15
Lɛkpaaĩa Yelusalɛũ
Gbɛ̃eↄ bↄ̀ Yude aa mↄ̀ Antiↄsi, ↄ̃ aa yãdà Yesudeↄnɛ aa mɛ̀: Tó i tↄ̃zↄ̃ lá Mↄizi dìlɛwao,* á zia'eo. Pↄlu ń Baanabao zↄadↄ̀má aa lɛkpaakɛ̀ńnↄ maamaa yã́pi musu. Ɔ̃ Yesudeↄ zɛ̀ò Pↄlu ń Baanabao ń ń gbɛ̃eↄ gɛ́ Yelusalɛũ yã́pi gↄ̃́gↄ̃i ń zĩnaↄ ń gbɛ̃zↄ̃ↄↄ. Aa gɛ̀ zɛ̀nɛ́, ↄ̃ aa pã̀ Fenisi ń Samalio bùsuↄla. Aa buipãleↄ nↄ̀sɛlilɛa yã́ dàu a sìu ń gbɛ̃́ↄnɛ we, ↄ̃ an pↄ kɛ̀na zↄ̃ↄ. Kɛ́ aa kà Yelusalɛũ, Yesudeↄ ń zĩnaↄ ń gbɛ̃zↄ̃ↄↄ gbãakpàńzi, ↄ̃ aa yã́ pↄ́ Lua kɛ̀nɛ́ píi baokpànɛ́. Ɔ̃ Falisi Yesudeeↄ fɛ̀lɛ mɛ̀: Sema buipãleↄ tↄ̃zↄ̃, wi onɛ́ aaↄ Mↄizi ikoyã kũa. Ɔ̃ zĩnaↄ ń gbɛ̃zↄ̃ↄↄ kↄ̃ kã̀aa, aalɛ yã́pi gwa. Kɛ́ lɛkpaaĩa gbã̀akũ̀, Piɛɛ fɛ̀lɛ zɛ̀ a ònɛ́: Ma gbɛ̃́ↄ, á dↄ̃ kɛ́ Lua ma dilɛ á guu à gɛ̃̀gɛ̃, kɛ́ buipãleↄ Yesu bao ma ma lɛ́u, aai aà náaikɛ. Lua dee gbɛ̃́pii nↄ̀sɛ dↄ̃, ↄ̃ à ń gbá a Nisĩna a siańnↄ seela ũ, lá à wá gbáwa. Lua i ń dilɛ dodoa ń wápiↄo. À ń nↄ̀sɛ pìpinɛ́, kɛ́ aa Yesu náaikɛ̀ yã́i. 10 Bↄ́yãi álɛ Lua wɛi tiai? Aso pↄ́ wá deziↄ fùa sɛ́i ń wápiↄ ↄ̃ á ye dinɛ́a? 11 Màa no! Wá a náai vĩ kɛ́ wá bↄ Dii Yesu gbɛ̃kɛ yã́iɛ, lá ampiↄwa sↄ̃.
12 Gbɛ̃́ↄ kɛ̀ kílikili píi, ↄ̃ aa swãkpà Baanaba ń Pↄluozi, aalɛ seelaↄ ń dabudabu pↄ́ Lua kɛ̀nɛ́ buipãleↄ guuↄ o. 13 Kɛ́ aa yã'ò aa làa, Zaaki fɛ̀lɛ yãsɛ̀ à mɛ̀: Ma gbɛ̃́ↄ, à ma yãma. 14 Simↄↄ ò lá Lua dↄ̀aa buipãleↄ wɛgwà, ↄ̃ à gbɛ̃́ↄ sɛ̀ ń guu a pↄ́ ũ. 15 Ãnabiↄ yã́ↄ kↄ̃sɛ̀ ń beeo, asa aa mɛ̀:
16 Bee gbɛa má ɛa mↄ Davidi bɛzĩ bo,
mí a gufooↄ kɛkɛ tata lↄ,
17 kɛ́ buipãleↄ ma kĩ́i wɛɛlɛ,
gbɛ̃́ pↄ́ ma ń sisi ma ń sɛ́piↄ píi.
18 Dii pↄ́ lɛ́ yã́pi kɛ mɛ́ ò,
a tò wa yã́pi dↄ̃ za káau.
19 Ayãmɛto má è a maa wà yã́ zĩ'ũ dilɛ buipãle pↄ́ aa zɛ̀ ń Luaoↄnɛo. 20 Wà lákɛ̃nɛ́ aa mikɛ̃ pↄ́ pↄ́ gbãlɛ̀ tã́a kĩ́iwa ń gbãsĩkɛao ń nↄ̀ↄ kòlokpasaio ń kpàao.§ 21 Asa à gɛ̃̀gɛ̃ wìↄ Mↄizi lá kyokɛ lousisikpɛↄ guu kã́mabogↄↄzĩ píi, wìↄ aà yã́ waasokɛ wɛ̃́lɛ ń wɛ̃́lɛo.
Zĩnaↄ gbɛ̃́ↄ zĩa buipãle Yesudeↄwa
22 Ɔ̃ zĩnaↄ ń gbɛ̃zↄ̃ↄↄ ń Yesudeↄ píi zɛ̀ò wà gbɛ̃́ↄ sɛ́ ń guu, wà ń zĩ Antiↄsi ń Pↄluo ń Baanabao. Ɔ̃ aa ń dↄaanaeↄ sɛ̀, Yuda pↄ́ wì mɛɛ̀ Baasaba ń Silivɛ̃ɛo. 23 Wà taala dìnɛ́, yã́ pↄ́ wa kɛ̃̀ a guu mɛ̀: Wá zĩnaↄ ń gbɛ̃zↄ̃ↄↄ wa fↄkpà wá gbɛ̃́ pↄ́ aa dɛ buipãleↄ ũ Antiↄsi ń Sili bùsuo ń Silisi bùsuoↄwa. 24 Wá mà wá gbɛ̃eↄ gɛ̀ á kĩ́i aa á nↄ̀sɛ ↄ̃̀ↄkpàɛ́, aa á dá bíliu ń yã'oa guu. Wá lɛ́ kú a guuo, 25 ↄ̃ wa lɛdoũkɛ̀ wa zɛò kɛ́ wà gbɛ̃́ↄ sɛ wà ń zĩwá ń wá gbɛ̃́ yenzideↄ Baanaba ń Pↄlu 26 pↄ́ aa gì ń wɛ̃nii wá Dii Yesu Kilisi tↄbↄa yã́io. 27 Ayãmɛto wálɛ Yuda ń Silivɛ̃ɛo zĩwá, aa yã́ pↄ́ wá kɛ̃̀ láu oɛ́ ń lɛ́o. 28 Asa Lua Nisĩna ń wápiↄ wa zɛò wà asoe diɛ́o, sema a pↄ́ zɛvĩɛ beeↄ. 29 À mikɛ̃ nↄ̀ↄ pↄ́ wà sa'òò tã́awa soawa ń kpàao ń nↄ̀ↄ kòlokpasaio ń gbãsĩkɛao. A maa à mikɛ̃ beeↄwa. Wà kↄ̃'e aafia!
30 Ɔ̃ wà ń gbáɛ, aa gɛ̀ Antiↄsi. Aa Yesudeↄ kã̀aa píi, ↄ̃ aa lápi kpàmá. 31 Kɛ́ aa a kyokɛ̀, ↄ̃ an pↄ kɛ̀na maamaa ń nↄ̀sɛ níniyãpio. 32 Yuda ń Silivɛ̃ɛoá ãnabiↄnɛ, ↄ̃ aa lɛdà ń gbɛ̃́piↄwa maamaa, aa ń gbá gbãa. 33 Kɛ́ aa gↄↄplakɛ̀ we, Yesudeↄ lɛzàmá, ↄ̃ aa tà ń zĩnaↄ kĩ́i aafia. 34-35 Pↄlu ń Baanabao gↄ̃̀ Antiↄsi. Ń gbɛ̃́ dasi pãleↄ aa Dii yãdànɛ́ aa baonakpànɛ́.
Pↄlu wɛ̃́lɛgɛa gɛ̃n plaade
36 Gↄↄpla gbɛa Pↄlu ò Baanabaɛ: Wà ɛa gɛ́ Yesudeↄ gwai wɛ̃́lɛ pↄ́ wa Dii yã́ waasokɛ̀u yãaↄ guu, wíↄ dↄ̃ lá aa dɛ. 37 Baanaba ye Zãa Maaku sɛ aà gɛ́ńnↄ, 38 ↄ̃ Pↄlu lɛ́ e a maa wà gbɛ̃́ pↄ́ kɛ̃̀má Pãmfili, i tɛ́ńzi ń zĩ guuo sɛ lↄo.* 39 Aai makↄ̃ɛo, ↄ̃ aa kɛ̃̀kↄ̃wa. Baanaba Maaku sɛ̀ aa gɛ̃̀ gó'ilɛnau aa gɛ̀ Sipi. 40 Ɔ̃ Pↄlu Silivɛ̃ɛ sɛ̀. Yesudeↄ ń ná Diiɛ a ↄzĩ aà gbɛ̃kɛkɛnɛ́, ↄ̃ aa dàzɛu. 41 Aa pã̀ Sili ń Silisiola, aa Yesudeↄ gbà gbãa.
* 15:1 Lev 12.3 15:8 Zĩn 11.15-18 15:18 Amↄ 9.11-12 § 15:20 Bↄa 34.15-17, Lev 18.6-23, 17.10-16 * 15:38 Zĩn 13.13