5
Ɨ tɨ jɨn maj jɨn ootyáꞌɨtzee aꞌɨ́jna ɨ Ananías, ajta ɨ Safira
1 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Ananías, aꞌɨ́ɨ pu juchuéj huátoo aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ juꞌɨ́ɨj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Safira.
2 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Ananías, aꞌyaa pu tyuꞌtóosejratacaꞌ tɨ néijmiꞌi tyuꞌtátuii ɨ túmii, maꞌajta jeꞌcácaa pu huatyóoꞌɨtziirej ɨ túmii, capu néijmiꞌi huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, néijmiꞌi pu úꞌmuaꞌreeriacaꞌaj ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan.
3 Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Ananías, ¿jiꞌnye petyaatáꞌ tɨ ɨ tyiyáaruꞌ muaꞌantyimuéꞌtɨn tɨꞌij caꞌnyíjraꞌaj muaatáꞌ paj jáacuanamuaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ paj jeꞌcácaa huatyáꞌɨtziirej ɨ túmii ɨ paj jaamuéꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ chuéj paj huátoo?
4 ¿Nyiquee muéetzij jaꞌaꞌricaꞌaj ɨ chuéj? Ajta patɨꞌɨj jáatoj, ¿nyiquee ajta muéetzij muaꞌ aꞌricaꞌaj ɨ túmii? ¿jiꞌnye tɨꞌij aꞌyan tyimuoꞌtámiteerastej pej pij aꞌyan tyiꞌtɨ́j huáꞌuurej? Capáj aꞌɨ́ɨjma putyuꞌcuanamuaj ɨ tyeɨ́tyee, sulu ɨ Dios paj huácuanamuaj.
5 Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij, aj puꞌij eetávej a véjriꞌ joꞌtɨj jaꞌraꞌɨ́ɨcajmee aꞌɨ́jna ɨ Pedro, tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Ananías. Majta néijmiꞌi ɨ maj jáamuaꞌreeriꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j, tyámuaꞌ mu tyuꞌtátzɨɨn.
6 Aj mu mij séecan aveꞌréꞌnyej ɨ maj tyáamua, matɨꞌɨj mij jacáꞌijcatacaꞌ ɨ cáanarij jɨmeꞌ, aj mu mij yoꞌchuij mej mij uyaꞌváꞌnaj.
7 Huéeicaj ooraj pu aꞌchu tyoomáꞌcaj, aj puꞌij téꞌej ajeꞌréꞌnyej aꞌɨ́jna ɨ ɨ́ɨraꞌraꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, capu tyiꞌtɨ́j muaꞌreeriacaꞌaj aꞌɨ́jna jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huarɨ́j.
8 Aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Pedro tɨjɨn:
—Naatéꞌexaatyeꞌ, ¿nyi aꞌyan setyáatoj aꞌɨ́jcɨ ɨ chuéj siatɨꞌɨj tyaataxájtacaꞌ?
Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ tɨjɨn:
—¡Jee! Aꞌyaa tu tyáatoj.
9 Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye siaj sij muaꞌaj aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej siaj sij jáacuanamuaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios? Cásɨꞌ aꞌ maj váꞌjuꞌ, ɨ maj uyaꞌváꞌnaj aꞌcɨ́ɨn, aꞌɨ́ɨ mu majta muáꞌchueenyij muéetzij.
10 Tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aj puꞌij eetávej joꞌtɨj jaꞌraꞌɨ́ɨcajmee, tɨꞌɨj ij huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, matɨꞌɨj utyájrupij ɨ tyáamua, aj mu mij jaaséej tɨjɨn puꞌríj muɨꞌchij, matɨꞌɨj mij yoꞌchuij maj uyaꞌváꞌnaj joꞌmaj yeꞌtyéetyej ɨ cɨ́naꞌraꞌan.
11 Majta néijmiꞌi ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, majta ɨ séecan aꞌchu maj puaꞌmáj jáamuaꞌreeriꞌ, néijmiꞌi mu tyuꞌtátzɨɨn.
Maj jéehua aꞌyan tyúꞌruuj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios jimi
12 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, jéehua mu aꞌyan huarɨ́j mej mij huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee maj Dios jitze aróocaꞌnyej, majta ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu tyúusɨɨj aꞌájna joꞌmaj aꞌyan tyajaꞌtamuáꞌmuaj tɨjɨn a tɨ joꞌtyényinyiꞌij Salomón tɨ jaꞌaꞌricaꞌaj.
13 Capu aꞌtɨ́j óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ ajtyáxɨɨrej aꞌɨ́ɨjma jamuán aꞌájna joꞌtɨj joꞌtyényinyiꞌij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan, tyámuaꞌ mu tyihuáꞌajchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
14 Aꞌɨ́j mu jɨn, tyáꞌantzaahuaj jéehua ɨ tyeɨ́tyee, tyétyacaa majta úucaa, muꞌríj jéetzeꞌ muiꞌcaa ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ.
15 Mahueꞌrátoꞌraꞌaj ɨ mej tyíꞌcucuiꞌ a cáayej jitze, utáatzij japua mu áan huoꞌojtoꞌaaj, majta itárij japua, aꞌyaa mu huóꞌruuj, majta aꞌyan tyiꞌxáataj tɨjɨn taꞌaj ij ɨ quéenyiꞌistariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro huaꞌ japua ucáanyej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ.
16 Jéehua mu majta curiáꞌcɨxɨj ɨ tyeɨ́tyee maj aꞌ ɨmuáj huacháatɨmaꞌcaa. Aꞌɨ́ɨmaj mu uhuajaꞌráaviꞌtɨj ɨ maj tyíꞌcucuiꞌ, majta ɨ maj tyiyáaruꞌuj huaꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ, aꞌɨ́ɨ mu néijmiꞌi huarúj.
Matɨꞌɨj huanámiꞌhuacaꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ
17 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌ jamuán ajtyuꞌuj aꞌɨ́ɨjma ɨ Saduceos, aꞌɨ́ɨ mu jéehua huáꞌanchueerej.
18 Aꞌɨ́j mu jɨn huoꞌvíviꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, matɨꞌɨj mij hueꞌtyáanaj joꞌmaj jáꞌnamiꞌhuacaa ɨ tyeɨ́tyee.
19 Aj puꞌij tɨ́caꞌ sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej, tɨꞌquij tyaꞌantacúj aꞌájna joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tajapuá Dios tɨ jáꞌsejreꞌ, aj puꞌij huiꞌráaviꞌtɨj, aꞌyan tyihuaꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:
20 —Séricuj, siataꞌaj ujoꞌtyáhuiixɨꞌɨn u tyeyúuj tzajtaꞌ, siajta huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee néijmiꞌi aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij tɨ júuricamej puéꞌeen.
21 Matɨꞌɨj mij aꞌyan huarɨ́j, tapuáꞌrisimaꞌcaj pu matɨꞌɨj utyájrupij u tyeyúuj tzajtaꞌ, aj mu mij huatyóohuij maj tyihuóꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee.
Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj jamuán ajtyuꞌuj, aꞌáa mu jaꞌráꞌaj, matɨꞌɨj mij huoꞌtaꞌíj maj tyúusɨɨreꞌen ɨ juéesij, majta néijmiꞌi ɨ huáasij, ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna a Israel. Matɨꞌɨj mij huoꞌtaꞌíjtacaꞌ maj ahuajaꞌvéꞌviꞌtɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej.
22 Matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ ɨ xantáaruꞌ, aj mu mij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌmaj tyeɨ́tyee jáꞌnamiꞌhuacaa, maꞌ ajta quee cheꞌ ajaꞌjaꞌtɨɨtacaꞌaj, aj mu mij huariáꞌcɨj mej mij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen.
23 Aꞌyaa mu tɨjɨn:
—Aꞌyaa tu eenyeꞌ huátyoj joꞌmaj tyeɨ́tyee jáꞌnamiꞌhuacaa, tyámuaꞌ pu naa tyeꞌtyánamiꞌhuacaꞌaj, majta tyámuaꞌ naa tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ xantáaruꞌuj, ajta tyatɨꞌɨj tyaꞌantacúj, catu cheꞌ aꞌtɨ́j uhuátyoj.
24 Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj viváajmaꞌaj jɨn tyityatatyíj u tyeyúuj tzajtaꞌ, jéehua mu tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj jeꞌej tɨ tyeꞌmej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ.
25 Aj puꞌij sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej, ajta jeꞌen aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Cásɨꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyétyacaa ɨ siaj hueꞌtyáanaj, aꞌúu mu jeꞌrúꞌuj u tyeyúuj tzajtaꞌ, metyihuaꞌmuaꞌtyáaj ɨ tyeɨ́tyee.
26 Tɨꞌquij aꞌɨ́ɨn ujóꞌmej aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ, séecan jamuán ɨ maj jahuɨɨreꞌ, matɨꞌɨj mij huojoꞌvéꞌviꞌtɨj. Camu caꞌnyéjrij jɨmeꞌ, jiꞌnye mahuáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyiꞌmuaꞌastɨ́j tɨjɨn tɨpuaꞌaj mataatyátoꞌsixɨꞌɨn tyetyéj jɨmeꞌ.
27 Matɨꞌɨj uhuojoꞌvéꞌviꞌtɨj, aj mu mij huoꞌtaꞌíj maj huatóosejrata aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyityatatyíj, ajta aꞌɨ́jna ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ tɨ tyíꞌijta, aꞌyaa pu tyihuoꞌtajé tɨjɨn:
28 —Ityáj tu jamuaatáꞌijmuejracaꞌaj siaj quee cheꞌ aꞌyan tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús. ¿Nyi aꞌyan xaarɨ́j? Caxu xaa nyuꞌuj aꞌyan huarɨ́j, sióocheꞌ xu tyihuáꞌmuaꞌtyej néijmiꞌqueꞌ iiyeꞌej Jerusalén, siajta tajitzé tyíꞌpuaꞌrityeꞌ aꞌyan tɨjɨn ityáj tu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyaj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyévij.
29 Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyuꞌtanyúj, majta ɨ séecan tɨjɨn:
—Juxɨeꞌveꞌ tyaj jaꞌantzaahuatyeꞌen ɨ Dios, capu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tyaj muaꞌajmaj jamuáꞌantzaahuatyeꞌen mu siaj tyeɨ́tyee puéꞌeen.
30 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ huaꞌ Dios ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨ pu jaatájuurityej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌɨ́jna ɨ siaj muaꞌaj jaajéꞌcaj, siatɨꞌɨj yóꞌtatej ɨ cúruuj jitze.
31 Dios pu yoꞌvíꞌtɨj tɨꞌɨj ij aꞌáan yóꞌojraj ɨ jumuácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ, ajta aꞌɨ́jcɨ jɨn antyúumuaꞌreeriaj jaꞌraa tɨ anájcaj, ajta tɨ huaꞌ japua huatányuunyij ɨ tyeɨ́tyee. Mej mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi, ajta tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee.
32 Aꞌɨ́j tu ityáj tyámuaꞌ tyíꞌmuaꞌreej, ajta aꞌyan chaꞌtánaꞌaj tyáꞌmuaꞌreej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨ huoꞌtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.
33 Matɨꞌɨj aꞌɨ́j huánamuajriꞌ, tyámuaꞌ mu tyityaatanyínyuꞌcacucaꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj huóꞌcuiꞌnyij.
34 Ajta sɨ́ɨj pu aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Gamaliel, Fariseo pu puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna, aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze, néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyéejchaꞌɨɨcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Gamaliel. Aj puꞌij aꞌɨ́ɨn tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj huiꞌráviꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ tyétyacaa.
35 Tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌijta tɨjɨn:
—Muaꞌaj tyétyacaa iiyeꞌej siaj huacháatɨmee Israel, tyámuaꞌ xuꞌuj jeꞌej siaj yeꞌej huáꞌuurej aꞌmújma mu tyétyacaa.
36 Xuꞌríj jamuaꞌreej, tɨ arí áꞌtyeej tɨ sɨ́ɨj huaséjre tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Teudas, aꞌyaa pu tyóotzaahuatyaꞌcaꞌaj tɨ jéehua juxɨéꞌvaꞌcaꞌaj, majta ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, aꞌchu mu muáacuaj anxɨtyej aráꞌaxcaa ɨ tyétyacaa, ajta matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, moꞌxɨ́j, capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyeetyáhuɨɨ aꞌɨ́jcɨ ɨ Teudas.
37 Ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj huaséjre, aꞌɨ́jna ɨ Judas Galileea tɨ jáꞌmaꞌcan, aj pu huataséjre aꞌɨ́jna matɨꞌɨj huoꞌtyéꞌitej ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu huojoꞌvíꞌtɨj jeꞌcácaa mej mij jamuán huacɨ́ꞌcaꞌan, majta mu jaajéꞌcaj, majta ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu maꞌúrutyixɨj.
38 Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj rɨcɨj. Caxu jeꞌej tyihuáꞌjeevej aꞌɨ́ɨjma ɨ tyétyacaa, micheꞌ iirácɨɨnyej, jiꞌnye tɨpuaꞌaj jujɨ́ɨmuaꞌaj manaꞌaj aꞌyan tyéejtyoj, néijmiꞌi pu tyojóꞌvesij.
39 Naꞌríij quee tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze muaꞌróocaꞌnyej ɨ Dios mej mij aꞌyan rɨjcaj, caxu muaꞌaj aꞌnáj tyuꞌtáviicueꞌraj, tyámuaꞌ xuꞌuj siaj sij quee aꞌɨ́j nyoꞌsiꞌtyeꞌej ɨ Dios.
40 Néijmiꞌi mu jaꞌantzaahuaj, aj mu mij huoꞌtachoꞌvej ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej. Matɨꞌɨj huoꞌváaj, majta huoꞌtaꞌijmúuraj maj quee cheꞌ tyihuáꞌixaatyeꞌej ɨ tyeɨ́tyee Jesús jitze maꞌcan, aj mu mij huoꞌtátoo.
41 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, matɨꞌɨj iiráacɨj joꞌmaj jeꞌrátyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyíj, muatóotyamuaꞌvej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ ɨ Dios huoꞌtaꞌ maj aꞌyan tyaꞌajpuéetzij muáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús.
42 Majta camu jaatapuáꞌcɨtacaꞌ mej mij quee cheꞌ aꞌyan rɨjcaj, aꞌnáj tɨnaꞌaj mu tyihuáꞌmuaꞌtyahuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús, u tyeyúuj tzajtaꞌ majta joꞌmaj joꞌcháatɨmee.