7
Ayə́ged áde Yesuɛ
tə̂ŋgɛne bad ábe békáadte baáb
(Luk 6.37-38, 41-42)
1 “Mod eekáádté waáb. Nzé ekáádté wɛ̌n, né Dyǒb dɔ́mpē dɛ́kāād wɛ.
2 Nyaa echě ékáádté wɛ̌n, chɔ́ɔ Dyǒb dɔ́mpē dɛ́kāādtē wɛ. Melemlem mé nhəgtéd ḿme ébɛ́nlédé mɔ́ɔ Dyǒb dɔ́mpē dɛ́bɛnlédté.
3 Cheé ékə́ə́ boŋ éwāmsān mwǎ púuted anyín á dǐd áwɛ̄n, ésebán ehɛle nkɔg ḿme ńdé mmǒŋ á dǐd anyín?
4 Chán éhɛle-sɛ eláá mwǎnyoŋ wɛɛ́ ámwɛ mɔ́hūd mɔ́ púuted á dǐd, áde nkɔg ńdíí mmǒn á dǐd?
5 Á-edog-bad! Sébé éhûd nkɔg ḿme ńdé mmǒn á dǐd, dɔ́ɔ wɛ́tōŋʼɛ́ púuted echě edé mwǎnyoŋ á dǐd anyín, boŋ ehúd-tɛ chɔ́.
6 Weetédé mam mé Dyǒb sɛ ébɛ̄ mbwɛ́, áyə̄le ěkunnéd wɛ yə̌l ékūm-mɛ wɛ. Weebwémmé nguu échōŋ ngɛse áyə̄le édyaŋtéd chɔ́ ámīn.
Hɛdɛ́n Dyǒb kéchéé éche éhɛdɛɛ́
(Luk 11.9-13)
7 “Hɛdɛ́n Dyǒb, ǎbɛ̌ wɛ. Hɛ̌d, Dyǒb dɛ́bɛ̌l enyín, kǔm ekob, Dyǒb dɛ́dibnéd wɛ.
8 Áyə̄le kénzɛ́ɛ́ awě ahɛ̌dné Dyǒb, ǎkǔd, awě ahɛdé-ʼɛ, ǎnyīn. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě akumé ekob, Dyǒb dɛ́dibnéd mɔ́.
9 Sáá-a-mwǎn ahéé mwǎn áhɛdɛ́nné ewɛle, boŋ ábɛ mɔ́ aláá?
10 Ké-ʼɛ nyé ahéé mwǎn áhɛdɛ́nné súu, boŋ ábɛ mɔ́ nyə̌?
11 Nzé eʼbébtéd éʼ bad nɛ́ɛ nyé nyébage ábɛn bǎn kəse é bwěm, tɔ́gtɛ́n-naá echɛn Sáŋ awě adé ámīn? Chán-nɔ̄ éebaá bad ábe béhɛ́dné mɔ́ kəse é bwěm?
12 Né-ɔɔ́, kéchéé éche édə́ə́ wɛɛ́ bad bébɛl áwôŋ, ébɛl chɔ́ áwāb. Nɛ́n dɔ́ɔ mbéndé e Dyǒb ne bekal-bé-eʼdəə́dəŋ ékooʼɛ́ ayə́ged.”
Nzii e aloŋgé áde déemaáʼ,
elɛlé áte
(Luk 13.24)
13 Yesuɛ ambád aá, “Bwɛɛ́ á ekob éche échíné áte, áyə̄le ekob éche ékag á dǔ-á-muú ékə́lé áte, nzii eched-tɛ etə́nlédé, bad ábe bébwag-kɛ áhed bébúú áte.
14 Boŋ ekob é nzii e aloŋgé ádě déemaáʼ edé mwǎmpīn. Nzii-ʼɛ echě etime áwed elɛlé abwɛ áte. Nguse é bad chɔ́ɔ ébwag-kɛ áhed.
Bekal-bé-eʼdəə́dəŋ bé metóm
(Luk 6.43-44)
15 “Nyétêd póndé ne bekal-bé-eʼdəə́dəŋ bé metóm. Bélûmte byánán bépwéédtédé nɛ́ɛ ńdyɔŋ ḿ mbód, boŋ áwab nlém-tê bédé ebébtéd nɛ́ɛ ngə.
16 Nyɛ́ɛ̄chem bɔ́ á mbɛltéd ḿmāb. Mewáŋ méchyáa eʼpum éʼ besabé-yɛ? Ké-ʼɛ mekɔ̂d méchyáaʼ eʼpum éʼ máŋgəlɛ-yɛ?
17 Melemlem-ʼaá bwɛl ké éʼhéé ábe éʼkwogeʼ bwâm, éʼchyáa-ʼɛ eʼpum éʼ bwâm. Boŋ ké éʼhéé ábe béekwɔgéʼ bwâm, béēchyāā-ʼɛ́ eʼpum éʼ bwâm.
18 Bwɛl éʼ bwâm béehɛlɛ́ɛ́ eʼpum bé mbéb achyáa. Bwɛl bé mbéb-pɛ béehɛlɛ́ɛ́ eʼpum éʼ bwâm achyáa.
19 Bwɛl ké éʼhéé ábe béēchyāāʼ eʼpum éʼ bwâm, nwóó-nzag ǎkwɛl bɔ́, abwém bɔ́ á dǔ.
20 Né-ɔɔ́, nyɛ́ɛ̄bīī bekal-bé-eʼdəə́dəŋ bé metóm á mbɛltéd ḿmāb.
Bad ábe béhíde Yesuɛ
ne nlém ḿbɛ
(Luk 13.25-27)
21 “Saké mod tɛ́ɛ́ awě achəgtaad mɛ aá, ‘A-Sáŋ, A-Sáŋ,’ ǎsɔ̄l á nkamlɛn ḿ mín. Bad ábe bébɛle ngáne echem Sáŋ awě adé ámīn áhɛdnɛɛ́ bɔ́, bɔ́ɔ bɛ́sɔ̄l.
22 Áde epun é nkáásé mé asóg épɛɛ́, bad híin bɛ́pɛ̌ áwêm, bélāŋgē mɛ bán, ‘A-Sáŋ, A-Sáŋ, ngɔ́mē sêkǎnléʼáá bad mam ḿme Dyǒb álómnéʼáá sé aá mɛ́bɛnléd, á dǐn ádōŋ, sébɛnléd-tɛ ádoŋ dǐn âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, sébɛlé-ʼɛ menyáké híin!’
23 Hɛ́ɛ mɛ́lāāʼɛ́ bɔ́ mɛɛ́, ‘Meebíiʼɛ́ mɛ nyé. Nyésyəə mɛ á dǐd-te! Eʼbébtéd éʼ bad ngɛ̂n!’ ”
Belóŋ-bé-ndáb bébɛ:
a debyɛ́ɛ́ ne a eyɔ́kɛ́l
(Luk 6.47-49)
24 Yesuɛ ambád ámpē aá, “Né-ɔɔ́, mod tɛ́ɛ́ awě awógé ábêm eʼyale bɛ́n, boŋ ábɛlé-ʼɛ ngáne éʼhɔ́bɛɛ́, ádíi nɛ́ɛ mod a mekínzɛ́ awě alóó ndáb á ebɛ̂n é aláá mîn âbɛl boŋ éwúu ásē.
25 Ámbīd e nɛ̂, mbúú e ngíne enchə́, eʼdíb éʼlóne, ekukud-tɛ étóm wɛ́ɛ ene ndáb émbɛ̄ɛ̄, boŋ enkênkwɛɛ́, áyə̄le enlóŋnéd á aláá mîn.
26 Boŋ kénzɛ́ɛ́ awě awógé ábêm eʼyale bɛ́n, boŋ eébɛle ngáne éʼhɔ́bɛɛ́, adíi nɛ̂ŋgáne eyɔ́kɛ́l é mod éche élóó eche ndáb á nsíí mîn.
27 Ámbīd e nɛ̂, mbúú e ngíne enchó, eʼdíb éʼlóne, ekukud-tɛ étóm wɛ́ɛ ene ndáb émbɛ̄ɛ̄. Ene ndáb enkwɛ̌. Enkúme émād-tɛ ahɛnted áte.”
Kunze eche Yesuɛ awóó âyə́ged
28 Áde Yesuɛ ámáá ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l ahɔ́b, amute áde áwóglánnáá mɔ́ démbɛ̄ menyáké bwâmbwam áyə̄le nyaa echě áyə́gtéʼáá.
29 Ayə́gtéʼáá bɔ́ nɛ́ɛ mod awě nzé ahɔ́bé, né émáá. Eeyə́gtéʼaá, nɛ̂ŋgáne bemeléede bé mbéndé.