5
Chë Gerasa luaroca bacna bayëja uambayá
(Mt 8.28-34; Lc 8.26-39)
Chents̈ana, uafjajónaye chenguánoica tmojánashjajna, Geraseno ca uabaina ents̈angbe luaroye. Jesús barquë́shoicana tojánastjango, y cachora, chë obanëngbe cuevëshënguents̈ana canÿe ents̈á, bacna bayëjbe juabna uambayá, tojánbocna y tbojanjébengo. Chë boyabásana, obanëngbe cuevëshënguenache inoyena, y ndocná yonjobena cha jtsebátsëcana, ni mo cadenë́juangaca; er ba soye cadenë́juangaca y inÿe soyë́ngaca cha nÿetsá tmojanbatsëca, pero cha nÿetsca soye yojtsátabebe y yojtsenájaca, y ndocná yonjobenaye cha bonguana chaotsemnama. Nÿets tempo, bnëté y ibeta, obanëngbe cuevëshënguenache y tjañenache yojánana yoye, y ndëts̈béngaca enotsets̈enaye. Jesúsbioye bënocana tbojáninÿe ora, chábioye tojanótjajo y chabe natsanoica yojoshëntsaments̈iye; y mënts̈á yojtsáyebuache: —¿Ndayá áts̈eftaca cojtsebos̈e, Jesús, celoca Bëngbe Bëtsabe Uaquiñá? ¡Bëngbe Bëtsabe delante cboimpadá, ndoñe s̈catjatsets̈ená ca!
Chca tbojaniyana, er Jesús chábioye tbojaniyana: —¡Bacna bayëjbe juabna, chábents̈ana maisebocna ca!
Chents̈ana Jesús tbojantjá: —¿Nts̈amo cabaina ca?
Y chë bacna bayëjëngbe juábnaca cha tbojanjuá: —Ats̈na Legión ca sënduabaina, bëtscanga fsëndmëna causa ca.
10 Y ts̈a Jesús ibojtserruana chë luarents̈ana ndoñe chaondëtëbuacanama. 11 Chents̈a béconana ba cots̈ënga imnajena, batsjoca imnétsosañe; 12 as chë bacna bayëjënga Jesúsbioye tmojanimpadá: —Chë cots̈ë́ngbioye s̈michamó, chë́ngbeñe fchayamashjna ca.
13 Y Jesús aíñe tojanalesenciá; as chë bacna bayëjënga chë ents̈ábents̈ana tmojésanbocana y chë cots̈ë́ngbeñe tmojánamashjna. Cachora chë mo uta uaranga cots̈ënga batsjocana peñës̈ëjana uafjajónayoye imojtsoshbuets̈e y yojtsatajo.
14 Chora, chë cots̈ënga anÿenënga tmojtsanacheta auatjanánënga, y tmojána chama jacuéntama chë puebloca y chabuenache; y ents̈anga tmojánabo nts̈amo tojanopasacá jinÿama. 15 Jesús yojtsemnoye chë ents̈anga tmojánashjajna ora, tmojáninÿe chë tempo bacna bayëjënga uambayá, inétsotbemañe, ents̈ayá uichëtjoná y chabe nÿets juábnaca. Y chë ents̈anga chama imojtsëuatjaná. 16 Chë tmojáninÿënga imojtsecuéntaye, nts̈amo chë bayëjbe juabna uambayáftaca tojanopasama, y chë cots̈ë́ngaftaca nts̈amo tojanopasámnaca. 17 Chora chë ents̈anga tmojanonts̈é Jesús impadánana chë luarents̈ana chaotsatoñama.
18 Jesús chë barquë́shoye tojtanás̈ëngo ora, chë tempo bacna bayëjbe juabna uambayá tbojanimpadá chabolesenciá cháftaca jama ca. 19 Pero ndoñe tbonjanlesenciá, sinó mënts̈á tbojaniyana: “Acbe yebnoye motsatoñe, acbe pamíllangbioye, y cochjácuntaye ndayá Bëngbe Utabná ácaftaca tojamama, y nts̈amo cha ácbioye tcmojalastemama ca.”
20 Chents̈ana, chë ents̈á yojtsatoñe y tojanonts̈é Decápolis uabaina pueblënguenache jacúntana lempe nts̈amo Jesús cháftaca tojanmcá; y nÿetscanga imojtsenjnanaye.
Jesús canÿe shembásabioye tbojanshná y Jairëbe bembetémbioye tbojtanayená
(Mt 9.18-26; Lc 8.40-56)
21 Chents̈ana, Jesús cachiñe chë uafjajónaye chenguana tojesaná barquë́shañe. Chocna ba ents̈anga tmojanobuashconá, y Jesús chë uafjajónaye tsachañe yojtsemna. 22 Chorna, tojánashjango chë judiëngbe enefjuana yebnents̈a canÿe mandayá, Jairo ca uabainá. Jesúsbioye tbojáninÿe ora, chábents̈e tojanoshëntsaments̈é, 23 y ts̈a ibojtseimpadana, mënts̈á: —Ats̈be bembetema ya echantsóbana; Diosmanda mabo, acbe cucuats̈ënga chábeñe cochjajájua, salud chauatinÿenama y cháuatayenama ca.
24 As Jesús cháftaca tojána; pero bëtscá ents̈anga imojtsë́stona, chábioye imojtsenatsë́nts̈enaye. 25 Chë ents̈anguents̈e yojtsaye canÿe shembása s̈ocá; cha ya bnë́tsana uta uata oboftjajuanánaca inapadecena. 26 Cha puerte tojansufrí, ba ashnayëngbe cucuats̈iñe, y lempe ntsachets̈á inabomncá tojanpochocá jenóshnama; pero ndoñe ibontsatstë́cacjana, nÿe más peor ibojtsobiamnaye. 27 Chë shembása yojouena nts̈amo Jesús ba s̈oquënga tojánashnama, y as stëts̈oicana ents̈angbe tsëntsajana yojobeconá, y Jesusbe ents̈ayá yojauábojajo. 28 Cha chca tojanma, er yojtsejuabnaye: “Masque nÿe mo chabe ents̈ayá sibiájua chaijuábojajo, y salud chantsatsbomna ca.” 29 Y cachora chë oboftjajuanana ibojtsobojuána; y chabe cuerpiñe ibojebiónana ya ts̈abá yojtsatsmënama. 30 Chora Jesús yojaséntia chábents̈ana obenana yojóbocnama, mo ndábioye tbojashná orcá; as cha tojanobuértana ents̈ángbeñe y tojanatjá: —¿Nda ats̈be ents̈ayá tojuabojajo ca?
31 Chabe uatsjéndayënga tmojanjuá: —Aca contsonÿá chë ents̈anga cmontsatsënts̈ená, y cabá cochjátsnoticiaye nda ents̈ayá tojuabojajo ca.
32 Pero Jesús cátoye yojtserreparana jinÿama nda tbojánbojajuama. 33 As chë shembása, chë nts̈amo cháftaca yojopásama jtsetats̈ëmbëse, tojanobeconá ngmëmnayá y auatjananá, chabe natsanoica tojanoshëntsaments̈é, y lempe nts̈amo ndegombre cháftaca tojanopasacá Jesúsbioye tbojaniyana. 34 Chora Jesús tbojaniyana: —Bembe, Bëngbe Bëtsábeñe icos̈buachéyeca shnaná contsatsmëna. Natjë́mbana motsatoñe; acbe s̈ocana tontsopochocá ca.
35 Jesús cabá yojtsóyebuambnantscuana, báseftanga tmojánashjajna chë judiëngbe enefjuana yebnents̈a mandayabe yebnocana, y chë shembásetembe taitá tmojaniyana: —Acbe bembe tontsóbana; ¿ndayama más Buatëmbayá chama cochjátebëyaboma ca?
36 Y Jesús, nts̈amo chënga imojtsichamcá ntjatuenancá chë judiëngbe enefjuana yebnents̈a mandayábioye tbojaniyana: —Ndoñe matauatjana. Nÿe Bëngbe Bëtsábeñe cochtsos̈buáchiye cha ts̈abá chaotsatsmënama ca.
37 Y Jesús ndoñe tonjanalesenciá Jairëbe yebnoye banga chamuastama; nÿe Pedro, Santiago y Juan, Santiagbe uabentsana, aíñe. 38 Chents̈ana, chë mandayabe yebnoye tmojánashjajna ora, Jesús tojánanÿe ents̈anga ts̈a imojtsenbouenana, ents̈anga imojtsos̈achiye y puerte ngménaca imojtseyoye. 39 As chë yebnoye tojánamashëngo y chë ents̈anga tojanë́yana: “¿Ndayama ts̈a s̈mojtsenbouenana y ts̈a s̈mojtsendëntjana? Chë shembásetema ndoñe chenatóbana, nÿe endëtsomañe ca.”
40 Pero ents̈anga nÿe imojtsáfchaye. As Jesús nÿetsca ents̈anga shjoye tojtanëbuacna, y tojë́ftsanëbiats̈e chë basetembe bëtsë́tsata y chabe enutënga; y chë shembásetema yojtsemnoye tojánamashëngo. 41 Chora Jesús tbojanábuacueshache y cachëngbe biyañe tbojaniyana: “Talita, cum ca.” (Chca endayana “Shembásetema, matëtsbaná ca”.)
42 Cachora, chë bnë́tsana uta uata bomna shembásetema tojtantsbaná y yojtsobena jama. Y chë ents̈anga chama imojtsenjnanaye. 43 Pero Jesús corente tojanamëndá ndocnábeñe chama ntsecuéntayana ca, y tojanamëndá chë básetema saná chamuiyé chaosama.