12
Nãpí ãgõ ọ́mvụ́ ꞌãꞌbá rĩ pi vé rĩ
(Mãtáyo 21:33-46; Lúkã 20:9-19)
Kúru Yẹ́sụ̃ ní átázú atala atala rĩ pi drị̃gé rĩ pi ní, ꞌbá tãị́mbị́ Mósẽ vé rĩ ímbáꞌbá rĩ pi ní, ãzini ꞌbá ambugu ụrụkọꞌbée ní nãpí sĩ kĩnĩ, “Ágó ãzi sa pẹtị vị́nyọ̃ vé rĩ pi,* sị ãbi ọ́mvụ́ rĩ ã gãrã sĩ kụ́rụ̃, ga ꞌbụ́ kụụ́ vũgá ꞌdãá, rizú vị́nyọ̃ rĩ zozú ãní, ãzini sị lágáráka ãco ụrụgégé ꞌdãá, rizú ãngũ úndrézú. Kúru ĩri ní ívé vị́nyọ̃ ọ́mvụ́ agá rĩ kuzú ꞌbá ụrụkọꞌbée ọ́mvụ́ ꞌãꞌbá ni pi ní ũkõlõ, kộpi ũfẽkí ĩri ní mũfẽngã, ĩri ní ꞌdezú mụzú ãngũ ãzi gé. Lókí ĩ ní rizú ũꞌa rĩ ũtĩzú pẹtị vị́nyọ̃ vé rĩ pi sị́gé sĩ rĩ kã ícó, ĩri ní ívé ãtíꞌbá pẽzú mụzú ꞌbá ĩri ní ọ́mvụ́ rĩ kuú kộpi ní ũkõlõ ꞌdãꞌbée vúgá ꞌdãá, ãtíꞌbá rĩ mụ ĩrivé ũꞌa rĩ ã vúgú íjị́. ꞌBo ꞌbá ĩ ní ọ́mvụ́ rĩ kuú kộpi ní ũkõlõ ꞌdãꞌbée ní ĩri rụzú, kộpi ní ĩri ũgbãzú, ĩri pẽzú mụzú drị́ be ule.
“Ĩri ní ãtíꞌbá ãzi pẽzú mụzú kộpi vúgá ꞌdãlé dị̃ị́, ꞌbo kộpi ã gbãkí ĩri ẽ drị̃, kộpi uꞌdakí ĩri ũnjí ũnjí. Ĩri ní gõzú ãtíꞌbá ãzi pẽzú, kộpi ꞌdịkí ãtíꞌbá ꞌdĩri drãá rá. Ri nyo ãtíꞌbá rĩ pi ũpẽé mụzú dị̃ị́ dị̃ị́, kộpi ũgbãkí ụrụkọꞌbée, úꞌdị́kí ụrụkọꞌbée ũdrãá rá.
“ꞌBá rĩ ẽ ị̃mbị́tã ace ãlu, ꞌbá aceépi rĩ, ĩri ọ́mvụ́ ꞌdị́pa rĩ vé mvá ĩri ní lẽé ambamba rĩ. Ĩri ní mvá rĩ pẽzú mụzú ꞌbá ĩri ní ọ́mvụ́ rĩ kuú kộpi ní ũkõlõ rĩ pi vúgá ꞌdãá kĩnĩ, ‘Kộpi ícó mávé mvá ị̃njị̃ rá.’
“ꞌBo ꞌbá ĩri ní ọ́mvụ́ rĩ kuú kộpi ní ũkõlõ rĩ pi ní rizú átázú ĩ ãsámvú gé sĩ kínĩ, ‘ꞌBá ímụ́pi ĩrivé ngá ẽ tị rụụ́pi rĩ, ĩri ímụ́ ꞌdã, lẽ ꞌbâ ꞌdịkí ĩri drãá ꞌdĩísĩ rá, ꞌbâ ꞌdụkí rí ọ́mvụ́ rĩ ꞌbá ní.’ Kộpi ní ĩri rụzú, ĩri ꞌdịzú drãzú rá, kộpi ní ĩrivé ãvũ ꞌdụzú ọ́mvụ́ rĩ agásĩ, jịzú ꞌbezú ãmvé.”
Yẹ́sụ̃ ní kộpi zịzú kĩnĩ, “Ĩmi kádõ ụ̃sụ̃ụ́, ọ́mvụ́ ꞌdị́pa ri gõ tã íngóni ni ꞌo? Á lẽ lũú ĩmi ní ꞌyozú kínĩ, ĩri ímụ́ ꞌbá ĩri ní ọ́mvụ́ rĩ kuú kộpi ní ꞌdãꞌbée úꞌdị́ ũdrã rá, ĩri gõ ọ́mvụ́ rĩ sẽ ꞌbá ụrụkọꞌbée ní. 10 Ĩmi lãkí tã ĩ ní sĩí Búkũ Múngú vé rĩ agá rĩ kuyé? Búkũ rĩ kĩnĩ,
“ ‘Írã ándúrú ꞌbá jó sịꞌbá rĩ pi ní gãá sĩ rĩ,
újá nóni ꞌi ícá írã sẽépi jó rĩ ní pá tuzú ãní ũkpó ũkpó ni.
11 Úpí ꞌo tã ꞌdĩri nĩ,
sẽ ꞌbá ní ãyãngárá.’+
12 ꞌBá Yẹ́sụ̃ ní átá kộpi be ꞌdĩꞌbée nị̃kí ámá rá, nãpí Yẹ́sụ̃ ní ũlũú ꞌdĩri, Yẹ́sụ̃ ri tã rĩ pi nãpí rú ĩ rụ́ꞌbá gá. Kộpi lẽkí kõdô ĩri rụụ́, ꞌbo kộpi rukí ꞌbá bị́trị́ká rĩ pi, kộpi kukí ĩri ãní, kộpi gõkí mụụ́ ꞌdĩísĩ rá.
Mũfẽngã umbe jezú rĩ vé ũfẽngárá ꞌbãgú ãmbúgú rĩ ní rĩ
(Mãtáyo 22:15-22; Lúkã 20:20-26)
13 Drị̃koma ꞌdĩꞌbée ní Fãrụ́sị̃ rĩ pi ã ụrụkọ pẽzú ꞌbá Ẽródẽ ri ẹ̃tị̃ꞌbá rĩ pi be mụzú Yẹ́sụ̃ ri uzịzú, ã ꞌyo rí tã, ĩ tõkí rí ĩri ãní bẽnĩ. 14 Kộpi ní cazú ĩri vúgá ꞌdãá, kộpi ní ꞌyozú ĩri ní kínĩ, “Ímbápi, ꞌbá nị̃kí rá mi ꞌbá tã ꞌoópi pịrị ni, ꞌbá ãzi ícó mívé yị̃kị̂ tã ꞌozú rĩ újá ku, mi ꞌbá rĩ pi vé tã ꞌdụ nga céré trõtrõ, átã dõ ꞌbá rĩ ãꞌdi ꞌi, mi ri tã áda Múngú vé rĩ ímbá. Ĩri nyo múké ĩ ní mũfẽngã umbe jezú rĩ ũfẽzú ꞌbãgú ãmbúgú Rómã vé rĩ ní, dõku ã ũfẽkí ku? 15 ꞌBâ ũfẽkí ĩyí, dõku ꞌbâ ũfẽkí ku?”
ꞌBo Yẹ́sụ̃ nị̃ tã kộpi ẽ ẹ́sị́ agá rĩ rá. Yẹ́sụ̃ ní kộpi zịzú kĩnĩ, “Ĩmi ri tã ndã mâ rụ́ꞌbá gá ꞌdíni ãsĩ? Ĩmi íjị́kí má ní mũfẽngã fífí ẹ̃njị̃ị́pi ẹ̃njị̃ẹ̃njị̃ ãlu, mâ ndre drĩ ká.” 16 Kộpi ní mũfẽngã ã fífí íjị́zú ãlu Yẹ́sụ̃ vú nõó, Yẹ́sụ̃ ní kộpi zịzú kĩnĩ, “Ị́ndrị́lị́kị́ ĩ ní údé mũfẽngã rụ́ꞌbá gá nõri, ãzini rụ́ ĩ ní sĩí rụ́ꞌbá ni gé nõri ãꞌdi vé ni?”
Kộpi ní újázú Yẹ́sụ̃ ní kínĩ, “Ị́ndrị́lị́kị́ rĩ, ãzini rụ́ rĩ ꞌbãgú ãmbúgú Rómã vé rĩ vé ni.”
17 Yẹ́sụ̃ ní újázú kộpi ní kĩnĩ, “Ngá rĩ dõ ꞌbãgú ãmbúgú Rómã vé rĩ vé ni, ĩmi sẽkí ꞌbãgú ãmbúgú Rómã vé rĩ ní, ngá rĩ dõ Múngú vé ni, ĩmi sẽkí Múngú ní.”
Tã Yẹ́sụ̃ ní újá kộpi ní ꞌdĩri, sẽ kộpi ní ãyãngárá.
Íngángárá drãngárá gálésĩla rĩ vé tã
(Mãtáyo 22:23-33; Lúkã 20:27-40)
18 Kúru ꞌbá ĩ ní zịị́ Sãdókẽ, ꞌyoꞌbá kínĩ, ꞌbá rĩ drã dõ gí ícó gõó íngá ídri rú ku ꞌdĩꞌbée ní ímụ́zú Yẹ́sụ̃ vúgá nõó, kộpi ní Yẹ́sụ̃ ri zịzú 19 kínĩ, “Ímbápi, Mósẽ sĩ ꞌbá ní kínĩ, ‘ꞌBá rĩ vé ẹ́drị́pị drã dõ, ku dõ ọ̃wụ́zị́ kú mvá ãkó, ꞌbá drãápi rĩ vé ẹ́drị́pị rĩ gõ ọ̃wụ́zị́ rĩ ẹ́ꞌyị́ ꞌí ní ũkú rú, kộpi anji tị ọ̃wụ́zị́ rĩ be, anji kộpi ní tịị́ rĩ pi adri ẹ́drị́pị drãápi ꞌdãri vé ni.’+ 20 Ándúrú anji ãgõ ẹ́zị̂rị̃, kộpi ẹ́drị́pị́ị rú, mvá kãyú rĩ je ũkú, ĩri ní drãzú, kộpi tịkí mvá ũkú rĩ be kuyé. 21 Ẹ́drị́pị ãzi rĩ ní gõzú ũkú rĩ ẹ́ꞌyị́zú, ĩri ní kpá drãzú mvá ãkó, ẹ́drị́pị ãzi rĩ ní kpá ũkú rĩ ẹ́ꞌyị́zú, drã kpá ꞌdíni, kộpi tịkí mvá ũkú rĩ be kuyé. 22 Anji ẹ́zị̂rị̃ ꞌdĩꞌbée ũdrãkí céré, tịkí anji ũkú rĩ be kuyé. Ụ̃dụ̃ ni gé, ũkú rĩ ní kpá drãzú. 23 Kúru ꞌí lũ ꞌbá ní, ãgõ ũdrãꞌbá ẹ́zị̂rị̃ ꞌdĩꞌbée céré rikí ũkú ãlu ꞌdĩri jeé, kãdõ mụụ́ caá ụ́ꞌdụ́ ꞌbá rĩ pi ní íngázú gõzú ídri rú rĩ gé, ũkú ꞌdĩri adri ãꞌdi vé ni?”
24 Yẹ́sụ̃ ní újázú kộpi ní kĩnĩ, “Tã ĩmi ní átá ꞌdĩri adri pịrị ku! Ĩmi nị̃kí tã ĩ ní sĩí Búkũ Múngú vé rĩ agá rĩ kuyé! Ĩmi nị̃kí ũkpõ Múngú vé rĩ kuyé! 25 ꞌBá ũdrãꞌbá gí rĩ pi kádõ íngá gõó ídri rú, ágó gõ ũkú jeé ku, ũkú gõ ágó jeé ku. Kộpi adri sụ̃ mãlãyíkã ꞌbụ̃ gé ꞌdãlé rĩ pi tị́nị. 26 ꞌBá ũdrãꞌbá gí rĩ pi vé íngángárá gõó ídri rú rĩ vé tã, ĩmi lãkí búkũ Mósẽ ní sĩí rĩ agá rá. Ĩmi nị̃kí tã ãcí ní dị̃zú rụ̃dụ́ agá rĩ rá, Múngú ꞌyo Mósẽ ní kĩnĩ, ‘Ma Múngú Ãbũrám㧠vé rĩ, Múngú Ĩsákã* vé rĩ, ãzini Múngú Yõkóbũ vé rĩ,’+ 27 Múngú adri ꞌyozú kínĩ, ĩri Múngú ꞌbá ũdrãꞌbá gí rĩ pi vé ni kuyé, ĩri Múngú ꞌbá ídri rú rĩ pi vé ni. Ĩmi Sãdókẽ ꞌdĩꞌbée, tã ĩmi ní ꞌyoó kínĩ, ꞌbá ũdrãꞌbée gí rĩ pi íngákí gõó ídri rú ku ꞌdĩri ũnjõ.”
Tãị́mbị́ tã be agaápi rá rĩ
(Mãtáyo 22:34-40; Lúkã 10:25-28)
28 ꞌBá tãị́mbị́ ímbáꞌbá rĩ pi vé ãlu ní ícázú, ị́sụ́ Yẹ́sụ̃ pi ri ãgátá gã Sãdókẽ rĩ pi be. Kã ímụ́ ị́sụ́ Yẹ́sụ̃ újá tã rĩ pịrị, ĩri ní Yẹ́sụ̃ ri zịzú kĩnĩ, “Tãị́mbị́ ꞌdĩꞌbée agásĩ céré, ngõri ndẽ nĩ?”
29 Yẹ́sụ̃ ní újázú ĩri ní kĩnĩ, “Tãị́mbị́ agaápi rá rĩ, ĩri ꞌdĩ, ‘Ĩmi anji Ĩsẽrélẽ vé ꞌdĩꞌbée, ĩmi yịkí drĩ ká! Úpí ꞌbávé rĩ, ĩri ꞌyéŋá Úpí Múngú ꞌi. 30 Lẽ mî lẽ Úpí Múngú mívé rĩ ẹ́sị́ be céré, índrí mívé rĩ be céré, yị̃kị̂ mívé rĩ be céré, ũkpõ mívé rĩ be céré.’+ 31 Tãị́mbị́ ị̃rị̃ rĩ ꞌdíni, ‘Lẽ mî lẽ ꞌbá mî gãrã gá rĩ sụ̃ mí ní mî rụ́ꞌbá lẽé rĩ tị́nị.’+ Tãị́mbị́ ãzi tãị́mbị́ ị̃rị̃ ꞌdĩꞌbée ndẽépi rá ni ꞌdãáyo.”
32 Ágó riípi tãị́mbị́ ímbápi rĩ ní ꞌyozú kĩnĩ, “Ímbápi, tã mí ní ꞌyoó kínĩ, Múngú ri ꞌyéŋá ãlu, Múngú ãzi túngú ni ꞌdãáyo ꞌdĩri, ĩri tã áda. 33 Ádarú lẽ mî lẽ ĩri ẹ́sị́ be céré, yị̃kị̂ mívé rĩ be céré, ũkpõ mívé rĩ be céré, ãzini ꞌí lẽ dõ ꞌbá mî gãrã gá rĩ sụ̃ mí ní mî rụ́ꞌbá lẽé rĩ tị́nị, ndẽ ngá mí ní sẽé rĩ pi rá, ãzini ndẽ rọ̃bọ̃ŋọ̃ mí ní zãá rĩ rá.”
34 Yẹ́sụ̃ kã ndreé ágó rĩ újá tã rĩ pịrị, ĩri ní ꞌyozú ágó rĩ ní kĩnĩ, “Mí ítrú nóni mi ícá ĩnyiŋá mãlũngã Múngú vé rĩ ã jẽlé gá gí.” Vụ́drị̃ ni gé, ꞌbá ãzi gõ Yẹ́sụ̃ ri zịị́ tã ãzi sĩ dị̃ị́ kuyé.
Kúrísítõ ri ãꞌdi ã Mvá?
(Mãtáyo 22:41-46; Lúkã 20:41-44)
35 Yẹ́sụ̃ kã rií ꞌbá rĩ pi ímbá Jó Múngú vé rĩ ã bóró gá ꞌdãá, ĩri ní ꞌbá rĩ pi zịzú kĩnĩ, “ꞌBá tãị́mbị́ ímbáꞌbá rĩ pi ri ꞌyo kínĩ, Kúrísítõ ri ímụ́ ĩfũ úyú Dãwụ́dị̃ vé rĩ agá, tã kộpi ní ꞌyoó ꞌdĩri, kộpi ụ̃sụ̃kí ífífí ni aꞌdi? 36 Índrí Uletere rĩ ású Dãwụ́dị̃ ri, sẽ átá ꞌdíni kĩnĩ,
“ ‘Úpí Múngú ꞌyo mávé Úpí ní kĩnĩ,
“Mí úrí mâ drị́ ẹ̃ndẹ́pị§ gé,
cĩmgbá má ní mívé ariꞌba rĩ pi ꞌbãzú
mî pálé gá rĩ gé.” ’+
37 Dãwụ́dị̃ zị dõ Kúrísítõ ri ívé Úpí pírí, Kúrísítõ ri ícó adri Dãwụ́dị̃ ã mvá íngóni ngóni?”
ꞌBá kárákará ꞌbãkí úvá rizú tã ĩri ní ímbá ꞌdĩri yịzú ãyĩkõ sĩ.
Yẹ́sụ̃ kĩnĩ lẽ ꞌbá rĩ pi ã adrikí mị be kọwụ ꞌbá tãị́mbị́ Mósẽ vé rĩ ímbáꞌbá rĩ pi vé tã sĩ
(Mãtáyo 23:1-36; Lúkã 20:45-47)
38 Yẹ́sụ̃ kã rií ꞌbá rĩ pi ímbá, ĩri ní ꞌyozú kộpi ní kĩnĩ, “Ĩmi adrikí mị be kọwụ ꞌbá riꞌbá tãị́mbị́ Mósẽ vé rĩ ímbáꞌbá ꞌdĩꞌbée ã tã sĩ. Kộpi lẽkí ĩ úsú bõngó ãcoco ni pi sĩ, rií ẹ́cị́ jọ̃kọ́nị̃ agásĩ, ꞌbá rĩ pi kádõ ĩ ẹzịị́, kộpi ẽ ị̃njị̃kí rí ĩ ị̃njị̃njị̃. 39 Ãzini kộpi lẽkí ã ꞌbãkí ĩ úrí vũrã ꞌbá ambugu rĩ pi vé rizú úrízú Jó Múngú ri Zịzú rĩ pi agá ꞌdãá rĩ gé, ãzini vũrã ꞌbá ị̃njị̃zú ị̃njị̃njị̃ rizú ụ̃mụ̃ nyazú rĩ gé. 40 Kộpi ri ọwụzị rĩ pi ẽ mị ũꞌbã rizú kộpivé ngá jó ãsámvú gé rĩ pi uꞌdụzú kộpi drị́gé sĩ. Kộpi ri Múngú ri zị sâ be ãco, ꞌbá rĩ pi ã ndrekí rí ĩ. ꞌBá tã ꞌoꞌbá ꞌdíni ꞌdĩꞌbée, Múngú ri ímụ́ kộpi ĩrĩŋã ũnjí ũnjí.”
Ngá ọ̃wụ́zị́gọ́ rĩ ní sẽé rĩ vé tã
(Lúkã 21:1-4)
41 Yẹ́sụ̃ ní ꞌdezú mụzú úrízú sọ̃ndụ́kụ̃ ĩ ní ꞌbãá kuú Jó Múngú vé rĩ agá, ĩ ní rizú mũfẽngã ꞌbezú ꞌa ni gé rĩ ã gãrã gá. Tẽ rií ꞌbá kárákará mũfẽngã jịꞌbá ꞌbeꞌbá rĩ pi ndreé. Ndre ꞌbá ãꞌbú be rĩ pi ꞌbekí mũfẽngã ĩvé rĩ ãmbúgú. 42 Kúru ọ̃wụ́zị́gọ́ ãzi íjị́ ívé rĩ mũfẽngã fífí nyíríŋá ẹ̃njị̃ị́pi ku ni ꞌbeé ị̃rị̃.
43 Yẹ́sụ̃ ní ívé ꞌbá ꞌî pámvú ũbĩꞌbá rĩ pi zịzú ímụ́zú ꞌí vúgá nõó, ĩri ní ꞌyozú kộpi ní kĩnĩ, “Ádarú á ꞌyo ĩmi ní ꞌdíni, ũkú ọ̃wụ́zị́gọ́ ngá ãkó ꞌdĩri vé mũfẽngã ꞌbeé rĩ, ndẽ ꞌbá ꞌbeꞌbá ãmbúgú rĩ pi vé rĩ rá. 44 Ngá ꞌbá ãꞌbú be rĩ pi ní sẽé rĩ, kộpi íꞌdụ́kí ĩvé ãꞌbú kárákará rĩ pi agá, ꞌbo ũkú ngá ãkó ꞌdĩri sẽ ívé ngá ꞌí ní kõdô ꞌî ĩzã kozú rĩ ãrẽvú céré.”
* 12:1 12:1 Pẹtị vị́nyọ̃ vé rĩ: Yãhụ́dị̃ rĩ pi ꞌdụkí pẹtị vị́nyọ̃ vé rĩ ã tã ꞌbãá tã ãmbúgú rú, kộpi ri ũꞌa ni zo vị́nyọ̃ sụ́ rú. Múngú ĩpẽ ꞌbá Ĩsẽrélẽ vé rĩ pi adrií ꞌbá ívé ni, kộpi ã adrikí rí sụ̃ pẹtị vị́nyọ̃ vé Múngú ní saá ꞌaápi ũꞌa be rĩ tị́nị. Nãpí pẹtị vị́nyọ̃ vé ꞌdĩri, sẽ ꞌbá tãị́mbị́ ímbáꞌbá rĩ pi atala atala rĩ pi drị̃gé rĩ pi be nị̃kí ámá rá ꞌyozú kínĩ Yẹ́sụ̃ ri ĩvé tã átá. ꞌÍ lã Sãwụ́mã 80:8-16; Ĩsáyã 5:1-7; Mãtáyo 21:33-46; Lúkã 20:9-19. + 12:11 12:11 Sãwụ́mã 118:22-23 12:14 12:14 ꞌBãgú ãmbúgú Rómã vé rĩ: Ĩri ꞌbãgú ãmbúgú ꞌbãgú ãngũ ãndíãndí rĩ pi agá rĩ pi drị̃gé, ãngũ Yụ̃dáyã vé rĩ drị̃gé, ãngũ Gãlĩláyã vé rĩ drị̃gé, ãzini ãngũ Yãhụ́dị̃ rĩ pi vé rĩ drị̃gé. ꞌBá Rómã vé rĩ pi ĩvé ꞌbãgú ãmbúgú rĩ zị ĩvé tị sĩ Kãyísárã. 12:18 12:18 Sãdókẽ: Sãdókẽ rĩ pi ngúlúmũ Yãhụ́dị̃ rĩ pi vé tãị́mbị́ Mósẽ vé rĩ rụꞌbá tị́tị́ rĩ pi, ꞌbo kộpi ẹ̃ꞌyị̃kí índrí rĩ pi vé tã kuyé, ẹ̃ꞌyị̃kí mãlãyíkã rĩ pi vé tã kuyé, ãzini kộpi ẹ̃ꞌyị̃kí kpá ꞌyozú kínĩ, ꞌbá ũdrãꞌbá gí rĩ pi gõ íngá ídri rú rá ꞌdíni kuyé. ꞌÍ lã Ẹ̃zị́ 23:8. + 12:19 12:19 Dẽtõrõnómẽ 25:5 § 12:26 12:26 Ãbũrámã: Múngú zị Ãbũrámã ri kĩnĩ, ã ku ívé ꞌbá ꞌbẹ̃tị́ ãsámvú gé rĩ pi, ã ku ívé ãngũ, ã ꞌde mụụ́ ãngũ ãzi úꞌdí ni gé. Ãbũrámã ri ẹ́ꞌbị́pị Yãhụ́dị̃ rĩ pi vé rĩ, tịkí ĩri ílí élĩfũ ãlu mụ̃dụ̃rụ̃lụ̃ ãrõ (1,800) gé, ị́sụ́ tịkí drĩ Yẹ́sụ̃ ri kuyé. ꞌÍ lã Íꞌdóngárá 12-25. * 12:26 12:26 Ĩsákã: Ĩsákã ri mvá Múngú ní ẹzịị́ Ãbũrámã ní rĩ. ꞌÍ lã Íꞌdóngárá 17-35. 12:26 12:26 Yõkóbũ: Yõkóbũ ri Ãbũrámã mvọ́pị Ĩsákã vé mvá, ĩri anji be mụdrị́ drị̃ ni ị̃rị̃, Múngú újá rụ́ ni zịị́ Ĩsẽrélẽ, úyú ĩrivé rĩ zịkí anji Ĩsẽrélẽ vé ni. Sâ Yẹ́sụ̃ vé rĩ gé, zịkí kộpi Yãhụ́dị̃. ꞌÍ lã Íꞌdóngárá 25-50. + 12:26 12:26 Wụ̃ngárá 3:6 + 12:30 12:30 Dẽtõrõnómẽ 6:4-5 + 12:31 12:31 Lẹ̃vị̃tị́kã 19:18 12:36 12:36 Úpí ꞌyo mávé Úpí ní: Tã ꞌdĩri vé ífífí, Dãwụ́dị̃ zị Yẹ́sụ̃ Kúrísítõ ri ívé Úpí. § 12:36 12:36 Drị́ ẹ̃ndẹ́pị gé: ꞌBá úrípi drị́ ẹ̃ndẹ́pị gé rĩ, ĩri ũkpõ be, ĩ ĩri ị̃njị̃njị̃. + 12:36 12:36 Sãwụ́mã 110:1