13
Tun vinko̱pk xa veꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda
1 Veꞌem tseꞌe jyajty vanꞌit, je̱tseꞌe je̱ jayu jye̱ꞌydi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱tukmumaajntykti vintso̱ veꞌe je̱ Pilato je̱ galiléait jayu du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkji je̱tseꞌe je̱ ñu̱u̱ꞌpu̱nda yo̱ꞌmyúk ma̱a̱t je̱ tá̱nu̱k nu̱u̱ꞌpu̱n juuꞌ veꞌe yo̱jxtup vyeꞌna.
2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi:
―¿Veꞌem miitseꞌe mvinmayda je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe veꞌem jyajtti je̱ galiléait jáyuda ku̱x nu̱yojk tó̱kinax jayu je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti je̱ts ni kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk je̱ myugaliléait jayu?
3 Veꞌem a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe. Ax pa̱n kaꞌats miitseꞌe xmaso̱ꞌo̱kta je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, mvinto̱kika̱jxtuvapts miitseꞌeda.
4 Ukpu̱ je̱ nu̱maktoodojt juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌktu ku veꞌe je̱m je̱ꞌe̱ ñiꞌkxmda ñaxka̱daaky je̱ ka̱jxm pa̱ts juuꞌ veꞌe Siloé du̱xa̱a̱j, ¿veꞌem tseꞌe mvinmaayduva je̱ts nu̱yojk tó̱kinax jayu je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti je̱ts ni kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidu je̱m Jerusalén?
5 Veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe. Ax pa̱n kaꞌats miitseꞌe xmaso̱ꞌo̱kta je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, mvinto̱kika̱jxtuvapts miitseꞌeda.
Je̱ higo ku̱p juuꞌ veꞌe kata̱ꞌmip tukmuꞌaꞌixmojkin
6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌnu̱xjidi ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin:
―Je̱m xa veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ hyiigo ku̱p je̱m kyex jo̱o̱tm. Je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌix pa̱n jé̱mani veꞌe je̱ tya̱a̱jm. Ax kaꞌa tseꞌe du̱tipaaty.
7 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tyoompa juuꞌ veꞌe du̱ꞌixꞌijtp je̱ ñaax: “U̱xyam tseꞌe du̱mutoojkjoojnta je̱ts a̱tseꞌe vinjoojnt tu̱nmets je̱ts a̱tseꞌe njaꞌixta je̱ higo ta̱a̱jm yam higo ku̱p ka̱jxm; ni vinꞌítats a̱tseꞌe nkapaaꞌty. Pojxu̱knits mits ya̱ꞌa̱. ¿Tya̱jx ya̱ꞌa̱ veꞌe ko̱o̱jyji ya̱ it du̱yakvintuk?”
8 Vanꞌit tseꞌe je̱ toompa yꞌatso̱o̱jvji: “Vintsá̱n, maso̱ꞌo̱ku̱s jadoꞌk joojnt. Vaꞌan a̱ts du̱ka̱yuꞌuju̱ je̱ts a̱tseꞌe ntsó̱yat ya̱ naax,
9 nu̱njajtp ku veꞌe ku̱ñu̱nta̱ꞌmipú̱k. Ax pa̱n kaꞌajyam tseꞌe tya̱ꞌma jukta̱ꞌm, vanꞌit tseꞌe yakpojxu̱knit.”
Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ku veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna
10 Toꞌk tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna je̱tseꞌe je̱ Jesús yakꞌixpu̱k je̱p tsaptu̱jkp.
11 Ax je̱p tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe maktoodojt joojntani pa̱jkjup vyeꞌna, ja̱kox tseꞌe yaktaajnjini toꞌk je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, ax ni vintso̱va tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe ñaajkyajkxju̱t.
12 Ku veꞌe je̱ Jesús tyukꞌixpe̱jtji, vanꞌit tseꞌe du̱yaaxji je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―Ntaaꞌm, ta̱ xa veꞌe je̱ mpaꞌam mnu̱vaatsjini.
13 Vanꞌit tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ka̱a̱jn. Tun jatyji tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yajkxy tyaanni je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi.
14 Ku tseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n du̱ꞌix je̱ts yakjo̱tka̱daakeꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ Jesús je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, jo̱tmaꞌt tseꞌe, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ nu̱may jayu:
―Tojtu̱k xa̱a̱j xa veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ jayu tyónu̱t; ax mé̱tstats miits vanꞌit je̱tseꞌe myakjo̱tka̱daꞌakjadat. Kaꞌa tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j mmé̱tstat je̱tseꞌe myakjo̱tka̱daꞌakjadat.
15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n yꞌatso̱o̱jvji:
―Miitsta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta, ¿kaꞌa miitseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j xmuké̱jada je̱ mjaachta je̱ mkaajta je̱tseꞌe xyakna̱jkxta tsoxk na̱ꞌookpa?
16 Je̱ts ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe je̱ Satanás pa̱jkjup tu̱yakꞌitju̱ maktoodojt joojntani, ¿kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga je̱tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ pyaꞌam ñu̱vaatsjuvat?
17 Ku veꞌe je̱ Jesús veꞌem vyaajñ, o̱o̱y tseꞌe tyuntso̱ꞌo̱tyoondi juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. Ax o̱o̱y tseꞌe je̱ nu̱may jayu tyunxo̱o̱jntkti ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ mú̱jit atu̱va juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon.
Je̱ mostaza ta̱a̱mt tukmuꞌaꞌixmojkin
(Mt. 13.31‑32; Mr. 4.30‑32)
18 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ:
―¿Vintso̱ joꞌn tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n, ukpu̱ tits a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntukmuꞌaꞌixmókap?
19 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk du̱vu̱j je̱ mostaza ta̱a̱mt je̱ja yꞌit ja̱a̱t. Ax veꞌem tseꞌe yeeꞌk ma̱j ax joꞌn toꞌk je̱ ku̱p; je̱ꞌydup tseꞌe je̱m je̱ je̱yyva tá̱nu̱k je̱tseꞌe je̱ pye̱ꞌe̱n du̱pa̱mda je̱m yꞌaxén ka̱jxm.
Je̱ levadura tukmuꞌaꞌixmojkin
(Mt. 13.33)
20 Vaampa tseꞌe je̱ Jesús jidu̱ꞌu̱m:
―¿Tits a̱tseꞌe njaaꞌktukmuꞌaꞌixmókap je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n?
21 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ levadura du̱tukmupa̱ma toojk arroba je̱ tsapkaaky ju̱ts. Vanꞌit tseꞌe je̱ levadura du̱tukta̱ka nu̱jom je̱ tsapkaaky ju̱ts je̱tseꞌe o̱o̱y tyunꞌo̱o̱ꞌku̱k. Mú̱jit tseꞌe o̱o̱y tyumpítsum.
Je̱ ta̱kꞌaka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe mootskji je̱ vyiijn tukmuꞌaꞌixmojkin
(Mt. 7.13‑14, 21‑23)
22 Namvaateꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m Jerusalén, yakꞌixpu̱jkp tseꞌe je̱ jayu joma jaty kajpu̱neꞌe ñaxy.
23 Je̱m tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe amo̱tutú̱vijup:
―¿Nu̱ꞌeejyji je̱ꞌe̱ vineꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe joojntykidinup xa̱ꞌma ka̱jx?
Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv:
24 ―Ixta je̱tseꞌe mtá̱kadat joma veꞌe je̱ ta̱kꞌaka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe mootskji je̱ vyiijn, ku̱x vaamp xa a̱tseꞌe je̱ts nu̱mayda veꞌe du̱tuntsó̱ktat je̱tseꞌe je̱ tso̱ tyá̱kadat, ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjadat.
25 Ku veꞌe je̱ kuta̱jk pyojtu̱ku̱t je̱tseꞌe je̱ tya̱jk du̱ꞌaka̱a̱ynit, je̱pts miitseꞌe mtándat ta̱kꞌaagup, je̱p tseꞌe mko̱jtspo̱o̱ꞌkxtat je̱tseꞌe mvaꞌandat: “Vintsá̱n, Vintsá̱n, yakꞌavaatsjik a̱a̱ts toꞌk aaj ya̱ mta̱jk.” Vanꞌit tseꞌe mꞌatsó̱vjadat: “Kaꞌa xa a̱ts miitseꞌe nꞌíxada.”
26 Vanꞌit tseꞌe mvaꞌandat: “A̱a̱ts xa mitseꞌe nma̱a̱tkaay nma̱a̱tꞌook, mits tseꞌe myakꞌixpa̱jk je̱ja a̱a̱ts ntooꞌ aajy.”
27 Vanꞌit tseꞌe mꞌatso̱o̱jvjidinuvat: “Ta̱ xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa a̱ts miitseꞌe nꞌíxada. Vinvaꞌkvaꞌatsta a̱ts miits nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap.”
28 Ax je̱m tseꞌe myaꞌaxtat je̱m tseꞌe mnatya̱tskaaꞌtjadat ku veꞌe xꞌíxtat je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob, je̱ts nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱m tseꞌe yꞌijttinit je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱ts miitseꞌe myakpavo̱jptinit.
29 Mé̱tstap xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndup je̱ it joma veꞌe je̱ po̱j ñu̱jkx, joma veꞌe je̱ po̱j cha̱a̱ꞌn, joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum, joma veꞌe je̱ xa̱a̱j tya̱ka, je̱tseꞌe yꞌa̱jxtu̱kta kaayva je̱m je̱ Nteꞌyam kyutojku̱n jo̱o̱tm.
30 Ax jé̱map tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe u̱xyam du̱nu̱piꞌkidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱má̱jadap. Ax jé̱map tseꞌe je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam du̱nu̱má̱jidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱piꞌkidinup.
Ku je̱ Jesús du̱nu̱yaaxy je̱ jerusaleenit jáyuda
(Mt. 23.37‑39)
31 Ax je̱ xa̱a̱jjyam tseꞌe jye̱ꞌydi je̱ fariseota̱jk je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ Jesús:
―Tso̱o̱ꞌnni yaja ku̱x je̱ Herodes xa veꞌe myakjayꞌo̱o̱ꞌkuvaajnjup.
32 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi:
―Na̱jkxu̱ xna̱a̱jmada je̱ vinꞌa̱a̱ꞌmpa je̱ts nyakpítsump a̱tseꞌe u̱xyam ya̱ tiempo je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapta, nyakjo̱tka̱daakpapts a̱tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup, ax u̱xꞌo̱o̱kts a̱tseꞌe je̱ ntoonk nyakꞌavaadinit.
33 Ax tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ nna̱a̱ꞌ je̱ ntooꞌ njaaꞌkyo̱ꞌo̱yu̱t u̱xyam ya̱ tiempo, je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k nyakkuká̱xat, ¡ku̱x yaajyji veꞌe jerusaleenit kyajpu̱n ku̱jx du̱yakꞌo̱o̱ꞌkta nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta!
34 ’¡Jerusaleenit jáyuda, jerusaleenit jáyuda, miits xa veꞌe myakꞌo̱o̱ꞌktup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta je̱tseꞌe xtsakaꞌatsta pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam mtuknu̱ke̱jxju̱dup! ¡May nax xa a̱ts miitseꞌe njapa̱kmokuvaandi, veꞌem ax joꞌn je̱ tseedaak je̱p kye̱e̱ku̱n paꞌtkup je̱ pyiꞌk ónu̱k du̱muꞌux; ax kaꞌa tseꞌe xkuva̱jkti!
35 Íxtats nꞌit, masa̱ꞌa̱keꞌe tyaannit je̱ mma̱ja̱ tsapta̱jkta. Ax veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe xꞌukꞌíxtinit, vanꞌítnumeꞌe ku veꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paatnit je̱tseꞌe mvaꞌandat: “Je̱ Nteꞌyam je̱ kyunooꞌkxu̱n ma̱a̱t xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe miimp je̱ Nteꞌyam ka̱jx.”