Nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ ngáne
Makɔsɛ
átélé
Ndibned ń kálag
Nkalaŋ ḿ bwâm ngáne Makɔsɛ átélé ńhɔ́be tə̂ŋgɛne Yesu Krǐstəə, Mwǎn a Dyǒb. Ńlúmté Yesuɛ ngáne mod awě abɛle mekan, awóŋ-ʼɛ kunze âbɛl ḿmê mekan. Ene kunze enyínnédé áyə̄l e mekan ḿme áyə́gtéʼáá ne ḿme ábɛ́léʼáá. Yesuɛ ahɔ́bé aá mɔ́ɔ̄ mɔ́dē Mwǎn-a-Moonyoŋ awě ampɛ̌, âbɛ ádē aloŋgé, âbɛl boŋ bad békud alagsɛn dé mbéb.
Á kálag tê wɛ́n, Makɔsɛ ábídté mekan áwed ḿme Yesuɛ ábɛ́léʼáá tómaa ḿme áhɔ́béʼáá ne ḿme áyə́gtéʼáá. Ahɔ́be ngáne Jɔnɛ áhə́ŋgé epɛ éche Yesuɛ, ahɔ́b tə̂ŋgɛne edusɛn éche Yesuɛ, ahɔ́b-pɛ mekəgsɛn ḿme Yesuɛ ânkudté. Âsóged, alúmté áte ngáne bêmbomɛ́ɛ́ Yesuɛ á awɔg ne ngáne âmpuúʼɛ́. Nyaa édé ébɛ éche enɛ́n kálag ésógé, élûmte-ʼɛ nɛ́n bán saké Makɔsɛ atelé chɔ́.
Nkabtéd ń kálag
Mbooted mé nkalaŋ ḿ bwâm 1.1-13
Nsɔ́n ḿme Yesuɛ á Galilia 1.14-9.50
Nsɔ́n ḿme Yesuɛ áde áhídté a Galilia âpɛ á Jerusalɛm 10.1-52
Eʼpun bé asóg ábe Yesuɛ á Jerusalɛm ne bɛnbɛn ne Jerusalɛm 11-13
Akáad áde békáádté Yesuɛ ne kwééd eche áwédé 14-15
Mpuu ḿme Yesuɛ 16.1-8
Alúmed áde Sáŋgwɛ́ɛ́ álúmté yə̌l ámbīd e mpuu ne mpume ḿmē 16.9-20
1
Ehə́ŋgé éche Jɔnɛ, Ndusɛnɛ
(Mat 3.1-12; Luk 3.1-18; Jɔn 1.19-28)
Nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesu Krǐstəə Mwǎn a Dyǒb mɔ̂mɛ́n. Ḿbóótédé ngáne nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa ântenlé aá,
“Dyǒb áhɔ́bé aá,
‘Nɔnéʼ, nlóme ḿmêm mésɛ́nzɛ ḿme mɛ́sēbē wɛ áʼsō,
âboŋsɛn wɛ nzii.’
Mɔ́bɛléʼ ehə́ŋgé á ehyáŋge nɛ́n,
‘Nyéboŋsɛn epɛ éche Sáŋgwɛ́ɛ́. Nyétíi echě nzii.’ ”
Né-ɔɔ́ Jɔnɛ ampɛ̌ á ehyáŋge, ádusɛ́n bad, ákalé-ʼɛ eyale é Dyǒb aá, “Nyétɛde abɛl dé mbéb, nyékud edusɛn âbɛl boŋ Dyǒb álagsɛn nyé mbéb.” Bad bébídéʼáá á mbwɔ́g e Judeya esyəə́l ne á dyad á Jerusalɛm, békag áwē âwóglɛn mɔ́. Nɛ́ɛ bêmpalɛ́ɛ́ ḿmāb mbéb áte Jɔnɛ ádusɛ́n bɔ́ á edíb é Jodan. Jɔnɛ ahágéʼáá mbɔ́té éche bébɛ́nlé nyoŋ éche ébídé á yə̌l e kamɛ̂l.* Awááʼáá ngə́ə́ a ngob e nyam. Eʼchuu ne bengómɛ́ɛ́ bɔ́ɔ ádyágéʼáá. Ahə́ŋtéʼáá aá, “Mod ǎpɛ̌ ámbīd echêm awě atómé mɛ. Meékwognedɛɛ́ ké âbwaam ásē âhune ḿmē nkɔɔd mé metámbé. Ndusan nyé ne mendíb, boŋ ǎdusɛ́n nyé ne Edəə́dəŋ éche Ésáá.”
Yesuɛ akudé edusɛn ne mekəgsɛn
(Mat 3.13-4.11; Luk 3.21-22, 4.1-13)
Ḿmê mesú Yesuɛ ambíd á dyad á Nazarɛt á mbwɔ́g e Galilia ápɛ wɛ́ɛ Jɔnɛ. Jɔnɛ andusɛ́n mɔ́ a edíb é Jodan. 10 Áde Yesuɛ ábídɛɛ́ á edíb-te dɔ́ɔ ányíné nɛ́ɛ ngob e dyǒb énednadté. Edəə́dəŋ é Dyǒb émbīd ádyōb, ésud mɔ́ á nló mîn nɛ́ɛ élə̄ə̄. 11 Hɛ́ɛ ehɔ́b ébídɛɛ́ ádyōb nɛ́n, “Edíi awem mwǎn a nlém awě ńdə́ə́ bwâmbwam. Ndé menyiŋge ne wɛ.” 12 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g échê Edəə́dəŋ ênkid Yesuɛ á ehyáŋge. 13 Andyɛɛ́ áwed móom mé eʼpun méniin, Satanɛ ákəgé mɔ́. Nyam échě ékaaʼ ébédé áwed, ángɛl-lɛ éwōŋgān mɔ́.
Yesuɛ apwɛdé bembapɛɛ béʼsō
(Mat 4.12-22; Luk 4.14-15, 5.1-11)
14 Ámbīd e póndé bénhɛ̄ Jɔnɛ á mbwɔg. Áde bémáá mɔ́ ahɛ́ á mbwɔg, Yesuɛ ampɛ̌ á mbwɔ́g e Galilia ákalé nkalaŋ ḿ bwâm ń Dyǒb, áhɔ̄bē nɛ́n, 15 “Póndé epedé, nkamlɛn ń Dyǒb ńdé bɛnbɛn. Nyé mod tɛ́ɛ́ áhəŋlɛn ádē abɛ́ dé mbéb, nyédúbe-ʼɛ nkalaŋ ḿ bwâm.” 16 Áde Yesuɛ ábammɛɛ́ nkin mé edib-é-nzab é Galilia annyín Simɔnɛ bɔ́ mwǎnyaŋ Andreya, nɛ́ɛ bébwémɛɛ́ mbínzé. Bébédɛ́ɛ bekób-bé-súu. 17 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nyéhíde mɛ. Ngáne nyékóbɛɛ́ súu bɔɔb, mɛɛ́yə̄gēd nyé ngáne nyɛ́tēdtē bad nlém á abum âhíd mɛ.” 18 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bêntɛdé échab mbínzé, béhīdē-ʼɛ mɔ́. 19 Nɛ́ɛ ákíí mwǎ etûn, annyín bǎn ábe Zɛbɛdiɛ, Jemsɛ bɔ́ mwǎnyaŋ Jɔnɛ á bɔ̌lɛ-tê nɛ́ɛ bébwémɛɛ́ mbínzé. 20 Anyín ádě ányíné bɔ́, anchɛ́lé bɔ́. Bêntɛdé echab sáŋ Zɛbɛdiɛ ne bad bé nsɔ́n á bɔ̌lɛ-tê béhīdē Yesuɛ.
Yesuɛ abídté mod edəə́dəŋ é mbéb áte
(Luk 4.31-37)
21 Yesuɛ ne ábê bembapɛɛ béniin bênkɛ̌ á dyad á Kapenahum. Ádě mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte ḿpédé, Yesuɛ ankɛ̌ asɔ́l á ndáb e mekáne, ábootéd bad ayə́ged. 22 Nyaa eche áyə́gtéʼáá enkɔ́méd bad yə̌l áte bwâmbwam áyə̄le ayə́gtéʼáá nɛ́ɛ mod awě nzé ahɔ́bé né émáá. Eeyə́gteʼaá nɛ̂ŋgáne bemeléede bé mbéndé. 23 Hɛ́ɛ mod nhɔ́g awě edəə́dəŋ é mbéb émbɛ̄ɛ̄ áte ápédé təléd, ábōnē aá, 24 “A-Yesu, mod a Nazarɛt, cheé syánē déwóŋné? Ehyedé sé awúu-yɛ? Mbíí wɛ bwâm. Edíī mod awě Dyǒb álómé, awě asáá.” 25 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákânnɛɛ́ échê edəə́dəŋ é mbéb áte aá, “Lám, bíd ane mod áte!” 26 Dɔ́ɔ échê edəə́dəŋ é mbéb éságté ane mod áte ngíne-ngíne, éhɛ́-ʼɛ esaád é ngíne, boŋ ébíd-tɛ mɔ́ áte. 27 Menyáké ménkōb ábê bad bwâmbwam. Bésɛdté nhɔ́g ne aníníí bánken, “Nzé-dyámɛ́ dɛ́n! Ayə́ged dékɔ̄ɔ̄lē dɛ́n-ɛ? Anɛ́n mod awóó ngíne âkamlɛn eʼdəə́dəŋ bé mbéb, éʼwōgnē-ʼɛ mɔ́!” 28 Nɛ́n dêmbɛ̌l nkalaŋ ḿme Yesuɛ mênkanléd mbwɔ́g e Galilia esyəə́l.
Yesuɛ achǒŋté ekud é bad
(Mat 8.14-17; Luk 4.38-41)
29 Nɛ́ɛ béhídté á ndáb e mekáne hidtɛ́n, Yesuɛ nchoo ne Jemsɛ bɔ́ Jɔn bênkɛ̌ á ndáb eche Simɔnɛ bɔ́ Andreya. 30 Simɔnɛ mwaád nyaá ambɛ́ á anɔŋ dé nkole, ahéb dênsog mɔ́. Áde Yesuɛ ápédé pɛɛ́n, bénlāā mɔ́ tə̂ŋgɛne nkole ḿme ane mmwaád. 31 Dɔ́ɔ ákíí wɛ́ɛ ane mmwaád ábédé, boŋ áchə̄ŋgē mɔ́ á ekáá, awóŋgɛ́n mɔ́ âsyə ásē. Ahéb dêmmaá mɔ́, ákōb-pɛ bɔ́ nken. 32 Ene ngukɛ́l áde enyɛn émáá asud, bad bêmpɛɛ́n bad bé nkole bésyə̄ə̄l ne bad bésyə̄ə̄l ábe eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémbɛ̄ɛ̄ áte wɛ́ɛ Yesuɛ. 33 Bad bé dyad bésyə̄ə̄l bênkaŋnɛ́n mmwɛ ndáb ḿme Simɔnɛ. 34 Yesuɛ anchoód bad híin ábe békónléʼáá nkole nyaa ne nyaa, abídéd-tɛ bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb híin áte. Eémwageʼaá pɛn aá ábê eʼdəə́dəŋ bé mbéb éʼhɔ̂b dyamdyam áyə̄le bémbíi mod awě ádíí.
Yesuɛ akalé nkalaŋ ḿ bwâm á Galilia
(Luk 4.42-44)
35 Epɔg é mbwɛmbwɛ áde bǐn béēkɛ̄nlɛ̄ɛ̄, Yesuɛ anhidé ásē, áhīdē á dyad-tê, ákɛ á ahə́ŋgé á hǒm, ákānneʼ. 36 Simɔnɛ ne bad ábe bɔ́bɔ̄ɔ bémbɛ̄, bêmbootéd Yesuɛ ahɛd. 37 Bédíbté-ʼaá mɔ́, dɔ́ɔ bélâŋgɛɛ́ mɔ́ bán, “Moosyəə́l ahɛde wɛ!” 38 Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Dékag hǒm démpēe. Dékag á myad ḿme ńdé bɛnbɛn âbɛl boŋ ńkal nkalaŋ ḿ bwâm áwed ámpē, áyə̄le ḿmê nkalaŋ mɔ́ɔ ńkə́ə́ boŋ ḿpɛ̄ á nkǒŋsé.” 39 Né-ɔɔ́, ankɛ̌ mbwɔ́g e Galilia esyəə́l, ákalé nkalaŋ ḿ bwâm á ndáb é mekáne, ábīdtē-ʼɛ bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte.
Yesuɛ achǒŋté mod awě meləŋ mékóbé
(Mat 8.1-4; Luk 5.12-16)
40 Mod nhɔ́g awě meləŋ mékóbé ampɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ, abwɔ́g mebóbóŋ, áchāā mɔ́ aá áwôŋgɛn mɔ́. Anhɔ́b aá, “Nzé edəə́ ehɛle ébɛ̄l mɛ nsáŋ.” 41 Ngɔl enkonnéd Yesuɛ. Dɔ́ɔ ábídté ekáá, ábānē mɔ́ á yə̌l, boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “Ndəə́, sáŋ!” 42 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ḿme meləŋ mêmmaá ane mod á yə̌l, áchōŋ-ʼɛ. 43 Yesuɛ anláá mɔ́ aá ákag, asím-mɛ mɔ́ etúu áte aá, 44 “Nɔnéʼ, weeláŋgé modmod dyam áde ábɛ́nlédé, boŋ kɛ̌ élúmed yə̌l wɛ́ɛ prisɛ, ásimɛn wɛ. Ébag-kɛ mendɛ ngáne mbéndé e Mosɛɛ éhɛdɛɛ́, âlúmed bad wɛɛ́ mɔ́sāā.” 45 Boŋ ké nɛ̂, áde ane mod abídé, ankɛ̌, ákɛ ákalé mɔ́ ḿmê nkalaŋ hǒm ásyə̄ə̄l. Ankal mɔ́ bwâmbwam nyaa eche Yesuɛ éehɛleʼaá dyad ké ahɔ́g asɔ́l ámpē á ntə́lé. Antǐm ádyɛɛ́ʼ á mehə́ŋgé wɛ́ɛ bad béesaá. Ké nɛ̂, bad bébīdēʼ mebwɔ́g mésyə̄ə̄l béhyāg áwē.
* 1:6 Bébɛ́nládtáá nyoŋ é nyam eche béchəgɛɛ́ bán Kamɛ̂l âbɛl mbɔ́té. Mbɔ́té éched éēbágeʼaá kunze é mbɔ́té.