai del cha zahrápá porr ent o sherr o sheddatay golám o bandig ay.” 24 Shamuná passaw dát: “Shomá cha Hodáwandá pa man dwá belóthét, tán hamá chizz ke shomá gwashtant, yakké ham mani sará makapit.”
25 Petros o Yuhanná, Hodáwanday habaráni sháhedi dayag o sheng kanagá rand, per tarret o Urshalimá shotant. Per tarragay wahdá, ráhá, bázén Sámeri dhéh o kallagán ham wasshén mestágesh tálán kort.
Pilipos o Habashi kelitdár
26 Hodáwanday préshtagéá gón Piliposá gwasht: “Pád á, jonubay némagá gyábánay hamá ráhá beger o beraw ke cha Urshalimá dém pa Gazzahá rawt.” 27 Á pád átk o ráh gept. Ráhá, gwahtagén* mardé disti ke Habashahay molká, “Malakah Kandákahay” kelitdár at. É mard Urshalimá pa zegr o dwáyá shotagat o 28 nun wati arrábahay tahá neshtagat o dém pa wati molká per tarrán, Eshayá nabiay Pákén Ketábá wánagá at. 29  Hodáay Pákén Ruhá gón Piliposá gwasht: “Áiay nazziká beraw o arrábahá hamráh bay.”
30 Pilipos tachán áiay nazziká shot. Eshkoti ke á mard Eshayá nabiay Pákén Ketábá wánagá ent. Piliposá jost gept: “É ketábá ke wánagá ay, eshiá sarpad ham bay?” 31 Áiá passaw dát: “Na, tán kasé maná sarpad makant, man chón sarpada bán?” Randá Piliposi lóthet o gón wat nendárént. 32 Á mard, Eshayá nabiay Pákén Ketábay hamá bahrá wánagá at ke é dhawlá gwashit:
“Paséay dhawlá ke áiá pa kóshá barant, áesh pa koshagá bort, anchosh ke gwarándh, pazhm chenókay démá bétawára bit, hamé dhawlá cha áiay dapá ham tawáré dar nayátk.
33  Áiay béezzat kanag, náráhén káré at. Áiay nasl o padréchay bárawá kay habar korta kant? Chiá ke áiay zend zeminay sará halás kanag butag.”§
34 Habashi kelitdárá cha Piliposá jost kort: “Maná begwash, bárén é nabi kai bárawá habar kanagá ent? Wati bárawá yá dega kaséay?” 35 Gorhá Piliposá cha Hodáay Pákén Ketábay hamé habarán wati gapp o trán bongéj kort o Issá Masihay wasshén mestági pa áiá rasént. 36 Á, ráhá rawán, yak anchén jágahéá rasetant ke ódá ápsaré hastat, kelitdárá gwasht: “Bechár, edá áp hastent, parwáh nést man hamedá pákshódi bekanán?” 37 Piliposá passaw dát: “Agan taw pa del o setk báwarmand butagay, pákshódi korta kanay.” Áiá darráént: “Man báwara kanán ke Issá Masih Hodáay Chokk ent.”* 38 Habashi kelitdárá hamódá arrábahay dáragay hokm kort, doénán ápá mán dát o Piliposá á pákshódi dát. 39 Wahdé cha ápá dar kaptant, anágat Hodáwanday Ruhá, Pilipos chest kort o bort, Habashi kelitdárá padá Pilipos nadist, bale pa gal o shádehi wati ráhi gept. 40 Pilipos Ashduday shahrá gendag but, cha ódá tán Kaysariahá shot o ráhá sajjahén shahrán Issáay wasshén mestági sheng kort.
* 8:27 8:27 Gwahtagén, bezán áiay narénag dar kanag butag, anchosh ke gón pábondi gwarándhá kanant. 8:27 8:27 Kelitdár, bezán hazánagay hesábdár o sambálók. 8:28 8:28 Arrábah, bezán mazanén mansabdáráni hamá gárhi ke aspia kasshant. § 8:33 8:33 Eshayá Nabiay Ketáb 53:7–8. * 8:37 8:37 Lahtén daznebeshtá, band 37 nést.