2
Tɨꞌɨj huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jesús
(Mt. 1:18-25)
1 Aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́ɨ pu rey jɨmeꞌ tyiꞌtyávaacaꞌaj ɨ Augusto, aꞌɨ́ɨ puꞌij tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ mej mij ahuóoyuꞌxaj néijmiꞌi ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa joꞌtɨj aꞌɨ́ɨn tyejéꞌijtaj.
2 Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j matɨꞌɨj ahuóoyuꞌxacaꞌ tɨꞌɨj ooj Quirinio tyiꞌtyávaacaj tajtúhuan jɨmeꞌ aꞌájna a Siria.
3 Aꞌyaa puꞌij tyuꞌtóoxɨeꞌvej mej mij néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee joꞌcɨ́xɨj joꞌmaj jáꞌmaꞌcan mej mij ahuóoyuꞌxaj.
4 Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ José iirájraa aꞌájna a Nazaret, ɨ Galileea tɨ jitze ajtyámaꞌcan, tɨꞌquij aꞌáa jóꞌraa a Belén, aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Judea, aꞌájna joꞌtɨj joꞌnɨéꞌhuacaꞌ ɨ David ɨ tɨ rey jɨmeꞌ tyiꞌtyávaacaꞌaj, jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ José aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcantacaꞌaj ɨ David.
5 Aꞌáa pu joꞌmej tɨꞌij ahuóoyuꞌxaj, jamuán aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia ɨ tɨ jatyéviꞌtɨnyaꞌaj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia puꞌríj jutzaꞌcaꞌaj.
6 Aꞌáa mu mij joꞌtyáꞌcaj aꞌájna a Belén tɨꞌɨj atyojoꞌréꞌnyej ɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán huanɨeꞌhuaj ɨ páꞌrɨꞌɨj.
7 Aꞌáa puꞌij joꞌnɨéꞌhuacaꞌ ɨ yójraꞌ taꞌnájcaj, tɨꞌquij cɨ́ɨxurij jɨn jaqueꞌijcatacaꞌ ajta jeꞌen jatyéetyej ɨ cɨyéj jitze tɨ atyácun joꞌmaj yaꞌmuáatyee tyajáꞌcuaꞌcaa, jiꞌnye camu cheꞌ úꞌvejricaꞌaj chiꞌij tzajtaꞌ.
Ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ majta cányaꞌxɨɨ maj sɨɨriaꞌcaꞌaj
8 Véjriꞌ aꞌájna a Belén aꞌáa mu séecan jaꞌajtyáꞌcaꞌaj ɨ maj cányaꞌxɨɨ sɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌáa mu jaꞌtáxaiꞌirihuaꞌaj huaꞌ jamuán ɨ cányaꞌxɨɨ.
9 Aj puꞌij jiyeꞌtzín sɨ́ɨj huataséjre ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tavástaraꞌ jimi, aꞌɨ́ɨ puꞌij huataséjre ɨ tavástaraꞌ tɨ jɨn naa huaséꞌrin ajta jeꞌen huanyéeriꞌcɨriajraa joꞌmaj jaꞌajtyáꞌcaꞌaj, aj mu mij jéehua tyuꞌtátzɨɨn.
10 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, jiꞌnye aꞌɨ́j nu ɨ nyúucarij jamuaatéꞌexaatyeꞌsij tɨ naa eenyeꞌ tyíꞌxaj, ɨ maj jɨn jéehua huatóotyamuaꞌveꞌsij ɨ tyeɨ́tyee.
11 Ijíij pu huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌájna chájtaꞌ David tɨ jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaꞌmua japua huatányuusij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ CƗRÍISTUꞌ, ɨ tɨ tavástaraꞌ puéꞌeen.
12 Aꞌyaa xu éenyeꞌqueꞌ jamuaꞌreeren, aꞌáa xu yéꞌtyoonyij ɨ páꞌrɨꞌɨj caꞌíicatziꞌhuaj ajta aꞌáa jaꞌraqueꞌtɨ́j jaꞌmej cɨyéj jitze taꞌtyácun ɨ yaꞌmuáatyee maj jitzán tyáꞌcuaꞌcaa.
13 Aj mu mij jiyeꞌtzín mueꞌtɨ́j huataséjre ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ sɨ́ɨj, ɨ maj tyéꞌtyojtziꞌriaꞌcaꞌaj ɨ Dios, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn
14 Tyicheꞌ tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios ɨ tɨ huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin u tajapuá.
Micheꞌ tyámuaꞌ tyíꞌtyesejreꞌej ɨ tyeɨ́tyee íiyan cháanacaj japua ɨ tɨ Dios tyámuaꞌ tyihuoꞌtyátoosij.
15 Matɨꞌɨj joꞌcɨ́j ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj cányaꞌxɨɨ tyiséjracaꞌaj aꞌyaa mu tyuꞌtóoꞌixaaj tɨjɨn:
—Tyicheꞌ ujóꞌjuꞌ aꞌájna a Belén, tyataꞌaj yoꞌséj jeꞌej tɨ tyityaatéꞌexaaj ɨ tavástaraꞌ.
16 Aj mu mij jiyeꞌtzín ujóꞌjuꞌ, matɨꞌɨj mij jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia majta ɨ José, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ unyáaqueꞌej, aꞌáa pu cɨyéj jitze jaꞌrácaꞌtyii yaꞌmuáatyee maj jitzán tyáꞌcuaꞌcaa.
17 Matɨꞌɨj jaaséj, aj mu mij huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨ huanɨeꞌhuacaꞌ,
18 majta néijmiꞌi ɨ maj huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej mu tyoꞌtaséj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ cányaꞌxɨɨ maj sɨɨriaꞌcaꞌaj.
19 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia néijmiꞌi pu juꞌavaatacaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ, ajta aꞌnáj tɨ naꞌaj jamuaꞌreeriacaꞌaj.
20 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj cányaꞌxɨɨ sɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huariáꞌcɨj jéehua metyeꞌtyóotziꞌriaꞌaj ɨ Dios, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj tyáanamuajriꞌ ɨ nyúucarij ajta jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj, jiꞌnye néijmiꞌi pu aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ.
Matɨꞌɨj uyoꞌtaséjratacaꞌ ɨ Jesús ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ
21 Tɨꞌɨj arahuéeicaj xɨcáj tyoomáꞌcaj aj mu mij jaꞌantyisíjchacaꞌ ɨ navíiraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj, matɨꞌɨj mij aꞌyan jaatamuaꞌaj tɨjɨn JESÚS, aꞌyájna tɨꞌɨj tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia tɨꞌɨj quee xu jútzaꞌcaj.
22 Tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej aꞌnáj maj huáꞌɨɨracaa aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aj mu mij yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj aꞌájna a Jerusalén mej mij uyoꞌtaséjrataj ɨ tavástaraꞌ jimi.
23 Aꞌyaa mu huarɨ́j, jiꞌnye aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨjɨn: “Aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ maj jaataséjrataj ɨ tavástaraꞌ jimi aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨ tyáatɨꞌ tɨ anaquéej huanɨeꞌhuacaꞌ.”
24 Aꞌáa mu mij ujóꞌjuꞌ mej mij tyuꞌtámuꞌvejritaj aꞌyájna tɨꞌɨj tyéꞌijta ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ, tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Micheꞌ huaꞌpuácaa huatámuꞌvejritaj ɨ cúcuiꞌsee naꞌríij huaꞌpuácaa ɨ jáamuiꞌsee.”
25 Aꞌájna ɨmuáj sɨ́ɨj pu aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj a Jerusalén tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Simeón. Tyámuaꞌ pu tyiꞌtyúuchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ Dios jimi, ajta tyámuaꞌ tyíꞌtyevistacaꞌaj, aꞌyaa pu tyeꞌejchóꞌvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán ɨ Dios huaꞌancuꞌvajxɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Ajta aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨ pu jimi séjriaꞌcaꞌaj ɨ Simeón,
26 aꞌyaa puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tyaatéꞌexaatyaꞌcaꞌaj tɨ quee muɨꞌnyij ꞌasta naꞌaj quee jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Cɨríistuꞌ, ɨ Dios tɨ uyoꞌtaꞌítyij.
27 Aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Simeón tɨ tyeyúuj tzajtaꞌ jaꞌtanyéj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ páꞌrɨꞌɨj huásimuaꞌ, aꞌúu mu majta jaꞌráꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, mej mij aꞌyan tyaꞌráꞌastej jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ ɨ yuꞌxarij jitze,
28 Simeón puꞌij jaꞌancuréꞌchuij aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj, tɨꞌquij tyaatatyójtziꞌrej ɨ Dios, aꞌyan tyiꞌxáataj tɨjɨn:
29 Nyavástaraꞌ, ijíij puꞌríj tyaꞌróoꞌastej jeꞌej paj tyaꞌtáꞌratziiriꞌ nye jimi,
puꞌríj paj jaatáꞌan tɨ juxáahuaj huámuɨꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ tɨ muahuɨɨreꞌ.
30 Jiꞌnye nuꞌríj jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá huatányuusij,
31 aꞌɨ́jcɨ ɨ paj yan jaatyájtoo tɨꞌij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen,
néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌyan huacháatɨmee,
32 aꞌɨ́jna ɨ tɨ huoꞌtyátatzaviꞌraj ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua,
ajta ɨ maj jɨn naa huaséꞌrihuaꞌaj muáꞌjuꞌun aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
33 Ajta aꞌɨ́jna táatajraꞌ ajta ɨ náanajraꞌ ɨ Jesús jeꞌej mu tyoꞌtaséj matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ ɨ Simeón tyaataxájtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj.
34 Aj puꞌij Simeón tyámuaꞌ tyihuoꞌtyájtoo, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Maríia, ɨ náanajraꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj tɨjɨn:
—Cásɨꞌ, aꞌyaa pu tyuꞌxáꞌpuɨꞌɨntariꞌhuacaꞌ aꞌíjcɨ jimi ɨ páꞌrɨꞌɨj, mej mij mueꞌtɨ́j vaꞌcán jɨn tyityeꞌentyárutyixɨꞌɨn ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, nusu maj muiꞌcaa tyáaꞌriꞌraj ɨ maj jɨn tyityatatyíj. Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ siaj jɨn jamuaꞌreeren jeꞌej tɨ tyeꞌmej, jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu quee jaxɨeꞌvaꞌaj muáꞌjuꞌun,
35 aꞌyaa puꞌij tyeꞌmej tɨ huataséjreꞌsij jeꞌej maj tyíꞌmuaꞌtzej ɨ tyeɨ́tyee. Ajta néijmiꞌi aꞌíjna aꞌyaa pu muéetzij tyimuaatacuíꞌnyij a tzajtaꞌ tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨ muaꞌantyéjtzetyij náhuaaj jɨmeꞌ.
36 Sɨ́ɨj pu ajta aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, íitɨꞌ pu puéꞌeenyeꞌej tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Ana, aꞌɨ́ɨ pu táatajraꞌcaꞌaj ɨ Penuel, ɨ tɨ Aser jitze eerámaꞌcan. Puꞌríj huápuɨꞌɨj ucarístacaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ pu quee eexúj aꞌchu jajchaꞌɨ́ɨcaj tɨꞌɨj huatyéevichej, aráahuaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj puꞌij áꞌtyeej tɨ jamuán ajáꞌchajcaꞌaj ɨ jucɨ́ɨn tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ ɨ cɨ́naꞌraꞌan,
37 puꞌríj ij muáacuatyej japuan muáacuaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨ jusɨ́ɨjtacaꞌaj. Ajta capu aꞌnáj iiráyiꞌcaa u tyeyúuj tzajtaꞌ, sulu aꞌúu pu aꞌnáj tɨnaꞌaj tyíꞌhuɨɨriaꞌcaꞌaj ɨ tavástaraꞌ jimi, juꞌítziꞌveꞌej ajta jahuoo ɨ Dios jimi.
38 Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ Aná ajoꞌréꞌnyej aꞌɨ́ɨjma jimi, tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios, ajta tɨ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jachoꞌvaꞌcaꞌaj tɨ Dios huaꞌ japua huatányuunyij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Jerusalén huacháatɨmee.
Matɨꞌɨj huariáꞌcɨj a Nazaret
39 Matɨꞌɨj néijmiꞌi antyicɨꞌɨj jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ nyúucariaꞌraꞌ jitze ɨ tavástaraꞌ, aj mu mij huariáꞌcɨj aꞌájna a Galileea, aꞌájna a Nazaret joꞌmaj jáꞌmaꞌcan.
40 Ajta aꞌɨ́jna ɨ páꞌrɨꞌɨj aꞌɨ́ɨ pu huaveꞌsej ajta huatyóocaꞌan, jéehua pu tyámuaꞌ metyóomuaꞌriajcaꞌaj, ajta ɨ Dios pu tyámuaꞌ tyaꞌtáꞌcariaꞌaj.
Aꞌɨ́jcɨ ɨ páꞌrɨꞌɨj Jesús tɨ ántyapuaj aꞌúu mu yóꞌtyoo u tyeyúuj tzajtaꞌ
41 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ ɨ Jesús, tɨꞌɨj pu naꞌaj nyinyiꞌraꞌaj jitze mu aꞌáa jaꞌtányinyiicaꞌaj aꞌájna a Jerusalén, mej mij tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ jitze tɨ jitzán ɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ ɨ huaꞌ yojmuaꞌ ɨ maj anáatyaꞌaj muaanánɨeꞌhuacaꞌ.
42 Aꞌyaa puꞌij tɨꞌɨj ɨ Jesús arí tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj nyinyiꞌraꞌaj jájchaꞌɨɨcaꞌaj, néijmiꞌi mu ujóꞌjuꞌ mej mij tyuꞌyéꞌestej ɨ juyiꞌráj jɨmeꞌ.
43 Ajta tɨꞌɨj tyeꞌentyipuáꞌriacaꞌ ɨ maj tyuꞌyéꞌestej, aj mu mij joꞌcɨ́j joꞌmaj jaꞌchej, ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús aꞌáa pu jóovej a Jerusalén, majta ɨ huásimuaꞌmuaꞌ camu jamuaꞌreeriacaꞌaj.
44 Aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ ɨ Jesús huaꞌ jamuán huamaꞌcaꞌaj, séej xɨcáj mu áꞌtyeej maj huajuꞌ, aj mu mij huatyóohuij maj jáahuoonyij huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj huáꞌmuajtyej,
45 ajta camu jáatyoj. Aj mu mij huariáꞌcɨj aꞌájna a Jerusalén mej mij aꞌáa yóꞌhuoonyij.
46 Huéeicaj xɨcáj mu áꞌtyeej maj jahuoo, matɨꞌɨj mij aꞌúu yoꞌtyoj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌáa pu joꞌtácatyii huaꞌ jamuán ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, huaꞌnamuáaraj ajta tyihuaꞌíhuoꞌraj.
47 Majta néijmiꞌi ɨ maj janamuajracaꞌaj jeꞌej mu tyojoꞌsejracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyámuaꞌ naa tyojóꞌiteecaꞌaj ajta jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyihuáꞌixaatyacaꞌaj.
48 Matɨꞌɨj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ jaaséj, jeꞌej mu tyoꞌtaséj, ajta ɨ náanajraꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyiyóoj, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ aꞌyan pátaꞌuurej? Tuꞌríj jéehua muáahuoj nyáaj ajta aꞌ táataj, jeꞌej tu puaꞌaj tyáꞌtamuajtyacaꞌaj muéetzij jɨmeꞌ.
49 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye siaj sij nyahuocaꞌaj? ¿Nyi sequée jamuaꞌreej tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ nyaj aꞌúun jeꞌrájcatyij ɨ nyavástaraꞌ chiꞌtáj?
50 Majta aꞌɨ́ɨmaj camu yoꞌitéej muáꞌraa jeꞌej tɨ tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj.
51 Aj puꞌij huaꞌ jamuán jóꞌraa aꞌájna a Nazaret, joꞌtɨj ij joꞌvéꞌsej néijmiꞌi jɨn huáꞌtzaahuatyaꞌaj ɨ juhuásimuaꞌ. Ajta ɨ náanajraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi juꞌavaatacaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ.
52 Ajta ɨ Jesús jéetzeꞌ pu tyéveꞌsesimaꞌaj, ajta jéetzeꞌ arí tyoꞌmuaꞌreeriacaꞌaj, ajta Dios pu tyámuaꞌ tyeetyájtoo, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee.