22
1 “Na tastasikla, pa na tamtamangla mulor longor a warwara ning ar atalapor iau ono.”
2 Ning la longori ning i warwara ana warwara Hibru tetek la, la tur longoroi rop. Pa i atongi mange,
3 “Iau a te Juda, di agon iau tumo e Taso ana papar Silisia. A barman tar ot te e Jerusalem, pa iau a kaklik a asaer ot ane Gamaliel, pa i asaer wakak iau ana Warkuraila anuna tumtubundala, pa a titol rakrakai tetek e God larotne mulo toli.
4 Pa a alaulau a tarai ning la mur a Ngas ane Karisito. A umkol dingla na tarai, pa dingla na tarai taum ana gurarala otleng a tong akes la, pa a akas la ana rumai a dodot.
5 A ningnigo na tena artabar tetek e God pa a tarai a kiwung rop la talapor ana utna ne sur lar warwara talapor ono, pa a los pas a bukla kusun la ning la tumusi tetek na tastasinla a te Judala tumo e Damaskus. Manglarning ar han uto sur ar tong akes pas a taraila, pa ar dot akes la, pa ar ben la, sur dir alaulau la saot e Jerusalem.
E Pol i warwara talapor ana pukakiar ning i lingir a nuknukna
(Ap 9:1-19; 26:12-18)
6 “Ning a han milau e Damaskus, ana tnan kamis, a tnan talapor misaot na langit i hanot kulkulan pa i pil talilis pas iau.
7 A punga purum ting lapiu, pa a longor a elngena mainla i atai iau mange, ‘Sol, Sol, sur asa u alaulau iau?’
8 Pa a dekeni mange, ‘Leklek, esi u?’ Pa i keles iau mange, ‘Iau e Iesu, a te Nasaret, ning u alaulau iau.’
9 Pa tarai ning mila armuri, la oroi a talapor, ika bel la longor a elngena mainla ning i warwara tetek iau.
10 Pa a dekeni, ‘Leklek, asaning ar toli?’ Pa a Leklek i keles iau mange, ‘Ur tur pa ur han utumo e Damaskus, pa dir atai u ana ututnala ning di ka aslang tari sur ur toli.’
11 La ning mila armuri la tong benben otnan iau utumo e Damaskus, anasa a matak i kut ana rakrakai a talapor.
12 “Ning a barsan, a risana e Ananias, a tena lotu momol ning i sira mur asot a Warkuraila, pa a tarai Juda rop ning la kes tingia, la hanrawai koli. I hanot tetek iau,
13 pa i tur milau iau, i atongi mange, ‘Sol, a tasiklik, ur tai ulak.’ Pa ana mais a kamis ot ning, a matak i tapalas pa a oroi e Ananias.
14 Pa e Ananias i atai iau mange, ‘E God anuna tumtubundala nating ka aslang tar u, sur ur tasman anuna nemnem, pa ur oroi a Tena Tostos, pa ur longor anuna warwara miting na pahana.
15 Pa ur tena warwara talapor anunai tetek a taraila rop ana ututnala ne ning u ka oroi tari pa u ka longor tari.
16 U kes pas asa? Ur tur, pa dir baptais u, pa ur nunung ana risana, sur dir kepsen anum na toltol laulaula.’
A arkabah tetek e Pol sur ir warawai tetek a tarai ning bel a tarai Juda
17-18 “Ning a ulak usaot e Jerusalem, pa a nunung ting na rumai a artabar, a oroi a Leklek ana tatatai, i atai iau mange, ‘Tur kapit! Ur han kapit mite e Jerusalem, anasa bel lar kibas anuma warwara talapor hok.’
19 Pa a kelesi mange, ‘Leklek, la tasmani mang a sira kas ana rumai lotu rop, pa a akas la ning la tortorot hom ting na rumai a dodot, pa a um la.
20 Pa ning di umkol e Stiwen, esining i warwara talapor hom, iau otleng a tur tingia, a malmaling taum onla, pa a tai alar a kaenla anunla ning la umkoli.’
21 Pa a Leklek i atai iau mange, ‘Ur han, ar sune bakbak u tetek a tarai ning bel a tarai Juda.’ ”
22 A tarai la longor a warwara ane Pol tuk ot ana warwara ne. Lamur la kukuk ana tnan elngenla mange, “A barsan ne ir rarop kusun a rakrakan hanua, bel i sot sur ir laun.”
23 Ning la kukuk larne, la pas sen anunla na kaenla ning la polpol alar anunla na mermer ono, pa la minggen sarara a kubus usaot.
24 Pa a tnan ningnigo i arsune sur dir ben e Pol uting na rumai anuna tena harumla, pa dir dapisi pa dir dekeni sur dir tasman asa a kamkamna ning a tarai la kukuk larne ono.
25 Ning la dot tari taum ana senla, sur lar dapisi, e Pol i atai a ningnigo anuna tena harumla ning i tur milau mang, “Mangasa, i tostos ka ning mulor dapis ta te Rom, ning belot di warkurai i?”
26 Ning a ningnigo anuna tarai a harum i longori, i han tetek anuna ningnigo, pa i atai i mange, “Asa ning u mang sur ur toli? A barsan ne a te Rom.”
27 A tnan ningnigo i han tetek e Pol pa i dekeni mange, “Atai iau. U a te Rom?” Pa i kelesi mange, “Momol. Iau a te Rom.”
28 Pa a tnan ningnigo i atai i mange, “A lou a warkurai sur ar te Rom ana tnan mani.” Pa e Pol i kelesi mange, “Ika iau, di agon iau ot a te Rom.”
29 Pa la ning la mang sur lar dekeni, la tur sarara kapit kusuni. Ning a tnan ningnigo i tasmani mang e Pol a te Rom, i matmataut, anasa ka dot tari ana sen.
E Pol i tur namatana tarai a kiwung
30 Ana pukakiar lamur, ning a tnan ningnigo i mang sur ir tasman wakak asaning a tarai Juda la arup e Pol onoi, i pak sen a sen, pa i arsune sur a leklek na tena artabar tetek e God, pa a tarai a kiwung rop sur lar han taum. Pa i ben purum pas e Pol, pa i aturi namatanla.