4
1 Ya̱ꞌa̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntijp: Namvaat xa veꞌe je̱ jayu je̱ yꞌónu̱k piꞌknum juuꞌ veꞌe je̱ pu̱k tukka̱daꞌakjup, ó̱yameꞌe je̱ pu̱k du̱je̱ꞌe̱iká̱xu̱t nu̱jom, vanxu̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit ax joꞌn je̱ joyu̱toompa.
2 Je̱m xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe íxju̱dup je̱tseꞌe kya̱ꞌmajada vanꞌit paat ku veꞌe jye̱ꞌyat je̱ xa̱a̱j juuꞌ veꞌe je̱ tyeeꞌ ñu̱pa̱a̱jmtki.
3 Veꞌemts u̱u̱ꞌmeꞌe njajtumduva. Namvaat xa veꞌe nꞌijtumdi ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k, o̱o̱y tseꞌe ntuntso̱jkumdi je̱tseꞌe mpana̱jkxumdat je̱ ko̱ꞌo̱y costumbre juuꞌ veꞌe je̱ jayu pyana̱jkxtup yaja naxviijn.
4 Ax ku tseꞌe je̱ xa̱a̱j jye̱ꞌyni juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki, vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kejx je̱ yꞌOnu̱k, je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkts je̱ꞌe̱ veꞌe yakke̱ꞌxju, je̱tseꞌe yꞌijt je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n paꞌtkup.
5 Veꞌem tseꞌe du̱tuujn je̱tseꞌe xpa̱jku̱mpijtumdinuvat, kaꞌa tseꞌe nꞌukꞌijtumdinit je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n paꞌtkup, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe nꞌijtumdinit je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t ax joꞌn je̱ꞌe̱ je̱ yꞌónu̱k.
6 Ku̱x je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱k miitseꞌeda, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pu̱u̱jm je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtpap je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ Espíritu Santo, juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam nmuko̱jtsumda jidu̱ꞌu̱m: “Tata, a̱a̱ts je̱ nTeeꞌ.”
7 Ax veꞌem tseꞌe, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱k xa miitseꞌeda, kaꞌa tseꞌe mꞌukꞌijttini ax joꞌn je̱ joyu̱toompa. Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe ku̱xeꞌe mꞌitta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱k, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Cristo ka̱jx mmo̱o̱jyjidinit nu̱jom je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe mtukka̱daꞌakjadap ku̱x je̱ꞌe̱ je̱ yꞌónu̱k miitseꞌeda.
Ku je̱ Pablo du̱vinmaajy je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱p Galacia
8 Ku miitseꞌe je̱ Nteꞌyam xkaꞌíxadana vyeꞌna, mmutoonduts miitseꞌe may juuꞌ veꞌe ka je̱ Nteꞌyamap.
9 Ax u̱xyam tseꞌe, je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam xꞌíxaidini, ukpu̱ ñojkꞌó̱y yakka̱ts, je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam mꞌíxaijidini, ¿vintso̱seꞌe mnayjávajada je̱tseꞌe jadoꞌk nax xꞌavimpijtidinuva je̱tseꞌe mka̱ꞌmijidinuvat je̱ costumbre juuꞌ veꞌe katoomp je̱ts tukma̱ꞌa̱tum?
10 ¡Je̱m tseꞌe je̱ xa̱a̱j, je̱ po̱ꞌo̱, je̱ aats, je̱ts je̱ joojnt juuꞌ veꞌe mꞌamaaꞌyidup!
11 Je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nvinmaayp ku veꞌe ni vinxu̱pa mkatoꞌnu̱xjadat juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntukꞌixtu.
12 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, nmunooꞌkxtktup xa veꞌe je̱tseꞌe mnapyá̱mjadat a̱ts ma̱a̱t, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe nnapyu̱mju̱ miits ma̱a̱tta. Kaꞌa xa a̱ts miitseꞌe xmuto̱kintoondi.
13 Ax joꞌn xnu̱jávada joꞌn, je̱ paꞌam ka̱jx a̱tseꞌe mutoꞌk nax nꞌijt miits ma̱a̱tta je̱tseꞌe nvaajnjidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.
14 O̱yam tseꞌe mtsoꞌoxjajtu̱xjidi ku a̱tseꞌe pa̱jkjup nveꞌna vanꞌit, kaꞌats a̱ts miitseꞌe xviijnkꞌíxti, ni kaꞌats a̱tseꞌe xko̱ꞌo̱yjaꞌvidi, ñojkꞌó̱y a̱tseꞌe xkuva̱jkti ax joꞌn a̱tseꞌe ku̱nꞌijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles ukpu̱ a̱tseꞌe ku̱nꞌijt je̱ Jesucristo viinm.
15 ¿Jómaseꞌe yꞌit je̱ xo̱o̱jntku̱n juuꞌ veꞌe mjaye̱jptu vanꞌit? Veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts pa̱n ku̱mꞌo̱ꞌyixjidi veꞌe je̱ts a̱tseꞌe xyakjo̱tka̱daakti, je̱ mviijn paat tseꞌe ku̱xyakpítsumdi je̱ts a̱tseꞌe ku̱xmo̱o̱ydi.
16 Ax u̱xyam, ¿je̱ mtsoꞌoxpa̱jkpada a̱ts vineꞌe tu̱nvimpijtni je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱ts miitseꞌe nvaajnjidi je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱?
17 O̱o̱y xa miitseꞌe mtunvinmáyjada je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yaktiku̱tsuvaandup je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook; ax je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mtukmutso̱jkju̱dup. Je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe cho̱jktup je̱ts a̱ts miitseꞌe xmaso̱o̱ktinit je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xpana̱jkxtinit.
18 O̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu je̱ viijnk jayu du̱vinmay pa̱n o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe yaktukmutso̱jktup. Xa̱ꞌma ka̱jx tseꞌe veꞌem yaktónu̱t, ka vanꞌítjyap ku a̱tseꞌe nꞌit miits ma̱a̱tta.
19 Miits, juuꞌ a̱tseꞌe nꞌonu̱kjaꞌvidup, jadoꞌk nax xa a̱tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n nyaknaxy miits ka̱jxta, veꞌem ax joꞌn je̱ ónu̱k taak je̱ tsaachpaatu̱n du̱yaknaxy ku veꞌe je̱ yꞌónu̱k du̱yakke̱ꞌe̱xuvaꞌañ. Ax jaaꞌktsaachpaaꞌtupts a̱tseꞌe vanꞌit paat ku veꞌe mꞌijttinit ax joꞌn je̱ Cristo du̱tsa̱k.
20 O̱o̱y a̱tseꞌe njatuntsa̱k je̱ts a̱tseꞌe u̱xyam ku̱nꞌit miits ma̱a̱tta, veꞌemts a̱tseꞌe ku̱nyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱ka je̱ts o̱o̱y a̱ts miitseꞌe ntuntso̱kta. O̱o̱y a̱ts miitseꞌe xtunvinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱da.
Je̱ Agar je̱ts je̱ Sara tukmuꞌaꞌixmojkin
21 Miitsta, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n paꞌtkup napya̱muvaajnju̱dup, nu̱kó̱tstats nꞌit, ¿kaꞌana miitseꞌe xꞌamo̱tunaxta vintso̱ veꞌe vyaꞌañ je̱ pavaꞌnu̱n?
22 Veꞌem xa veꞌe vyaꞌañ je̱ts nu̱me̱jtskeꞌe je̱ yꞌónu̱k yꞌijt je̱ Abraham, toꞌk juuꞌ veꞌe tyukma̱a̱tjaye̱jp je̱ ja̱jtspa je̱ts jadoꞌk juuꞌ veꞌe tyukma̱a̱tjaye̱jp je̱ ñu̱da̱ꞌa̱xam.
23 Je̱ ja̱jtspa, je̱ Agar, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yꞌónu̱k kyeꞌx áxam joꞌn o̱pyá̱n piꞌk ónu̱ka. Ax je̱ Abraham je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, je̱ꞌe̱ tseꞌe toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k du̱yakke̱ꞌx je̱tseꞌe veꞌem tyónju̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Abraham tukvinvaꞌniju.
24 Ya̱ nu̱me̱jtsk ta̱ꞌa̱xta̱jkta, me̱jtsk je̱ ko̱jtstánts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe yaktukmuꞌaꞌixmojkidup. Toꞌk je̱ ko̱jtstán, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ jayu yakmo̱o̱ydu joma veꞌe je̱ Sinaí Ko̱pk, je̱ Agaarts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ko̱jtstán yaktukmuꞌaꞌixmojkip. Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe je̱p ko̱jtstánu̱paꞌtkup ijttup, je̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe pavaꞌnu̱n paꞌtkup yꞌitta.
25 Je̱ Agar, juuꞌ veꞌe yaktukmuꞌaꞌixmojkip je̱ ko̱jtstán juuꞌ veꞌe je̱ jayu yakmo̱o̱ydu joma veꞌe je̱ Sinaí Ko̱pk juuꞌ veꞌe je̱m arábiait yꞌit jo̱o̱tm, veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam tsu̱u̱nidup je̱m Jerusalén, je̱ꞌe̱ tseꞌe ijttup ax joꞌn je̱ joyu̱toompada, nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe napya̱a̱jmju̱dup je̱p pavaꞌnu̱n paꞌtkup je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta.
26 Ax je̱ tsapjo̱o̱tmit Jerusalén, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌema ax joꞌn je̱ joyu̱toompada, veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn u̱u̱ꞌmeꞌe ku̱ntaakimdi.
27 Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe vyaꞌañ je̱ Kunuuꞌkx Jatyán:
Xo̱o̱n xa mitseꞌe, ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ yꞌónu̱k du̱kayakjé̱jip,
juuꞌ veꞌe je̱ ónu̱k du̱kajaye̱jpp je̱tseꞌe du̱kanu̱java je̱ tsaachpaatu̱n ku veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ yꞌónu̱k du̱yakje̱ja,
ko̱tsu̱ tseꞌe ma̱kk je̱ mxo̱o̱jntku̱n ka̱jx,
ku̱x je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe yakmaso̱o̱k,
jaaꞌkjé̱japts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yꞌónu̱k nu̱yojk je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱m je̱ ñu̱yaaꞌy.
Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.
28 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, je̱ Abraham je̱ yꞌónu̱k je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Isaac je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukvinvaꞌniji, nay veꞌempa tseꞌe nꞌijtumda je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta je̱ Nteꞌyam je̱ vyaandu̱k ka̱jx.
29 Ax veꞌem tseꞌe, veꞌem ax joꞌn vanꞌit jyajty ku veꞌe je̱ ónu̱k juuꞌ veꞌe ke̱ꞌx ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k kye̱ꞌe̱xta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jomtoon du̱titoon je̱ ónu̱k juuꞌ veꞌe ke̱ꞌx je̱ Espíritu Santo je̱ mya̱kkin ka̱jx, nay veꞌempa tseꞌe u̱xyam jyajtpa.
30 ¿Ax vintso̱ tseꞌe vyaꞌañ je̱ Kunuuꞌkx Jatyán? Vaamp xa veꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Pavo̱jpni je̱ ja̱jtspa ma̱a̱t je̱ yꞌónu̱k, ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ ja̱jtspa je̱ yꞌónu̱k du̱tukma̱a̱tjayé̱pu̱t je̱ pu̱k je̱ ónu̱k juuꞌ veꞌe je̱ tyaak je̱m je̱ ñu̱yaaꞌy.”
31 Ax veꞌem tseꞌe, utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, kaꞌa xa u̱u̱ꞌmeꞌe nveꞌemamda ax joꞌn je̱ ja̱jtspa je̱ yꞌónu̱k, veꞌem u̱u̱ꞌmeꞌeda ax joꞌn je̱ ónu̱k juuꞌ veꞌe je̱ tyaak je̱m je̱ ñu̱yaaꞌy.