10
Lẽ ẽ ị̃njị̃kí ngá ĩ ní údé múngú rú rĩ pi ku
Má ẹ́drị́pị́ị má ọ́mvụ́pị́ị, lẽ ĩmi ãvĩkí tã ꞌi ngaápi ꞌbá ẹ́ꞌbị́pị́ị rụ́ꞌbá gá ãngũ ãꞌwí cínyáfã rú rĩ agá ꞌdãri sĩ ku, Múngú ĩpẽ ị́rị́bị́tị ímụ́ kộpi ẽ drị̃ ọ̃zụ̃ụ́, kộpi ní kúru zozú yị̃ị́ tafu rĩ agásĩ.+ Sẽkí kộpi ní bãtízĩmũ ị́rị́bị́tị rĩ agá ꞌdãá, ãzini yị̃ị́ tafu rĩ agá ꞌdãá, kộpi gõkí ícá ꞌbá Mósẽ ã pámvú ũbĩꞌbá ni pi. Kộpi ãrẽvú céré nyakí ínyá ãlu ãlu íngápi Múngú ídri sẽépi rĩ vúgá rĩ, ãzini kộpi mvụkí yị̃ị́ Múngú ní sẽé ídị́pi ĩfũúpi írã agásĩ rĩ, írã ꞌdãri ꞌde mụzú kộpi be trụ́, írã ꞌdãri Kúrísítõ ꞌi. ꞌBo ꞌbá ꞌdãꞌbée ndẽé ni pi Múngú adri kộpi sĩ ãyĩkõ sĩ kuyé. Kộpivé ãvũ uꞌdekí kuú ãngũ ãꞌwí cínyáfã rú rĩ agásĩ céré.
Tã ꞌi ngaápi kộpi rụ́ꞌbá gá ꞌdãri, ĩri ãngũ ímbá, ã sẽ rí ꞌbâ fikí rí tã kộpi ní ꞌoó ũnjí ꞌdãri ꞌoó ĩndĩ ku. Lẽ ĩmi rikí ngá ĩ ní údé múngú rú rĩ pi ị̃njị̃ị́ ku, sụ̃ ĩ ní sĩí Búkũ Múngú vé rĩ agá rĩ tị́nị, “ꞌBá ꞌdãꞌbée úríkí vũgá, kộpi rikí ngá nyaá, ãzini kộpi rikí ngá mvụụ́, kộpi gõkí ngaá ụrụ rií úngó pãgánõ vé rĩ tuú.”+ Lẽ ꞌbâ rikí ọ̃wụ̃ ꞌbãá sụ̃ ꞌbá ꞌdãꞌbée ụrụkọ ní ꞌbãá rĩ tị́nị ku, sẽ ụ́ꞌdụ́ ãlu agá, ꞌbá rĩ pi ũdrãkí caá élĩfũ pụ̃kụ́ ị̃rị̃ drị̃ na (23,000). Lẽ ꞌbâ ụ̃ꞌbị̃kí Úpí ri sụ̃ kộpi ã ụrụkọ ní ụ̃ꞌbị̃ị́, ị̃nị̃ rĩ pi ní kộpi ugaá ũdrãá rĩ tị́nị ku.+ 10 Lẽ ĩmi rikí unuú sụ̃ kộpi ã ụrụkọ ní unuú, sẽzú mãlãyíkã ãngũ úꞌdị́pi rĩ+ ní kộpi úꞌdị́ ũdrãá rĩ tị́nị ku.
11 Tã ꞌdĩri nga ꞌi kộpi ã rụ́ꞌbá gá ꞌbá ní ụ̃ꞌbị̃tã rú. Sĩkí tã ꞌdĩri Búkũ Múngú vé rĩ agá, ꞌbâ adriꞌbá caꞌbá cĩmgbá ụ́ꞌdụ́ ụ̃dụ̃ vé rĩ gé rĩ pi ímbázú ãní. 12 Tã ãzi ụ̃ꞌbị̃ dõ mi, mí ụ̃sụ̃ dõ kínĩ mi ícó pá tu ũkpó ũkpó rá, lẽ mî ndre múké, mî fi rí ũnjĩkãnyã agá ku. 13 Ụ̃ꞌbị̃ngárá ĩ ní ĩmi ụ̃ꞌbị̃zú ꞌdĩri adri nyo sụ̃ ĩ ní ꞌbá ụrụkọ ụ̃ꞌbị̃ị́ rĩ tị́nị, ꞌbo Múngú ri ẹ́sị́ ꞌbã céré ku tã ꞌí ní lẽé ꞌoó rĩ drị̃gé, ícó ãdróko ri sẽé ĩmi ụ̃ꞌbị̃ị́ ĩmivé ũkpõ ndẽzú ku. ꞌBo ụ̃ꞌbị̃kí dõ ĩmi, ĩri ĩmi ní lẹ́tị lũ, ĩmi tukí rí pá ãní tị́tị́.
Ínyá ĩ ní sẽé ngá ĩ ní údé múngú rú rĩ pi ní rĩ, ãzini ínyá Úpí vé rĩ
14 Ĩmi mávé ũndĩ má ní lẽélẽ rĩ pi, lẽ ĩmi ị̃njị̃kí ngá ĩ ní údé rií ị̃njị̃ị́ múngú rú rĩ pi ku. 15 Ĩmi ꞌbá tã nị̃ꞌbá gí ni pi, lẽ ĩmi ámákí tã má ní rií átá ĩmi ní ꞌdĩri múké múké. 16 ꞌBá kãdõ rií Múngú ri zịị́ ã ꞌbã tãkíri kópõ rĩ drị̃gé, ãzini ꞌbá kãdõ rií vị́nyọ̃ rĩ mvụụ́, ꞌdĩri adri ꞌyozú kínĩ ꞌbâ nyo ri ãrí Kúrísítõ vé rĩ mvụ kuyé? Ãzini ꞌbá kãdõ rií pánga ri ũndĩí ãlẽé ꞌbá ãsámvú gé sĩ, ꞌdĩri adri ꞌyozú kínĩ ꞌbâ nyo ri rụ́ꞌbá Kúrísítõ vé rĩ nya kuyé? 17 ꞌBá kãdõ rií pánga ãlu ꞌdĩri ãlẽé ꞌbá ãsámvú gé sĩ, ĩri lũ kínĩ, ꞌbâ adriꞌbá kárákará nõꞌbée, ꞌbâ rụ́ꞌbá ãlu.
18 Ĩmi ụ̃sụ̃kí drĩ ꞌbá Ĩsẽrélẽ vé rĩ pi vé tã ká, kộpi kádõ rií ĩ úmú vũrã rọ̃bọ̃ŋọ̃ zãzú rĩ gé ngá ĩ ní zãá rọ̃bọ̃ŋọ̃ rú rĩ ã nyangárá gá, kộpi ri Múngú ri ị̃njị̃. 19 Mâ ꞌyo rí kínĩ rọ̃bọ̃ŋọ̃ ĩ ní rií zãá ngá ĩ ní údé drị́ sĩ múngú rú ꞌdĩri ní rĩ, ĩri nyo ẹ̃zị́ be? Dõku ngá ĩ ní údé drị́ sĩ múngú rú ꞌdĩri, ĩri nyo ẹ̃zị́ be? 20 Adri ꞌdíni kuyé, tã má ní ꞌyoó rĩ, ĩri ꞌdíni, rọ̃bọ̃ŋọ̃ pãgánõ rĩ pi vé rĩ, kộpi ri sẽ índrí ũnjí rĩ pi* ní, adri Múngú ní kuyé. Á lẽ ĩmi úmúkí ĩmi tã ꞌoó índrí ũnjí rĩ pi be ku. 21 Ĩmi ícókí rií ngá mvụụ́ kópõ Úpí vé rĩ agá, ị́sụ́ ãkũdẽ ĩmi kpá ri ngá mvụ kópõ índrí ũnjí rĩ pi vé rĩ agá ĩndĩ ꞌdíni ku, ĩmi ícókí úrí ngá nyaá mísá Úpí vé rĩ drị̃gé, ị́sụ́ ãkũdẽ ĩmi kpá ri ngá nya índrí ũnjí rĩ pi vé mísá drị̃gé ĩndĩ ꞌdíni ku. 22 ꞌBá ꞌokí dõ sụ̃ ꞌdĩri tị́nị, tã ꞌdĩri sẽ nyo jĩkó ꞌde Úpí agá ku? Ĩmi kádõ ụ̃sụ̃ụ́, ꞌbá ndẽkí nyo Úpí ri ũkpõ sĩ rá?
ꞌBá Yẹ́sụ̃ ri ẹ̃ꞌyị̃ꞌbá gí rĩ pi drị̃wãlã ị́sụ́ rá
23 Ĩmi ụrụkọ ꞌyokí kínĩ “ꞌBâ ícó tã ãrẽvú ꞌbá ní lẽé rĩ pi ꞌdụ nga rá.” ꞌBo á lẽ ꞌyoó ĩmi ní ꞌdíni, tã rĩ pi ãrẽvú céré ngakí adrií múké ku, dõku ícókí ĩmi ĩzã koó ku. 24 Lẽ ꞌbâ rikí ꞌyéŋá ꞌbâ tã ụ̃sụ̃ụ́ áyu ku, lẽ ꞌbâ ụ̃sụ̃kí ꞌbá ụrụkọ ã tã ĩndĩ.
25 Zãá ĩmi ní jeé jọ̃kọ́nị̃ gé rĩ, lẽ ĩmi nyakí ĩri nya nya. Lẽ ĩmi zịkí ꞌyozú kínĩ zãá nõri íbíkí íjị́ ngõósĩla yã ꞌdíni ku. 26 Búkũ Múngú vé rĩ ꞌyo kĩnĩ, “Vũ nõri, ĩri Úpí Múngú vé ni, ãzini ngá ꞌa ni gé rĩ pi céré Úpí vé ni.”+
27 ꞌBá Múngú ri nị̃ị́pi kuyé rĩ zị dõ ĩmi mụụ́ ínyá nyaá, ĩmi lẽkí dõ mụụ́ rá, ĩmi mụkí ĩyí. Ĩmi nyakí ngá ĩ ní sẽé ĩmi ní rĩ. Lẽ ĩmi zịkí ꞌyozú kínĩ ínyá nõri íbíkí íjị́ ngõósĩla yã ꞌdíni ku. 28 ꞌBo ꞌbá ãzi ꞌyo dõ ĩmi ní kínĩ zãá ꞌdĩri zãkí ĩri rọ̃bọ̃ŋọ̃ rú ngá ĩ ní údé múngú rú rĩ pi ní, lẽ ĩmi nyakí ku, ãꞌdiãtãsĩyã ꞌbá ꞌdĩri ní lũú ĩmi ní gí rĩ sĩ, ã sẽ rí ꞌbá ꞌdĩri ní ĩzãngã ku. 29 Tã má ní ꞌyoó ꞌdĩri adri ꞌyozú kínĩ á ꞌyo ꞌyéŋá ĩmi tã sĩ kuyé, á ꞌyo ꞌbá tã rĩ ꞌyoópi ĩmi ní ꞌdĩri vé tã sĩ ĩndĩ. Ĩmi ụrụkọ ꞌyokí kínĩ, “Ma ícó ngá rĩ pi ãrẽvú nya céré rá, ꞌbá ãzi ụ̃sụ̃ dõ kĩnĩ mâ nya ngá ãzi ku, ngá ꞌbá ꞌdĩri ní ụ̃sụ̃ụ́ ꞌyozú kínĩ mâ nya ngá ꞌdĩri ku rĩ ãꞌdi? 30 Ngá má ní lẽé nyaá rĩ, ma dõ ri Múngú ní õwõꞌdĩfô sẽ ãní rá, ãꞌdi ri ícó ꞌyo kínĩ tã má ní ꞌoó ꞌdĩri ũnjí nĩ?” 31 Ĩmi dõ ri ngá nya, ĩmi dõ ri ngá mvụ, ãzini ĩmi dõ ri ẹ̃zị́ nga, tã ĩmi ní ꞌoó rĩ, ã sẽ ẽ íngúkí rí Múngú ri ãní. 32 Lẽ ĩmi ugakí ꞌbá ụrụkọ ní lẹ́tị ku, Yãhụ́dị̃ rĩ pi ní lẹ́tị ku, Gị̃rị́kị̃ rĩ pi ní lẹ́tị ku, dõku ã ugakí ꞌbá kãnísã Múngú vé rĩ agá rĩ pi ní lẹ́tị ku. 33 Ma ri sẽ ꞌbá kárákará pi ri ãyĩkõ ị́sụ́. Tã má ní ꞌoó rĩ adri ꞌyozú kínĩ ĩri ꞌyéŋá ãyĩkõ sẽ má ní ọ́ꞌdụ́kụ́lẹ kuyé, ĩri ãyĩkõ sẽ ꞌbá rĩ pi ní céré, kộpi ẽ ị́sụ́kí rí pangárá ãní.
 
+ 10:1 10:1 Wụ̃ngárá 13:21-22; 14:19-31 + 10:7 10:7 Wụ̃ngárá 32:6 + 10:9 10:9 Kãlãfe 21:4-9 + 10:10 10:10 Kãlãfe 16:41-49 * 10:20 10:20 Índrí ũnjí rĩ pi: Índrí ũnjí rĩ pi ándúrú mãlãyíkã Múngú vé ni ꞌbụ̃ gé ꞌdãá, kộpi ŋõkí tãị́mbị́ Múngú vé rĩ, Sãtánã ri kộpivé ãmbúgú. Múngú ídró kộpi ꞌbụ̃ gé ꞌdãásĩ vũgá nõó, kộpi gõkí ufuú índrí ũnjí, kộpi ri ꞌbá rĩ pi ní ĩzãngã sẽ vũ drị̃gé nõgó. ꞌÍ lã Iꞌdangárá 12:7-9. 10:25 10:25 Zãá ĩmi ní jeé jọ̃kọ́nị̃ gé rĩ: ꞌBá rĩ pi ri zãá ĩ ní rií sẽé rọ̃bọ̃ŋọ̃ rú ngá ĩ ní rií údé múngú rú rĩ pi ní rĩ ụzị jọ̃kọ́nị̃ ꞌdãri agá. + 10:26 10:26 Sãwụ́mã 24:1