29
Kədəs ka aloŋnɛ
1 Kɔ MARIKI oloku: «Ntɛ tɔ pəmar məna Musa məkɔ mədəs Aruna kɔ awut ɔn kəyɔnɛ afum asoku, ŋacbəc'em ŋayɔn'em aloŋnɛ: Məlɛk tura kɔ ŋkesiya yorkun nyɛ mɛrəŋ yɔtɔyɔ dolokəp,
2 cəcom cətɔnɔŋkəl lebin, cəcom cəlok-lok cətɔyɔ lebin papɔckɛ ci moro, kɔ biskit bɔtɔyɔ lebin pasop bi moro, məlompsɛ cəcom cacɔkɔ fəp kəmbefe kətɔt ka bəle.
3 Məbɛr ci dəkəfala məkekərɛ kəfala kaŋkɔ, tura kɔ ŋkesiya yorkun mɛrəŋ.
4 Məlɔtərnɛnɛ Aruna kɔ awut ɔn arkun nde kusuŋka ka aŋgbancan ŋɛbəpɛnɛ kɔ Kanu tekiriŋ, məbiknɛnɛ ŋa domun.
5 Məde məlɛk yamos, məbɛr Aruna yamos: Duma dedisrɛ, burumus ba duma da efɔd, duma da efɔd, kɔ yuba yɛgbɛknɛ nyɛ məndekɔkotərɛnɛ dɛbəkəc kɔ tabataba pa duma da efɔd mɔ.
6 Məcəp kɔ kəfakəl, mədɛtər ki tekiriŋ tɔbɔpər tɛgbɛkərɛ ta dəKanu.
7 Məlɛk moro mɔbɔy mopusɛ, məloŋər kɔ mi dəromp, tɔyɔnɛ kədəs kɔ dekiriŋ da yɛbəc yem ya kəloŋnɛ.
8 Kɔ telip-ɛ, məwe sɔ awut arkun a Aruna ŋacɔŋnɛ, ŋa sɔ məbɛr ŋa suma sədisrɛ saŋan.
9 Kɔ məlip-ɛ, məgbəncəs Aruna kɔ awut ɔn arkun mabamaba maŋan, məcəpəs ŋa cəfakəl. Ti disrɛ mədəs ŋa yɛbəc yem ya dəKanu tɔyɔnɛ oŋ sariyɛ sa kor kəŋan doru o doru.
10 Məlɔtərnɛnɛ tura papɔkɔ nde daŋgbancan ŋɛbəpɛnɛ kɔ Kanu. Aruna kɔ awut ɔn arkun ŋadeŋər pi waca dəromp.
11 Məsu tɔbɔl məfay wana wawɔkɔ MARIKI fɔr kiriŋ ntende kusuŋka ka aŋgbancan ŋɛbəpɛnɛ kɔ Kanu. Mecir ma wi mɛbɛrɛ dətɔbɔl.
12 Məgbət tɛlər dəmecir ma tura papɔkɔ məsopət mi lɛn maŋkəlɛ ya moŋkubut ma tetek toloŋnɛ, məloŋ mecir mɛlpəs nde pɛcəmɛnɛ pa tetek tatɔkɔ.
13 Məlɛk moro mɔkɔ moŋkump yedisrɛ ya pɔcɔl papɔkɔ mɔ fəp, pəwotwotər pa mim, fi nyɛ mɛrəŋ kɔ moro ma yi, məkɔ məcɔf'em yi fəp nde tetek toloŋnɛ kəroŋ.
14 Məcɔf sɛm, yedisrɛ ya aputuk kɔ akata ŋa tura yayɔkɔ dənɛnc saŋka todoru. Kəloŋnɛ kɔ nkɛ kəŋsɔŋɛ paŋaŋnɛnɛ aloŋnɛ kiciya kəŋan mɔ.
15 Kɔ telip-ɛ, nəkɛrɛ aŋkesiya ŋorkun ŋɔcɔkɔ-cɔkɔ, Aruna kɔ awut ɔn arkun ŋadeŋər ŋi waca dəromp.
16 Məsu tɔbɔl məfay aŋkesiya ŋaŋɔkɔ, məlɛk mecir mamɔkɔ məwɛsəsər cəsək ca tetek toloŋnɛ fəp haŋ mənɔŋkər.
17 Məcɛnəs aŋkesiya ŋorkun ŋaŋɔkɔ fəkəl fəkəl, məyak yedisrɛ ya ŋi kɔ wɛcək, məkɔ məboc yi fəkəl ya sɛm yayɔkɔ kɔ domp kəroŋ.
18 Məcɔfɛ MARIKI aŋkesiya ŋorkun fəp tetek toloŋnɛ kəroŋ. Pɔcɔl pɔcɔf pɔ, mpɛ ancɔfɛ MARIKI mɔ, ambɔnc ŋa pi ŋontorɛ-torɛ MARIKI abəkəc.
19 K'alip-ɛ, məkɛrɛ sɔ aŋkesiya ŋa mɛrəŋ ŋɔkɔ. Aruna kɔ awut ɔn arkun ŋadeŋər sɔ ŋaŋɔkɔ waca dəromp.
20 Məsu tɔbɔl məfay aŋkesiya ŋaŋɔkɔ. Məlɛk mecir ma ŋi məsop mi Aruna kɔ awut ɔn ləŋəs ya waca wɔtɔt, kɔ tɛlər tɔpɔŋ mpɛ o mpɛ pa waca waŋan wɔtɔt, kɔ tɛlər tɔpɔŋ mpɛ o mpɛ pa wɛcək waŋan wɔtɔt. Məlɛk mecir mɛlpəs, məwɛsəsər mi cəsək ca tetek toloŋnɛ fəp haŋ mənɔŋkər.
21 Məlɛk sɔ mecir mɔkɔ meyi tetek toloŋnɛ kəroŋ mɔ kɔ moro mɔbɔy məwɛsəsər mi Aruna kɔ yamos yɔn, məyɔ sɔ tin tayi awut ɔn kɔ yamos yaŋan. Kəlɛk dɔsɔk dadɔkɔ, Aruna kɔ awut ɔn ŋayɔnɛ oŋ aloŋnɛ apus em.
22 Məlɛk moro ma aŋkesiya ŋorkun, kəleŋa, moro mmɛ moŋkump yedisrɛ ya aŋkesiya mɔ, pəwotwotər pa mim, kɔ fi mɛrəŋ kɔ moro mmɛ moŋkump yi mɔ kɔ aləŋk ŋa kəcək kətɔt. Aŋkesiya ŋorkun ŋɛdəsɛ ŋa dekiriŋ da kəloŋnɛ ŋɔ.
23 Məwurɛ cəcom cətɔyɔ lebin cəlɔma dəkəfala nkɛ ancəmbər MARIKI fɔr kiriŋ mɔ: Kəcom kəlok-lok kin, kəcom nkɛ anɔktərɛnɛ moro ma olif mɔ, kɔ biskit.
24 Məbɛr yi fəp Aruna dəwaca kɔ awut ɔn, mətubucnɛ kəsɔŋ yi ina MARIKI fɔr kiriŋ.
25 Kɔ telip-ɛ, məbaŋər ŋa yi dəwaca, məkɔ məcɔfɛ yi MARIKI nde dətetek poloŋnɛ kəroŋ. Ambɔnc ŋa yi ŋontorɛ-torɛ MARIKI abəkəc. Kəloŋnɛ kɔ, nkɛ ancɔfɛ MARIKI mɔ.
26 Məlɛk kəmpəcpəc ka aŋkesiya ŋorkun ŋa mɛrəŋ ŋɛdəsɛ ŋa Aruna dekiriŋ da kəloŋnɛ, mətubucnɛ kəsɔŋ ki MARIKI kəca kam pəmɔ tɔkɔ aŋsɔŋ fum paka mɔ, sɛm ya məna yɔ yayɔkɔ.
27 Məsɔkəs kəmpəcpəc nkɛ məndesɔŋ MARIKI pəmɔ tɔkɔ aŋsɔŋ fum daka mɔ. Məsɔŋ sɔ aləŋk ŋa aŋkesiya ŋorkun nŋɛ anafɛk teta kədəsɛ Aruna k'awut ɔn dekiriŋ da kəloŋnɛ mɔ.
28 Yopoc mɛrəŋ yayɔkɔ ya Aruna kɔ awut ɔn yɔ, tendeyɔnɛ sariyɛ sa tɛm o tɛm aka Yisrayel dacɔ. Bawo yopocɛ ya kəfɛk yayɔkɔ, yoloŋnɛ ya kəpaŋnɛ pəforu yɔ, nyɛ yɔyɔnɛ ya MARIKI mɔ. Mba Aruna k'awut ɔn ŋande ŋacsɔtər yi aka Yisrayel dəyoloŋnɛ yaŋan.
29 Kɔ Aruna efi-ɛ, yamos yɔn ya dəKanu yayɔkɔ wəlɔma aŋsɔŋ yi awut ɔn dacɔ, wəkakɔ sɔ pəbɛrnɛ yi dɔsɔk ndɛ ambɔy moro kədəs kɔ dekiriŋ da yɛbəc ya dəKanu mɔ.
30 Wəloŋnɛ wəkin awut ɔn dacɔ nwɛ andedəs dəkəcəmɛ da Aruna mɔ, ɛmbɛrnɛ yamos yayɔkɔ mata camət-mɛrəŋ, k'endebɛrɛ aŋgbancan ŋɛbəpɛnɛ kɔ Kanu disrɛ kəkɔbəc'em nde aŋgbip ŋosoku-ɛ.
31 Məlɛk aŋkesiya ŋorkun nŋɛ ŋɔyɔnɛ ŋɛdəsɛ dekiriŋ da kəloŋnɛ mɔ, məpɛc sɛm yayɔkɔ kəfo kəsoku kəlɔma saŋka disrɛ.
32 Aruna kɔ awut ɔn arkun ŋasɔm sɛm yayɔkɔ, kɔ cəcom cəkɔ cəyi dəkəfala mɔ, nde kusuŋka ka aŋgbancan ŋɛbəpɛnɛ kɔ Kanu.
33 Ŋa gbəcərəm ŋɔ pəmar kəsɔm ka sɛm ya kəsɔkəs ka kiciya yayɔkɔ kɔ kəloŋnɛ ka kədəs dekiriŋ da kəloŋnɛ kem kɔ kəsɔkəs ka yi. Pəmar fɛ fum wəcuru pəsɔm sɛm yayɔkɔ, bawo yeri yosoku yɔ.
34 Kɔ pəyɔnɛ a sɛm ya yoloŋnɛ yayɔkɔ, kɔ pəyɔnɛ fɛ ti, cəcom cəlɔma cəncəmɛ haŋ bətbət-ɛ, məgbal yɛlpəs yɔkɔ dənɛnc. Pəmar fɛ pasɔm yi, bawo yeri yopus yɔ.
35 Məyɔ Aruna kɔ awut ɔn arkun pəmɔ tɔkɔ isom əm ti mɔ fəp. Mata camət-mɛrəŋ mɔ məndedəs ŋa dekiriŋ da kəloŋnɛ.
36 Dɔsɔk o dɔsɔk mata camət-mɛrəŋ mamɔkɔ disrɛ pəmar məloŋnɛ tura pin teta kətubucnɛ ka kəsɔkəs ka kiciya. Ti tɔŋsɔŋɛ məsɔkəs tetek toloŋnɛ kətɔsɔk ka pi. Kɔ tencepər-ɛ, məloŋər moro tetek toloŋnɛ kəroŋ ntɛ tɔŋsɔŋɛ məpusɛ pi MARIKI mɔ.
37 Mata camət-mɛrəŋ mɔ mənde məctubucnɛ kəsɔkəs tetek toloŋnɛ teta kəpusɛ ka pi MARIKI. Itɔ tetek toloŋnɛ pɔŋyɔnɛ oŋ posoku pɛs mpɛ ampusɛ MARIKI mɔ, tɔcsɔŋɛ paka o paka pogbuŋɛnɛ pi, ampusɛ pi MARIKI. Kɔ tɔyɔnɛ fum pəgbuŋɛnɛ pi-ɛ, ɔŋyɔnɛ oŋ fum nwɛ ampusɛ MARIKI mɔ.»
Kəloŋnɛ fəp ka dɔsɔk o dɔsɔk
38 «Dɔsɔk o dɔsɔk pəmar məde məcloŋnɛ oŋ tetek toloŋnɛ kəroŋ ŋkesiya yorkun mɛrəŋ ya teren tin tin.
39 Aŋkesiya ŋin bətbət bɔ məŋloŋnɛ ŋi, aŋkesiya ŋa mɛrəŋ dɔfɔy dɔ məŋloŋnɛ ŋi.
40 Aŋkesiya ŋɔcɔkɔ-cɔkɔ pacɔfɛ ŋi MARIKI kɔ kəmbefe kətɔt kilo kəmaas nkɛ ampɔckɛ moro mɔtɔt ma olif litɛr din kɔ dacɔ mɔ, məloŋər ki wɛn litɛr din kɔ dacɔ teta kəloŋnɛ.
41 Kɔ dɔfɔy dɛmbəp-ɛ, məkɛr'em sɔ aŋkesiya ŋa mɛrəŋ mədeŋər ŋi kəloŋnɛ ka mɛŋgbɛn kɔ ka wɛn pəmɔ tɔkɔ məkɛr'em bətbət mɔ. Yoloŋnɛ yɔ, nyɛ ancɔfɛ MARIKI mɔ, ambɔnc ŋa yi ŋontorɛ-torɛ kɔ abəkəc.
42 Tekiriŋ oŋ, dɛtɛmp o dɛtɛmp dende kəcloŋn'em kəloŋnɛ ka kəcɔf pɔcɔl nde kusuŋka ka aŋgbancan ŋɛbəpɛnɛ kɔ Kanu, fɔr ya MARIKI kiriŋ. Difɔ indekɔ icbəpɛnɛ kɔ nəna a iclok-lokər əm di.
43 Difɔ indekɔ icbəpɛnɛ k'aka Yisrayel, nɔrɔ da debeki dem dende docpus di.
44 Ina MARIKI in'endesɔpus aŋgbancan ŋɛbəpɛnɛ kɔ tetek toloŋnɛ, ipus sɔ Aruna kɔ yuruya yɔn ntɛ tɔŋsɔŋɛ ŋade ŋayɔnɛ aloŋnɛ em.
45 Indendɛ aka Yisrayel dacɔ, iyɔnɛ Kanu kəŋan.
46 Aka Yisrayel ŋandecərɛ a in'ɔyɔnɛ MARIKI Kanu kəŋan, ina nwɛ inawurɛnɛ ŋa atɔf ŋa Misira, idendɛ ŋa dacɔ mɔ. In'ɔyɔnɛ MARIKI, Kanu kəŋan.»