23
Pirááto éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene
(Mt 27.1-2, 11-14; Mc 15.1-5; Ja 18.28-38)
1 Aanéhjáa páméhcobáré Jetsóoke tsajtyé tééné iiñújɨ́ ávyéjuube Pirááto éllevu.
2 Átsihvúhjáa dííbyé úmɨwávú dííbyedívú iñéétsóro néémeé:
—Áánu mɨ́amúnáake ííbórɨ́nuubéré pehíjcyáhi. Nehíjcyaabe meeva ɨ́veekí ávyéjuube Tséétsa romáánómuubéré íjcyáábé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke ditye áhdotsóné maáhdohíjcyáne. Téhdure nehíjcyaabe mɨ́amúnáakévá ipájtyetétsoíñe. Áhdure nehíjcyaabe muuhává jodíómú avyéjuube iíjcyane.
3 Áánélliihyéhjáa Piráátó néé dííbyeke:
—¿Ava ɨ́mɨááné uu jodíómú avyéjuúbej?
Áánélliihyéhjáa neébe:
—Éée, diibyéjuco oó.
4 Áánélliihyéhjáa Piráátó néé llúúvájté avyéjujtémá pámeere tétsii tsijtye íjcyámeke:
—Áánerá tsá dibye ɨ́ɨ́né imítyúné méénúturóne.
5 Árónáacáhjáa tsɨ́jpánécoba néémeé:
—Áánerá pámeere Jodéá iiñújɨ múnáake ííbórɨ́nuubéré pehíjcyá múhdurá iúwáábóneri. Muuráhjáa Gariréá iiñújɨ múnáadítyú tújkénuube íñe téénema íílléjuco tsááneé.
Heróóde éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene
6 Ehdúhjáa ditye néénéllii Piráátó dilló diityéké ɨ́mɨááné Gariréa múnáajpi dibye íjcyáhajchíí iwáájácuki.
7 Aanéhjáa téhulle múnáajpíjyuco dibye íjcyane ditye néénéllii wálloobe dííbyeke tééné iiñújɨ́ avyéjuube Heróóde éllevu. Téijyúhjáa téhulle Jerotsaréeri diíbye.
8 Aabéhjáa mítyane ímíjyuuvé Jetsóoke iájtyúmɨ́neri. Tsúúcajájucóhjáa dibye ímílleróné dííbyeke iájtyumɨ́né dííbyedítyú ditye íhjyúvahíjcyáné illéébónema. Imílléroobéhjáa iájtyumɨ́né dibye méénúráítyuróné méénune.
9 Áánemáhjáa mítyane panéváré dílloobe dííbyeke. Árónáacáhjáa tsá dibye áñújcutúne.
10 Áijyúhjáa idyé tétsihyi llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojte íjcyame ímityúné dííbyé hallúvú úúballéhi.
11 Áábedíhjyáa diibye Heróódé ítsodáhómuma iúúhɨ́vaténemáyé ujcó ávyéta ímí nééné wajyámuunévú ávyéjuube múúne úcáávéné wajyámuunévu. Áábekéhjáa tsiiñe wálloobe Pirááto éllevu.
12 Téijyúhjáa diibye Piráátoma Heróódemútsí wajyújcatsí ɨ́hdée néhníllécatsíhíjcyáromútsi.
Jetsóoke ditye dsɨ́jɨ́vétsoíñe
(Mt 27.15-26; Mc 15.6-15; Ja 18.39–19.16)
13 Aanéhjáa Piráátó pihjyúcú pámeere mɨ́amúnáake llúúvájté avyéjujtémá tsijtye avyéjujtéke.
14 Áámekéhjáa neébe:
—Ámuha íñe áánúke taéllevu métsivá dibyévá mɨ́amúnáake ímítyú dárɨ́ɨ́vehíjcyáné ámuha menéénema. Áábeke muurá íñe ámuha meɨ́ɨ́téneríyé ó dílloráhi. Árónáa tsá dibye ímítyuube íjcyatúne.
15 Muurá Heróódé íjcyároobe tsá wáájácutú ɨ́ɨ́né imítyú dibye méénune. Áánéllii muurá íñe óómíchoobe tsiiñe meéllevu dííbyeke. Aabe ɨ́ɨ́né hallútú dsɨ́jɨ́véíyónejɨ́ɨ́vari.
16 Áánéllii íllure dííbyedívú o méénútsóne ó ácádsɨ́jcaáyoóhi.
17 Ehdúhjáa Piráátó néé paíjyuváré tsáápiikye cúvéhóójari íjcyámedítyú pajtyété wañéhjɨ́ pañe iíchívyétsohíjcyánélliíhye.
18 Árónáacáhjáa pámeere néé kéévánécoba:
—¡Tsá muha meímílletú Jetsóoke maácádsɨ́jcaáyóne! ¡Barabáakéré muha méimíllé meíjchívyetsóne!
19 Ácoocáhjáa diibye Barabáake cuvéhoojánúmé ávyéjujtéké dibye ímityúné dárɨ́ɨ́vehíjcyáné hallútu, téhdure dibye mɨ́amúnáake dsɨ́jɨ́vétsohíjcyáné hallútu.
20-21 Aanéhjáa Piráátó Jetsóoke iácádsɨ́jcaáyóné iímílléne tsiiñe diityémá íhjyúvárónáa éhnííñevúré néémeé:
—¡Wa ihdyu wátyétyehcútsó páwachékevu dííbyekej!
22 Áánélliihyéhjáa tsiiñe neébe:
—¿Aca ɨ́ɨ́né imítyúné méénuúbe? Keenéiyó o wáájacúné dibye ímityúné méénune tééné hallútú ɨdsɨ́jɨ́véiyóne. Áánéllii ihdyu íllure dííbyedívú o méénútsóne ó ácádsɨ́jcaáyoóhi.
23 Árónáacáhjáa mítyane imíllémé dííbyedívú dibye wátyétyéhcutsóne.
24-25 Áánélliihyéhjáa awáá diibye Piráátó ílluréjuco dííbyeke ɨ́hvejtsóné diityé hójtsɨ́ pañévú ditye iímillédú imyéénuki. Áánemáhjáa Barabáakéréjuco dibye íjchívyetsóné ímítyuube íjcyánéllii ditye cúvéhoojánúróóbeke.
Páwachékevu ditye Jetsóoke wátyétyehcúne
(Mt 27.32-44; Mc 15.21-32; Ja 19.17-27)
26 Aaméhjáa Jetsóoke páwachékevu iwátyétyéhcúíhullévú tsájtyeme cábuuvé Tsirééne múnáajpi Tsimóó íúmɨhétú óómííbyedívu. Áábekéhjáa íhbutsómé Jetsóoke iwátyétyéhcúíwachékevu.
27 Áijyúhjáa mítyane mɨ́amúnaa Jetsóoke úraavyéhi. Mítyaméhjáa walléémú dííbyeke táámere pééhií.
28 Áámekéhjáa ɨɨ́ɨ́téne neébe:
—Ámuúha Jerotsaréé walléémuj, oke mékímóóvedíñe. Ámuháyé ihdyu mékímóóveméi. Pane ámúháj tsɨ́ɨ́mekéré ihdyu mékimóóve.
29 Muurá ɨ́cúbáhraméí íjcyácooca ajchímú íjcyáné walléémú ímíjyúúveé ɨtsɨ́ɨ́mávátúneri.
30 Muurá teene ɨ́cúbáhraméí íjcyácooca muhdú imyéénu mɨ́amúnaa neé muhdícyánéjcurí diityé hallúvú cáméhbaúné úhnóbáiyóné apáhajchíí ɨdsɨ́jɨ́ve ápíchó diityéké tene pájtyéíyóné ɨhdétu.
31 Muurá íñe ɨ́ɨ́né imítyú o méénútúróóbedi óhdi ɨ́cúbahráme. Aaméjɨ́ɨ́ mityáubá ámúhakye ditye méénuíñé awáá múhdurá ámuha menéémeke.
32 Téhduréhjáa téijyu míítyétsi ímítyúmútsikye tsajtyémé tsaíjyú dííbyema ɨdsɨ́jɨ́vétsoki.
33 Aanéhjáa tsúúca ‘Niwáupáájɨ’ némeítsihvu iúújetétsóóbeke wátyétyehcúmé páwachékevu. Áábé úníutúhjáa panéjcuvátú íjcyáwachékéécutu wátyétyehcúmé diityétsí ímítyúmútsikye.
34 Áijyúhjáa neebe Jetsóo:
—Íjtyédi, Lli, dɨ́daatsóve. Muurá tsá ditye wáájácutú ɨɨná imyéénune. Áánáacáhjáa tsodáhómú néhcójcatsí caatyé dííbyé wajyámúúné újcuíñe.
35 Aanéhjáa mítyane mɨ́amúnaa ɨ́ɨ́tehíjcyánáa ávyéjujte dííbyedi iúúhɨ́vaténe néjcatsíhi:
—Tsíjtyeke muurá pátyetétsohíjcyaábe. Aabe cána óvíi pájtyetétsámeí ɨ́mɨááné diibyéjuco Críjto mɨ́amúnáake pájtyetétsóííbyeke Píívyéébe pícyoobe iíjcyáhajchííjyu.
36 Áhduréhjáa idyé tsodáhómú dííbyedi iúúhɨ́vaténemáyé bíínójpácyó kiwátyetu dííbyeke íjchoráhi.
37 Aaméhjáa néé dííbyeke:
—Áyu cána bo pájtyetétsaméí ɨ́mɨááné diibyéjuco jodíómú avyéjuube u íjcyáhajchííjyu.
38 Áánemáhjáa dííbyé nííwáú caamééhullétú téwachéketu picyóómé gríéégomuu, romáánómuu, jodíómuu, éhdúmé ihjyúrí íllu icyáátunúne: “Áánu jodíómú avyéjuúbe.”
39 Áhduréhjáa dííbyé úníutu ímítyumútsí íjcyámútsidítyú tsaapi iúúhɨ́vaténemáyé néé dííbyeke:
—Áyu cána bo ɨ́mɨááné diibyéjuco mɨ́amúnáake u pájtyetétsóiibye u íjcyáhajchíí meke pájtyetétsoj.
40 Áánélliihyéhjáa íñahbéébé néé dííbyeke:
—¿Aca tsá eene u íllityú Píívyéébeke? ¿A tsá u wáájácutú máhallúrí ímityúné íjcyane?
41 Muurá ihdyu tehdújuco meɨ́cúbáhrámeíñé ímityúné meméénuhíjcyáné déjúcotu. Áánetu muurá áánú hallúrí tsá ɨ́ɨ́né imítyú íjcyatúne.
42 Ehdúhjáa íñahbéébeke iñétsihdyu neebe Jetsóoke:
—Oke ihdyu dɨ́tsááveco díavyéjuri u íjcyácoóca.
43 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke:
—Tehdújuco. Muurá ɨ́mɨááné uke o néé óóma u íjcyaíñé táavyéjuri.
Jetsóó dsɨ́jɨvéne
(Mt 27.45-56; Mc 15.33-41; Ja 19.28-30)
44 Téijyúhjáa cójɨ́jpɨɨnétú ííñujɨ ííjyunú cuuvé tujkévevújuco.
45 Tsáhájucóhjáa nuhba ájchutúne. Áijyúhjáa duurúvájá pañétú páñétúétsíí watájcó wájyámúwácoba dóchéreevé tsahdúnéécú apáhajchíí wajɨ́tahnécu.
46 Áánáacáhjáa Jetsóó ávyétá ɨhnáhó íllu wáníjcyámeíhi:
—Llíhij, Llihíyoj, oke duúcu. Ehdúhjáa iñééne dsɨ́jɨ́veébe.
47 Aanéhjáa tétsihvu ditye téhmétsoobe tsodáhómú avyéjuube teene iájtyúmɨ́ne Píívyéébeke dúúrúvaabe nééhií:
—Ɨ́mɨáánéjucóha ihdyu áánu tsá ɨ́ɨ́né imítyú méénuhíjcyatúne.
48 Téhduréhjáa tsijtye tétsihyi íjcyame tééneri itsájúréévéne ílluréjuco pééneé.
49 Áánetúhjáa dííbyeke náhbévahíjcyámema Gariréatúu dííbyema tsááme walléémú kémuélletúré ɨ́ɨ́tehíjcyáhi.
Jetsóó ɨɨtémeho ditye cúúune
(Mt 27.57-61; Mc 15.42-47; Ja 19.38-42)
50 Téijyúhjáa íjcyaabe ɨ́mɨáábé Jodéá iiñújɨri íjcyacóómí Arimatéa múnáajpi Jotséé pítyácojcátsi múnááejpi íjcyaábe.
51 Aabéhjáa ɨ́tsohíjcyá Píívyéébé avyéjuri iíjcyaíñe. Áánélliihyéhjáa tsá dibye úcáávetú íñahbéjté pítyácojcátsi múnaa Jetsóoke dsɨ́jɨ́vétsóné pañévu.
52 Aabéhjáa Piráátoke táúmeí dííbyeúvú ɨɨtémeho icyúúuki.
53 Aabéhjáa téwachéketu iñíítyétsóne wájyámúbari ɨbɨ́ɨ́jɨ́núne cuuú nééwájɨtu béhéjure bóhdómeíhyéjú pañévú tsaatékéi ditye cúúútúhéjú pañévu.
54 Dityéhjáa wáyeéévéjcóójɨ́ ɨhde ímíbájkímeíhíjcyajcóójɨ́ cúúuúbe.
55 Aanéhjáa diitye Gariréatúu dííbyema tsááné walléémú ɨ́ɨ́ténáa cúúuúbe.
56 Aaméhjáa ihjyáhañévú ipyééne pácúúcújpacyóné iújcúne wáyéeevéhíi teene wáyeéévejcóójɨ́ Píívyéébé taúhbaju néhdújuco.