2
Jesús, canÿe jama ndobenábioye tbojanshná
(Mt 9.1-8; Lc 5.17-26)
Chents̈ana, Jesús Capernaumoye tojtanashjango; y ents̈anga imojátats̈ëmbona, Jesús yebnents̈e yojtsatsmënama. Mallajta ents̈anga chents̈e tmojanójoto; chë causa chë yebnents̈e ya tondaye más luare ents̈angbiama yontsemna, ni mo chë amashjuanents̈e, y Jesús Bëngbe Bëtsabe soyëngama yojtsabuayiynaye. Chora tojanopasá, canta boyabásenga tmojánashjango, canÿe ents̈á jama ndobená imojtsaismana. Pero ndoñe tmonjanobená Jesús yojtsemnoye cha juambana, ts̈a ents̈anga causa. Chcasna, chë canta boyabásenga yebna tsbanánoca, Jesusbe tatsëtsoca bats̈á tmojánatëfjo y chëjana chë jama ndobená tjuashiñe tmojanë́stjango. Jesús tojáninÿe chënga ts̈a imojtsos̈buaché chë s̈ocá jáshnama cha yojanobenama; as chë jama ndobenábioye tbojaniyana: “Sobreno, mouena; acbe bacna soyënga tcbontseboperdoná ca.”
Chents̈e báseftanga judiëngbe ley abuátambayënga imnatbemana; chënga chora mënts̈á imojtsejuabnaye: “¿Nts̈ámoyeca quem boyabása chca yojtsichamo? Jesús ndoñe ts̈abá Bëngbe Bëtsabiama quenátichamo; mo chábioye cuafjoyenguangcá entsemna. Ndocna ents̈á quenátobena ínÿabioye bacna soyëngama japerdónana; nÿe Bëngbe Bëtsana aíñe ca.”
Pero Jesús cachora lempe yojtsetáts̈ëmbo nts̈amo chënga ainanoca imojtsejuabnacá; as tojanë́yana: “¿Ndáyeca chca ts̈ëngaftanga ainaniñe s̈mojtsejuabná? ¿Ts̈ëngaftangbiama ndayá más paselo nántsemna ts̈ëngaftangbe delante chë jama ndobenábioye ats̈e jauyanana: ‘Acbe bacna soyënga tcbontseboperdoná’, o ‘Matëtsbaná, acbe tjuashe mesocñe y motsa ca’? 10 Y chca, mora ats̈e cbochanjínÿanÿiye Bëngbe Bëtsá Ents̈á tbojanbemá quem luariñe obenana yobomnama, ents̈anga bacna soyëngama jáperdonama ca” —Jesús tojánayana.
Y chë jama ndobenábioye tbojaniyana: 11 “Ats̈e cbëyana, matëtsbaná, acbe tjuashe mesocñe y acbe yebnoye motsatoñe ca.”
12 Cachora chë jama ndobená tojtantsbaná, chabe tjuashe yojesocñe, y ents̈angbiajana chents̈ana yojésebocna. Chama nÿetsca ents̈anga imojenjnaná y Bëngbe Bëtsábioye imojtsatschuanaye, y mënts̈á imojtsichamo: “Nÿa ndocna te ts̈a bëts soye chemuáisinÿe ca.”
Jesús, Levíbioye tbojanchembo chabuastama
(Mt 9.9-13; Lc 5.27-32)
13 Chents̈ana, Jesús cachiñe chë uafjajónaye tsachoye tojesaná; ba ents̈anga chábioye imojobeconá, y Jesús yojtsabuátambaye. 14 Chents̈ana yojtsataye orna, Jesús tbojáninÿe Levíbioye, Alfeobe uaquiñá, yojtsanotbemañe, ents̈anga impuesto atjanayacá inétsotrabajañe. Chora Jesús tbojaniyana: “S̈masto ca.”
Y Leví tojantsbaná y tbojanasto.
15 Tojanopasá, Jesús Levibe yebnents̈e yojtsesaye, y banga Romocama ents̈anga impuesto atjanayënga y inÿe bacna ents̈anga, mesë́shents̈e cánÿiñe imojtsetbiámana, Jesús y chabe uatsjéndayëngaftaca; er ba ents̈anga cha imojústona. 16 Chë fariseunga y chë ley abuátambayënga, chë ents̈ángaftaca Jesús yojtsesama tmojáninÿe ora, chabe uatsjéndayëngbioye tmojanatjá: —¿Ndáyeca ts̈ëngaftangbe buatëmbayá, ents̈anga impuesto atjanayë́ngaftaca y bacna soye amë́ngaftaca yojtsesá ca?
17 Jesús chca tojanuena; as mënts̈á tojanë́jua: —Chë salud tmotsobomñënga, ashnayá ndoñe ntsëjabótana, pero chë s̈oquëngna aíñe. Y ats̈e ndoñe chiyátabo chë Bëngbe Bëtsabe bominÿiñe ts̈abá amënga jabáchembuama, ndayá chë bacna soye amënga imomna ca juabnayënga áts̈bioye jabáchembuama ca.
Jesús tmojantjá chë Bëngbe Bëtsáftaca jencuéntama tondaye saytescama
(Mt 9.14-17; Lc 5.33-39)
18 Canÿe, Juan chë Ubayanabe ústonënga y chë fariseungbe usetonënga, Bëngbe Bëtsáftaca jencuéntama tondaye ntjascá imojtsemna ora, básefta ents̈anga Jesúsbioye tmojanobeconá y mënts̈á tmojaniyana: —Juanbe ústonënga y chë fariseungbe usetonënga monduamana tondaye ntjascá jtsemnana Bëngbe Bëtsáftaca jencuéntama. ¿Ndáyeca acbe uatsjéndayënga ndoñe chca ca?
19 As Jesús tojanë́jua: —Chë casamento fiestents̈e, chë ófjanënga saná ndoñe ntsabuáshebenana. ¿Nts̈amo chca ndoñe nántsemna? Chë tojobouamá ents̈á chë́ngaftaca tojtsemnëntscuana, chë ófjanënga bëtscá jasana y cháftaca oyejuayënga jtsemnana. 20 Pero ora echanjobuache y chë boyabása chë́ngbents̈ana mochantsánatseñe; chora cocayé chë ófjanënga echántsamna tondaye ntjascá jtsemnana. Nts̈amo chë tojobouamá boyabása y chë ofjanë́ngaftaca endmëncá, cachcá endmëna ats̈e y ats̈be uatsjendayë́ngaftacnaca.
21 “Ndocná, canÿe tanguá ents̈ayá, base tsëm ents̈ë́juaca jtarméndana; chca tcojamëse, chë tsëm ents̈ë́jua jtsabéconana y chë tanguá ents̈ayá más jtsatanë́canana, y chca, chë uátanëcniñe más bëtsiñe jtsabemana. 22 Y cach ndoñe, chë tojtseshayana vínoye tanguá jasabenguiñe ntjataftsuámayana; er chë jasabenga jtseshébëfjuana y chë vínoye jtsabuáshanana, y chë vínoye y chë jasabenga tondayama ntjatoservénana. Chíyeca comna, chë tojtseshayana vínoyna tsëm jasabenguiñe juaftsuámana; chca, chë jasabenga y chë vínoye josérviana ca” —Jesús tojánayana.
Jesusbe uatsjéndayënga canÿe ochnayté trigo tmojanátabebe
(Mt 12.1-8; Lc 6.1-5)
23 Canÿe ochnayté, Jesús canÿe jajajana yojtsaye; y chabe uatsjéndayënga chëjana imojtsachnëjuana ora, tmojanonts̈é trigo juatabebiana. 24 Chë fariseunga chca imojinÿe ora, Jesúsbioye tmojaniyana: —Minÿe. ¿Nts̈amo acbe uatsjéndayënga montsamcá, ndoñe quenátslesenciana ochnayté jtsamama ca?
25 Pero cha tojanë́jua: —¿Ndoñe s̈mëndualía y s̈mondë́tats̈ëmbo nts̈amo Rey David y chabe enutënga tmojanmama shë́ntseca imojtsemna ora y jasama yojtsëjaboto ora? 26 Chca ora, Abiatar chë judiëngbe bachnangbe más uámana amëndayá inamna ora, David Bëngbe Bëtsabe yebnoye yojámashëngo, y chë luarents̈e Bëngbe Bëtsá yojamnama inÿinÿnaye tandës̈ënga yojase; y chë cháftaca imojánajna ents̈ángnaca yojáts̈ataye. Y chë tandës̈na nÿe bachnangbiama belesenciana jasama. Masque David chca tojanma, Bëngbe Bëtsá ndoñe tonjánayana David canÿe bacna soye tojanma ca.
27 Y Jesús más tojánayana: —Bëngbe Bëtsá ochnayté ents̈abiama tojama y ents̈á ndoñe tbonjánbema nÿe chë ochnayté ndoñe chaondëtrabajama. 28 Chíyeca, Bëngbe Bëtsá Ents̈á tbojanbemá, ndayá ents̈á ochnayté tojtsama sóynaca jtsemándayana ca.