15
Bárɔ́k ntá Páílet nɛ Yesu
(Mt 27.1-2, 11-14; Lk 23.1-5; Jn 18.28-38)
1 Bětí běti, bǒbati bachiǎkap Mandɛm nɛ bǒbati ɛtɔk nɛ batɔŋ ɛbhé Moses báte ɛyu nɛ nkwɔ́ ɛchɛmɛ́ bǒbati ɛtɔk báchák mankɛm. Báfyɛ́ yi ngɛm amɔ́, básɔt barɔk ntá Páílet, mmu Rom anɛ achi nyaka gɔ́bhanɔ atú Judɛ́ya mpok yɔ.
2 Páílet abhɛ́p yi bɛ, “Wɔ kɛ ɔ́chí nɛ́ Mfɔ bo Israɛl?” Yesu akɛmɛ yi bɛ, “Ɛ́chí mbɔ ɛnyu ɔ́rɛ́mɛ́.”
3 Bǒbati bachiǎkap Mandɛm bábhat Yesu bɛyǎ barak amʉɛt bɛsí Páílet.
4 Páílet apɛt abhɛ́p yi bɛ, “Ɔ́bhɨ́kɨ́ bhɔ́ŋ yɛ̌nyɨŋ bɛ́kɛ́mɛ? Ghok bɛbɛ́pti mɛnyɨŋ ɛbhɛ́n bárɛ̀m bɛ́ ɔ̌kʉ!”
5 Kɛ yɛ̌nyɨŋ Yesu kɛrɛm. Páílet abhak maknkay tontó.
Páílet akpɔ́t manyé Yesu
(Mt 27.15-26; Lk 23.13-25; Jn 18.39-19.16)
6 Gɔ́bhanɔ abhɔ̌ŋ nyaka ɛpɨŋ bɛ yɛ̌ntɨkɨ mmíɛ́, ndǔ mpok Ɛpǎ Nɛkɨŋɨ, ǎfɛrɛ mǔkɛnɔŋ amɔt anɛ bo báyàŋ yí ámfɛ́rɛ́.
7 Mpok ɛyɔ bo bábhák ɛkɛrɛ́kɛnɔŋ. Báfyɛ bhɔ́ kɛnɔŋ ndu bápú noko bǒbati ɛtɔk nɛ ndu bágʉ́ɛ́bhɛ́ ɛbyɔk amɛm ɛtɔk kpát báway bho. Mmǔ wap amɔt aka nnyɛ́n bɛ́ Barábas.
8 Ɛká bho bárɔk ntá Páílet bɛ́ ámfɛrɛ mǔkɛnɔŋ nkúbhɛ́ mbɔnyu yi ákʉ̀ yɛ̌ntɨkɨ mmíɛ́ mpok Ɛpǎ Nɛkɨŋɨ.
9 Páílet abhɛ́p bɔ́ bɛ, “Bǎyaŋ mfɛ́rɛ́ Mfɔ bo Israɛl amɔ bɛ yi andɔkɔ?”
10 Páílet arɨ́ŋɨ́ nyaka sayri bɛ bǒbati bachiǎkap bákɛm Yesu bátwɔ ntá yi nɛ yi chi ɛ̌ti mpabhamɨ́k.
11 Yɛ̌ nɔ, bǒbati bachiǎkap Mandɛm bákʉ ngɛ́mtáy bǒbhɔ mándɛm Páílet ámfɛrɛ chi Barábas ɛkɛrɛ́kɛnɔŋ.
12 Páílet abhɛ́p bɔ́ bɛ, “Bǎyaŋ yɛ bɛ nkʉ yi nɛ mmu anɛ bǎbhɨŋɨ bɛ́ Mfɔ bo Israɛl?”
13 Bábho bɛ́bɨk bɛ, “Dɛm mángó yi ndǔ ɛkotákátí.”
14 Kɛ Páílet abhɛ́p bɔ́ bɛ, “Ntɨkɨ ɛbɛ́ptí ndak yi ákʉ́?” Kɛ ngɛ́mtáy bǒbhɔ bápɛt báre bɨk nɛ bɛtaŋ bɛ, “Dɛm mángó yi ndǔ ɛkotákátí!”
15 Ndu Páílet áyàŋ nyaka bɛkʉ mbɔ ɛnyǔ bɛyǎ bǒbhɔ báyàŋ, afɛrɛ Barábas ɛkɛrɛ́kɛnɔŋ. Achyɛ ɛyɔŋ bádɛ́n Yesu nɛ ɛ́kpá. Achyɛ yi ntá yap bɛ́ mángó ndǔ ɛkotákátí.
Batɛmɛ́ nɛnu báré yɔkɔ Yesu
(Mt 27.27-31; Jn 19.2-3)
16 Batɛmɛ́ nɛnu básɔt yi bárɔk amɛm áchá gɔ́bhanɔ. Bábhɨŋɨ batɛmɛ́ nɛnu báchák mankɛm nɛbhʉɛt amɔt.
17 Báfyɛ́ yi nkú chu amʉɛt anɛ ágháká yi tɛ bɛkak. Básɔt bɔ̌batábhɛ́nɔk abhɛ́n báchí nsěnse mánɨ́ ntá báfyɛ yi anti bɛ chi ayǐ nta kɛfɔ.
18 Bábho bɛway Yesu mándɛm nɔkɔ bɛ, “Acha mfɔ bo Israɛl, kɛnókó kɛ́chí ɛkɛ ɛtá!”
19 Báre dɛpti yi anti nɛ mɛnɔk. Mámpati nɔkɔ yí batiɛ́ amʉɛt nɛ mántɛp nɔkɔ mánɛ́n bɛsí bhi mbɔ́ bɛ báchyɛ̀ nɔ yi chi kɛnókó.
20 Bápɔ́bhɛ́ nɔ́kɔ́ bɛ́yɔ́kɔ yi, báfɛ́rɛ nkú chu yi amʉɛt, básɔ́t ɛyi yímbɔŋ bákɛ́mɛ yi amʉɛt. Básɔ́t yɛ yi bárɔ́k bɛgo ndǔ ɛkotákátí.
Bágó Yesu ndǔ ɛkotákátí
(Mt 27.32-44; Lk 23.26-43; Jn 19.17-27)
21 Ɛnɛ́ bárɔ̀ŋ, bátɛmɛri mmǔ ɛtɔk Sírene amɔt anɛ aka nnyɛ́n bɛ́ Símun ndu áfú ɛbhɨ árɔ̀ŋ ɛtɔk. Mányiɛrɛ yi ámpɔ́kɔ́ ɛkotákátí Yesu. Símun achi nyaka chi Aleksánda nɛ Rúfɔs.
22 Básɔt Yesu bárɔk ɛbhak ɛnɛ́ bábhɨ̀ŋɨ bɛ́ Golgóta, nɔ́ chi “Nɛbhʉɛt Ɛ̌nkɔ́nti.”
23 Báchyɛ yi mmɛ̌m amɛn báchɔ́bhɛ́ nɛ babhé amɛn bábhɨŋɨ bɛ myrrh. Kɛ Yesu kɛnyu mɔ́.
24 Bágó yi ndǔ ɛkotákátí. Básɔt ndɛn ɛyi bɛkɔ́rɛ. Bágʉɛp ɛbháŋá bɛ́rɨŋɨ anɛ yɛ̌ntɨkɨ mmu wap ábhɔ́ŋɔ́ bɛ́sɔt.
25 Bágó yi ndǔ ɛkotákátí mpok nywɔp nɛ́ghaka nkárɛnka nɛ́nɛnamɔt.
26 Amfǎy ntí Yesu, ndǔ ɛkotákátí, ɛbhɔk ɛnɔk ɛbhak babhát. Básɨŋ arɛ́ ɛnyɨŋ ɛnɛ́ ɛ́kʉ kɛ báway yi. Básɨŋ bɛ, “Mfɔ bo Israɛl.”
27-28 Bágó nkwɔ ngɛ́bhɛ́ ntantaŋ amɔt ndǔ ɛyi ɛkotákátí ɛbhe awɔ́nɛm Yesu. Bákʉ́ ɛnyumɔt nɛ achák ɛbhe awɔghɔ yi.
29 Bo abhɛn báfʉɛrɛ́ fʉɛ́t, bágháká nyaka arɛ mántě, mánka nɛ batí, mánsɔkɔti nɔkɔ yi bɛ, “Aha! Wɔ mmu ɔ́kway mɛmokoti ɛkɛrákap Mandɛm, nɛ ɔ́nte yɔ́ ndǔ manywɔp arat!
30 Pɛmɛ́ mmʉɛt, nɛ fǎ ndǔ ɛkotákátí sɛp amɨk!”
31 Bǒbati bachiǎkap Mandɛm nɛ batɔŋ ɛbhé Mandɛm nɛ bǒbati ɛtɔk báré way nkwɔ yi, mándɛmɛ nɔkɔ nɛ batɨ bɛ, “Ápɛ̀mɛ nyaka bo báchák, kɛ apú kway bɛpɛmɛ mmʉɛt yi!
32 Dɔ̌ ká sɛ́ngɔ́ ndǔ Mpɛmɛ Mandɛm afyɛ́ nyaka bariɛp bɛ ǎtò, Mfɔ bo Israɛl, áfa ndǔ ɛkotákátí ansɛp amɨk. Mbák ánsɛ́p amɨk, chɔŋ sɛ́noko bɛ́ Mandɛm kɛ átó yi.” Baghɛ́p abhɛn bati apay báre sɔkɔti Yesu nkwɔ.
Yesu agú ndǔ ɛkotákátí
(Mt 27.45-56; Lk 23.44-49; Jn 19.28-30)
33 Ɛ́gháká nɔ́kɔ́ nkárɛ́nká byo nɛ ɛpay nɛ ngósí, ɛjuri ɛ́kwɛ́n ɛtɔk ɛnkɛm. Ɛ́bhák kpátɛ nkárɛ́nká ɛ́rát nɛ ngósí.
34 Ɛ́gháká nɔ́kɔ́ mbɔ nkárɛ́nká ɛyɔ ɛ́rát, Yesu abɨk arɛm bɛ, “Ɛli, Ɛli, lama sabátani?” Nɔ́ chi, “Mandɛm wa, Mandɛm wa, ndaká yí ɔ́fɛ́rɛ́ ntí nɛ mɛ?”
35 Mbɔk bo abhɛn báté kɛ́kwɔ́t báyɨ̀ŋɨ, bághók nɔ́kɔ́ ndǔ Yesu ábɨ́kɨ́ ɛnyu ɛyɔ, báré rɛm nɛ batɨ bɛ, “Ghók ka, ǎbhɨŋɨ Ɛláija!”
36 Mmǔ wap amɔt ajiɛt arɔk asɔt ɛkuchá agwɔ́t antí mɔ́nɔk asɛbhɛ yɔ́ amɛm ɛchyɛ́ mmɛ́m. Asá amfay, atɛmɛ Yesu anyu bɛ́ ánsɔ́k. Arɛm bɛ, “Dɔ̌ sɛ́ngɔ́ mbák Ɛláija ǎtwɔ̀ bɛfɛrɛ yi ndǔ ɛkotákátí nɛ.”
37 Yesu ábɨ́kɨ́ nɔ́kɔ́, asɛbhɛ.
38 Nkúbhɛ́ mpok yɔ, ɛkát ɛnɛ ɛchi amɛm ɛkɛrákap Mandɛm ɛ́ghárɛ bɛbhɔk bɛpay bɛfu amfay bɛghaka amɨk.
39 Mǔnti nkwɔ batɛmɛ́ nɛnu bɛsa bɛtay anɛ áté áyìŋɨ Yesu aghɔ́ ɛnyu yi ágú. Ɛkʉ arɛm bɛ, “Tɛtɛp, mǔnɛ achi mbʉ chi Mmɔ Mandɛm!”
40 Baghɔrɛ́ fú báté nɛkɔ nɛsiɛ mánjɨŋɨ nɔkɔ. Mbɔk ɛyap báchi nyaka María anɛ ɛtɔk Magdala, nɛ Salóme nɛ María nnɔ Jems anɛ mɔ́nkwɛn nɛ Jóses.
41 Baghɔrɛ́ bhɔ bákòŋo nyaka Yesu mánchyɛ nɔkɔ yi nɛkwak bɛbhó mpok anɛ yi áchi atú Gálili. Bɛyǎ baghɔrɛ́ báchak abhɛn bákóŋó nyaka Yesu Yerúsalɛm bábhak arɛ́ nkwɔ́.
Bábhɛ́mɛ Yesu
(Mt 27.57-61; Lk 23.50-56; Jn 19.38-42)
42 Ɛ́ghaka beku ndǔ Nywɔp Ntoŋtí, ɛnɛ́ bátɔ̀ŋti mmʉɛt bɛ́chwe ndǔ nywɔbhɛ́ nɛywěmʉɛt,
43 Josɛ́f mmǔ Arimátia amɔt, afa nɛ nɛtaŋántɨ arɔk ntá Páílet bɛ ánchyɛ́ yi bɛtaŋ ámfɛrɛ Yesu amfay ɛkotákátí. Josɛ́f achi nyaka mmǔ ɛchɛm ɛgho ɛnɛ bǒbati ɛtɔk anɛ abhɔŋɔ kɛnókó bɛsí bho, nɛ ǎnoŋ nyaka mpok anɛ Mandɛm átwɔ̀ ambak Mfɔ ntá bo abhɛn bachi abhi.
44 Páílet ághókó nɔ́kɔ́ ɛnyɨŋ ɛnɛ Josɛ́f árɛ́mɛ́, abhak maknkay bɛ́rɨŋɨ bɛ́ Yesu agu. Abhɨŋɨ mǔntí batɛmɛ́ nɛnu anɛ aghɔ ndu Yesu ágù, abhɛ́p yi mbák anáŋ agu tɛtɛp.
45 Mǔntí batɛmɛ́ nɛnu wu aka bɛ́ anáŋ agu. Páílet aghati yɛ Josɛ́f bɛ́ ǎkway bɛ́rɔŋ bɛfɛrɛ ɛrɛnɛ Yesu.
46 Josɛ́f arɔk aku ɛ́síɛndɛn. Afɛrɛ yi asɛbhɛ amɨk. Anɛ́p nɛ ɛ́síɛndɛn ɛyɔ, arɔk afyɛ́ yi amɛm nnɛm ɛnɛ́n bátɛ́mɛ́ ndǔ sɛtárɛ́bhɛ́. Afú abɨŋɨri yɛ ɛrɛmɛ́ ntay akuti nyǔnɛm.
47 María anɛ ɛtɔk Magdala nɛ María nnɔ Jóses bághɔ́ nɛbhʉɛt anɛ bábhʉrɛ Yesu.