23
Jịkí Yẹ́sụ̃ ri Pĩlátõ ẹndrẹtị gé
(Mãtáyo 27:1-2, 11-14; Mãrákõ 15:1-5; Yũwánĩ 18:28-38)
Drị̃koma Yãhụ́dị̃ rĩ pi vé tã lịꞌbá rĩ pi ãrẽvú céré, kộpi ní Yẹ́sụ̃ ri jịzú mụzú Pĩlátõ ẹndrẹtị gé ꞌdãá.* Kộpi ní íꞌdózú ĩri tõzú, kộpi kínĩ, “ꞌBá nị̃kí rá ágó nõri ri ꞌbávé ꞌbá rĩ pi ẽ drị̃ ụ́cị́ kĩnĩ, kộpi ã ũfẽkí mũfẽngã umbe jezú rĩ ꞌbãgú ãmbúgú Rómã vé rĩ ní ku, ĩri ri ꞌyo, ꞌi Kúrísítõ, ãzini ꞌi ꞌbãgú.”
Kúru Pĩlátõ ní Yẹ́sụ̃ ri zịzú kĩnĩ, “Ádarú mi ꞌbãgú Yãhụ́dị̃ rĩ pi vé rĩ?”
Yẹ́sụ̃ ní újázú kĩnĩ, “Ẽ, ĩri adri sụ̃ mí ní ꞌyoó rĩ tị́nị.”
Kúru Pĩlátõ ní ꞌyozú atala atala rĩ pi drị̃gé rĩ pi ní, ãzini ꞌbá bị́trị́ká rĩ pi ní kĩnĩ, “Má ị́sụ́ tã ũnjí ĩ ní tã lịzú ãní ágó nõri drị̃gé ni kuyé.”
ꞌBá rĩ pi rikí sií kínĩ, “Ágó ꞌdĩri ụ́cị́ ꞌbá rĩ pi ẽ drị̃ ívé tã ímbálé ũnjí rĩ sĩ ꞌbávé ãngũ Yụ̃dáyã vé rĩ agásĩ céré. Íꞌdó ívé tã ꞌdĩri ímbá ãngũ Gãlĩláyã vé rĩ agá, ícá kpá ívé drị̃ ụ́cị́ngárá rĩ be Yẹ̃rụ́sãlémã gá nõgó.”
Pĩlátõ kã tã ꞌdĩri yịị́, ĩri ní zịzú kĩnĩ, ágó ꞌdĩri nyo Gãlĩláyãgú? Pĩlátõ kã nị̃ị́ ámá ꞌyozú kínĩ, Yẹ́sụ̃ ri adrií Gãlĩláyã gá ãngũ Ẽródẽ ní rụụ́ rĩ agá, Pĩlátõ ní Yẹ́sụ̃ ri pẽzú mụzú Ẽródẽ vúgá ꞌdãá, sâ ꞌdãri gé, Ẽródẽ ri adrií Yẹ̃rụ́sãlémã gá ꞌdãá.
Yẹ́sụ̃ tu pá Ẽródẽ ẹndrẹtị gé
Ẽródẽ kã Yẹ́sụ̃ ri ndreé, adri ãyĩkõ sĩ, ãꞌdiãtãsĩyã ꞌdụ sâ ãco, lẽ kõdô Yẹ́sụ̃ ri ndreé.+ Ẽródẽ yị tã Yẹ́sụ̃ ní ꞌoó rĩ pi kárákará, ꞌbã ẹ́sị́, lẽ kõdô Yẹ́sụ̃ ã ꞌo tã ãyãzú ãyãyã ni ꞌí mị gé sĩ. Ẽródẽ uzị Yẹ́sụ̃ ri tã sĩ kárákará, ꞌbo Yẹ́sụ̃ újá ĩri ní tã ãzi kuyé. 10 Atala atala rĩ pi drị̃gé rĩ pi, ꞌbá tãị́mbị́ ímbáꞌbá rĩ pi be, tukí pá kuú ꞌdãlé, kộpi rikí ĩri tõó tã ũnjí ũnjí ni pi sĩ. 11 Kúru Ẽródẽ pi ívé ãngáráwá rĩ pi be, kộpi ní Yẹ́sụ̃ ẽ drị̃ ínjázú, ãzini ĩri uꞌdazú. Kộpi sukí bõngó akoóko rụ̃kụ̃ múké múké ni rụ́ꞌbá ni gé. Kúru kộpi ní gõzú ĩri pẽzú mụzú Pĩlátõ vúgá ꞌdãá ũzi. 12 Ándúrú Pĩlátõ pi Ẽródẽ be, kộpi ãríꞌbá rú ĩ ãsámvú gé sĩ. Ụ́ꞌdụ́ ꞌdãri gé, kộpi gõkí ícá ũndĩ rú ĩ ãsámvú gé sĩ.
Pĩlátõ ãꞌyĩ Yẹ́sụ̃ ri sẽé ꞌdịị́ drãá rá
(Mãtáyo 27:15-26; Mãrákõ 15:6-15; Yũwánĩ 18:39-19:16)
13 Pĩlátõ ní atala atala rĩ pi drị̃gé rĩ pi zịzú ꞌbá ambugu rĩ pi be, ꞌbá rĩ pi be céré ímụ́zú vũrã ãlu gé, 14 ĩri ní ꞌyozú kộpi ní kĩnĩ, “Ĩmi íjị́kí ágó nõri tõó, ĩmi kínĩ, ĩri ri ꞌbá rĩ pi ẽ drị̃ ụ́cị́, ꞌbá rĩ pi ã wakí rí ariꞌba rú. Má uzị ĩrivé tã ĩmi ẹndrẹtị gé ꞌdĩgé, má ị́sụ́ tã ãzi ũnjí ĩmi ní ĩri tõzú ni rụ́ꞌbá ni gé kuyé. 15 Ẽródẽ ị́sụ́ kpá tã ũnjí rụ́ꞌbá ni gé kuyé, ĩri ní ágó rĩ ĩpẽzú ĩgõzú ꞌbá vúgá nõ, sụ̃ ĩmi ní ndreé rĩ tị́nị, tã ãzi ĩ ní ágó ꞌdĩri ꞌdịzú drãzú ni ãluŋáni ꞌdãáyo. 16 Ma ĩri gbã, ma kúru ĩri ọyụ.” 17 Ụ́ꞌdụ́ ụ̃mụ̃ nyazú rĩ gé, lẽ Pĩlátõ ã ọyụ ꞌbá ĩ ní ũꞌyĩí rĩ pi vé ãlu jó ãngũ ũꞌyĩzú rĩ agásĩ ãmvé.
18 ꞌBá bị́trị́ká rĩ pi ní céré ọ́ꞌụ́zú kínĩ, “Ã ꞌdịkí ágó ꞌdĩri drãá ꞌdĩísĩ rá. Mí ọyụ ꞌbá ní Bãrãbã ri áyu.” 19 ꞌBekí Bãrãbã ri jó ãngũ ũꞌyĩzú rĩ agá tã ĩri ní ꞌbá rĩ pi ẽ drị̃ ụ́cị́ wazú ãríꞌbá rú Yẹ̃rụ́sãlémã agá ꞌdãá rĩ vé tã sĩ, ãzini ĩri ní ꞌbá ꞌdịị́ drãá rĩ vé tã sĩ.
20 Pĩlátõ ní átázú kộpi ní dị̃ị́, ãꞌdiãtãsĩyã lẽ kõdô Yẹ́sụ̃ ri ọyụụ́ rá. 21 ꞌBo kộpi rikí ọ́ꞌụ́ mụzú drị̃gélé, “Ã gbãkí ĩri pẹtị alambaku sị́gé, ã gbãkí ĩri pẹtị alambaku sị́gé.”
22 Vú na ni gé, Pĩlátõ ní ꞌyozú kộpi ní kĩnĩ, “Tã ũnjí ágó nõri ní ꞌoó rĩ ãꞌdi? Má ị́sụ́ tã ã pá ĩ ní ícózú ĩri ꞌdịzú drãzú ni kuyé. Ma ĩri sẽ gbã, ma kúru ĩri ọyụ rá.”
23 ꞌBo ꞌbá rĩ pi gõkí ọ́ꞌụ́ ụ́ꞌdụ́kọ́ be ụrụ ꞌdãá kínĩ, “Ã gbãkí Yẹ́sụ̃ ri pẹtị alambaku sị́gé.” Kúru ꞌbá rĩ pi vé ọ́ꞌụ́ngárá sẽ Pĩlátõ ãꞌyĩ kộpivé tã rá. 24 Kúru Pĩlátõ ní Yẹ́sụ̃ ri sẽzú ꞌdịzú sụ̃ kộpi ní lẽé rĩ tị́nị. 25 Pĩlátõ ní Bãrãbã ĩ ní ꞌyĩí kuú tã ĩri ní wazú ãríꞌbá rú, ãzini ĩri ní ꞌbá ꞌdịị́ rĩ ã tã sĩ rĩ ọyụzú, sụ̃ kộpi ní zịị́ rĩ tị́nị. Kúru ĩri ní Yẹ́sụ̃ ri sẽzú ãngáráwá rĩ pi drị́gé, kộpi ã ꞌokí rí tã ꞌbá bị́trị́ká rĩ pi ní lẽé rĩ.
Yẹ́sụ̃ vé gbãngárá pẹtị alambaku sị́gé rĩ
(Mãtáyo 27:31-44; Mãrákõ 15:21-32; Yũwánĩ 19:17-27)
26 Kộpi kâ rií Yẹ́sụ̃ ri jịị́ mụzú, kộpi ní Sị̃mọ́nã Kũrénẽgú rĩ rụzú, ị́sụ́ ĩri ri ímụ́ gụ́rụ́ ãzi gélésĩ, kộpi ní pẹtị alambaku rĩ ꞌbãzú umbe ni gé, ã ꞌdụ mụzú Yẹ́sụ̃ ã vụ́drị̃ gé sĩ. 27 ꞌBá bị́trị́ká ꞌdekí mụzú Yẹ́sụ̃ ã vụ́drị̃ gé sĩ, ũkú rĩ pi rikí ngoó mụzú ĩzãngã ĩzãngã rú, ĩrivé tã sĩ. 28 Yẹ́sụ̃ ní ꞌi újázú, ĩri ní ꞌyozú ũkú rĩ pi ní kĩnĩ, “Ĩmi ũkú Yẹ̃rụ́sãlémã vé ꞌdĩꞌbée, ĩmi rikí ngoó mávé tã sĩ ku, ĩmi ngokí ĩmi áyu, ãzini ĩmi ngokí ĩmivé anjiŋá rĩ pi. 29 Sâ ãzi ĩzãngã vé ni ri ímụ́ ꞌdĩíꞌdĩ, ĩmi ímụ́ ꞌyo, ‘Tãkíri rĩ adri ũkú úndó rú anji tịꞌbá kuyé rĩ pi vé ni, ãzini ũkú anji undruꞌbá bã sĩ kuyé rĩ pi vé ni.’ 30 Kúru
“ ‘kộpi ímụ́ ꞌyo írã rĩ pi ní, “Ĩmi íꞌdékí ꞌbá drị̃gé!”
ãzini kộpi ꞌyo ánga rĩ pi ní, “Ĩmi íꞌdékí ꞌbá drị̃gé!” ’+
31 Ãꞌdiãtãsĩyã ꞌbá rĩ pi dõ ri tã ũnjí ꞌo ꞌdíni, ị́sụ́zú pẹtị rĩ drĩ ụ́bụ̃rụ́,§ pẹtị rĩ ꞌwi dõ gí, tã ngóni ri ímụ́ ꞌi nga nĩ?”
32 Ãgõ ụrụkọꞌbée ị̃rị̃ ụ̃gụ́ꞌbá rú ni pi, ĩ ri kộpi jị mụ úꞌdị́ Yẹ́sụ̃ be trụ́. 33 Kộpi kâ mụụ́ caá ãngũ ĩ ní zịị́ Drị̃ Kọ́lọ̃mgbọ́ rĩ gé ꞌdãlé, kộpi ní Yẹ́sụ̃ ri gbãzú pẹtị alambaku sị́gé. Kộpi ní kpá ụ̃gụ́ꞌbá ị̃rị̃ ꞌdãꞌbée vé ãzi gbãzú Yẹ́sụ̃ ẽ drị́ ẹ̃ndẹ́pị gélésĩla, ãzi rĩ gbãzú ĩri ẽ drị́ ị̃jị́ gélésĩla. 34 Yẹ́sụ̃ ní ꞌyozú kĩnĩ, “Má Ẹ́tẹ́pị, ꞌí trũ kộpi rá, ãꞌdiãtãsĩyã kộpi nị̃kí tã ĩ ní ꞌoó rĩ kuyé.” Ãngáráwá rĩ pi íꞌdụ́kí Yẹ́sụ̃ vé bõngó ꞌbeé jẽké sĩ, kộpi awakí ĩ ãsámvú gé sĩ.
35 ꞌBá bị́trị́ká tukí pá, rikí tã ꞌdĩri ndreé. Yãhụ́dị̃ ambugu rĩ pi rikí Yẹ́sụ̃ ri gụụ́ kínĩ, “Ídrí íni ꞌbá ụrụkọ rá pírí, ĩri dõ Kúrísítõ Múngú ní ĩpẽé rĩ ꞌi, ídrí ꞌî ngúlúpí ku ãsĩ?”
36 Ãngáráwá rĩ pi gụkí ĩri sĩ, kộpi íjị́kí vị́nyọ̃ údrápi gí ni sẽé ĩri ní. 37 Kộpi ní ꞌyozú kínĩ, “Mi dõ ꞌbãgú Yãhụ́dị̃ rĩ pi vé rĩ, ꞌí pa mî ngúlúpí.”
38 Sĩkí pẹtị alambaku ĩ ní Yẹ́sụ̃ ri gbãzú rĩ drị̃lé gá ꞌdíni, “ꞌDĨRI ꞌBÃGÚ YÃHỤ́DỊ̃ RĨ PI VÉ RĨ.”
39 Ụ̃gụ́ꞌbá ãlu ĩ ní gbãá Yẹ́sụ̃ be trụ́ rĩ ide Yẹ́sụ̃ ri kĩnĩ, “Mi dõ Kúrísítõ ꞌi, ꞌí pa mi, ꞌí pa ꞌbâ ĩndĩ!”
40 Ụ̃gụ́ꞌbá ãzi rĩ ní trezú ọ́gụ́pị drị̃gé kĩnĩ, “ꞌÍ ru Múngú ri ku, ị́sụ́zú mi ílókõ drãdrã, sụ̃ ĩrivé rĩ tị́nị? 41 Tã ĩ ní ꞌbâ ĩrĩŋãzú rĩ, ĩri pịrị, ãꞌdiãtãsĩyã ĩ ri ꞌbâ ĩrĩŋã ũnjĩkãnyã ꞌbá ní ꞌoó rĩ sĩ. ꞌBo ágó ꞌdĩri ꞌo tã ũnjí ãluŋáni kuyé.”
42 Kúru ĩri ní ꞌyozú kĩnĩ, “Yẹ́sụ̃, ꞌí ca dõ mívé mãlũngã rụụ́ gí, mí ụ̃sụ̃ mâ tã be.”
43 Yẹ́sụ̃ ní újázú ĩri ní kĩnĩ, “Ádarú á ꞌyo mí ní ꞌdíni, ãndrũ sĩ, ꞌbâ mụ adri mí be trụ́ ꞌbụ̃ gé ꞌdãlé.”
Yẹ́sụ̃ vé drãngárá
(Mãtáyo 27:45-56; Mãrákõ 15:33-41; Yũwánĩ 19:28-30)
44 Kã mụụ́ adrií ụ̃tụ́ mgbímgbi gé ꞌdĩgé, ãngũ rĩ bĩ nịị́ kuú cịcị ãngũ ꞌdãri agá, ãngũ rĩ nị caá sâ na ũndréŋá vé rĩ gé. 45 Sâ ꞌdãri gé, ụ̃tụ́ rĩ gõ kaá kuyé. Bõngó ĩ ní Jó Múngú vé rĩ ã ꞌa ẹlịzú rĩ* ãsĩ ꞌî ꞌa ị̃rị̃. 46 Yẹ́sụ̃ ní Ẹ́tẹ́pị ri zịzú ụ́ꞌdụ́kọ́ be ụrụ ꞌdãá kĩnĩ, “Má Ẹ́tẹ́pị, á ku mávé índrí kuú mî drị́ ágélé gá.” Kã mụụ́ ꞌyoó ꞌdíni, ĩrivé ídri ní fũzú.
47 Ũgalaku ãngáráwá rĩ pi vé rĩ kã tã ꞌi ngaápi ꞌdĩri ndreé, íngú Múngú ri rá, ĩri ní ꞌyozú kĩnĩ, “Ádarú ágó nõri tã be pịrị.” 48 ꞌBá bị́trị́ká ímụ́ꞌbá Yẹ́sụ̃ vé gbãngárá pẹtị alambaku sị́gé rĩ ndreꞌbá rĩ pi kâ mụụ́ tã ꞌi ngaápi ꞌdĩri ndreé, ĩzãngã ŋõ kộpi ẽ ẹ́sị́ ambamba, kộpi ní ꞌdezú mvizú ꞌbẹ̃tị́. 49 ꞌBo ꞌbá Yẹ́sụ̃ ri nị̃ꞌbá rá rĩ pi, ũkú íngáꞌbá Gãlĩláyã gá ímụ́ꞌbá vụ́drị̃ ni gé sĩ rĩ pi be, tukí pá kuú rárá rú, tẽkí rií tã ꞌdĩri ndreé.
Yẹ́sụ̃ vé sị̃ngárá
(Mãtáyo 27:57-61; Mãrákõ 15:42-47; Yũwánĩ 19:38-42)
50 Ágó ãzi rụ́ ni Yõsépã ꞌi, ágó rĩ ꞌbá riꞌbá Yãhụ́dị̃ rĩ pi vé tã lịꞌbá rĩ pi vé ãzi, ĩri ꞌbá múké, tã be pịrị. 51 Ágó rĩ ãꞌyĩ tã ꞌî ọ̃gụ̃pị́ị riꞌbá Yãhụ́dị̃ rĩ pi vé tã lịꞌbá rĩ pi ní rií ụ̃sụ̃ụ́, ãzini kộpi ní rií ꞌoó Yẹ́sụ̃ ã tã sĩ rĩ kuyé. Ágó rĩ íbí ímụ́ kụ̃rụ́ Ãrĩmãtáyõ vé rĩ gélésĩla, kụ̃rụ́ ꞌdĩri ãngũ Yụ̃dáyã vé rĩ agá, ágó rĩ ri mãlũngã Múngú vé rĩ vé ícángárá ũtẽé. 52 Yõsépã ní mụzú Pĩlátõ vúgá ꞌdãá, ĩri ní Yẹ́sụ̃ vé ãvũ ã tã zịzú Pĩlátõ tị gé. 53 Kúru Yõsépã ní ãvũ rĩ íꞌdụ́zú vũgá nõó, ĩri ní ĩmũlũzú bõngó múké ni sĩ, ĩri ní jịzú ꞌbãzú ꞌbụ́ agá ꞌdãá, ꞌbụ́ rĩ gakí lũú írã rụ́ꞌbá gá, ãvũ ꞌbãzú ãní, ꞌbo ꞌbá ãzi ꞌbã drĩ ãvũ ꞌa ni gé ꞌdãlé kuyé. 54 Ụ́ꞌdụ́ ꞌdãri ꞌbá rĩ pi ní rizú ẹ̃zị́ ngazú ĩ útúzú cazú ụ́ꞌdụ́ Sãbátã vé rĩ gé rĩ. Ụ̃tụ́ rĩ kãdõ ꞌdeé, ụ́ꞌdụ́ Sãbátã vé rĩ kúru íꞌdó.
55 Ũkú ándúrú íngáꞌbá ãngũ Gãlĩláyã vé rĩ gé, Yẹ́sụ̃ ã vụ́drị̃ ũbĩꞌbá rĩ pi ꞌdekí mụzú Yõsépã ã vụ́drị̃ gé sĩ, kộpi cakí ꞌbụ́ rĩ gé ꞌdãlé, kộpi ndrekí ãvũ rĩ vé ꞌbãngárá ꞌbụ́ agá ꞌdãlé rĩ ĩ mị sĩ rá. 56 Kúru kộpi ní mvizú gõzú ꞌbẹ̃tị́, kộpi ní ũdu ngụ̃ụ́pi ndrị̃drị̃ ni áꞌdízú. ꞌBo kộpi ní uvuzú ụ́ꞌdụ́ Sãbátã vé rĩ gé, sụ̃ tãị́mbị́ Mósẽ vé rĩ ní lẽé rĩ tị́nị.
* 23:1 23:1 Pĩlátõ ẹndrẹtị gé ꞌdãá: Kộpi jịkí Yẹ́sụ̃ ri mụzú gávãnã Pĩlátõ Rómã vé rĩ ẹndrẹtị gé, ãꞌdiãtãsĩyã Pĩlátõ ri ícó Yẹ́sụ̃ vé tã lị ã ꞌdịkí ĩri drãá rá nĩ. + 23:8 23:8 Lúkã 9:9 23:11 23:11 Bõngó ãco akoóko múké múké ni: Bõngó ãco akoóko múké múké rĩ, ꞌbãgú rĩ pi ri su nĩ. 23:17 23:17 Átángá vẹ́rẹ̃sị̃ 17 agá ꞌdĩri, búkũ Lúkã vé ĩ ní sĩí Gị̃rị́kị̃ tị sĩ drị̃drị̃ rĩ agá ꞌdãáyo, ꞌbo gõkí sĩí búkũ Lúkã vé vúlé rĩ agá rá. + 23:30 23:30 Õséyã 10:8 § 23:31 23:31 Pẹtị ụ́ꞌbụ̃rụ́ rĩ: Pẹtị ụ́ꞌbụ̃rụ́ rĩ vé ífífí, ꞌbá ũnjĩkãnyã ãkó ni. Pẹtị ãꞌwí rĩ vé ífífí, ꞌbá ũnjĩkãnyã ꞌoópi ní. ꞌBá rĩ pi ꞌokí dõ tã ũnjí Yẹ́sụ̃ ũnjĩkãnyã ãkó rĩ ní, kộpi tã ũnjí ꞌo ꞌbá Yẹ̃rụ́sãlémã gá ũnjĩkãnyã ꞌoꞌbá ambamba rĩ pi ní agá rá. * 23:45 23:45 Bõngó ĩ ní Jó Múngú vé rĩ ã ꞌa ẹlịzú rĩ: Bõngó ꞌdĩri ẹlịkí Vũrã Uletere rĩ pi ãsámvú Vũrã Uleteretere rĩ be rĩ ãní. Átálágú ãmbúgú rĩ ꞌyéŋá aga fi bõngó rĩ agásĩ Vũrã Uleteretere rĩ agá ꞌdãá nĩ, ãꞌdiãtãsĩyã Múngú ri adri Vũrã Uleteretere dị̃ị́pi pọ̃wụ̃pọ̃wụ̃ rĩ agá ꞌdãá. ꞌÍ lã Lẹ̃vị̃tị́kã 16; Mãtáyo 27:51; Mãrákõ 15:38; Lúkã 23:45; Ẽbérẽ 6:19-20; Ẽbérẽ 9:1-7.