11
Jesu yá sáponga tátáya yánuk
(Mat 6.9-15; 7.7-11)
1 Rám káman Jesu málám ále ore káman káin átang sáponga táng hálin du disaepelná káman dá inuk, “Táwi, sáponga tátáyan káluná kámá nánáng toling, Jon dá disaepelná yánáng toliuk wáinanyon.”
2 Wáina inán du Jesu yá yánuk, “Rám sándá sáponga tángga ku ing mengguineráng:
‘Nan, kutya yá káungá hánám wa átkuinek,
kákkán átkuku watá nándán káin áwinek.
3 Rám káman káman dán sungi wa málámbán málámbán námángguinelák.
4 Ko nándán kandák wa kátu náni sáinelák,
náuta nándá kámá yá kandák rina táng námená wa kátu yáni sangngátamán wáinanyon.
Ko metá ingirungngingi yá nándán káin ma tunggafeindak.’ ”
5 Wáina mengga ku ing yánuk, “Sán háranan káman dá yáung táitná hánám kung nukngá káman inánggim, ‘Nukna, másáng kaláhu namáng,
6 náuta ámna nukna káman dá kálu mulangán áwángga nákkán káin áwek, enendu no sungi káman táng wa imámáyan du muná.’
7 “Kulá wáina inán du nukngá it kinan káin átgim watá ku inánggim, ‘Ko nák yáup ma namindalák. Kálu káto tángga nángánanggena yot kome káin há ruruháya tángga átamán. No tárutang náut kámá káman ma kamindát,’ ingga inánggim.
8 No ing sánin, it márumá watá tárutgim ngáyá ku kutná kutná nukngá yá náuta naránggim wa erek ingmen imánggim. Watá nukna háláng imin ingga ma imánggim, ináku nukngá watá áwáng sonson mantáng mángga átnát wata taktak mán du wáina tánggim.
9 “Wata ku no ing sánin, Táwi inát tu sáminek, sulingga ku káineráng, károk károk kátit tu kálu yaling sáminek.
10 Ámna niyá Ánutu inángngátaráng watá ku páliná kangngátaráng, ámna niyá sulingngátaráng watá ku kang tunggap tángngátaráng, hang ámna niyá kálu hára kátingngátaráng watá ku Ánutu yá kálu yaling yámángngátak.
11 “Ámna káman dá ku nanggená yá káut ta inán da kunap pa álo imánggim?
12 Me nanggená yá hurák tunggulá ya inán da naning gá utni yan kálung ga álo imánggim?
13 Kulá nangge nanan yáni sándu kandák táwi hánám tángngátaráng, enendu nángánangge sáni yá náut álosim ba sánát tu há yámángngátaráng. Iná Nan sáni alek káin átak wawu álosim hánám, niyá inán Iruk Káungá wa imámáya wu heronge hánám narángngátak.”
Jesu yá Belsebul yot yáup táek ingga meng muráng
(Mat 12.22-30; 12.43-45; Mak 3.20-27)
14 Kulá ámna káman iruk wáik ká tán mená ma me tángngátak watá átnárán, iruk wáik wa Jesu yá isurán du ámna wa sangga kun du ámna watá kándáng hánám meme tángga árán kangga ámna náráwa yá hárámuturáng.
15 Iná kámá yá ku miuráng, “Iruk wáik táwi yáni Belsebul watán háláng hára iruk wáik wa yásutkoek.”
16 Hang kámá yá ku ingirungngingga ináng sulitne tárák kámá tán kangga wawu alek káinnan me muná ingga kakaya wahára átang ináng suliuráng.
17 Jesu málám pahán yáni káin wáina átak ingga há narángga ku yánuk, “Káwak káman hára árená yá yáni yon honhoren tánggalát wawu káwak watá wáik hálenggim. Hang amba káman hára árená yá yáni yon honhoren tánggalát wawu amba watá kándáng ma átgim.
18 Hang Satan dán tombong gá yáni yon honhoren tánggalát wawu rina tángga ku kutná kutná yáni watá kándáng átgalát? No ná met wawu náuta sándá no Belsebul yan háláng hára ku iruk wáik yásutkoet ing meráng wata.
19 No Belsebul yan háláng hára iruk wáik wa yásutkoet hálendu sándán tombong gá ku niyan háláng hára iruk wáik yásutkoeráng? Sánin tombong watá yon du hulá sáni yalineráng sánin me wawu kandák ingga.
20 Iná no iruk wáik wa Ánutu yan háláng hára yásutkoet hálen wawu Ánutu yan átkuku watá sándán káin há áwek.
21 “Ámna hánghálángngá káman dá kutná kutná máta ángárángngá ihángga itná pinná tángga kandingga átgim wawu kutná kutná itná pahálá kinan watá kándáng re átgim.
22 Iná ámna káman hánghálángngá hánám watá áwáng it márumá watyot erawángga watá re hahatinggim hára wu náut máta ángárángngá háláng imámáya ihángga átgim wa iháng mángga itná kinan kutná kutná ná wa horengga iháng mánggalát.
23 “Káman ni nák nukna muná wawu nák neháng káyam tángngátak, iná káman niyá nák háláng namángga ámna náráwa iháng urum ma tingngátak wawu yásurán hangga káman káman kungngátaráng.
24 “Rám iruk wáik ká ámna nangge sangga kungngátak wahára wu kungga ále manmanná káin rehára átnet ingga kome ya sulingngátak. Sulingga átkun men du, ‘Satá son kungga it sangga áwut wakáin yon árin,’ ing mengngátak.
25 Wáina mengga málám áwángga kangngátak ku ámna sangga kuk wata pahálá wawu it pahálá ina sinsin hiratang kutná kutná it kinan wa iháng tolingga kándáng tená wáina.
26 Wáina hálendu málám kuinek ngáyá kung iruk wáik 7 watá mukmuro táwi hánám tángngátaráng wa kápángga yángotnáwáng gu kung hang átneráng. Kulá wahára ámna watán átnát wa káinelák ku huphuráp átkiuk wa táng hátingga wáik hánám háleinek.”
27 Jesu yá me wa menggatuk waháranyon du ámna náráwa urum táwi orek yáni kinan káin náráwa káman dá mantáuk, “Náráwa niyá kák keháng tiuk me muk kamuk watá heronge hánám átang átkuinek.”
28 Wáina mantán Jesu yá miuk, “Wáina muná, ináku ámna náráwa niyá Ánutu yan me wa narángga isutang átang átkuineráng watá heronge hánám átang átkuineráng.”
Ámna yá tárák kámá tátá kanin ingga Jesu inuráng
(Mat 12.38-42; Mak 8.12)
29 Ámna náráwa yá uyingga Jesu yan káin emá re áwángga árát tu Jesu yá yánuk, “Rám nátán ámna náráwa wawu wáik hánám, watá ku tárák ká tunggafen kakaya re menggoeráng, enendu kámá ma káindáráng, iná tárák káineráng wawu profet Jona yan wa.
30 Uláp Ánutu yá tárák Jona hára Niniwe ámna náráwa yáliuk, wáinanyon du Ámna Nanggená hára Ánutu yá rám nátán ámna náráwa wa yáleinek.
31 Rám Ánutu yá ámna náráwa iháng me hára titiyan rám bá áwinek wahára wu Kuin káwak ámuta káinnan watá tárutang rám nátán ámna náráwa yan ket tárák wáik wata meng tunggap táinek. Kuin wawu it mulangán hánám káinnan Solomon dá nanaráná álosim wa men narin ingga áwuk, enendu ámna káman Solomon torong káin átak wawu nahára há átak, watán me wawu ma narángguráng.
32 Ánutu yá ámna náráwa iháng me hára titiyan rám hára wu Niniwe ámna yá tárutang rám nátán ámna náráwa watán ket tárák wáik wata meng tunggap táineráng, náuta Niniwe yá ku me Jona yá meng tunggap táuk wa narángga pahán hurik há táuráng, enendu ámna káman Jona torong káin átak wawu nahára há átak, watán me wawu ma narángguráng.”
Sut náni yan lam
(Mat 5.15; 6.22-23)
33 Jesu yá ing miuk, “Ámna káman dá lam kasingga táng susuná káin ma tingngátak, me táng baket kinan káin ma tingngátak. Ináku táng tutuháná hára tuhángga san árán du niyá it kinan áwinek watá ku yamá wa káinek.
34 Rahála wawu sutya watán lam, rahála watá álosim átnek wahára wu sutya kámuk hánám wawu yamá yá átnek, iná rahála yá wáik háleinek wahára wu sutya kámuk hánám páyung tingga átnek.
35 Wata ku kándáng hánám átnelák, ko páyung watá kaya kinan árán yamá yá naya kinan átak ingga narilon.
36 Iná yamá yá sutya kámuk hánám wata kinan átnek wahára wu sutya kátu káin páyung gá ma átnándák, ináku lam yamá yá ka hára yamá mangga átnándak wáinanyon átnelák.”
Jesu yá Farisi yot lo yan nanará ámna wa me táng yámuk
(Mat 23.1-36; Mak 12.38-40; Luk 20.45-47)
37 Kulá Jesu yá me wa erek meng hálin du Farisi káman dá nákkán it káin sungi nandin ing inángga kumálák watá kung Jesu yá tebol hára putung átuk.
38 Wáina átang gu Jesu yá ketná kálak ma yawolená sungi nangga árán kangga Farisi watá hárámutuk.
39 Wáina hárámurán kangga Táwi yá inuk, “Farisi sándán ket tárák wawu kap me tera sutná káin re yawolát, pahán yáni káin konep pá ku há átnándaráng wáina. Sáni wu sut sáni káin re yawonándaráng, iná pahán sáni kinan du kápáng naknarák me wáik wáina watá táwi hánám átnándak.
40 Sán du hohoná! Ánutu yá kep káin sáháng tolingga ku kinan kálu ma hám sáháng toliuk?
41 Náutá tera kinan átaráng wa iháng niyá ukuro átaráng wa yámát tu kutná kutná yá Ánutu rahálá hára rongrongngá re átsámineráng.
42 “Farisi sán du ukuro táwi narineráng, náuta hái káinnan tának me sungi táng kikik tátáyan wawu horet 10 hálen urum káman táng Ánutu ya ting mángngátaráng, enendu nangge nuk sáni háláng yámámá yot Ánutu ya pahán káin kikiná nanará wawu sangngátaráng. Ket tárák ná ma sáindaráng, ináku wa há tángga átang gu kutná kutná hohoreyan mek wa hányon isutneráng.
43 “Farisi sán du ukuro táwi narineráng, náuta miti itná káin du tongtong máta káin átnát ta narángngátaráng, me urum komená káin du ámna kámá yá sáhángga heronge táng sásámá wata narángngátaráng.
44 “Ukuro táwi narineráng, náuta sán du tanggán hára keho ma hená ina árát ámna yá wata ketnán ma kápená kung áwáng tángngátaráng.”
45 Jesu yá me wa yánán lo yan hulá nanará káman dá Jesu ing inuk, “Tiksa, ko Farisi me wa yánángga ku nánda yanyawon hányon táng námánggoelák.”
46 Wáina men Jesu yá miuk, “Iná sán lo yan hulá nanará, ukuro táwi narineráng, náuta márapmá táwi ma susuwáyan wa ámna náráwa yámángga ku ket sáni táng hip tángga kimo ma háláng yámángngátaráng.
47 “Sán du ukuro táwi narineráng, náuta táwi ilom sáni yá profet ráháng kátkámut táuráng watán tanggán wa tánggáneng sat álosim hánám árán du
48 kálu wahára wu ámna rahán yáni hára táwi ilom sáni yá profet ráháng kátkámut táuráng wawu álosim ingga naránggoeráng, wata ku watán tanggán wa tánggánenggoeráng.
49 Wata ku Ánutu yá málámbán nanará me kálu kándáng wahára kungga ku ing miuk, ‘No profet yot aposel suring yáme sándán káin kut tu kámá ráháng kátkámut tángga ku kámá iháng lemlem táineráng.’
50 Wáina wata ku hulátingga Ánutu yá káwak táng tunggap táuk hára átang áwáng rám nahára ámna yá profet ráháng kátkámut táuráng watán márapmá wu rám nátán ámna náráwa sányot átnek.
51 Uláp profet ráháng kátkámut táuráng, wawu hulátingga Abel hára átang áwáng Sekaraia ni Táwi yan it káungá hánám bot tingnaknak orek yándi hára utkámut táuráng. Kulá watán márapmá táwi wawu rám nátán ámna náráwa sányot átnek.
52 “Lo yan nanará ámna sán du ukuro táwi narineráng, náuta kálu mungnga hutang kung hang nanará álosim tátá watán ki wawu sándá há táng sat kuk. Sáni kung ma háená átkoeráng ngáyá ámna náráwa kámá yá kung hanin ingga tángngárát tu sándá kálu susuwá táng yámánggoeráng.”
53-54 Kulá Jesu yá wáina yánáng hálingga ku it wa sangga kuk. Wahára átang hulátingga ku Farisi yot lo yan hulá nanará ámna watá Jesu ya pahán káráp táng mángga ingirungngitne me kandák kámá men kangga ku táng me hára tinin ingga sonson ináng suksulik tángga átang áruráng.