24
Mazanén parasteshgáhay wayráni
(Markás 13:1–2; Luká 21:5–6)
1 Issá cha mazanén parasteshgáhá dar áyagá at ke morid átkant tán áiay delgósh o chamshánká pa parasteshgáhay jágah o márhiáni nedáragá betarrénant.
2 Issáyá gón áyán gwasht: “É sajjahénán gendagá ét? Shomárá rásténa gwashán, yak sengé ham domi sengay sará namánit, sajjahénána próshant o karójant.”
Goddhi zamánagay nesháni
(Markás 13:3–13; Luká 21:7–19)
3 Hamá wahdá ke Issá Zaytunay kóhay sará neshtagat, áiay morid pa halwat o ehwaté átkant o jostesh kort: “Begwash bárén, é prosht o prósh kadéna bit o tai bádsháhiay áyag o donyáay halásiay nesháni, chi ent?”
4 Issáyá passaw dátant: “Hozzhár bét kasé shomárá gomráh makant.
5 Chiá ke bázéné mani námá kayt o gwashit: ‘Man hamá Masih án’ o bázénéá gomráha kant.
6 Jangáni kukkárá eshkonét o áyáni hál o habar shomay góshána kapit bale matorsét o paréshán mabét. Allam é dhawlá bit, bale angat halásiay wahd nayátkag o pa sar narasetag.
7 Yak kawmé dega kawméay sará o yak hokumaté dega hokumatéay sará páda kayt. Bázén molk o jágahán kahta kapit o zeminchandha bit.
8 Bale é sajjahén, tahná zank o záyagay dardáni bendát ent.
9 “Á wahdá shomárá gerant o sakki o sóriáni ámácha kanant o koshant ham o donyáay sajjahén kawm, mani námay sawabá cha shomá naprata kanant.
10 Gorhá bázéné poshtá kenzit o cha ráhá thagalit, yakké domiá dróhit o kast o kénaga kant.
11 Bázén drógén paygambar jáha janant o bázénéá gomráha kanant.
12 Cha gomráhi o náshariá, bázén mardománi nyámá mehr o dósti kamma bit.
13 Bale hamá ke tán áherá sakkiána saggit, á rakkit.
14 Hodáay bádsháhiaymestágay jár, sajjahén donyáyá janaga bit, tán pa sajjahén kawmán sháhedié bebit, gorhá donyáay halási sara rasit.
Torsnákén wahd o jáwar
(Markás 13:14–23; Luká 21:20–24)
15 “Wahdé shomá á ‘palit o bérán kanókén bazhnáká’ gendét, hamá ke Dányál nabiá áiay bárawá habar kortag ke á pákén jágahá óshtátag,” wánók bezánt o sharr sarpad bebit,
16 “hamá ke Yahudiahá ant dém pa kóhán betachant.
17 Hamá ke bán o bádgiray sará ent, wati ord o poténkáni zuragá jahlá ér makapit o lógá marawt o
18 hamá mardom ke dhagáráni sará kesht o keshárá ent, wati kabáhay zuragá per matarrit.
19 Á róchán, apsóz pa lápporr o chokmátén janénán.
20 Dwá bekanét ke shomay tachag o dar rawag, zemestán yá Shabbatay róchá mabit.
21 Chiá ke hamá róchán, anchén gránén sakki o sórié kapit ke áiay mesál cha jahánay jórh bayagá tán é wahdá nayátkag o hechbar ham nayayt.
22 Agan á sakkiáni róch kamter kanag mabuténant, hech mardomé narakketagat, bale pa gechén kortagénáni háterá, á róch kamter kanaga bant.
23 “Á wahdá, agan kasé shomárá begwashit: ‘Bechár, Masih edá ent’ yá ‘Bechár, ódá ent,’ báwar makanét.
24 Chiá ke drógén Masih o drógén nabi jáha janant o mazanén nesháni o ajekkái pésha dárant. Wati sajjahén zórá janant ke gechén kortagénán ham gomráh bekanant.
25 Man cha é jáwaráni bayagá pésar shomárá hál dátag.
26 Gorhá, agan wahdé mardom shomárá begwashant: ‘Bechárét, gyábáná ent,’ ódá marawét, yá ke begwashant: ‘lógay tahá ent,’ báwar makanét.
27 Chiá ke Ensánay Chokk anchén grókéay paymá kayt ke cha ródarátká beger tán rónendá shahma dant o gendaga bit.
28 Har jáh ke mortagén sahdáréay jóna bit, ódá gittó o dhundhwárén morg moccha bant.
Issáay per tarrag
(Markás 13:24–31; Luká 21:25–33)
29 “Á rócháni sakki o sórián o rand, yak anágat róch tahára bit, máha nadrapshit o máhekánia nabit, estár ham cha ásmáná kapant o ásmáni zór o wák, larzénaga bant.
30 Á wahdá, Ensánay Chokkay nesháni ásmáná paddara bit o donyáay sajjahén kawma gendant ke Ensánay Chokk, gón mazanén wák o twán o shán o shawkaté jambaráni sará kayt o paddara bit, nun gréwant o mótka kárant.
31 Gón karnáay borzén tawárá wati préshtagán ráha dant ke áiay gechén kortagén mardomán, cha donyáay chárén kondhán, bezán cha zeminay hand o damagán tán ásmánay goddhi marz o simsarán, mocch o yakjáh bekanant.
32 “Nun cha enjiray drachká dars o sabak begerét, anchosh ke áiay thál narma bant o táka trokkant, gorhá zánét ke garmágay mósom nazzik ent.
33 Hamé dhawlá, wahdé é sajjahén chizzána gendét, wata zánét ke mani áyagay wahd nazzik ent o darwázagay dapá rasetagán.
34 Shomárá rásténa gwashán, tán é sajjahén jáwar mayáyant é nasl o padréch halása nabit.
35 Zemin o ásmán gára bant, bale mani habar hechbar gár o zyána nabant.
Hozzhár o ágáh bebét
(Markás 13:32–37; Luká 12:42–46; 17:26–30, 34–36)
36 “Hechkasa nazánt ke á róch o á sáhat kadéna rasit, na ásmánay préshtaga zánant o na chokk, tahná Peta zánt o bass.
37 Hamá dhawlá ke Nuhay bárigá butag, Ensánay Chokkay áyagay róch ham anchosha bit.
38 Chiá ke cha hár o tuppáná pésar, tán hamá róchá ke Nuh bójigá swár but, mardomán wártag o nóshetag o sáng o sur kortag.
39 Á hecch sahig naatant tán hár o tuppán átk o sajjahén mardomi gár o hármal kortant. Ensánay Chokkay áyagay wahdá ham hamé dhawlá bit.
40 Á wahdá, do mardom kesháráni sará kárá bit, yakké baraga bit o domi hamódá pasht géjaga bit.
41 Do janén jenteray sará dánay droshagá bit, yakké baraga bit o domi hamódá pasht géjaga bit.
42 Shomá nazánét ke shomay Hodáwand kojám róchá kayt. Paméshká sár o hozzhár bét.
43 Shomá sharra zánét, agan lógay hodábondá bezántén ke dozz shapay kojám wahd o pásá kayt, gorhá ágáh butagat o dozzi wati lógá pa dozziá naeshtagat.
44 Hamé paymá tayár bét, chiá ke Ensánay Chokk anchén wahdéá kayt ke shomá áiay entezár o wadárá nabét.
45 “Kay ent hamá wapádár o shiwwárén hezmatkár ke hodábond áiá wati é dega sajjahén hezmatkáráni master bekant tán áyán pa wahd ward o warák bedant.
46 Bahtáwar ent hamá hezmatkár ke wahdé hodábonda kayt, áiá hamá káráni sará gendit.
47 Shomárá rásténa gwashán, hodábond hamá hezmatkárá wati sajjahén mál o hastiay kármastera kant.
48 Bale agan hezmatkár gandah o radkáré bebit o wati delá begwashit ke ‘hodábond áyagá déra kant’ o
49 paméshká wati hamkáráni latth o kotth kanagá bongéj bekant o gón sharábián ward o nóshá bebit,
50 áiay hodábond anchén róch o sáhatéá kayt o rasit ke á nazánt o wadárá naent.
51 Gorhá hodábond áiá thokkor thokkora kant o shatalkáráni nyámá dawra dant. Ódá gréwant o dantán pa dantána droshant.