Bɩgabaazɩya
Anɖébi Múúsá-dɛ́ɛ tákaraɖá kaɖaa ńgɩ
Naanɩ́ na ɖɩbáázɩ nɛ́
Keɖiyá kɩ́bɩńga-dɛ́ɛ tákaraɖáwá-daá, tákaraɖáwá natʊ́nʊ́wá kaɖaa ńdɩ kɛ́ɛ bɔwʊ́ɖɛ kʊ́ɖʊńɖɛ gɛ. Bɔwʊ́ɖɛ ɖɩḿ gɛ Yahúúɖuwá wánÿaá sɩsɩ «Mará-dɛ́ɛ tákaraɖáwá» yáá «Tawʊráatɩ». Ɖɩdanáábɩ́lɛ́ bánÿaá ɖʊɖɔ sɩsɩ anɖébi Múúsá-dɛ́ɛ tákaraɖáwá nʊʊwáánɩ́. Bɔwʊ́ɖɛ ɖɩḿ ɖɩdɛ́ɛ tákaraɖá kaɖaa ńgɩ gɛ bánÿaá sɩsɩ Bɩgabaazɩya, sɩɩlɛ ńgɩ gɛ Israyɛ́ɛlɩ bíya-dɛ́ɛ Lɩ́ɩ́dɩ, toozo ńgɩ gɛ Léévi-bíya-dɛ́ɛ sɔ́ɔ́zɩ lám tákaraɖá, naaza ńgɩ gɛ Israyɛ́ɛlɩ bíya Kalɩ́tɩ-dɛ́ɛ tákaraɖá, bɩka nʊʊwa ńgɩ gɛ Mará tɔɔzɩ́-dɛ́ɛ tákaraɖá. Tákaraɖá kaɖaa ńgɩ kɩna bánÿaá kɩ sɩsɩ Bɩgabaazɩya ɖɔ́ nɛ́, kɩ́nŋmatɩ́ ɖáa bɩrɩ́ŋa‑bɩrɩ́ŋa bɩdɛ́ɛ kabaazɩya-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ: ɖúúlínya bánnáa kɩ na bádánnáa kɩ nɛ́-dɛ́ɛ kabaazɩya, Ɩrʊ́ igunááɖam-dɛ́ɛ kabaazɩya, na zamɔ́ɔ Ɩsɔ́ɔ waalɩzɩ́ kɩ ɩsɩ́ɩ ɩdɩ, bánÿaá kɩ Israyɛ́ɛlɩ nɛ́-dɛ́ɛ kabaazɩya. A ɖɛ́ɛ́bɛ́ɛ́ŋná wenbí bʊwɛ kɩdaá nɛ́, ɖánbɩɩzɩ́ ɖɩtára kɩ nabʊ́lɛ.
Fɔɔlʊʊ́ kaɖaa ńgɩ, kpɔɔ kʊjʊʊ́ 1 ńgɩ hálɩ 11 ńgɩ, wánwɩlɩ́ɩ ɖáa nŋɩ́nɩ́ na nŋɩ́nɩ́ biibó hálɩ Ɩsɔ́ɔ ɩlá alʊ́ na abaalʊ́ nɛ́; nŋɩ́nɩ́ bɩɩlá hálɩ bɩtára ɩráa bɛḿ bɛlɛ́ɛ́nɩ́ bána Ɩsɔ́ɔ bɔlɔwʊtáá nɛ́; bíya kaɖaa ńba baalʊ́rʊ wɛ nɛ́ (Kááyinu na Abíilu) bɛdɛ́ɛ tɔ́m; anɖébi Núhum na tɛ́ɛ́wʊ kʊ́bɔńgɩ kɩɩnɩ́ɩ bɩwáálɩ ɖúúlínya-rɔ nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m; ngɛ kɩɩdɛɛzɩná ɖaḿ kʊ́bɔńgɩ ɩráa waama kɩ na bakádála Ɩsɔ́ɔ nɛ́ kɩdɛ́ɛ tɔ́m.
Fɔɔlʊʊ́ sɩɩlɛ ńgɩ waaba ná kɩɖɔ́ɔ, kpɔɔ kʊjʊʊ́ 12 ńgɩ hálɩ 50 ńgɩ. Kɩ́nŋmatɩ́ ɖáa Israyɛ́ɛlɩ caájaanáa-dɛ́ɛ tɔ́m. Kɔgbɔɔ anɖébi Ibrahím hálɩ ngɔ́nɩ anɖébi Ísifu. Kɩ́nwɩlɩ́ɩ ɖáa nŋɩ́nɩ́ bɩɩlá gɛ anɖébi Ibrahím waabɩ́sɩ wenbá barɩ́ŋa baava Ɩsɔ́ɔ toovonúm nɛ́ bajaájaa nɛ́ bɩdɛ́ɛ tɔ́m (kpɔɔ kʊjʊʊ́ 12 ńgɩ hálɩ 25 ńgɩ). Kɩ́nŋmatɩ́ ɖáa ɖʊɖɔ Ibrahím biyaalʊ́ Ɩsaáka, na ɩlɛ́ ibiyaalʊ́ Yaakúbu bándayaá yɩ ɖʊɖɔ sɩsɩ Israyɛ́ɛlɩ nɛ́ bɛdɛ́ɛ tɔ́m, na nŋɩ́nɩ́ bɩɩlá gɛ Yaakúbu-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ Israyɛ́ɛlɩ waabɩ́sɩ Yahúúɖuwá-dɛ́ɛ laadɔ́ɔ-dɛ́ɛ yɩ́ɖɛ nɛ́ (kpɔɔ kʊjʊʊ́ 25 ńgɩ hálɩ 36 ńgɩ). Fɔɔlʊʊ́ kɩḿ kɩ́ndɛɛzɩnáa anɖébi Yaakúbu Israyɛ́ɛlɩ biyaalʊ́ Ísifu-dɛ́ɛ wenbí wɔɔjɔɔná bɩ Mɩ́sɩra laadɔ́ɔ-daá (kpɔɔ kʊjʊʊ́ 37 ńgɩ hálɩ 50 ńgɩ) nɛ́-dɛ́ɛ tɔ́m gɛ.
Nŋɩ́nɩ́ bɩɩbaazɩná nɛ́ 1‑11
1
Ɖúúlínya bánnáa kɩ na bádánnáa kɩ nɛ́-dɛ́ɛ lám
1 Bɩgabaazɩya, adɛ na ɩsɔ́ɔ́dáá gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá.
2 Adɛ nɛ́, kɩlɛ́ kɩvʊnlewáa yéḿ gɛ, nabʊ́rʊ fʊnvɛ́yɩ́ kɩrɔ; bɩka bɩrɩ́ŋa bɩjɔɔ́ɔ temenuú. Ɩsɔ́ɔ-dɛ́ɛ Kezeŋa wɛ́nvɛtɩ kʊ lɩ́m-rɔ.
3 Bɩjɔɔ́ɔ nɛ́, ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Bɩ́la ɖɛnyɛm,» ngɛ biivu bɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
4 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ ɖɛnyɛm cɔɔ́ɔ kazɔ́ɔ. Ngɛ waadára ɖɛnyɛm na temenuú;
5 ɩyáa ɖɛnyɛm sɩsɩ ɩdaawʊ́, bɩka ɩyáa temenuú sɩsɩ nuvoowú. Ńna gɛ kiiyu kifé. Wɩ́rɛ kaɖaa ńɖɛ nbɩlɛ́.
6-7 Sɩɩlɛ wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Nɛrʊʊ́ ɩ́lɩɩ kɩtára lɩ́m nabʊ́lɛ; nabɩ́rɩ ɩsɔ́ɔ́dáá, nabɩ́rɩ adɛ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ nɛrʊʊ́ ɩlɩ́ɩ kɩtára lɩ́m nabʊ́lɛ.
8 Ngɛ waayáa nɛrʊʊ́ kɩḿ kɩɖɩdáarɛ sɩsɩ ɩsɔ́ɔ́dáá. Ńna gɛ kiiyu kifé. Sɩɩlɛ wɩ́rɛ nbɩlɛ́.
9 Toozo wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Adɛ lɩ́m rɩ́ŋa ɩ́bɩsɩ fɔɔlʊʊ́, bɩka adɛ laadɔ́ɔ ɩlɩ́ɩ bánnáa kɛ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
10 Ngɛ waayáa lénlé lɩ́m wɛ nɛ́ sɩsɩ tenkú, bɩka ɩyáa lénlé lɩ́m fɛ́yɩ́ nɛ́ sɩsɩ adɛ laadɔ́ɔ. Ngɛ waana sɩsɩ bɩɩlá kazɔ́ɔ.
11 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Adɛ laadɔ́ɔ íyele nyɩ́ɩ́dɩ na tɩ́ɩ́nɩ ɩnyɔ kɔrɔɔzɩ́. Nyɩ́ɩ́dɩ ndɩ‑ndɩ na tɩ́ɩ́nɩ ndɩ‑ndɩ ɩ́nyɔ́, báa wentí na tibíya.» Ngɛ biivu bɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
12 Ngɛ adɛ laadɔ́ɔ weeyéle nyɩ́ɩ́dɩ ɩbáázɩ nyɔ́ɔ, báa wentí na tibíya. Tɩ́ɩ́nɩ tɩlɛ́ ɖʊɖɔ bɩlɛ́. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ bɩɩlá kazɔ́ɔ.
13 Ńna gɛ kiiyu kifé, toozo wɩ́rɛ nbɩlɛ́.
14 Naaza wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Kpɩná weená ángɔnáa ɖɛnyɛm nɛ́, álɩɩ acɔ́ɔ ɩsɔ́ɔ́dáá; amʊ́ gɛ bánnáa na batɩlɩ́ nuvoowú na ɩdaawʊ́, batɩlɩ́ jíńgáárɩ́wá-dɛ́ɛ sáátɩ, na batɩlɩ́ wɛ́-bíya, na bɩ́ɩ́zɩ.
15 Kpɩná amʊ́ ábɩsɩ fɩtɩ́lawá ɩsɔ́ɔ́dáá bɩka ánnáa adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
16 Waalá fɩtɩ́lawá kʊ́bɔńdɩ natɩ́lɛ; ɩkpɔ́ɔ kʊ́bɔnbɔńgɩ ɩsɩ́ɩ sɩsɩ kɩlɛ́ kɩ́nnáa kʊ ɩdaawʊ́, bɩka ɩkpɔ́ɔ kúmuukú ɩsɩ́ɩ sɩsɩ kɩlɛ́ kɩ́ná nuvoowú. Ngɛ waadásɩ ɩlá wɩlásɩ ɖʊɖɔ.
17 Waalá kpɩná amʊ́ bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ wɔɔgbɔ́ɔ yɛ ɩsɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá sɩsɩ áná adɛ laadɔ́ɔ-rɔ,
18 abɩ́ɩ́zɩ ánnáa nuvoowú na ɩdaawʊ́, bɩka abɩ́ɩ́zɩ atára temenuú na ɖɛnyɛm. Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ bɩɩlá kazɔ́ɔ.
19 Ńna gɛ kiiyu kifé; naaza wɩ́rɛ nbɩlɛ́.
20 Nʊʊwa wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Weezíni kpɩná ɩ́la lɩ́m-daá biri‑biri, bɩka siḿsi ɩɖʊ sɩlɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá síngilím.»
21 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ waalá lɩ́m-daá fanáńdɩ kʊ́bɔńdɩ na kúmuúti ndɩ‑ndɩ, na siḿsi ndɩ‑ndɩ. Ngɛ waana sɩsɩ: bɩɩlá kazɔ́ɔ.
22 Ngɛ waaɖʊ yɛ alɩbáráka sɩsɩ: «Mɩ́ɩ lɩ́m-daá kpɩná, ɩɖʊ bɩɖɔ́ɔ isu lɩ́m-daá; mɩ́ɩ ɩsɔ́ɔ́dáá kpɩná nɛ́, ɩbɩ́sɩ áɖʊ́ʊ́ráa ɩɖʊ bɩɖɔ́ɔ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.»
23 Ńna gɛ kiiyu kifé; nʊʊwa wɩ́rɛ nbɩlɛ́.
24 Loɖo wɩ́rɛ nɛ́, Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Adɛ íyele fʊ́ńdɩ kpɩná ndɩ‑ndɩ ɩ́lɩɩ ángilím; bɛɛ ɖaána fʊ́ńdɩ kpɩná, adɛ‑gaalɩɖáa na fanáńdɩ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
25 Bɩlɛ́ gɛ Ɩsɔ́ɔ waalá fanáńdɩ rɩ́ŋa ndɩ‑ndɩ, ɖaána fʊ́ńdɩ kpɩná ndɩ‑ndɩ, na adɛ‑gaalɩɖáa ɖʊɖɔ. Ngɛ waana sɩsɩ: bɩɩlá kazɔ́ɔ.
26 Ɩsɔ́ɔ waalá bɩrɩ́ŋa bɩtɛ́ nɛ́, ngɛ sɩsɩ: «Ɖɩ́la ɩrʊ́ ńŋɩnáa ɖɔ́jɔwʊrɛ, ɩlɩ́ɩ ɖáa, bɩka iɖi kowúrátɩ lɩ́m-daá tiiná-rɔ, ɩsɔ́ɔ́dáá siḿsi, na fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa na adɛ‑gaalɩɖáa-rɔɔzɩ́ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ.»
27 Ngɛ waama ɩrʊ́ ńŋɩnáa ɩjɔwʊrɛ.
Waalá yɩ ɩlɩ́ɩ ńŋɩnáa wenbí ɩmʊ́ Ɩsɔ́ɔ ɩjɔɔ́ɔ nɛ́.
Waalá wɛ gɛ alʊ́ na abaalʊ́.
28 Ngɛ waaɖʊ wɛ alɩbáráka sɩsɩ: «Mɩ́nlʊrʊ́ʊ bɩlʊ́rʊ isu adɛ laadɔ́ɔ, iɖi kʊ́bɔńdɩ ɖúúlínya-rɔɔzɩ́, iɖi kowúrátɩ lɩ́m-daá tiiná, na ɩsɔ́ɔ́dáá siḿsi, na fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa ángilím laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́ arɔ.»
29 Ngɛ Ɩsɔ́ɔ sɩsɩ: «Ɩbɛ́ɛ, mígíɖíím nɖɔ́: máává mɩ́ɩ nyɩ́ɩ́dɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ bíya na tɩ́ɩ́nɩ rɩ́ŋa-dɛ́ɛ bíya tʊwɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔɔzɩ́ nɛ́ sɩsɩ ɩ́tɔɔ.
30 Fʊ́ńdɩ kpɩná rɩ́ŋa, na siḿsi na wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá bʊwɛ adɛ laadɔ́ɔ-rɔ bínweezí nɛ́, bɛlɛ́ begíɖíím gɛ nyɩ́ɩ́dɩ.» Ngɛ bɩɩlá bɩlɛ́ ɖʊɖɔ.
31 Ɩsɔ́ɔ waana sɩsɩ wenbí bɩrɩ́ŋa kpátáá waalá bɩ nɛ́, bɩɩbá bɩlá kazɔ́ɔ páá. Ńna gɛ kiiyu kifé. Loɖo wɩ́rɛ nbɩlɛ́.