2
Ku je̱ Espíritu Santo kya̱daaky
1 Ax ku tseꞌe du̱paaty je̱ pentecostés xa̱a̱j, je̱m tseꞌe vye̱ꞌnada nu̱jom je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk toꞌk ka̱ꞌa̱jyji amókada.
2 Vanꞌit tseꞌe tun toꞌmayji du̱ꞌamo̱tunajxti kya̱daꞌaky je̱m tsapjo̱o̱tm tso̱v ax joꞌn je̱ ma̱kk po̱j yꞌamuꞌu, je̱tseꞌe je̱ ta̱jk du̱yaktukno̱jkiku̱jx joma veꞌe vye̱ꞌnada.
3 Je̱tseꞌe yakꞌíxjidi je̱ ja̱nꞌaye̱e̱ꞌnst joꞌn juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱m kyuvajkmda nu̱toꞌk nu̱toꞌk.
4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n myo̱o̱jyjidi anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m veꞌnidup je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, kyo̱jtstu tseꞌe je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tudup, veꞌem ax joꞌn je̱ Espíritu Santo myo̱ꞌo̱jada je̱tseꞌe du̱kó̱tstat.
5 Je̱m tseꞌe Jerusalén vye̱ꞌnada je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ꞌydu xa̱a̱jiva, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjávadat du̱vintsa̱ꞌa̱gadat; may viijn tseꞌe je̱ kajpu̱n joma veꞌe cho̱o̱ꞌndi.
6 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ veꞌe mó̱tup ax joꞌn je̱ ma̱kk po̱j yꞌamuꞌu, vanꞌit tseꞌe ñayꞌamojkijidi. Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ nu̱may jayu tyuntanka̱jxti ku̱x je̱ yꞌaajam je̱ yꞌayookameꞌe yꞌamo̱tunajxtu toꞌk jadoꞌk ku veꞌe yakmuko̱jtsti.
7 Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntaandi je̱tseꞌe ñavyaajnjidi:
―¿Tis, ka je̱ galiléait jáyuvap ya̱ꞌa̱ vineꞌeda juuꞌ veꞌe u̱xyam ko̱jtstup?
8 ¿Vintso̱seꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxumda ka̱kje̱ꞌe̱ ya̱ nꞌaajamda ya̱ nꞌayookamda?
9 Je̱ja xa veꞌe yaja juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m paartiait je̱ts médiait yꞌit jo̱o̱tmda, je̱m Elam je̱ts je̱m Mesopotamia, je̱m Judea je̱ts je̱m Capadocia, je̱m Ponto je̱ts je̱m Asia,
10 je̱m Frigia je̱ts je̱m Panfilia, je̱m Egipto je̱ts juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m áfricait yꞌit jo̱o̱tm juuꞌ veꞌe najxp jave̱e̱ꞌn je̱m Cirene. Jé̱jadava tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda je̱ts je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit je̱ jyaanchjaꞌvin du̱pana̱jkxtup juuꞌ veꞌe je̱m Roma tso̱o̱ꞌndu.
11 Nay jé̱jadava tseꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌnduva je̱m Creta je̱ts je̱m Arabia. Ax nu̱jom tseꞌe nꞌamo̱tunajxumda ya̱ nꞌavintso̱ aajamda ya̱ nꞌavintso̱ ayookamda juuꞌ veꞌe xtukmuko̱jtsumdup je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin.
12 Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntanka̱jxti, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukmutaayvaattini vintso̱ veꞌe jyátu̱kadat. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vajada vimpit atu̱j:
―¿Tis ya̱ꞌa̱ vineꞌe tyijp? ―nay veꞌempa― ¿Tis ya̱ꞌa̱ vineꞌe ñu̱ka̱jtsp?
13 Ax je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱nu̱xiiktu du̱tukxiiktu je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi:
―Mookju̱dup xa ya̱ꞌa̱ veꞌe. Ta̱ xa ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱ꞌoknaxta je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j.
Juuꞌ veꞌe je̱ Pedro vyaajnjidu je̱ jayu
14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro tyeni ma̱a̱t je̱ viijnk kuká̱tsivada juuꞌ veꞌe nu̱maktoꞌk ijttu, je̱tseꞌe ma̱kk du̱muka̱jts je̱ jayu. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:
―Miitsta, nmuꞌisraeejlit jáyuda, nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe yájada Jerusalén, amo̱tunaxta o̱y juuꞌ a̱tseꞌe nko̱tsuvaampy.
15 Kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe myoꞌokjada ax joꞌn miitseꞌe mvinmayda, ajó̱pum xa̱a̱jnumeꞌe u̱xyam.
16 Ya̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe u̱xyam toojnjup ko̱jtsjup, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Joel jyaay je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy:
17 Vaamp xa veꞌe je̱ Nteꞌyam:
“Ku veꞌe tyá̱minit je̱ ita̱ka̱x,
mpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ nꞌEspíritu nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe toꞌk it toꞌk naxviijn tsu̱u̱nidup,
kyo̱jtsnáxtap tseꞌe a̱ts je̱ nꞌayook je̱ mmajntkta̱jkta je̱ts je̱ mna̱a̱xta̱jkta,
nyakꞌíxtapts a̱tseꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱ mmuutskit ónu̱kta,
kumaꞌajtap tseꞌe je̱ mmú̱jit jáyuda.
18 Mpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ nꞌEspíritu pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xmutoondup xmupa̱jktup,
je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk,
je̱tseꞌe du̱ko̱jtsnáxtat a̱ts je̱ nꞌayook.
19 Nyakjé̱japts a̱tseꞌe je̱m tsajviinm juuꞌ jatyeꞌe yaktukꞌatú̱vap,
mpá̱mupts a̱tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin je̱m naxviinm:
je̱ nu̱u̱ꞌpu̱n je̱ts je̱ ja̱a̱jn, je̱ts o̱o̱y je̱ jo̱k.
20 Vinko̱o̱ꞌtsinup tseꞌe je̱ aampa xa̱a̱j,
je̱tseꞌe nu̱u̱ꞌpu̱n joꞌn je̱ aampa po̱ꞌo̱ cháptsinit,
kaꞌana veꞌe du̱paaꞌty vye̱ꞌnat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n kya̱daaknit,
je̱ xa̱a̱j juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jap je̱tseꞌe du̱nu̱vinkó̱pkat.
21 Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱jaanchjaꞌvidup,
je̱ꞌe̱ tseꞌe tso̱ꞌo̱ktap.”
Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ.
22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro jyaaꞌkvaajñ:
―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, amo̱tunaxta ya̱ ayook. O̱y miitseꞌe xnu̱jávada je̱ ma̱jin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va je̱ts je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe je̱ja miits mvinkujkta je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx tyoon je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu.
23 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtki juuꞌ veꞌe je̱ Jesús játjup náxjup, ñu̱jaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts yakpá̱mup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. Miits xa je̱ꞌe̱ veꞌe myakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱du. Ko̱ꞌo̱y jáyuts je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe yakcruuzpe̱jtju̱du. Je̱ꞌe̱ tseꞌe tyoondu juuꞌ miitseꞌe mtso̱jktu.
24 Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva, je̱ o̱o̱ꞌku̱neꞌe tuknu̱vaatsjinu, ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n je̱ kutojku̱n du̱jayep je̱tseꞌe a̱a̱ꞌk du̱tunyaktánu̱t.
25 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ju̱jpani je̱ David du̱ko̱jtsnajxy je̱ Jesús je̱ yꞌayook. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:
Nxa̱ꞌmaꞌíxp a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ja a̱ts nvinkujk,
je̱ꞌe̱ ma̱a̱tts a̱tseꞌe nꞌit,
veꞌemts a̱tseꞌe nkativinmay,
26 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe xyo̱o̱ndu̱k a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin je̱ts a̱ts mitseꞌe nyakma̱ja nyakjaancha.
Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe toꞌk jo̱o̱t nꞌit,
ku̱x ó̱yam a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t, joojntykpa̱jknuvapts a̱tseꞌe.
27 Kaꞌats mitseꞌe a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin xmaso̱ꞌo̱ku̱t je̱m je̱ o̱o̱ꞌku̱n kya̱ꞌm,
kaꞌa veꞌe xyakjajtpat je̱tseꞌe myaꞌatu̱t a̱ts ya̱ nniꞌkx ya̱ nko̱pk, a̱ts, mits je̱ mVaꞌajts Jayu.
28 Xtukꞌix a̱ts mitseꞌe je̱ tooꞌ juuꞌ a̱tseꞌe nyo̱ꞌo̱yup je̱ts a̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx njoojntykinit,
xyakxo̱o̱ndu̱kupts a̱ts mitseꞌe ku a̱tseꞌe nꞌijtnit mits ma̱a̱t.
Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ David du̱ko̱jtsnajxy je̱ Jesús je̱ yꞌayook.
29 ’Nmuꞌisraeejlit jáyuda, vaꞌajts xa veꞌe nnu̱jaꞌvimda je̱ts o̱o̱ꞌkeꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda David, je̱tseꞌe ñaxta̱jkini, ku̱x je̱e̱na veꞌe je̱ it joma veꞌe ñaxta̱jki.
30 Ax je̱ David, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayookts je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱jtsnajx, ñu̱jaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts tukvinvaꞌniju je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts toꞌkeꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j kyuté̱najat kyutsa̱a̱najat, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe du̱yakkutojkjap je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu veꞌem ax joꞌn je̱ David du̱yakkutojkji je̱ nju̱jpit jáyuvamda.
31 Yꞌixts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ David je̱ts joojntykpa̱jknuvapeꞌe je̱ Cristo, veꞌemeꞌe vyaajñ je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Cristo je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin tyuntánu̱t je̱m je̱ o̱o̱ꞌku̱n kya̱ꞌm je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk myaꞌatu̱t.
32 Ax je̱ Cristo, je̱ Jesuusjyamts je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva. Je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe mpu̱u̱mp je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n je̱ts nꞌix a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe tá̱vani jyoojntykpa̱jknuva vyeꞌna.
33 Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe tuknu̱má̱jijinu je̱ja yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱yni je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe du̱ké̱xu̱t je̱ Espíritu Santo, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam tyukvinvaꞌniji. Ax nu̱jomts ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tu̱xꞌixta tu̱xꞌamo̱tunaxta, je̱ Espíritu Saantots ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱yakjé̱jip.
34 Ka je̱ Daviijapeꞌe tsajpe̱jt. Jidu̱ꞌu̱meꞌe viinm vyaajñ:
Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱nu̱u̱jmi a̱ts je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱n:
“A̱jxtu̱ku̱ yaja a̱ts nꞌakaꞌyu̱n paꞌayi
35 namvaat a̱tseꞌe nyakvintó̱kida pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup.”
Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ David du̱ꞌavaꞌni juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts.
36 ’Miitsta, nmuꞌisraeejlit jáyuda, veꞌem xa veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe vaꞌajts xnu̱jávadat je̱ts je̱ Jesús, juuꞌ veꞌe myakjacryuuzpe̱jtju̱du, je̱ꞌe̱jyam tseꞌe je̱ Nteꞌyam pya̱a̱m Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.
37 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe ñatyukjaꞌvijidi je̱ tyo̱kin je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ myukuka̱tsivata̱jk:
―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, ¿tis a̱a̱tseꞌe ntónup?
38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatso̱o̱jvjidi:
―Vinmayu̱mpijttini, maso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, vanꞌit tseꞌe mna̱pé̱ttat je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe nu̱java tyánu̱t je̱ts je̱ Jesucristo veꞌe mpana̱jkxuvaandup, veꞌem tseꞌe myakto̱kinme̱e̱ꞌkxtat je̱tseꞌe tyá̱kat je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda je̱ Espíritu Santo.
39 Mtukvinvaꞌnijidu xa miitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Espíritu Santo, yaktukvinvaꞌniduva tseꞌe je̱ mꞌónu̱kta je̱ts nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe jékumda, nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vyinka̱a̱mp, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda.
40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ nu̱may jayu du̱jaaꞌkko̱jtsjidi, may viijn tseꞌe je̱ jayu du̱tukmuko̱jtsti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:
―Maso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, kaꞌa tseꞌe xma̱a̱tvintó̱kidat ya̱ ko̱ꞌo̱y jáyuda.
41 Ax nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kuva̱jktu je̱ꞌe̱ je̱ yꞌayook, na̱pe̱jttu tseꞌe. Je̱ xa̱a̱j tseꞌe jyaaꞌknu̱yojkidi janu̱toojk miijl joꞌn je̱ jáyuda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús.
42 Ijtp tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta juuꞌ veꞌe je̱ kuká̱tsivata̱jk tukꞌíxju̱dup je̱tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t du̱jaye̱pta, veꞌem tseꞌe chapko̱tsta je̱tseꞌe amoka je̱ chapkaaky du̱tojkvaꞌkxta ax joꞌn je̱ Jesús du̱tuujn ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ku veꞌe jadoꞌk nax du̱ma̱a̱tꞌaꞌóxini.
Vintso̱ je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk o̱y jayu ñapya̱a̱jmjidi
43 Tsa̱ꞌa̱gataandu tseꞌe nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktu je̱ ayook; ax je̱ kuka̱tsivata̱jk, o̱o̱y tseꞌe je̱ ma̱jin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va du̱tuntoondi je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx.
44 Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ijtpts je̱ꞌe̱ veꞌe ñayꞌamókajada, o̱y jayu tseꞌe ñapyá̱mjada ma̱a̱t je̱ myujaanchjaꞌvivata̱jkta. Pa̱n pa̱n tseꞌe je̱p juuꞌ du̱ma̱a̱t, tyuknu̱ꞌayo̱ꞌvidup tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup,
45 je̱tseꞌe du̱to̱o̱ꞌkta juuꞌ jatyeꞌe yꞌíxtup jyaye̱jptup je̱tseꞌe je̱ meen du̱yaktonda pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ kyaꞌijtu̱xjada toꞌk jadoꞌk.
46 Jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe ñayꞌamókajada je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe ta̱jkm ta̱jkm je̱ tsapkaaky du̱tojkvaꞌkxta je̱tseꞌe toꞌk muk kyayda. Xo̱o̱ndu̱k aaj xo̱o̱ndu̱k jo̱o̱t tseꞌe veꞌem du̱tonda, toꞌkji tseꞌe je̱ jyaꞌvinda toꞌkji tseꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱nda.
47 Ijtp tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaaꞌmyé̱tsta. O̱yjaꞌvijidu tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo. Jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱jaaꞌkyaknu̱yóka pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌvidup je̱tseꞌe veꞌem du̱jayé̱ptat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.