10
Issáay dwázdahén hásén kásed
(Markás 3:16–19; 6:8–11; Luká 6:14–16; 9:3–5; 10:4–12)
1 Randá Issáyá wati dwázdahén hásén kásed lóthetant o jennáni dar kanag o har dhawlén nádráh o nezórén mardománi dráh kanagay wák o ehtiári dátant.
2 Á dwázdahén kásedáni nám esh ant: pésará, Shamun ke Petros ham gwashaga bit o áiay brát Andriás, randá Zebdiay chokk, Ákub o áiay brát Yuhanná,
3 Pilipos, Bartulumá, Tumá o máliátgirén Mattá, Halpiay chokk Ákub, Taddá,
4 sarmachárén Shamun o Yahudá Eskaryuti, hamá ke randá Issái dróhagi o dozhmenáni dastá dayagi at.
5 Issáyá wati é dwázdahén kásed rawán dát, kaddhan kort o gwashtant: “Darkawmáni gwará marawét, á shahrán ham marawét ke ódá Sámeri jahmenend ant,
6 bale Bani Esráiliáni kerrá berawét ke á gárén mésháni dhawlá ant.”
7 Gwashti: “Har jáh ke rawét, é mestágá sar bekanét ke ásmáni bádsháhi nazzik ent.
8 Nádráhán dráh, mordagán zendag, garrián pák o sallah bekanét o cha mardomán jennán dar bekanét. Shomárá moptá rasetag, moptá ham bedayét.
9 Wati lánkbandáni tahá sohr o nograh o ród mán makanét.
10 Pa wati sát o sapará turag o pélek mazurét o na do jámag, na chawath o swás o na asá o dazlatth, chiá ke kár kanók wati mozzay hakdár ent.
11 Wahdé shahr yá métagéá rawét, gorhá anchén mardomé shóház bekanét ke shomay mehmán kanagay láhek bebit o tán roksata nabét hamáiay kerrá bedárét.
12 Wahdé lógéá rawét, drud o drahbát begwashét o pa á lógá sohl o émeni belóthét.
13 Agan á lóga karzit, gorhá shomay émeniay wáhag pa áiá rasit o agan nakarzit, shomay é wáhag padá pa shomá pera tarrit.
14 Agan kasé shomárá wasshátka nakant yá shomay habarán gósha nadárit, á lóg yá shahrá bellét o yalah kanagay wahdá, wati pádáni danz o hákán hamódá bechandhét o betakénét.
15 Shomárá rásténa gwashán, jost o porsay róchá, Sodum o Gomurahay mardománi sezá cha á shahray mardománi sezá o azábá ásánter o kamtera bit.”
Á ke sakkiána saggit, rakkit
(Markás 13:11–13; Luká 21:12–17)
16 “Gósh dárét! Man shomárá rawána kanán, bale shomá anchosha bét ke gorkáni nyámá pas. Paméshká máráni dhawlá hozzhár o kapódaráni dhawlá sádah bebét.
17 Cha mardomán hozzhár bét, á shomárá geráénant o hakdiwánána barant, wati kanisaháni tahá shomárá shallák o hayzarána janant.
18 Pa manigi hákem o bádsháháni démá pésh kanaga bét, gorhá shomárá sharrén móhé rasit ke áyáni o darkawmáni démá pa man gwáhi bedayét.
19 Á wahdán ke shomá ódá baraga bét, delá paréshán mabét ke ‘ché begwashén’ yá ‘chón passaw bedayén,’ chiá ke harché ódá shomárá gwashagia bit, hamá wahdá shomárá rasit.
20 Á wahdá habar kanók shomá nabét, shomay ásmáni Petay Ruh shomay zobáná habara kant.
21 “Brát wati brátá dróhit o kóshárénit o pet wati chokká, chokk cha wati pet o mátá yágia bant o áyána kóshárénant.
22 Sajjahén mardom, pa mani námay sawabá cha shomá naprata kanant. Bale hamá ke tán áherá sakkiána saggit, á rakkit.
23 Wahdé shomárá yak shahréá ázára rasénant gorhá betachét o dega shahréá berawét. Shomárá rásténa gwashán, tánke shomá Esráilay sajjahén shahrán sar bebét, man ke Ensánay Chokk án, pésará káyán.
24 “Na shágerd cha wati ostádá mastera bit o na golám cha wati hodábondá.
25 Shágerdá haminchok bass ent ke wati ostáday paymá bebit o golám wati hodábonday paymá. Wahdé lógay hodábondesh Belzabul gwashtag, gorhá lógay é dega mardomán allam badterén nám pera bandant.
Rásti chér dayaga nabit
(Luká 12:2–9)
26 “Shomá cha á mardomán matorsét, chiá ke hech choshén chérén chizzé nést ke záher o paddar mabit o hech choshén rázé nést ke áshkár o démdará mabit.
27 Hamá habarán ke man gón shomá shapay taháriá gwashán, shomá á habarán róchay rozhnáiá begwashét, hamá habar ke halwatá shomay góshán gwashaga bant, á habarán lóg o bánáni sará begwashét o jár janét.
28 Cha áyán matorsét ke jesm o jáná koshta kanant, bale sáh o arwáhá koshta nakanant, cha hamáiá betorsét ke jesm o ján o sáh o arwáh, doénán tahtaruná dawr dát o bérán korta kant.
29 Do jenjeshk pa yak paysahá bahá nabit? Bale angat cha áyán yakké ham bé shomay ásmáni Petay zánagá zeminá nakapit.
30 Hodáyá shomay saray mudáni hesáb ham gón ent.
31 Paméshká matorsét, shomay kadr o arzesh cha sajjahén jenjeshkán géshter ent.
32 Harkas mardománi démá maná bemannit, man ham wati ásmáni Petay démá áiá mannán,
33 bale harkas mardománi démá maná mamannit, man ham wati ásmáni Petay démá áiá namannán.
Hakk o náhakkay gisshénagá átkagán
(Luká 12:51–53; 14:26–27; 17:33)
34 “Gomán makanét ke man donyáyá tepáki o sohlay áragá átkagán, pa sohl o tepákiá nayátkagán, gón zahméá átkagán.
35 Chiá ke man átkagán tán pet o chokkay nyámá, mát o jenekay nyámá, neshár o wassigay nyámá nátepáki byárán,
36 bezán harkasay dozhmen áiay wati mardoma bant.
37 Kaséá ke wati pet o mát cha man dóstera bant, á maná nakarzit o kaséá ke wati bachak o jenek cha man dóstera bant, á ham maná nakarzit.
38 Kasé ke wati salibá baddhá makant o mani hamráh mabit, á ham maná nakarzit.
39 Chiá ke, agan kasé wati sáhay dáragay johdá bekant, áiá báhénit, bale kasé ke pa manigi wati sáhá báhénit, áiá rakkénit.
40 “Harkas shomárá wasshátk begwashit o sharap bedant, maná sharapa dant o hamá ke maná sharapa dant, á hamáiá sharapa dant ke maná ráhi dátag.
41 Agan kasé paygambaréá paméshká wasshátka kant o sharapa dant ke á Hodáay ráh dátagén ent, áiá paygambaréay mozza rasit. Hamé dhawlá, kasé ke pahrézkár o rástén mardoméá pa áiay pahrézkáriá sharap bedant, áiá ham pahrézkárén mardoméay mozza rasit.
42 Agan kasé cha é kasánokén moridán yakkéá paméshká tásé ápa dant ke mani morid ent, allam bezánét ke áiá wati mozza rasit.”