16
Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨ ootyáꞌɨtzee huápuɨꞌɨj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ
1 Jesús pu ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:
—Aꞌáa pu jaꞌhuaꞌ chíjtyaanyiꞌ jáꞌchajcaꞌaj, sɨ́ɨj pu jahuɨɨriaꞌcaꞌaj tɨ antyúumuaꞌreeriacaꞌaj néijmiꞌi jɨmeꞌ aꞌchu tɨ tyíꞌijchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ chíjtyaanyiꞌ. Matɨꞌɨj mij séecan uyoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, tɨ aꞌɨ́jna ɨ tɨ jahuɨɨreꞌ chaꞌnaꞌaj tyiꞌtyáxɨjtyeꞌsimaꞌaj ɨ tɨ tyiꞌijséjracaꞌaj.
2 Tɨꞌɨj ij ɨ chíjtyaanyiꞌ uyoꞌtachóꞌvej, aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn: “¿Tyiꞌtanyí puéꞌeen aꞌíjna ɨ maj jɨn jeꞌej tyíꞌmuaxaj? Pataꞌaj joꞌyúꞌxaj néijmiꞌi aꞌchu paj tyiꞌtɨ́j jɨn antyíaꞌmuaꞌreej nyej nyij jáamuaꞌreej aꞌchu tɨ tyaꞌráꞌasej, jiꞌnye capáj cheꞌ aꞌɨ́jna jɨn antyíaꞌmuaꞌreeriaj puáꞌmej.”
3 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jahuɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌyaa pu tyuꞌmuáꞌaj tɨjɨn: “¿Jiꞌquij nyarɨnyij ijíij tɨ ɨ tɨ tyíꞌnyeꞌijtyeꞌ tyináaꞌriꞌraj ɨ nyaj jɨn antyínyamuaꞌree? Ajta nyéetzij capu cheꞌ nyacaꞌnyistiꞌ nyaj tyiꞌtɨ́j huamuárɨeꞌen, nyajta nyényetyeviꞌraꞌ nyej tyiꞌtɨ́j huóotɨveenyij.
4 Nuꞌríj jamuaꞌreej jeꞌej nyaj rɨnyij, mej mij tyeɨ́tyee naa nyojoꞌmuaꞌraj aꞌájna ajuchéj nyatɨꞌɨj quee cheꞌ tyíꞌmuarɨeꞌej aꞌyájna.”
5 Tɨꞌɨj ij huoꞌtajé séej ajta séej ɨ maj tyéꞌchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ chíjtyaanyiꞌ, aꞌyaa pu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ tɨ anaquéej aveꞌréꞌnyej tɨjɨn: “¿Aꞌchunyéj petyéꞌchaꞌɨɨreꞌ ɨ tɨ tyíꞌnyeꞌijtyeꞌ?”
6 Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn: “Anxɨtyej puaꞌmácan ɨ taampu aꞌɨ́jcɨ ɨ aséityij tɨ aseitúunaj jitze maꞌcan.” Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ antyúumuaꞌreej, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Yaꞌcuíj ɨ yuꞌxarij tɨ jitzán tyéꞌyuꞌsiꞌ aꞌchu paj tyéꞌchaꞌɨɨreꞌ, huayíixɨꞌɨj jiyeꞌtzín pataꞌaj séej ooyúꞌxaj tɨ aꞌyaa naꞌaj aꞌchu huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ taampu tɨ aráꞌasej.”
7 Tɨꞌɨj taꞌij séej aꞌyan tyuꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn: “Arí muáaj, ¿aꞌchunyéj petyéꞌchaꞌɨɨreꞌ?” Ajta aꞌɨ́ɨn, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Anxɨtyej puaꞌmácan mediidaj ɨ tyeríicuj.” Aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Yaꞌcuíj ɨ yuꞌxarij, pataꞌaj séej ooyúꞌxaj tɨjɨn muáacuatyej paj tyéꞌchaꞌɨɨreꞌ.”
8 Ajta ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyámuaꞌ tyaatáꞌ, jiꞌnye tyámuaꞌ pu tyuꞌmuáꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ yeꞌej huárɨnyij. Jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj yan huacháatɨmee ɨ cháanacaj japua, jéetzeꞌ mu jaayíꞌtɨn jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij ɨ séecan jamuán ɨ tyeɨ́tyee mequee aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen ɨ Dios.
9 ’Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, caxu chaꞌ sianaꞌaj jaxɨjtyaꞌaj ɨ túmii iiyeꞌej tɨ maꞌcan cháanacaj japua. Cheꞌ aꞌyan tyajamuaatyáhuɨɨreꞌ siaj sij juꞌ amíincustyamuaꞌ huamuéꞌtɨn mej mij aꞌɨ́ɨmaj naa jamojoꞌmuaꞌraj, ajta tɨꞌɨj quee cheꞌ maꞌ túmiinyij, aj puꞌij Dios jamuaatáꞌsij siaj utyájrutyej aꞌájna joꞌtɨj quee aꞌnáj áꞌvatzɨj ɨ chiꞌij.
10 ’Aꞌɨ́jna tɨ xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ cɨléenyeꞌ jɨn tyiꞌtyéjvee, aꞌɨ́ɨ pu ajta xáꞌpuɨꞌ rɨnyij tɨpuaꞌaj tyiꞌtyaváaj jáꞌraꞌnyij vaꞌcán jɨmeꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨquee xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ cɨléenyeꞌ jɨn tyiꞌtyéjvee, capu ajta xáꞌpuɨꞌ rɨnyij tɨpuaꞌaj vaꞌcán jɨn tyiꞌtyaváaj jáꞌraꞌnyij.
11 Aꞌɨ́j pu jɨn, tɨpuaꞌaj sequée tyámuaꞌ tyityeꞌentyúumuaꞌreeriaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ aꞌyan tyíꞌsejreꞌ íiyan ɨ cháanacaj japua, ¿aꞌtanyíj ij jaꞌmua jitze tyiꞌcaꞌnyen siaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ antyúumuaꞌreeriaj ɨ tɨ huápuɨꞌɨj tyáꞌnajchij?
12 Tɨpuaꞌaj sequée tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨquee muaꞌajmaj tyajáꞌmuaꞌaꞌrij, ¿aꞌtanyíj ij jamuaatáꞌsij ɨ tɨ muaꞌajmaj tyajáꞌmuaꞌaꞌrij?
13 ’Capu ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j huaꞌpuácaa huáhuɨɨreꞌen ɨ maj tyíꞌijta, tɨpuaꞌaj aꞌyan huárɨnyij, séej pu xánaveꞌej jaꞌmej, ajta ɨ séej pu jéehua xɨeꞌveꞌej jaꞌmej, naꞌríij quee séej pu jáꞌtzaahuatyaꞌaj jaꞌmej, ajta ɨ séej pu huatyáxaahuataj. Capu ij ɨꞌríj siaj ɨ Dios huatyáhuɨɨreꞌen, siajta ɨ túmii.
14 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, jéehua mu janyacuaꞌtzacaꞌaj ɨ túmii, matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, jéehua mu jaatyáxaahuatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.
15 Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ Jesús tɨjɨn:
—Muaꞌaj xu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj aꞌyan tyúusejrataj siaj tyámuaꞌ tyityetyúuchaꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee jimi, Ajta Dios pu jamuaꞌreej jeꞌej siaj een mu jutzájtaꞌ, aꞌɨ́jna tɨ naa huaséꞌrin ɨ tyeɨ́tyee jimi, aꞌɨ́ɨ pu jeꞌej puaꞌaj huaséꞌrin ɨ Dios jimi.
Aꞌɨ́jna ɨ Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ Dios tɨ jɨn tyíꞌijta
16 ’Aꞌɨ́jna ɨ Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, ajta jeꞌej maj tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ maj tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee. Ajta tɨꞌɨj ɨ Juan huataséjre, aꞌɨ́j mu huáꞌixaatyeꞌ ɨ nyúucarij ɨ maj jɨn huatóotyamuaꞌveꞌen mej mij jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ een joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, majta néijmiꞌi tyíꞌtyeseꞌ maj aꞌáa joꞌtyájrutyej.
17 ’Jéetzeꞌ pu quee tyésiꞌ tɨ jaꞌhuóopuaꞌrixɨꞌɨn ɨ tajapuá tɨ séejreꞌ, ajta ɨ cháanacaj. Ajta aꞌɨ́jna ɨ yuꞌxarij Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, óocheꞌ pu néijmiꞌi jɨn aróoꞌastej.
Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j juꞌɨ́ɨj huatátoonyij
(Mt. 19:1-12; Mr. 10:1-12)
18 ’Ajtáhuaꞌaj pu séej nyúucarij huoꞌtéꞌexaa aꞌyan tɨjɨn:
—Aꞌtɨ́j tɨ jaatátoonyij ɨ juꞌɨ́ɨj, ajta jeꞌen séej ancureꞌviꞌtɨj, aꞌɨ́ɨ pu juxanaꞌcɨreꞌ. Ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j íitaj ancureꞌviꞌtɨj tɨ huatátuiihuacaꞌ, ajta pu juxanaꞌcɨreꞌ.
Aꞌɨ́jna ɨ chíjtyaanyiꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ Lázaro
19 ’Ajtáhuaꞌaj pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Aꞌáa pu jaꞌhuaꞌ chíjtyaanyiꞌ jáꞌchajcaꞌaj, tɨ naa eenyeꞌ tyúucheꞌtyahuaꞌaj, cáanarij jɨmeꞌ tɨ nacámuaa, ajta tɨ jɨ́ꞌreꞌen, aꞌnáj tɨnaꞌaj pu tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj, ajta jéehua pu tyáꞌnajchicaꞌaj ɨ tɨ tyihuáꞌcueꞌtyahuaꞌaj.
20 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨquee jeꞌej tyéejviicueꞌ, aꞌáa pu jeꞌtyájcaj joꞌtɨj jaꞌpueertaj a tɨ jaꞌchej ɨ chíjtyaanyiꞌ. Aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn Lázaro, aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌcuiꞌcaꞌaj, néijmiꞌqueꞌ pu cáꞌatzacaꞌaj.
21 Jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jáacuaꞌnyij ɨ cueꞌráj tɨ tyeꞌnyíj tɨ tyaꞌcájvitzej ɨ méesaj japua joꞌtɨj tyajáꞌcuaꞌ ɨ chíjtyaanyiꞌ, majta ɨ tzɨꞌcɨ́ɨj mu ajoꞌréꞌnyinyiicaꞌaj, majta jacányesixɨꞌɨj ɨ tɨ cáꞌatzaj jitze.
22 ’Tɨꞌquij aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Lázaro, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá, aꞌɨ́ɨ mu yoꞌvíꞌtɨj ɨ Abraham jimi joꞌtɨj Dios jáꞌsejreꞌ, ajta aꞌɨ́jna ɨ chíjtyaanyiꞌ, tɨꞌɨj ij ajta huamuɨ́ꞌ, majta jaꞌváꞌnaj.
23 Aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzee joꞌtɨj jáꞌtaa, jéehua pu jajpuéjtzicaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ chíjtyaanyiꞌ. Aj puꞌij jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro tɨ ajoꞌtyávaacaꞌaj ɨ Abraham jamuán.
24 ’Aj puꞌij jaatajé tɨjɨn: “Abraham mu paj nyavástaraꞌ, náꞌancuꞌvaxɨꞌ, pataꞌaj mu yoꞌtaꞌítyej aꞌmújcɨj mu Lázaro tɨꞌij aꞌmúu jaatyáruꞌnyej ɨ juxɨtyéj tɨꞌij naatyácɨmuajrityeꞌen ɨ nyenyanúu jitze, jiꞌnye jéehua nu jajpuéjtzij iiyeꞌej tɨéj tzajtaꞌ.”
25 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Abraham, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn: “Nyiyóoj, ¿nyij pequee jamuaꞌreej jeꞌej paj jéehua tyiꞌhuáꞌtyamuaꞌvej patɨꞌɨj pooj júuricaꞌaj ɨ cháanacaj japua? Ajta aꞌmújna mu Lázaro, jéehua pu jaapuéjtzitariacaꞌ. Ajta ijíij aꞌɨ́ɨ pu jutyamuaꞌveꞌ aꞌyájna, pajta muáaj, ijíij paj jajpuéetzij puáꞌmej.
26 Ajta ijíij, aꞌyaa pu een, puꞌríj aꞌyan huóꞌruuj tɨ acacúunyijme, aꞌɨ́j pu jɨn quee ɨꞌríj maj antácɨɨnyej aꞌmúu pujmuaꞌ muaꞌajmaj jimi, capu ajta ɨꞌríj maj aꞌyun pujmuaꞌ eetácɨɨnye ityájma jimi.”
27 ’Tɨꞌɨj ij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, aꞌyaa nu tyíꞌmuahuaviij paj aꞌmújcɨj Lázaro huataꞌíjtyeꞌ tɨ aꞌáa jaꞌtanyéj ɨ táataj tɨ jaꞌchej,
28 jiꞌnye anxɨ́vicaa nu tyíꞌihuaamuaꞌ, cheꞌ aꞌmúu tyámuaꞌ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen mej mij quee aꞌyun pujmuaꞌ joꞌváꞌcɨꞌcaꞌan joꞌtɨj jaꞌpuejtzij.”
29 Abraham pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Aꞌɨ́ɨ pu huatyáꞌɨtzee aꞌɨ́ɨjma jimi aꞌɨ́jna Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, ajta ɨ maj joꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, micheꞌ aꞌɨ́j huánamuaj.”
30 Ajta aꞌɨ́jna ɨ chíjtyaanyiꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyavástaraꞌ, mu paj Abraham puéꞌeen, camu jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ, ajta tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ arí huamuɨ́ꞌ huataséjreꞌen aꞌɨ́ɨjma jimi, aj mu mij seequéj tyíꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi.”
31 Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Tɨpuaꞌaj mequee jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxaxaꞌtaꞌaj, camu majta jaꞌantzaahuatyeꞌsij tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj huaꞌ jimi huataséjreꞌen ɨ aꞌtɨ́j tɨ arí huamuɨ́ꞌ.”