13
Nↄ̀sɛliɛna ke gaa
Gurↄ beeea gbɛ̃kenↄ mↄ̀ wà Galili gbɛ̃ kɛ̀ Pilati ń dɛ́dɛ à ń aru yã̀kↄ̃tɛ kↄ̃n ń sa'obↄ aruonↄ yã ò Yesunɛ. Ben Yesu bèńnɛ: Kɛ̀ Galili gbɛ̃ pìnↄ gaa dɛ lɛ, ée daa aↄ̃ durun dɛ Galili gbɛ̃ kpaaanↄ pↄ́lan yↄ́? Auo! Mɛ́ɛ ooare, tó ée nↄ̀sɛ liɛro, a píngi é ga lán ń bàmɛ. Gↄ̃ↄn baro plaasai kɛ̀ Siloamu kpɛ́didikↄ̃ana gbòro à sìḿma aↄ̃ gàganↄ sↄ̃, ée daa aↄ̃ taari dɛ gbɛ̃ kpaaa kɛ̀ aↄ̃ↄ kú Yerusalɛmunↄ pↄ́lan yↄ́? Auo! Mɛ́ɛ ooare, tó ée nↄ̀sɛ liɛro, a píngi é ga lán ń bàmɛ.
Ben à yã kɛ̀kii lɛ̀kↄ̃zińnɛ à bè: Gbɛ̃ke bé à kãkã lí bà a swadako guu, ben à gàa a bɛɛ wɛtɛ èe ero. Ben à bè a zĩkɛrinɛ: Ǹ gwa, à wɛ̃̀ aagↄ̃deen yɛ̀, kɛ̀ ma mↄ bɛɛ wɛtɛ kãkã lí pìa mɛ́ɛ ero. Ǹ zↄ̃, wé tó à guu sí pãn yↄ́? Ben zĩkɛri pì bènɛ: Baa, ǹ tó ai zii dↄ. Mɛ́ guu bi mà ligazi mà taaki kánɛ. Eé gí nɛ́ i ziiziro. Tó èe nɛ́ iro sa, ɛ̃ndɛ̃ ǹ zↄ̃ ǹ nɛ.
Nↄgbɛ̃ kↄ̃̀ↄkũna kɛ̃kↄ̃ana
10 Kámmabogurↄↄ zĩ Yesu e yã daańnɛ aduakɛkpɛn. 11 Nↄgbɛ̃ kee kú gwe, zĩn à kↄ̃̀ↄ kũ̀ à kà wɛ̃̀ baro plaasai. Ègↄ̃ kokonamɛ è fↄ̃ à a zĩnda poro baa fétero. 12 Kɛ̀ Yesu à è, ben à à sìsi à bè: Nↄgbɛ̃, n kↄ̃̀ↄkɛɛ gòmma. 13 Ben à ↄ kɛ̀a. Zaa gwe gↄ̃ↄ à pòro, ben à Luda sáabu kpà.
14 Ben aduakɛkpɛ gbɛ̃nsi pↄ fɛ̃̀ kɛ̀ Yesu à kɛ̃̀kↄ̃a kámmabogurↄↄ zĩ yãnzi, ben à fɛ̀ɛ à bè gbɛ̃nↄnɛ: Gurↄ swɛɛdoo bé à kuu kɛ̀ wè zĩi kɛn. Àgae mↄ́ wà a kɛ̃kↄ̃a gurↄ beeenↄa, mↄde kámmabogurↄↄ zĩ baasi. 15 Ben Dii wèàla à bè: Mↄnafikideenↄ! Kámmabogurↄↄ zĩ a baade è a zù ke zaaki poro a bàdↄkiia à gá í kpáaroo? 16 Ibraĩ bori nↄgbɛ̃ kɛ̀kii sↄ̃, Setãn à yì wɛ̃̀ baro plaasaimɛ. À bà pì poronaa kámmabogurↄↄ zĩ zɛ́ vĩroo? 17 Kɛ̀ à ò lɛ, ben wí à ibɛɛnↄ kũ̀ ń píngi, mↄde gbɛ̃nↄ pↄↄ kɛ̀ nna dabuyã kɛ̀ èe kɛɛnↄa píngi.
Yãlɛkↄ̃zina kↄ̃n musadi wɛ́ɛo
(Mat 13:31-32, Maa 4:30-32)
18 Ben Yesu bè: Bↄ́n kpata kɛ̀ bↄ̀ Luda kiia bↄ̀kↄ̃bao? Bↄ́n mɛ́ lɛ́kↄ̃zio? 19 À dɛ lán musadi wɛ́ɛ kɛ̀ gbɛ̃ sɛ̀ à tↄ̃̀ a kara guu bà. Kɛ̀ à bↄ̀ɛ, à kɛ̀ lí ũ, ben bãanↄ mↄ̀ wà zↄ̃̀zↄ̃ à gã̀nↄa.
Yãlɛkↄ̃zina kↄ̃n burɛdisɛsɛ'ɛ̃zɛ̃o
(Mat 13:33)
20 Ben à bè dↄ: Bↄ́n mɛ́ kpata kɛ̀ bↄ̀ Luda kiia lɛ́kↄ̃zio? 21 À dɛ lán burɛdisɛsɛ'ɛ̃zɛ̃ kɛ̀ nↄgbɛ̃ sɛ̀ à kà flawa zaka lɛ́ aagↄ̃ↄ guu à yã̀kↄ̃tɛ píngi bà.
Zɛ́lɛ kpaatoo
(Mat 7:13-14, 21-23)
22 Gurↄↄ kɛ̀ Yesu e gaa Yerusalɛmu, èe gɛ̃ɛ wɛ́tɛnↄ kↄ̃n lakutunↄla èe yã daańnɛ, 23 ben gbɛ̃ke à là wà bè: Baa, gbɛ̃ kɛ̀ aↄ̃é mìsina e ziaa zĩnↄↄ pariroo? Ben Yesu bè gbɛ̃nↄnɛ: 24 À aĩa kɛ à gɛ̃ zɛ́lɛ kpaatoo guu. Mɛ́ɛ ooare, gbɛ̃ parideenↄ é wɛtɛ wà gɛ̃n, mↄde aↄ̃é fↄ̃ro. 25 Tó bɛdee fɛ̀ɛ à zɛ́ tàta, tó a gↄ̃ bàazi, ben ée gbà lɛɛ ée bee: Baa, ǹ zɛ́ wɛ̃we, eé beare á a dↄ̃ gukearo. 26 Beee gbɛra tó a bènɛ à pↄ́ blèao, à í mìao, à yã dàńnɛ a bɛ gãalɛ, 27 eé beare á a dↄ̃ gukearo. À guala a zaakɛrinↄ a píngi.
28 Tó a Ibraĩ kↄ̃n Isaakuo kↄ̃n Yakubuo kↄ̃n annabinↄ è píngi kpata kɛ̀ bↄ̀ Luda kiia guu, ben wà a zu bàazi, gwen é ↄ́ↄ dↄn à ↄ di a musu. 29 Gbɛ̃nↄ é bↄ ↄfãntɛ̃bↄɛ kpa kↄ̃n ↄfãntɛ̃gɛ̃kpɛn kpaao kↄ̃n gu'igbãroo kpaao kↄ̃n sↄↄmɛtɛ kpaao, aↄ̃é mↄ́ pↄ́ ble kpata kɛ̀ bↄ̀ Luda kiia guu. 30 Lɛn kpɛɛdeenↄ égↄ̃ gbɛ̃ káakunↄ ũ lɛ, gbɛ̃ káakunↄ égↄ̃ kpɛɛdeenↄ ũ.
Yerusalɛmu yã
(Mat 23:37-39)
31 Gurↄ beeea gↄ̃ↄ Farisi kenↄ mↄ̀ Yesu kiia aↄ̃ bènɛ: Ǹ fɛɛ gura kɛ̀, zaakɛ Hɛrↄdu yezi à n dɛmɛ. 32 Ben à bèńnɛ: À gá o flɛ̃ngo pìnɛ, mɛ́ɛ zĩnnↄ gooḿma mɛ́ɛ gyãreenↄ kɛ̃ɛkↄ̃a gbã̀a kↄ̃n ziaao, à gurↄ aagↄ̃dee zĩ sↄ̃ mɛ́ ma zĩi papa. 33 Baa kↄ̃n beeeo séto mà gá aɛ gbã̀a kↄ̃n ziaao kↄ̃n ziandooo, zaakɛ èe kↄ̃ sío annabi ga gukearo, sé Yerusalɛmu. 34 Yerusalɛmudeenↄ, Yerusalɛmudeenↄ! Eè annabinↄ dɛdɛ, eè gbɛ̃ kɛ̀ Luda ń zĩawaanↄ pápa gbɛ̀o à ń dɛdɛ. Mɛɛ̀gↄ̃ yezi mà a kakↄ̃amazi gɛ̃̀n baaagↄ̃, lán koo è dɛ̀bɛ kú a nɛ́nↄla nà, mↄde eè weziro. 35 Luda é a kpɛ́ tóare bɛzĩ ũmɛ sa. Mɛ́ɛ ooare, é ma e dↄro ai à be, aubarikadeen gbɛ̃ kɛ̀ èe mↄↄ Dii tↄ́o ũ.