12
Ngɔrɛ́ amɔt awati Yesu nɛ bawɛrɛ́riɛp
(Mt 26.6-13; Mk 14.3-9)
1 Ɛpǎ Nɛkɨŋɨ ɛ́rɔ́bhɛ́ nɔ́kɔ́ manywɔp atandat, Yesu afa arɔk Bɛ́tani. Bɛ́tani abhak ɛtɔk Lásárɔs anɛ Yesu akʉ yi apɛtnsɛm ndǔ nɛpɛ́m.
2 Arɛ́, bákʉ́ yi nɛnyíɛ́ běku. Matá kɛ áfʉɛ̀t nyaka nɛnyíɛ́. Lásárɔs abhak mmu amɔt ndǔ bo abhɛn bachɔkɔ mányiɛ nɛnyíɛ́ nɛ Yesu.
3 María asɔt ɛsáyrí ɛ́kpɛ́mɛ́ bawɛrɛ́riɛp amɛn áyá nkáp apɨkɨri bɛkak Yesu, antɛsɛ nɔkɔ nɛ ɛmɛnɛ́ntí yi. Ɛkɛt ɛnkɛm ɛ́jwi nɛ ɛrɨ́tí ɛriɛbhɛ́ bawɛrɛ mɔ.
4 Júdas Iskariɔt, nkoŋo Yesu amɔt anɛ ábhɔ́ŋɔ́ nyaka bɛti yi arɛm bɛ,
5 “Bákway mbʉ bɛti bawɛrɛ́riɛp amɛn anchyɛ nkáp anɛ́ nkʉbɛtɨk ányiɛ ndǔ mmíɛ́. Ndaká yí bábhɨ́kɨ́ tí mɔ́ mánsɔt nkáp mánchyɛ ntá bachɛ́bhɛ́bho?”
6 Júdas abhɨkɨ rɛm nyaka ɛnyu ɛyɔ chi bɛ ǎghɔ báchɛ́bɛ́ bho ntínso. Arɛm nɔ chi ndu ábhɔ́ŋɔ́ nyaka ntɨ ngɛ́p. Nɛ ndǔ nkwɔ bakoŋo Yesu, yi kɛ áchí nyaka mbʉrɛ nkáp, nɛ ǎsɔ̀t nyaka aywi arɛ́ ansɛm ansɛm anyiɛ nɔkɔ.
7 Yesu arɛm bɛ, “Dɔ̌ yí! Ɛ́rɨ yi ambʉrɛ bawɛt amɛn bɛ ámbák ndǔ nywɔp ɛnɛn bábhɛmɛ mɛ.
8 Bachɛ́bhɛ́bho bachi nɛ bhe mpoknkɛm, kɛ mpú bhak nɛ bhe mpoknkɛm.”
Bǒbati ɛtɔk báté ɛyu bɛ mangway Lásárɔs
9 Bɛyǎ bo Israɛl bághókó nɔ́kɔ́ bɛ́ Yesu achi Bɛ́tani, bárɔ́k arɛ, puyɛ̌ ndiɛrɛ ndu bɛ́ghɔ Yesu kɛ ndu bɛghɔ Lásárɔs nkwɔ mmǔ yi akʉ apɛtnsɛm ndǔ nɛpɛ́m.
10 Ɛ́kʉ́ bǒbati bachiǎkap Mandɛm báté ɛyu bɛ mángwáy Lásárɔs nkwɔ.
11 Báyàŋ nyaka bɛ mángwáy Lásárɔs nkwɔ mbɔnyunɛ ɛnyɨŋ ɛnɛ ɛfakari nɛ yi ɛ́kʉ́ nyaka batɨ̌ bo Israɛl bábʉɛ̀ bhɔ, mánoko nɔkɔ Yesu.
Yesu achwe Yerúsalɛm mbɔ Acha
(Mt 21.1-11; Mk 11.1-11; Lk 19.28-40)
12 Nɛ́yí nɔ́kɔ́, bɛyǎ bo abhɛn bátwɔ́ ndǔ Ɛpǎ Nɛkɨŋɨ bághók bɛ́ Yesu ǎtwɔ̀ Yerúsalɛm.
13 Ɛ́kʉ́ bo babho bɛ́kpɔ́ti bɛ́wɔ̌amáŋ mandɔkɔ nɔkɔ bɛtɛmɛri yi, mámbɨk mandɛmɛ nɔkɔ bɛ, “Sɛ́mbɨ́tí Mandɛm mfay! Mandɛm ánjɛ́t mmu anɛ átwɔ̀ ndǔ nnyɛ́n Acha! Sɛ́mbɨ́tɨ́ Mfɔ bo Israɛl!”
14 Yesu asɔt mɔ́mpɔŋɔ batu, achɔkɔ yɔ́ ansɛm nkúbhɛ́ mbɔ ɛnyu básɨŋɨ amɛm Ɛkáti Mandɛm bɛ,
15 “Bǒ ɛtɔk Síɔn, bǎkɛ́ cháy. Ghɔ́ ká, Mfɔ ywɛka ǎtwɔ̀, chɔ́kɔ́, amfay mɔ́mpɔŋɔ batu.”
16 Mpok anɛ barak ayɔ áfákárí, baghɔk Yesu kɛjwimɛm bɛ mɛnyɨŋ ɛbhɛn básɨŋɨ ɛ̌ti yi kɛ bɛ́fù nɔ́ tɛtɛp. Kɛ mpok Yesu apɛrɛnsɛm ndǔ nɛpɛ́m nɛ Mandɛm asɔt yi amfay achyɛ yi kɛnókó, bátɨk yɛ bɛ básɨŋ nyaka mɛnyɨŋ ɛbhɔ ɛ̌ti yi. Bátɨk nkwɔ́ ɛnyǔ mɛnyɨŋ ɛbhɔ bɛ́fákári ntá yi.
17 Bo abhɛn bachi nɛ Yesu mpok yi ákʉ́ Lásárɔs afu ndǔ nnɛm báre ghati bo ɛnyɨŋ ɛnɛ ɛ́fákárí mbɔ batísiɛ Yesu.
18 Ntí anɛ bɛyǎ bo bárɔ̀ŋ nyaka bɛghɔ Yesu chí bɛ, bághok bɛ́ yi akʉ ɛrɨŋɨ́ maknkay ɛyɔ.
19 Bǒnkwɔ Fárisi bághɔ́ nɔ́kɔ́ ndǔ bɛyǎ bo bárɔ̀ŋ ntá Yesu bábho yɛ bɛrɛm nɛ batɨ bɛ, “Sɛ́wày chí mmʉɛt. Yɨ́ŋɨ́, mmɨk nkɛm arɔbhɛ koŋo chi yi.”
Mbɔk bǒ Grik nkwɔ báré yaŋ bɛghɔ Yesu
20 Mbɔk bǒ Grik nkwɔ báchí nyaka ndǔ nkwɔ bho abhɛn bárɔ́ŋɔ́ Yerúsalɛm bɛchyɛ bakak ntá Mandɛm ndǔ mpok Ɛpǎ Nɛkɨŋɨ.
21 Bǒ Grik bhɔ bárɔ́k ntá Fílip anɛ áfú nyaka Bɛtsáida, atú Gálili barɛm bɛ, “Ɛta, sɛ́yàŋ bɛ́ghɔ Yesu.”
22 Fílip afa, arɔk aghati Andru. Bɔ́ bati apay bárɔ́k baghati Yesu.
23 Yesu akɛmɛ bhɔ bɛ, “Mpok akway anɛ Mandɛm ákʉ̀ bo mánchyɛ́ Mmu anɛ áfú ntá yi kɛnókó.
24 Tɛtɛ̌tɛp, mbák bábhɨ́kɨ́ pɨ nyɛ́sɛ́ nchwi amɨk nɛ́mpɔ́, nɛ́bhak chi nyɛ́sɛ́ nchwi nɛmɔt. Kɛ mbák mámpɨ́ nyɛ́sɛ́ nchwi amɨk nɛ́mpɔ, nɛ́nchak, nɛ́chyɛ bɛyǎ nchwi nkɔ.
25 Mmǔ anɛ ákɔ́ŋɔ́ nɛpɛ́m ɛni, ǎnɛm nɔ́, kɛ mmu anɛ ápú re fyɛ ntí ndǔ nɛpɛ́m ɛni ɛnɛn fá amɨk apu nɛ́m nɔ́, ǎbhɔŋ nɔ́ kpát anchwe ndǔ nɛpɛ́m ɛnɛn nɛbhɨkɨ bhɔŋ ngwɛnti.
26 Mmu anɛ áká bɛtok mɛ, abhɔŋ bɛ́kóŋo mɛ. Nɛ nɛbhʉɛt anɛ mɛ̌bhák, arɛ́ kɛ̌ nkʉbɛtɨk awa ábhák nkwɔ. Mbák mmu ántók mɛ, Ɛtaya ǎkʉ yi ambɔŋ kɛnókó.”
Yesu arɛm bɛ́ chɔŋ mángwáy yi
27 Yesu arɛm bɛ, “Nɛ́nɛ, ntɨ ɛna nɛ́pú amɛm kpák. Chɔŋ ndɛm bɛ yi? Chɔŋ ndɛm chí bɛ ‘Ɛta, fɛrɛ́ mɛ ndǔ ɛsɔŋɔri ɛnɛ ɛ́twɔ̀ nɛ́ kɛ?’ Wáwák! Mbɔ̌ŋ ɛ̌ti ɛsɔŋɔri ɛnɛ́ kɛ ntwɔ́ fá amɨk!
28 Ɛta, kʉ bo mánchyɛ́ nnyɛ́n ɛna kɛnókó.” Yesu árɛ́mɛ́ nɔ́kɔ́ nɔ́, ɛyɔŋ ɛ́fú amfay ɛrɛm bɛ, “Nnáŋ nkʉ nnyɛ́n ɛna nɛ́mbɔ́ŋ kɛnókó nɛ chɔŋ mpɛt nkʉ nɔ.”
29 Bɛyǎ bo abhɛn bachi arɛ́ téé bághókó nɔ́kɔ́ ɛyɔŋ ɛyɔ, bare rɛm bɛ, “Nɛfaŋ kɛ ásáy!” Báchák bɛ, “Ángɛl Mandɛm árɛ̀m kɛpɨ nɛ yi.”
30 Yesu aghati bhɔ bɛ, “Ɛyɔŋ ɛnɛ ɛ́twɔ́ ɛ̌ti yɛka. Ɛbhɨkɨ twɔ ɛ̌ti ya.
31 Mpok akway anɛ Mandɛm átàŋ mmɨk nɛ, mpok ákway anɛ báfɛ̀rɛ mfɔ mmɨk nɛ ndǔ kɛfɔ ɛki.
32 Nɛ mǎnáŋ mamkpáŋ mɛ amfay ndǔ ɛkotákátí, chɔŋ nja bǒ mankɛm bɛ mándɔ́ mmɨk mantwɔ ntá ya.”
33 Yesu arɛm bɛyɔŋ ɛbhɛn ndu bɛtɔŋ ɛnyǔ nɛwú ɛnɛn yi ábhɔ́ŋɔ́ bɛ́gu.
34 Bɛyǎ bo abhɛn báchí arɛ bárɛ́m bɛ, “Ɛkáti Mandɛm ɛ́ghati bhɛsɛ bɛ, ‘Mpɛmɛ Mandɛm afyɛ́ nyaka bariɛp bɛ ǎtò apú gú. Ndaká yí ɔ́rɛ̀m bɛ chɔŋ mánsɔt mmu anɛ áfú ntá Mandɛm mango ndǔ ɛkotákátí? Mmu anɛ áfú ntá Mandɛm chi agha?’ ”
35 Yesu aghati bhɔ bɛ, “Ɛrɔ́ŋɔ́ ɛ́bhʉɛ́t nɛ bhe ndu mɔ́mbɨŋɨ mpok. Dɔk yɛ ka ambɨ bɛkɔ ndǔ mpok anɛ ɛrɔ́ŋɔ́ ɛ́bhʉɛ́t nɛ bhe, bɛ ɛjuri ɛkɛ twɔ ɛmfɔkɔri bhe. Mmǔ anɛ ákɔ̀ amɛm ɛjuri, apú rɨŋɨ ɛbhak ɛnɛ yi árɔ̀ŋ.
36 Sɨkɨ́ ká ntɨ nɛ mmǔ anɛ áchyɛ bɛdiɛ́rɛ́ nɛ́nɛ, ndǔ yi abhʉɛ́t nɛ bhe, bɛ́ mǎmbák bɔ̌ bɛdyɛrɛ.”
Bo Israɛl kɛka nɛ Yesu
Yesu árɛ́mɛ́ nɔ́kɔ́ nɔ́, arɔk abhɛsɛ ɛbhak ɛnɛ́ bo bápú kwáy bɛghɔ yi.
37 Yɛ̌ndu yi ákʉ́ bɛyǎ mɛnyɨŋɨ́ maknkay bɛsí ɛbhap, bábhɨ́kɨ́ noko yí.
38 Ɛ́bhak ɛnyu ɛyɔ bɛ́ ɛnyɨŋ ɛnɛ́ ndɛmɛkɛpɨ̌ntɨ Aisáya árɛ́mɛ́ tɛntɛp bɛ́ chɔŋ ɛ́mfakari, ɛ́mfú tɛtɛp. Nɔ chí bɛ, “Ɛta Mandɛm, agha ánókó ɛnyɨŋ ɛnɛ sɛ́gháti bhɔ? Agha ághɔ́ bɛtaŋ ɛbhɛ?”
39 Bǒbhɛn bábhɨkɨ kwáy nyaka mɛ́nóko, nkúbhɛ́ mbɔ ɛnyu Aisáya apɛt árɛ́mɛ́ nyaka bɛ
40 “Mandɛm akʉ bɔ́ mámbák amɨ́k nɛ́mɛ́nɛ́mɛ́, agwɔ́t batɨ ayap, báchí mbɔ bo abhɛn bákútí amɨ́k
bɛ bákɛ́ ghɔ́ mbaŋ,
nɛ bɛ́ batu yap ákɛ́ ghók yɛ̌nyɨŋ,
nɛ bɛ bákɛ́ jwimɛm,
mantwɔ ntá ya, mbú bhɔ.”
41 Aisáya arɛm nyaka nɔ mbɔnyunɛ aghɔ nyaka kɛnókó Yesu, nɛ are rɛm ɛ̌ti yi.
42 Kɛ yɛ̌ndu bɛyǎ bo mánóko nyaka Yesu, bábhɨ́kɨ́ rɛm kpoŋoroŋ bɛ mánóko, ndu báchày bǒnkwɔ Fárisi, bɛ bákɛ́ bók bhɔ ndǔ ɛkɛrɛ́ nɛnɨkímʉɛt.
43 Bákɔŋ kɛnókó ɛkɛn bǒ mmɨk báchyɛ̀ bhɔ, ɛcha kɛnókó ɛkɛn Mandɛm áchyɛ.
44 Yesu arɛm nɛ ɛyɔŋ amfay bɛ, “Mmǔ anɛ ánókó mɛ, abhɨ́kɨ́ noko chí mɛ, anókó mmu anɛ ato mɛ nkwɔ.
45 Nɛ mmǔ anɛ ághɔ́ mɛ, ághɔ̌ mmu anɛ átó mɛ nkwɔ.
46 Ntwɔ fá amɨk mbɔ ɛrɔ́ŋɔ́ bɛ́ yɛ̌ agha anɛ ánókó mɛ, ákɛ́ rɔp amɛm ɛjuri.
47 Mmu anɛ ághókó ɛyɔŋ ɛya kɛ yi kɛkʉ mbɔ ɛnyǔ yí ághókó, mpú táŋ yí. Mbɨ́kɨ́ twɔ fá amɨk bɛ́táŋ bo, ntwɔ chi bɛpɛmɛ bho.
48 Ɛnyɨŋ ɛ́chí ɛnɛ ɛ́taŋ mmu anɛ ábyak mɛ, yi kɛnókó ɛyɔŋ ɛya. Chɔŋ mɛnyɨŋ ɛbhɛn ndɛ́mɛ́ mɛntaŋ yi ndǔ nywɔp ɛnɛn bátaŋ bo.
49 Ɛbhɔŋ bɛbhak ɛnyu ɛyɔ mbɔnyunɛ mɛnyɨŋ ɛbhɛ́n ndɛ́mɛ́, mbɨ́kɨ́ rɛm chí ndǔ bɛtaŋ ɛbha. Ɛtaya mmu átó mɛ kɛ ághátí mɛ ɛnyɨŋ ɛnɛ mbɔ́ŋɔ́ bɛ́rɛm.
50 Nɛ ndɨ́ŋɨ́ bɛ́ ɛyɔŋ ɛyi ɛnɛ yí áchyɛ́ mbɔ ɛbhé ɛ́twɔ̀ nɛ nɛpɛ́m ɛnɛn nɛbhɨkɨ bhɔŋ ngwɛnti. Ɛnyɨŋ ɛnɛ mɛ̌rɛ̀m yɛ chí ɛnɛ́ Ɛta ágháti mɛ ndɛm.”