21
Náráwa kawát tá tahaná Táwi ya ting muk
(Mak 12.41-44)
1 Jesu málám hálengga átang kápuk ku ámna náráwa sup yáni pálak watá áwáng taha yáni Táwi yan it káungá hánám watán sup titi komená hára wa tingga árát.
2 Málám káuk ku ukuro kawát káman dá áwáng sup isikimo yará wa ihángngáwáng tin,
3 wa kangga ku Jesu yá yánuk, “No pálipuk hánám ing sánin, náráwa kawát ukuro watá áwáng gu sup táwi hánám wa kátu iháng hátingga Ánutu yan pingnga tek.
4 Ámna náráwa watá ku táwi átyámek háranan kátu re ihángngáwáng teráng, iná náráwa wawu kesák hánám táek enendu kimo átmek wa kámuk hánám tek. Máriya málám háláng mámáyan da ku ma narák.”
Táwi yan it káungá hánám bá wáik háleleya Jesu yá yánuk
(Mat 24.1-2; Mak 13.1-2)
5 Disaepel kámá yá ku Táwi yan it káungá hánám wa kangga ku ing miuráng, “Náwu sup álolosim hánám me kutná kutná álosim Ánutu ya ting mená wa iháng gu itná tánggánená.” Wáina met tu Jesu yá yánuk,
6 “Nahára náut káeráng wata sánindet, wawu rám káman tunggafeinek wahára wu sup káman dá nukngá ya ketnán ma átnándák, ináku erek hánám káting mákmárák tángga táng hirarát háineráng.”
Márapmá táup hánám bá tunggafeineráng ga Jesu yá yánuk
(Mat 24.3-14; Mak 13.3-13)
7 Wáina yánán du inuráng, “Tiksa, rám bu rina hára ku watá tunggafeinek? Me tárák ku rina tunggafen kangga ku wáina táindek ingga narinemán?”
8 Wáina inát tu Jesu yá yánuk, “Kándáng hánám háleng rákit tángga átneráng, sángsárungnginirot ta ku. Náuta ámna máro yá yon du nák kutna hára áwángga ‘nák ku wa’ ingga sánineráng me ‘rám bu hátewek’ ingga sánineráng, enendu sándá watán me wa ma narindaráng.
9 Kun erawák ká tunggafen met narineráng, enendu wata ma pitáindaráng. Wáina wawu watá kálak há tunggafeinek, enendu rám wawu sokmuná ma tunggafeindák.”
10 Wáina yánángga ku yánuk, “It kámá yá it kámá yot erawineráng, me king tombong kámá yá king tombong kámá yot erawineráng.
11 Hang itná itná káin kánggáning maming tátáwi yá táineráng me sungi kesák me ilalák káto yá tunggafeineráng, hang alek káin du tárák hulá hulá watá tunggafengga sáháng piták táineráng.
12 “Iná ále watá ma tunggafená árán du ket sáhángga sáháng lemlem táineráng. Miti itná kinan sáháng me hára tineráng ngáyá ku sáháng hirarát kalabus káin kuineráng, me sáháng kung king me kapman rahán yáni hára tineráng. Wáina táineráng wawu nákkán tombong ingga átneráng wata.
13 Sáháng wáina táineráng watá ku sándá me pingnga álosim wa yánánáyan kálu álosim táng tolineráng.
14 Enendu sándá narángpak tángga me wa rina meinemán ingga ma narindaráng,
15 náuta nayon nanará álosim sámángga me wáina meineráng ingga sánáng tole met káyam bá sándán me wa káting hang titiyan tárák ma háleindák.
16 Hang nan mam sáni me tat kulak sáni me sip sáni kátu me nuknuk sáni yá yon sáháng káyam ket yáni hára tit kámá sán háranan ráháng kátkámut táineráng.
17 Nák ka tángga ámna kámuk hánám watá sánda taktak yáminek,
18 enendu yáin sáni rommá káman dá ma yakyawindák.
19 Sáni káto hánám hálengga átneráng watá ku átkuku wa tángga álosim hánám átneráng.
Jerusalem bá wáik háleinek ingga Jesu yá yánuk
(Mat 24.15-21; Mak 13.14-19)
20 “Sándá kat tewe ámna yá áwáng Jerusalem pondang átneráng wahára wu it yáilá yá wáik háháleyan rám bu wa ingga narineráng.
21 Rám wahára ku ámna náráwa Judia kinan átaráng watá pitángga árángga ále yáilá káin kuineráng, hang ámna náráwa it yáilá kinan átaráng watá sangga kep káin há háineráng. Iná ámna náráwa kep káin átaráng watá ku kung it yáilá kinan ma háindaráng.
22 Rám wawu mukmuro táená wata Ánutu yá márapmá yáminek ka ku Ánutu yan papia káin me rina mek watá pálipuk re tunggafeinek.
23 Náráwa kawin pálak me nangge kongakngá muk yámángga átneráng wawu ukuro hánám táineráng! Rám wahára wu Ánutu yá pahán káráp tángga márapmá táwi hánám káwak káin ná ámna náráwa yáminek.
24 Káyam bá áwáng kámá kápik ká ráháng kátkámut tángga kámá ihángga káwakngá káwakngá káin kalabus it kinan ting sat átnát ta hirarát kuineráng. Iná Jerusalem bu ále kámá káinnan ámna yá áwáng kome tángga átang háram yáni yá tareng pákpálák tángga árát kungga Ánutu yá ále kámá káinnan ámna yá Jerusalem pinná tátáya miuk watá sáliknginek.
Ámna Nanggená wu máriya áwinek
(Mat 24.29-31; Mak 13.24-27)
25 “Rám wahára wu tárák hulá hulá yá káe, yap me hitung hára tunggafeinek. Iná káwak káin du táp pá wáik hálengga punggilá maming tátáwi yá hiláksingga átneráng wa narángga ámna yan nanará watá yakyawin narángpak tángga pikpiták táwi hánám táineráng.
26 Ámna náráwa táup hánám watá káwak káin rina tunggafeinek wata pikpito narángga narángpak táwi tángga hálet komkolem sin iháng hang kátineráng, náuta alek kán kutná kutná watá yángyáng táineráng wata.
27 Rám wahára káineráng gu Ámna Nanggená yá mukam kinan hálángngá táwi watyot yamá pálak áwinek.
28 Ále wáina watá tunggafeinek wahára wu káto átang ma pitáindaráng, náuta Ánutu yá son sásáháyan rám wawu enanggon há áwinek.”
Káráp kápángga ku wahára nanará táineráng
(Mat 24.32-35; Mak 13.28-31)
29 Kulá Jesu yá me tárákngá ing yánuk, “Kulá káráp fik watyot tu káráp kámuk kápineráng.
30 Káráp pá ilángá nukngá tit tu káe yá álosim átnándek ingga narángngátaráng.
31 Wáinanyon ále wa kat tunggafen du Ánutu yan átkuku wawu enanggon áwáng hálek ingga narineráng.
32 “No pálipuk hánám ing sánin, rám nátán ámna náráwa wu há árát tu ále watá tunggafeinek.
33 Alek me káwak ku sáliknginek, iná nákkán me náwu ma sálikngindák.
Háleng rákit tángga átneráng
34 “Kándáng átneráng. Umi nangga hohingga rámá rámá ket tárák wáik wa tángga átning kunirot, me sut tán kutná kutná ya narát páliná háleiwon. Iná wáina watá sáháng hang tingga átnek, wawu Táwi yan rám watá punggip pá ina sokmuná ingmen tunggafengga sáháng wáik táinek.
35 Rám wa tunggafeinek wawu ámna náráwa kámuk hánám káwak ketnán átaráng watán káin tunggafeinek.
36 Rámá rámá háleng rákit tángga sáponga tángga árát tu Ánutu yá háláng sámán rina rina tunggafefeya tángga átak wa táng hátingga ku Ámna Nanggená wata kondolá hára hetang átneráng.”
37 Kulá Jesu málám rám ore wahára wu rámá rámá Táwi yan it káungá káin me wa yánáng tolingga sangga ku it tá páyung tinán tánggiuk kálu ku ále yáilá kutná Olif wakáin ruruháya kunggiuk.
38 Kulá hilápmá hánám bu ámna náráwa táup hánám watá it káungá káin Jesu yan me nanaráya áwánggiuráng.