15
Ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj joorej ɨ tyáataj tzajtaꞌ
(Mr. 7:1-23)
1 Matɨꞌɨj mij séecan ɨ fariseos majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze aveꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi, aꞌáa mu jaꞌráacɨj a Jerusalén, aꞌyaa mu mij tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
2 —¿Jiꞌnye een jɨn mequee jaꞌráꞌastee ɨ tahuásimuaꞌ yiꞌráj ɨ maj a jamuán huacɨꞌɨj? ¿Jiꞌnye mej mij quee jaꞌráꞌastee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj anomuéetyaꞌxɨꞌɨn matɨꞌɨjta tyíꞌcuaꞌajcaj?
3 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye siaj sij siajta muaꞌaj quee aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ, sulu aꞌɨ́j xu jéetzeꞌ jaꞌastej ɨ juyiꞌráj ɨ siaj jujɨ́ɨmuaꞌaj sianaꞌaj jájtyo?
4 Jiꞌnye Dios pu aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Huoꞌtyátzaahuatyeꞌ aꞌ táataj, pajta aꞌ náanaj”, ajta aꞌyan tɨjɨn: “Siataꞌaj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨ jeꞌej puaꞌaj tyéꞌjeevej ɨ jutáataj naꞌríij ɨ junáanaj.”
5 Siajta muaꞌaj, aꞌyaa xu tyíꞌxaj tɨ xáꞌpuɨꞌ tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ juhuásimuaꞌ yee: “Néijmiꞌi aꞌchu nyaj tyiꞌtɨ́j tyíꞌchaꞌɨj, aꞌɨ́j nu nyeríj jaatámuꞌvejrityej ɨ Dios, aꞌɨ́j nu quee cheꞌ tyiꞌtɨ́j tyíꞌchaꞌɨj ɨ nyaj jɨn jamuaatáhuɨɨreꞌen”,
6 ajta aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ juhuásimuaꞌ, aꞌyaa xu tyíꞌxaj tɨ ɨ aꞌtɨ́j jimi quee cheꞌ juxɨeꞌveꞌ tɨ huoꞌtyáhuɨɨreꞌen ɨ juhuásimuaꞌ. Aꞌyaa xu sij muaꞌaj quee cheꞌ tyáꞌastej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ, siaj sij aꞌɨ́j aráꞌastej ɨ yiꞌráj ɨ siaj jujɨ́ɨmuaꞌaj sianaꞌaj jájtyo.
7 Muaꞌaj mu siaj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee. Xáꞌpuɨꞌ pu tyuꞌtaxájtacaꞌ jaꞌmua jɨmeꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
8 Aꞌíimaj ɨ tyeɨ́tyee jutyényij mu jɨn tyámuaꞌ tyíꞌnyaxaj,
ajta ɨ huaꞌxɨéjnyuꞌcaa aꞌ ɨmuáj pu jáꞌsejreꞌ nyéetzij jimi.
9 Capu tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ tɨpuaꞌaj manaatyáanajche, jiꞌnye ɨ maj jɨn tyíꞌmuaꞌtaj,
ajta ɨ maj jɨn tyíꞌijta jujɨ́ɨmuaꞌaj muꞌuj jájtyo.
10 Aj puꞌij huoꞌtajé ɨ tyeɨ́tyee tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Tyámuaꞌ xu naa tyáanamuaj siaj sij yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij:
11 Tyiꞌtɨ́j tɨ naꞌaj tɨ tyíꞌcueꞌriꞌ, capu jeꞌej tyúꞌuurej tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jáacuaꞌnyij, sulu ɨ tɨ éejnyinyii ɨ tyényiꞌtzeꞌ aꞌɨ́ɨ pu xaa jeꞌej puaꞌaj joorej.
12 Aj mu mij jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi pequee jamuaꞌreej tɨquee huaꞌránajchacaꞌ ɨ fariseos matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ jeꞌej paj tyuꞌtaxájtacaꞌ?
13 Ajta ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Tyiꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨquee ɨ nyavástaraꞌ jaahuástej, aꞌɨ́ɨ pu jeꞌejcuuxɨj néijmiꞌi ɨ náanaꞌraꞌ.
14 Micheꞌ aꞌyan eenyeꞌ, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu arácucuꞌun majta jeꞌen séecan huáviꞌtɨj ɨ maj majta aracúcuꞌnyijmee. Ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj taꞌrácuun jaꞌnavíꞌraj ɨ tɨ ajta arácun mej mij ajaꞌhuaꞌ jaꞌráꞌastij, néijmiꞌi mu atyávatzɨj joꞌtɨj jaꞌtyácun.
15 Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Taatéꞌexaatyeꞌ jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij ɨ paj poochán jaataxájtacaꞌ.
16 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—¿Nyi sequée siajta muaꞌaj yoꞌitéej xáꞌraa?
17 ¿Nyi sequée yóꞌitej tɨjɨn néijmiꞌi aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌcueꞌriꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ancárutyij ɨ tyényiꞌtzeꞌ, aꞌáa puꞌij aráyixɨꞌɨj ɨ jucáaraꞌ jitze, ajta jeꞌen ɨ chuitɨriáaraꞌan jitze iiráamej?
18 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ éejnyinyii ɨ tyényiꞌtzeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tzajtaꞌ eerányinyii, aꞌɨ́ɨ puꞌij jeꞌej puaꞌaj jaꞌuurej ɨ tyévij.
19 Jiꞌnye tzajtaꞌ pu jáꞌmaꞌcan néijmiꞌi ɨ muaꞌtzíiraꞌaj tɨ jeꞌej puaꞌaj een, tɨ caꞌnyíjraꞌaj jatáꞌcaa tɨꞌij tyiꞌtɨ́j jɨn jeꞌej puaꞌaj huárɨnyij, tɨpuaꞌaj tyityáacuiꞌnyij, naꞌríij séej jamuán huóoxanaꞌcɨreꞌen, nusu tɨ tyuꞌnáhuaꞌan, naꞌríij tyuꞌhuéꞌtaj, naꞌríij tɨ jeꞌej puaꞌaj tyihuáꞌxajtaj ɨ juxaꞌaj tyeɨ́tyee.
20 Néijmiꞌi ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌeen tɨ tyiꞌtásiseerii ɨ tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jeꞌej puaꞌaj joorej ɨ tyévij, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨquee anomuéetyaꞌaj tyúꞌcuaꞌnyij, capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej huatóomuaꞌaj ɨ Dios jimi.
Sɨ́ɨj tɨ quee Israel jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj tɨ ajta tyáꞌantzaahuaj
(Mr. 7:24-30)
21 Aj puꞌij ɨ Jesús jóꞌraa, aꞌáa pu jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Tiro, ajtáhuaꞌaj séej chájtaꞌnaj jitze tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Sidón.
22 Aj puꞌij sɨ́ɨj ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús jimi, íitɨꞌ pu puéꞌeenyeꞌej tɨ séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu ajtyáxɨɨriacaꞌ aꞌyan tyeꞌentyijíihuaj tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, mu paj yójraꞌ puéꞌeen ɨ David, náꞌancuꞌvaxɨꞌ nyéetzij. Nyiyóoj tɨ íitɨꞌ pu jéehua jajpuéjtzij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ.
23 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús capu huatanyúj. Aj mu mij ɨ maj jamuán huacɨ́j jimi aveꞌréꞌnyej, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatáhuaviiriꞌ tɨjɨn:
—Huatéꞌexaatyeꞌ mu íitaj taꞌaj ij jóꞌraꞌnyij, jiꞌnye tacújtaꞌ pu huajíjhua.
24 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Dios pu nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyaj jóꞌmeꞌen huaꞌ jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj aꞌyan huaséꞌrin matɨꞌɨj cányaꞌxɨɨ maj jóꞌvej.
25 Ajta aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ aꞌɨ́ɨ pu jimi tyítunutacaꞌ, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, naatáhuɨɨreꞌ.
26 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Capu aꞌyan tyíꞌxaꞌpuɨꞌɨn tyaj huáɨꞌpuꞌracareꞌen ɨ páan ɨ maj jacuaꞌ ɨ tɨꞌríij tyej tyij ɨ tzɨꞌcɨ́ɨj huataɨ́ꞌpuꞌtyeꞌen.
27 Aj puꞌij ɨ íitɨꞌ aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Aꞌyaa xaa nyuꞌuj tyiꞌjaꞌyájna nyavástaraꞌ, ajta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tzɨꞌcɨ́ɨj aꞌyaa mu tyáꞌcuaꞌcaa aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyeꞌnyíj ɨ páan tɨ acájvitze ɨ méesaj japua joꞌmaj tyajáꞌcuaꞌ ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ.
28 Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Iitɨꞌ, jéehua paj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. Aꞌyaa pu tyeꞌmej jeꞌej paj tyáꞌxɨeꞌveꞌ.
Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij huarúj aꞌɨ́jna ɨ yójraꞌ ɨ íitɨꞌ.
Jesús pu muiꞌcaa tyúꞌhuaaj ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj
29 Aj puꞌij Jesús jóꞌraa tɨꞌquij aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Galileea, aj puꞌij taꞌij antyíraj ɨ jɨríj jitze, aꞌáan pu joꞌtayíxɨj.
30 Jéehua mu majta ɨ tyeɨ́tyee jamuán antyicɨ́j. Aꞌɨ́ɨjma mu huáviꞌtɨsimaꞌaj ɨ maj quee jɨꞌréꞌnyeꞌej ɨ juꞌɨ́ɨcaj jitze, majta ɨ maj aracúcuꞌnyijmee, ɨ maj quee tyaꞌancurɨɨꞌréejmee, majta ɨ maj quee jɨꞌréꞌnyeꞌej ɨ jumuácaꞌ jitze, muiꞌcaa mu jaꞌráaviꞌtɨj ɨ maj tyíꞌcucuiꞌcaꞌaj ɨ Jesús jimi, aꞌɨ́ɨ puꞌij néijmiꞌcaa tyúꞌhuaaj.
31 Aꞌɨ́j mu jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj ɨ tyeɨ́tyee matɨꞌɨj huoꞌséj maj meríj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ maj quee tyaꞌancurɨɨꞌriáajmaꞌcaa; majta tyámuaꞌ éenyeꞌej ɨ maj quee rácɨjcɨꞌnyiveꞌej, majta meríj tyámuaꞌ éenyeꞌej ɨ jumuácaꞌ jitze ɨ maj quee jɨꞌréꞌnyeꞌej, majta ɨ maj aracúcuꞌnyijmaꞌcaa, muꞌríj atanyéjnyeꞌriacaꞌ. Aj mu mij ɨ tyeɨ́tyee huatyóohuij maj tyaatatyójtziꞌreꞌen ɨ Dios tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
Jesús pu tyihuoꞌcueꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ tyétyacaa ɨ maj muáacuaj víꞌraꞌaj aráꞌasej
(Mr. 8:1-10)
32 Aj puꞌij ɨ Jesús huoꞌtajé aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:
—Nyahuáꞌcuꞌvej aꞌíijma ɨ tyeɨ́tyee, jiꞌnye muꞌríj huéeicaj xɨcáj áꞌtyeej maj nyaj jamuán yahuatyúꞌuj, majta quee tyiꞌtɨ́j tyíchaꞌɨj ɨ maj jáacuaꞌnyij. Canu jaxɨeꞌveꞌ maj quee tyuꞌcuáꞌan moꞌcɨ́xɨꞌɨn, jiꞌnye camu tyoꞌtáviicueꞌraj ɨ juyéj jitze.
33 Majta ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—¿Joꞌnyij jáaɨꞌrij tyaj jaatáhuoonyij ɨ páan tɨꞌij néijmiꞌcaa huácɨꞌtyij ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyájna joꞌtɨj quee aꞌtɨ́j jaꞌchej?
34 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Aꞌchunyéj sianaꞌaj puaꞌmácan huaɨ́ꞌpuꞌsij ɨ páan?
Aj mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Arahuaꞌpuácaa ɨ páan, tyajta cɨ́ɨ caa ɨ hueꞌtyée.
35 Aj puꞌij huoꞌtaꞌíj ɨ tyeɨ́tyee maj ooráꞌsej a chóotaꞌ,
36 tɨꞌquij ɨ Jesús jaꞌancuráɨꞌpuj ɨ páan ajta ɨ hueꞌtyée, ajta tɨꞌɨj tyaatatyóotziꞌreꞌej ɨ Dios, aj puꞌij jaꞌantyítaaraxɨj ɨ páan, tɨꞌquij huoꞌráaɨꞌpuꞌuj ɨ maj jamuán huacɨ́j, majta aꞌɨ́ɨmaj aꞌɨ́j mu huaráɨꞌpuꞌtyej ɨ tyeɨ́tyee.
37 Néijmiꞌi mu tyúꞌcuaa ꞌasta manaꞌaj quee tyámuaꞌ tyityaatajúꞌxaj, majta jeꞌen ɨ maj jamuán huacɨ́j, aꞌɨ́ɨ mu jaariáꞌsɨɨ aꞌɨ́jcɨ ɨ páan tɨ aváꞌɨtzee ɨ tɨ antyítaarixɨj, arahuaꞌpuácaa sicɨɨ mu jitze tyaꞌváꞌjɨstej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ aváꞌɨtzee.
38 Majta ɨ maj tyúꞌcuaa, muáacuaj víꞌraꞌaj mu aráꞌaxcaa ɨ tyétyacaa, majta quee aꞌɨ́ɨjma huatyeꞌitej ɨ úucaa majta ɨ tɨꞌríij.
39 Aj puꞌij ɨ Jesús huaꞌréꞌityixɨj ɨ tyeɨ́tyee, tɨꞌquij atyájraa ɨ báarcuj jitze, ajta jeꞌen aꞌáa joꞌmej aꞌáa tɨ jaꞌajtyámaꞌcan a Magdala.