6
Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj aꞌyan tyúusejrataj cuxáa maj xáꞌpuɨꞌ rɨcɨj
1 ’Caxu tyiꞌtɨ́j jɨn tyámuaꞌ rɨjcaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee mej mij aꞌɨ́ɨmaj jamuaaséj. Tɨpuaꞌaj aꞌyan xáarɨnyij, capu tyiꞌtɨ́j jamuaatáꞌsij aꞌɨ́jna ɨ siaj jajvástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ.
2 Aꞌɨ́j xu jɨn, siatɨꞌɨj tyihuáꞌpuejveꞌej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, caxu jaxajta yee aꞌyaa tu huarɨ́j, matɨꞌɨj ɨ séecan rɨcɨj ɨ ju tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ cáayej jitze aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee huatoojéꞌyacan jɨn tyámuaꞌ rɨcɨj. Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn aꞌɨ́ɨ mu meríj néijmiꞌi tyuꞌmuéꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj ɨ tyeɨ́tyee tyámuaꞌ tyihuáꞌxaj.
3 Pajta muáaj patɨꞌɨj huáꞌhuɨɨriaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, capáj jaꞌixaatyaꞌaj jaꞌihuáaraꞌ ɨ siaj néemiꞌij óojaahuatyeꞌ,
4 aꞌyaa paj huárɨnyij avíitzij jɨmeꞌ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ paj jajvástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jaséj ɨ tɨ juꞌ avaaj, aꞌɨ́ɨ puꞌij muaatáꞌsij ɨ paj jaamuéꞌtɨj.
Jesús pu huáꞌmuaꞌtyej jeꞌej maj tyityeetyényuunyij ɨ Dios jimi
(Lc. 11:2-4)
5 ’Siatɨꞌɨj muaꞌaj tyényuusimeꞌen ɨ Dios jimi, caxu aꞌyan rɨjcaj matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee tyámuaꞌ tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ tɨ huaꞌráanajchi maj huatyényuunyij muaatyaꞌúuj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, naꞌríij muaꞌajcacɨ́ꞌcaꞌaj ɨ cáayej jitze, mej mij séecan huoꞌséj. Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨmaj mu meríj aꞌɨ́jna huamueꞌtɨj mej mij ɨ tyeɨ́tyee tyámuaꞌ huojoꞌsejra.
6 Pajta muáaj, patɨꞌɨj tyényuusimeꞌen ɨ Dios jimi, pataꞌaj utyájrutyej aꞌchiꞌtáj, pajta tyeꞌtyáanaj ɨ puéertaj jɨmeꞌ, aj pej pij huatyényuunyij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ paj jajvástaraꞌ ɨ tɨ quee séejreꞌ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ paj jajtáataj ɨ tɨ jaséj jeꞌej paj rɨcɨj avíitzij jɨmeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu muaatáꞌsij ɨ paj jaamuéꞌtɨj.
7 ’Ajta patɨꞌɨj tyényuusimeꞌen ɨ Dios jimi, capáj aꞌyan tyeeyíꞌtɨhuaꞌan matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ maj jéehua áꞌtɨjtɨꞌ metyenyúusimaꞌaj aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ nyúucarij tɨ quee jeꞌej huatóomuaꞌaj, ajta aꞌyan tyihuáꞌmiteerasteꞌ tɨ aꞌɨ́jna jɨn ɨ Dios huáꞌnamuajran.
8 Caxu aꞌyan rɨjcaj matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj, jiꞌnye ɨ siaj jajvástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ puꞌríj jamuaꞌree tyiꞌtɨ́j tɨ jamuáꞌɨtziityeꞌ, tyij siajta sequée xu jaatáhuaviiriꞌ.
9 Aꞌyaa xu sij muaꞌaj tyityeetyényuunyij tɨjɨn:
Muáaj, mu paj tatáataj, tajapuá paj jáꞌsejreꞌ,
cheꞌ tyámuaꞌ eenyeꞌ ɨ paj jɨn ántyapuaj.
10 Cheꞌ mujoꞌvéꞌmeꞌen ɨ paj jɨn tyíꞌijta.
Cheꞌ aꞌyan tyáꞌraꞌnyij jeꞌej paj muáaj tyáꞌxɨeꞌveꞌ íiyan cháanacaj japua,
aꞌyájna tɨꞌɨj ajta tyíꞌeen ɨ tajapuá.
11 Tyitaatáꞌ ɨ tɨ tyíꞌcueꞌriꞌ tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ aꞌnáj tɨnaꞌaj.
12 Tyitaatúꞌuunyiꞌ ɨ tyaj jɨn quee xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j,
aꞌyájna tyaꞌtɨꞌɨj ityáj tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ
aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj táaruuj.
13 Capáj tyiꞌtáꞌcareꞌen tɨ taamuéꞌtɨn aꞌɨ́jna ɨ tɨ quee xáꞌpuɨꞌ,
sulu pataꞌaj tajapuá huatányuunyij.
Jiꞌnye muáaj paj tyíꞌijta, pajta néijmiꞌi putyíꞌuurej,
aꞌɨ́j paj jɨn jusén jɨmeꞌ séejreꞌ.
14 ’Jiꞌnye tɨpuaꞌaj muaꞌaj setyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj jamuáaruuj, aꞌɨ́ɨ pu ajta muaꞌajmaj tyajamuaatúꞌuunyiꞌraj ɨ siaj jajvástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ,
15 ajta tɨpuaꞌaj sequée tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jeꞌej puaꞌaj jamuáaruuj, capu ajta tyajamuaatúꞌuunyiꞌraj aꞌɨ́jna ɨ jaꞌmuavástaraꞌ tyiꞌtɨ́j siaj jɨn quee xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j.
Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj juꞌitziꞌvee
16 ’Siatɨꞌɨj juꞌítziꞌveꞌej, caxu acóotzaahuatyaꞌaj matɨꞌɨj ɨ maj juxaamuɨjrityeꞌ, jiꞌnye aꞌyaa mu jéjristaꞌ rɨcɨj ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ, mej mij ɨ tyeɨ́tyee jáamuaꞌreej tɨjɨn múuꞌitziꞌveꞌej. Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ maj aꞌɨ́ɨmaj meríj jaamuéꞌtɨj jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j tyihuáꞌcɨꞌtyij.
17 Pajta muáaj, patɨꞌɨj jaꞌɨtziꞌveꞌej, pataꞌaj acaꞌjɨstaꞌmityeꞌen, pajta tyámuaꞌ huáꞌuurej,
18 mej mij quee ɨ tyeɨ́tyee jáamuaꞌreej yee puaꞌitziꞌveꞌ. Aꞌɨ́ɨ puꞌuj aꞌ vástaraꞌ ɨ paj quee jaséj jamuaꞌreej, ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌ vástaraꞌ tɨ jaséj ɨ tɨ juꞌ avaaj, aꞌɨ́ɨ pu muaatáꞌsij ɨ paj jaamuéꞌtɨj.
Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jéehua tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi
(Lc. 12:33-34)
19 ’Caxu jéehua tyoꞌsɨɨreꞌej ɨ juchiꞌtáj ɨ tɨ huápuɨꞌɨj tyáꞌnajchij, joꞌmaj ɨ tyajpuásij tyojóꞌjɨpuaj joꞌtɨj ajta néijmiꞌi ɨ tyajáꞌmuaꞌaꞌrij tyojoꞌhuɨ́ꞌtzɨj, joꞌmaj majta ɨ náhuaꞌrij joꞌtyáruꞌpij mej mij tyuꞌnáhuaꞌan.
20 Sulu siataꞌaj utyojóꞌsɨɨreꞌen u tajapuá aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jéehua tyáꞌnajchij, joꞌmaj quee ɨ tyajpuásij tyojóꞌjɨpuaj, joꞌtɨj ajta quee tyiꞌtɨ́j joꞌhuɨꞌtzɨj, majta quee ɨ náhuaꞌrij utyáruꞌpij.
21 Jiꞌnye joꞌtɨj tyiꞌtɨ́j jáꞌsejreꞌ ɨ tɨ jéehua jaꞌmua jitze juxɨeꞌveꞌ, aꞌáa xu siajta tyojomuaꞌtzíityeꞌej xáꞌjuꞌun.
Aꞌɨ́jna ɨ tɨ jatatzaviꞌtyeꞌ ɨ tyévij
(Lc. 11:34-36)
22 ’Ajta muaꞌ jɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj jɨn atányeej pej pij majoꞌchaꞌcanyeꞌen, aꞌyaa puꞌij tɨpuaꞌaj jɨꞌréꞌnyeꞌ puaꞌaj rɨꞌsíjmeꞌnyij, tyámuaꞌ pej pij naa metyóonyeej,
23 ajta tɨpuaꞌaj quee tyiꞌtɨ́j huɨɨriaꞌaj muaꞌ jɨꞌɨj, aꞌyaa pej pij tɨ́caꞌ tyiꞌséereꞌej puáꞌmej. Ajta tɨpuaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tatzárij quee tyiꞌtɨ́j huɨɨriaꞌaj, jéehua pu huápuɨꞌɨj aꞌ jitze huatyátɨcaꞌrij.
Ɨ Dios ajta ɨ túmii
(Lc. 16:13)
24 ’Capu aꞌtɨ́j pújoorej tɨ huaꞌpuácaa jimi tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen, jiꞌnye séej pu tyichaꞌɨ́ɨriaꞌaj jaꞌmej ɨ tɨ tyéꞌijtyeꞌ, ajta ɨ séej xaa xɨeꞌveꞌej jaꞌmej, nusu ɨ séej tyámuaꞌ tyuꞌtyáhuɨɨreꞌej, ajta séej quee aráꞌastijreꞌej. Aꞌɨ́j pu jɨn quee ɨꞌríj siaj ɨ Dios tyámuaꞌ tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen siajta aꞌɨ́jcɨ ɨ túmii.
Dios pu tyámuaꞌ tyihuáꞌchaꞌɨj ɨ juyójmuaꞌ
(Lc. 12:22-31)
25 ’Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn: Caxu aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌmuaꞌajcaj jeꞌej siaj tyiꞌtɨ́j tyíꞌcuaꞌnyij, nusu jeꞌej siaj yeꞌej tyíꞌtyeyeꞌen, naꞌríij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ siaj tyuꞌtyóochejtyeꞌsij. ¿Nyi quee jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ ɨ Dios jimi siaj júurij xáꞌraꞌnyij, quee ɨ cueꞌráj nusu ɨ jáꞌmuahueꞌraꞌ naꞌríij aꞌɨ́jna ɨ siaj tyúucheꞌtyaa?
26 Cásɨꞌ siahuoꞌséj mu pínaꞌsee ɨ maj jútyeꞌ raꞌraꞌ, camu tyíꞌhuastyaa, camu majta tyíꞌtzaꞌnacaa, camu majta jasɨꞌrii ɨ ímueꞌrij ɨ juchiꞌtáj, ajta aꞌɨ́ɨ pu tyihuáꞌcueꞌtyej aꞌɨ́jna ɨ jaꞌmuavástaraꞌ tajapuá tɨ jáꞌsejreꞌ. Siajta muaꞌaj jéetzeꞌ xu jitzán juxɨeꞌveꞌ mequee mu pínaꞌsee.
27 Aꞌɨ́j pu jɨn quee tyiꞌtɨ́j huɨɨreꞌ tɨ aꞌtɨ́j jéehua tyúumuaꞌtziityeꞌej, jiꞌnye capu jaatyáhuɨɨreꞌej tɨꞌij jéetzeꞌ jáꞌtyeeviꞌin júurij.
28 ’¿Jiꞌnye siaj sij aꞌɨ́jna jɨn tyúumuaꞌtziityeꞌ ɨ siaj tyuꞌtyóochejtyeꞌen? Cásɨꞌ xaaséj mu xúuxuꞌuj jeꞌej tɨ tyíꞌhuoseꞌ aꞌájna a ɨtzitáj, capu tyíꞌmuɨjhuacaa capu ajta tyíꞌitzacaa.
29 Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn aꞌɨ́jna ɨ rey Salomón, ɨ tɨ jéehua tyíꞌijchaꞌɨɨcaꞌaj, capu aꞌnáj naa eenyeꞌen tyuꞌtyóochejtyej tɨꞌɨj mu xúuxuꞌuj.
30 Aꞌyaa puꞌij tɨpuaꞌaj ɨ Dios tyámuaꞌ jaꞌuurej mu tuꞌpíj tɨ ijíij aꞌáa jáꞌsejreꞌ joꞌtɨj joꞌɨtzitaj, ajta ariáꞌpuaꞌaj mu jaatyáteeraj chuéj tzajtaꞌ taꞌajtaavijhua. Jéetzeꞌ puꞌij muaꞌajmaj tyámuaꞌ jáꞌmuaꞌuurej mu siaj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ xaa nyuꞌuj.
31 Aꞌɨ́j xu jɨn quee tyúumuaꞌtziityeꞌej aꞌyan setyuuꞌíhuoꞌraj tɨjɨn: “¿Tyiꞌtanyí tyacuaꞌnyij?”, nusu yee: “¿Tyiꞌtanyí tyeyeꞌen?”, naꞌríij aꞌyan yee: “¿Tyiꞌtanyí tyetyuꞌtyátachejtyeꞌsij?”
32 Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn tyiꞌpuéꞌeen ɨ maj jɨn tyúumuaꞌtziityeꞌ ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyeꞌ, siajta muaꞌaj xu tyivástaraꞌ ɨ tɨ arí jamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j tɨ jamuáꞌɨtziityeꞌ.
33 Aꞌyaa puꞌij siataꞌaj ɨ Dios jimi tyiꞌhuóomuaꞌtziityeꞌen, siajta aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ tajapuá tɨ tyejéꞌsejreꞌ, ajta siaj aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ tyíꞌxaꞌpuɨꞌɨn ɨ Dios jimi, aj xu sij néijmiꞌi tyaꞌancuriáaꞌsij ɨ tɨ tyajamuáꞌɨtziityeꞌ.
34 Caxu aꞌɨ́jna jɨn jeꞌej tyíꞌmuaꞌajcaj jeꞌej tɨ ariáꞌpuaꞌaj tyeꞌmej. Ariáꞌpuaꞌaj xu sijta tyiꞌtyéseꞌej xáꞌjuꞌun aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j tyajáꞌmuacɨꞌtyij.