10
Ɨ Pedro ajta aꞌɨ́jna ɨ Cornelio
1 Sɨ́ɨj pu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea, Cornelio pu ántyapuaacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ xantáaruꞌuj ɨ maj Italia jáꞌmaꞌcan.
2 Aꞌɨ́jna ɨ Cornelio, jéehua pu naa tyihuojóꞌmuaꞌrajcaꞌaj, majta néijmiꞌi ɨ maj jamuán chajcaꞌaj, máanaꞌmichaꞌaj ɨ Dios. Jéehua pu huoꞌtáhuɨɨ túmii jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta aꞌnáj tɨnaꞌaj jahuoocaꞌaj ɨ Dios jimi.
3 Séej pu aꞌyan tyuꞌrɨ́j, aꞌtzáaj yáacɨj jéꞌtaꞌ ucamáꞌcaj ɨ xɨcáj, tyiꞌtɨ́j pu jimi huataséjre, naa pu tyámuaꞌ tyeeséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Dios tɨ jimi tyíꞌhuɨɨreꞌ, tɨ aꞌúun joꞌtyájrupij joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn jeꞌrácatyii, aj puꞌij aꞌyan tyaatajé tɨjɨn:
—¡Cornelio!
4 Tɨꞌquij jaꞌraséeraj jaꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Cornelio, tyiꞌtzɨ́ɨnyeꞌej puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Tyiꞌtanyí nyavástaraꞌ?
Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ tajapuá tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn:
—Dios pu júꞌmuaꞌree aꞌɨ́jcɨ ɨ paj jahuoo aꞌnáj tɨnaꞌaj, ajta ɨ paj períj huoꞌtyáhuɨɨ ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ.
5 Pataꞌaj huoꞌtaꞌítyej ɨ tyétyacaa maj aꞌáa jóꞌjuꞌ aꞌájna a Jope, mataꞌaj yoꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón ɨ tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Pedro.
6 Aꞌáa pu joꞌcaj séej jamuán tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Simón, navíj pu tyíiꞌhuacaa aꞌɨ́jna ɨ Simón, aꞌáa pu véjriꞌ jaꞌchej joꞌtɨj jájtyij jaꞌváꞌasej.
7 Tɨꞌɨj jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyajáꞌhuɨɨreꞌ ɨ tɨ jamuán tyuꞌxájtacaꞌ, aj puꞌij ɨ Cornelio huaꞌpuácaa huatachoꞌvej ɨ maj jahuɨɨreꞌ, ajta séej ɨ xantáaruꞌ ɨ tɨ ajta jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ Dios.
8 Néijmiꞌi pu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, aj puꞌij huoꞌtaꞌítyacaꞌ maj aꞌáa jóꞌjuꞌ a Jope.
9 Yaa ariáꞌpuaꞌaj, aꞌtzáaj tacuaríixpuaj, matɨꞌɨj meríj a véjriꞌ ajoojuꞌcaj a chájtaꞌ, aj puꞌij Pedro antyíraj ɨ chiꞌij japua, tɨꞌij jaatáhuoonyij ɨ Dios jimi.
10 Puꞌríj iꞌcuatacaꞌaj, jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ tyiꞌtɨ́j huácuaꞌnyij, matɨꞌɨj móoj tyaꞌcueꞌráatacaj ɨ tɨ tyíꞌcuaꞌnyij, aj puꞌij tyiꞌtɨ́j jimi huataséjre.
11 Aꞌɨ́j pu huaséj tɨ antacúj ɨ tajapuá, tyiꞌtɨ́j pu ajeꞌcámaꞌcaꞌaj muáacuaqueꞌ pu tyaꞌajhuɨhuɨ́jmaꞌcaj.
12 Néijmiꞌi mu tyíꞌtyesejriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ tɨ ajeꞌcámaꞌcaꞌaj néijmiꞌi ɨ tyiꞌtyán ɨ maj muáacuacaa iiraꞌɨ́ɨcajmee, majta ɨ maj chóotaꞌ huacɨꞌɨj, ɨ maj huaꞌcɨ́ɨnyajcɨꞌɨj, majta ɨ maj ráꞌrɨee.
13 Aj puꞌij nyúucarij huánamuajriꞌ tɨ aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Pedro, ájchesij, pataꞌaj huóꞌcuiꞌnyij pajta huoꞌcɨꞌmej.
14 Ajta ɨ Pedro aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Canu xaa nyuꞌuj aꞌnáj tyiꞌtɨ́j cuaꞌnyij ɨ tɨquee tyéevijtɨj, naꞌríij tyiꞌtyán maj xánaꞌviꞌreꞌ.
15 Ajtáhuaꞌaj pu ɨ nyúucarij aꞌyan tyatajé tɨjɨn:
—Néijmiꞌi ɨ Dios tɨ tyámuaꞌ naa tyúꞌruuj, capáj cheꞌ aꞌyan tyíꞌxajtaj yee tyíꞌxanaꞌviꞌreꞌ.
16 Aꞌyaa pu huéeicaj huarɨ́j, tɨꞌquij ajtáhuaꞌaj tyíraa u tajapuá aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajeꞌcáanyej.
17 Jéehua pu tyíꞌmuaꞌajcaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaaséj, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨn aráꞌaj a tɨ jaꞌpueertaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ Cornelio tɨ huojoꞌtaꞌítyacaꞌ, matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌɨ́ɨ mu tyuꞌíhuoꞌsimeꞌej joꞌtɨj jaꞌchej aꞌɨ́jna ɨ Simón.
18 Aj mu mij caꞌnyíin jɨn tyuꞌtaꞌíhuoꞌ tɨpuaꞌaj aꞌúun jeꞌrájcatyij aꞌɨ́jna ɨ Simón, ɨ tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Pedro.
19 Ajta ɨ Pedro óocheꞌ pu tyíꞌmuaꞌajcaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi, aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tɨjɨn:
—Simón, huéeicaj mu ɨ tyétyacaa muatyáhuoonyij.
20 Ájchesij, pataꞌaj acájraꞌnyij, pajta jóꞌmeꞌen huaꞌ jamuán, capáj jeꞌej tyíꞌmuaꞌajcaa, jiꞌnye nyáaj nu uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ.
21 Aj puꞌij acájraa aꞌɨ́jna ɨ Pedro, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj jatyáhuoonyij, ¿tyiꞌtanyí jɨn yesiaváꞌjuꞌ?
22 Aj mu mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:
—Aꞌɨ́j tu jɨn yaváꞌjuꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Cornelio ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, tyámuaꞌ pu tyíꞌtyevij, jéehua pu jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ Dios, majta néijmiꞌi tyámuaꞌ tyéejchaꞌɨɨj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Sɨ́ɨj tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá ɨ Dios jimi, aꞌɨ́ɨ pu jaatéꞌexaa tɨ muéetzij muaataꞌíjta paj ujóꞌmeꞌen a tɨ jaꞌchej, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn Cornelio muáanamuaj aꞌchu paj nyúucarij tyaatéꞌexaatyeꞌsij.
23 Tɨꞌquij ɨ Pedro huoꞌtáꞌinyej maj utyájrutyej u chiꞌtáj, aꞌáa mu joꞌtyóoꞌɨtzee, yaa ariáꞌpuaꞌaj pu jóꞌraa ɨ Pedro huaꞌ jamuán, séecan mu majta huaꞌ jamuán ujóꞌjuꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj aꞌájna a Jope.
24 Yaa ariáꞌpuaꞌaj mu aꞌáa jaꞌráꞌaj a Cesarea, joꞌtɨj ɨ Cornelio huajaꞌchoꞌvaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ juꞌihuáamuaꞌ, ajta ɨ maj tyámuaꞌ naa tyáꞌmuaꞌtyej, néijmiꞌi mu tyúusɨɨj u chiꞌtáj.
25 Tɨꞌɨj Pedro aráꞌaj a tɨ jaꞌchej, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌantyinájchacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Cornelio, aj puꞌij tyítunutacaꞌ a tɨ jóonyee ɨ Pedro, tɨꞌij jaatyáanajche.
26 Ajta ɨ Pedro jaꞌajriáj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Huatyéjchaxɨj, tyévij nu nyajta nyáaj puéꞌeen, patɨꞌɨj muáaj.
27 Matɨꞌɨj tyuꞌtaxáataj jujɨ́ɨmuaꞌaj, aj mu mij utyájrupij u chiꞌtáj, tɨꞌquij aꞌɨ́jna ɨ Pedro huoꞌséj ɨ maj jéehua tyúusɨɨj ɨ tyeɨ́tyee.
28 Pedro pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Muaꞌaj xu jamuaꞌreej tɨ ɨ tayiꞌráj quee tyiꞌtáꞌcaa ityájma ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan, tyaj aꞌyan tyityojóꞌjujhuaꞌnyeꞌ aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, nyij tyaj huáꞌmuaariaj. Ajta ɨ Dios pu naamuáꞌtyej nyaj quee aꞌyan tyáꞌxajta yee capu naa een mu aꞌtɨ́j, nusu yee xánaꞌvisiꞌ pu huaséꞌrin aꞌmújna.
29 Aꞌɨ́j nu jɨn, matɨꞌɨj naatajé nyaj mu mujoꞌvéꞌmej, canu tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyuꞌtaxájtacaꞌ. Aꞌyaa nu tyáꞌxɨeꞌveꞌ nyaj jáamuaꞌreej jiꞌquij een jɨmeꞌ setyinaatachoꞌvej.
30 Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Cornelio tɨjɨn:
—Puꞌríj muáacuaj xɨcáj tyooméj, yáapuaꞌaj aꞌtzáaj, aꞌyaa nu huaquéej iiyeꞌej nyichéj, nyatɨꞌɨj huatyéenyuj ɨ Dios jimi, aꞌtzáaj yáacɨj jéꞌtaꞌ ucamáꞌcaj ɨ xɨcáj, tɨꞌquij aꞌtɨ́j huataséjre nye jimi, naa pu tyiꞌtyamaꞌastájyiꞌcaa aꞌɨ́jna ɨ tɨ jucáchajcaꞌaj.
31 Ajta aꞌyan tyinaatéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn: “Cornelio, Dios pu arí jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ paj jimi huatyéenyuj, ajta pu joꞌtámuaꞌreeriꞌ aꞌchu paj tyihuoꞌtapuéjve ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ.
32 Pataꞌaj huoꞌtaꞌítyej maj ujóꞌjuꞌun a chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Jope, micheꞌ uyoꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón, ɨ tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Pedro, aꞌáa pu joꞌcaj joꞌtɨj jaꞌchej ɨ Simón, aꞌɨ́jna ɨ navíj tɨ tyíiꞌhuacaa, aꞌáa pu jaꞌchej aꞌájna véjriꞌ jájtyij tɨ jaꞌváꞌasej.”
33 Aꞌɨ́j nu jɨn jiyeꞌtzín huoꞌtaꞌítyacaꞌ mu séecan mataꞌaj mojoꞌtájeevej, pajta muáaj xáꞌpuɨꞌ paj huarɨ́j paj mujoꞌvéꞌmej. Ya tuꞌríj tyij ijíij néijmiꞌi huatyuꞌuj, Dios pu jamuaꞌreej jeꞌej tyaj yeꞌej tyáꞌxɨeꞌveꞌ, tyataꞌaj néijmiꞌi jáanamuaj aꞌchu tɨ ɨ tavástaraꞌ tyimuaataꞌíj paj tyitaatéꞌexaatyeꞌen.
Pedro pu tyihuóꞌixaaj joꞌtɨj Cornelio jaꞌchej
34 Aj puꞌij Pedro aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nuꞌríj ijíij yóꞌitej tɨjɨn aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios néijmiꞌi mu juxaꞌaj manaꞌaj een sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj.
35 Néijmiꞌi mu jitzán juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ, majta xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj.
36 Dios pu aꞌyan tyihuoꞌtajé aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze eerámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtéꞌexaa ɨ nyúucarij tɨ tyúꞌtyamuaꞌvisteꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ, aꞌɨ́jna ɨ tɨ néijmiꞌcaa vástaraꞌ.
37 Xuꞌríj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j néijmiꞌqueꞌ aꞌájna a Judea, aꞌáa pu joꞌtyóochej aꞌájna a Galileea, tɨꞌɨj ɨ Juan aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj huáɨꞌhuaj.
38 Aꞌyaa xu tyáꞌmuaꞌreej tɨ ɨ Dios jitzán jaatyájtoo ɨ ju júuricamej ajta ɨ tɨ néijmiꞌi jɨn putyiꞌuurejve, aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa pu rɨjcaj jeꞌej tɨ tyíꞌxaꞌpuɨꞌ, ajta tyihuáꞌhuaatyaꞌcaꞌaj néijmiꞌcaa ɨ maj jajpuéetzij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyiyáaruꞌ tyihuáꞌijtyaꞌcaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi putyiꞌuuriajvaꞌaj, jiꞌnye Dios pu jitzán séjriaꞌcaꞌaj.
39 Ityáj tu néijmiꞌi muaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj iiyeꞌej joꞌmaj jaꞌchej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta aꞌájna a Jerusalén. Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj mu matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj yóꞌtatej ɨ cúruuj jitze.
40 Ajta ɨ Dios pu jaatájuurityej tɨꞌɨj tyoomáꞌcaj huéeicaj xɨcáj ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, ajta tyuꞌtáꞌ tɨꞌij huataséjre tajimí.
41 Camu néijmiꞌi jaaséej, sulu ityáj tuꞌuj jaaséej, ɨ tɨ aꞌɨ́ɨn arí taꞌantyíhuoocaꞌaj ɨ Dios. Ityáj tu jamuán tyúꞌcuaa, tyajta huaꞌíj aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Jesús tɨꞌɨj huatájuuriacaꞌ.
42 Aꞌɨ́ɨ pu tyitaataꞌíj tyej tyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, yee Jesús pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ huáꞌxɨjtyeꞌen néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee, ɨ maj júurij, ajta ɨ maj meríj huácuij.
43 Néijmiꞌi ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj aꞌɨ́ɨ mu jaxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌyaa mu majta tyuꞌtaxájtacaꞌ yee néijmiꞌi ɨ maj tyáꞌantzahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jimi aꞌɨ́ɨ pu tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee ɨ Dios jimi.
Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌancuriáaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios
(Hch. 11:15-17)
44 Óocheꞌ pu tyiꞌxáatacaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro, tɨꞌɨj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huaꞌ jitzán ráꞌaj néijmiꞌcaa, aꞌɨ́ɨjma ɨ maj janamuajracaꞌaj jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro.
45 Majta séecan ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ maj aꞌɨ́ɨjma jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj jaꞌantyisíꞌchej ɨ junavíj, tyámuaꞌ mu tyoꞌtaséj aꞌɨ́ɨmaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ Dios ajta jaatyájtoo ɨ ju júuricamej aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.
46 Tyámuaꞌ mu tyoꞌtaséj, jiꞌnye mahuóꞌnamuajriꞌ maj séecan nyúucarij jɨn tyíꞌxajtacaꞌaj, majta tyámuaꞌ tyaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ Dios.
47 Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro tɨjɨn:
—¿Nyi jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ aꞌtɨ́j tyuꞌtyáanaj mej mij quee huáɨꞌhuaj aꞌíimaj ɨ tyeɨ́tyee, ɨ maj majta meríj jaꞌancuriáaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios yaa tyatɨꞌɨj ityáj?
48 Ajta jeꞌen huoꞌtaꞌíj maj huáɨꞌhuaj nyúucaritzeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ Cɨríistuꞌ puéꞌeen. Matɨꞌɨj mij ɨ maj huáɨꞌhuacaꞌ jaatáhuaviiriꞌ ɨ Pedro tɨ huatyáꞌɨtzeereꞌen huaꞌ jamuán aꞌchu puaꞌan xɨcáj.