7
Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ tojpa je̱ vyintsá̱n je̱ tyoompa
(Mt. 8.5‑13)
1 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱muko̱jtsku̱jx je̱ nu̱may jayu, vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱m capernaaumit kyajpu̱n jo̱o̱tm.
2 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk. O̱o̱y tseꞌe du̱tuntsa̱k yꞌijt toꞌk je̱ tyoompa juuꞌ veꞌe pa̱jkjup, o̱o̱ꞌku̱n ámanits je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna.
3 Ku tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ts je̱meꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱kejx je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda juuꞌ veꞌe du̱munooꞌkxtu̱ktap je̱ Jesús je̱tseꞌe ñu̱na̱jkxju̱t je̱tseꞌe je̱ toompa du̱yakjo̱tka̱daꞌaku̱t.
4 Ku tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱munooꞌkxtkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi:
―Pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n je̱ maaꞌyu̱n xtoojnjat
5 ku̱x o̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe u̱u̱ꞌm je̱ njáyuvamda du̱tuntsa̱k je̱tseꞌe du̱yakjapya̱a̱jmji a̱a̱ts je̱ ntsapta̱jk.
6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱di je̱ jáyuda. Ax ku tseꞌe tá̱mani vye̱ꞌnada joma veꞌe je̱ ta̱jk, vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa ta̱jk je̱ vyintsá̱n du̱kejx je̱ jayu juuꞌ veꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijidup je̱tseꞌe o̱jts je̱ Jesús du̱na̱a̱jmada:
―Vintsá̱n, kadi veꞌem xpayo̱ꞌo̱y je̱tseꞌe mmínu̱t yam a̱ts nta̱kꞌam, ku̱x kaꞌa xa a̱tseꞌe nvinmachju̱ je̱tseꞌe yap a̱ts ntu̱jkp mtá̱kat.
7 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe tu̱nkanayjávaja je̱ts a̱tseꞌe viinm mits nmu̱na̱jkxu̱t. Ko̱o̱jyji mits vaꞌanu̱ je̱tseꞌe jyo̱tka̱daꞌaku̱t a̱ts je̱ ntoompa, ax jo̱tka̱daꞌakupts je̱ꞌe̱ veꞌe.
8 Ku̱x je̱m xa veꞌe pa̱n a̱tseꞌe xyakkutojkjip; je̱mpa tseꞌe a̱ts je̱ ntojpa juuꞌ a̱tseꞌe nyakkutojkjivap. Ku a̱tseꞌe toꞌk nmu̱u̱jma je̱tseꞌe ña̱jkxu̱t, na̱jkxpts je̱ꞌe̱ veꞌe; ku a̱tseꞌe jadoꞌk nmu̱u̱jma je̱tseꞌe myínu̱t, miimpts je̱ꞌe̱ veꞌe; ku a̱tseꞌe je̱ ntoompa juuꞌ ntukpavaꞌañ, tyuumpts je̱ꞌe̱ veꞌe.
9 Ku tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tunajxy, atu̱va ato̱ki tseꞌe yaktaajnji je̱ ka̱ts juuꞌ veꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n kye̱jx. Vanꞌit tseꞌe vyaꞌku̱mpijt je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ nu̱may jayu juuꞌ veꞌe pana̱jkxju̱dup:
―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts yaja nu̱jom israeejlit yꞌit ja̱a̱t, ni toꞌka a̱tseꞌe tu̱nkapaaꞌty juuꞌ a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xnu̱ke̱jxip.
10 Ku veꞌe je̱ kuká̱tsiva vyimpijttini je̱m tya̱kꞌam, jo̱tka̱daꞌakyani tseꞌe du̱paattini je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n je̱ tyoompa.
Ku je̱ Jesús du̱yakjoojntykpa̱jknuva toꞌk je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ myajntk
11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m naiinit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ nu̱may jayu myujatyooꞌajada.
12 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱muta̱mi je̱ pa̱ts aka̱ꞌa̱ joma veꞌe je̱ naiinit jayu du̱yaknaaꞌtojkká̱xta je̱ kyajpu̱nda, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe du̱ka̱ꞌa̱na̱jkxta yaknaxta̱jkiva toꞌk je̱ o̱o̱ꞌkpa, je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ myajntk, toꞌkamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱majntka. O̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ myukukajpu̱n jayu tyunmujatyooꞌajada.
13 Ku tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱ꞌix je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱tseꞌe du̱tukma̱ꞌt, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―Kadi myaꞌaxy.
14 Vanꞌit tseꞌe jyaaꞌktá̱mi, je̱tseꞌe du̱ta̱a̱jn je̱ ka̱ꞌyu̱n, je̱tseꞌe yo̱ꞌyꞌatú̱vidi je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱paka̱a̱ydup. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ o̱o̱ꞌkpa:
―A̱tseꞌe vaamp, pojtu̱kni.
15 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe a̱a̱ꞌkani ukveꞌnip, pojtu̱knu tseꞌe je̱tseꞌe yꞌa̱jxtkni, je̱tseꞌe kyo̱jtspa̱jknuva. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tukka̱ta̱jkini je̱ tyaak.
16 Ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ nu̱may jayu, má̱jum a̱a̱ꞌk tseꞌe du̱tuntukꞌatú̱vidi je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi:
―Kaꞌadam xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaaꞌtyó̱ki je̱ jyayu.
17 Ax ya̱ꞌa̱ tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon, vaꞌkxtk tseꞌe je̱ ayook. Yaknu̱jaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m nu̱jom judéait yꞌit jo̱o̱tm je̱ts je̱ naax je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe ta̱ma̱naat.
Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan kye̱jx
(Mt. 11.2‑19)
18 Ku veꞌe veꞌem tyoojnji kyo̱jtsji, vanꞌit tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk tyukmumaajntykjidi nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe je̱ Jesús tyoon kyo̱jts.
19 Vanꞌit tseꞌe nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpa du̱yaaxji je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱tseꞌe na̱jkx je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vada pa̱n je̱ꞌe̱m je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, uk pa̱n yakꞌaꞌíxupnum je̱ꞌe̱ veꞌe.
20 Ku tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe vyaandi:
―Je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan a̱a̱tseꞌe xke̱jxp je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe nꞌamo̱tutú̱vat pa̱n je̱ Criistovam mitseꞌe, uk pa̱n nꞌaꞌíxupnum a̱a̱ts je̱ꞌe̱ vineꞌe.
21 Ku tseꞌe jye̱ꞌydi, yakjo̱tka̱daakyp tseꞌe vyeꞌna je̱ Jesús nu̱may je̱ jayu, je̱ paꞌam du̱tuknu̱vaatsni je̱ jayu je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumni je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, nay veꞌempa tseꞌe je̱ viints jayu du̱yakvinꞌixpa̱jkni.
22 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús je̱ kuká̱tsiva du̱ꞌatsa̱a̱jv:
―Na̱jkxu̱ xtukmumaaydu̱kta je̱ Juan juuꞌ veꞌe u̱xyam mꞌíxtup mmó̱tudup. Tukmumaaydu̱kta vintso̱ veꞌe je̱ viints jayu vyinꞌixpa̱kta, je̱ u̱xke̱t jayu o̱y yo̱ꞌpyá̱kta, ñu̱vaꞌatsjada je̱ paꞌam pa̱n pa̱n jatyeꞌe leprapa̱jkju̱dup, je̱ nat jayu myo̱tupa̱kta, jyoojntykpa̱jktinuva pa̱n pa̱n jatyeꞌe a̱a̱ꞌkanda, je̱ts vintso̱ veꞌe je̱ ayo̱o̱va jayu yaktuknu̱java je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.
23 Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe ijtp xjaanchjaꞌvidup.
24 Ku veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ yꞌixpa̱jkpa ña̱jkxtini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱nu̱u̱jmidi je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan ka̱jx. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:
―Ku miitseꞌe mna̱jkxti joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na, ¿tits miitseꞌe o̱jts xꞌixta? ¿Toꞌk vineꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe me̱jtsvinmaayp, juuꞌ veꞌe ijtp ax joꞌn toꞌk je̱ kapy juuꞌ veꞌe o̱yvintso̱va po̱ju̱yo̱ꞌyp?
25 Pa̱n ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapeꞌe mna̱jkxti, ¿tits miitseꞌe o̱jts xꞌixta? ¿Toꞌk vineꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe vaꞌajts o̱y xa̱x? Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌe je̱ts je̱m je̱ yakkutojkpa tya̱kꞌam je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe vaꞌajts o̱y naxyo̱jxju̱dup je̱tseꞌe o̱y ñaajkꞌítjada.
26 Pa̱n ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapeꞌe mna̱jkxti, ¿tits miitseꞌe o̱jts xꞌixta? ¿Toꞌk vineꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa? Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe. Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts jyaaꞌknu̱má̱jip je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱yojk je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa.
27 Je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ Kunuuꞌkx Jatyán yꞌavaꞌnip:
Nkejxp xa a̱tseꞌe je̱ nyakka̱tsu̱yo̱ꞌyva juuꞌ veꞌe mvintooꞌvá̱kajap,
je̱ꞌe̱ tseꞌe myakꞌo̱ꞌyixjup je̱ tooꞌ joma veꞌe mnáxu̱t.
Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ.
28 ’Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe joojntykidu je̱ts juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, ni pa̱na tseꞌe du̱kanu̱ma̱ja ax joꞌn je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan; ax jyaaꞌknu̱má̱jipts je̱ꞌe̱ veꞌe ni kaꞌa je̱ Juan jyapa̱na juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ.
29 Ax ku tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ jayu du̱yakna̱pejt, vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu ma̱a̱t je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ veꞌe kyo̱jts, kyuva̱jktu tseꞌe je̱ts pyaatyp yꞌake̱e̱guipeꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tóndat, yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkidu tseꞌe ku veꞌe ña̱pe̱jtti je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ ña̱pe̱jtu̱n ka̱jx.
30 Ax je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kuva̱jkti juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tukmutso̱jkju̱du, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyayakna̱pe̱jtjidi.
31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jyaaꞌkvaajñ:
―Ya̱ꞌa̱ts a̱tseꞌe ntukmuꞌaꞌixmojkidup je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup.
32 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k juuꞌ veꞌe a̱jxtktup kooꞌyiva je̱p maaꞌy ja̱a̱tp je̱tseꞌe du̱na̱a̱jmada je̱ myujatyooꞌda: “Njavinxooxtu veꞌe ta̱a̱v je̱tseꞌe mꞌé̱tstat, kaꞌa tseꞌe tu̱mꞌe̱tsta; njatukvinꞌa̱a̱vdu tseꞌe ta̱a̱v je̱ tsaachvinmaꞌyu̱n u̱v je̱tseꞌe myaꞌaxtat, kaꞌa tseꞌe tu̱myaꞌaxta.”
33 Miin xa veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan, kaꞌa tseꞌe je̱ tsapkaaky du̱kaajy, kaꞌa tseꞌe je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j du̱ꞌuuk; ax veꞌemts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts je̱meꞌe jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap.
34 Vanꞌitts a̱tseꞌe nmiimpa, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, kaayp ookp a̱tseꞌe, je̱ts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts munu̱yojk a̱tseꞌe nkay nꞌuuꞌk je̱ts nma̱a̱tnayjaꞌvijidup a̱tseꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱ts je̱ viijnk tó̱kinax jáyuda.
35 Ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam myo̱o̱yp je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n, ñu̱jaꞌvidinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts pyaatyp yꞌake̱e̱guip je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyuump kya̱jtsp.
Ku je̱ Jesús vyeꞌna je̱p je̱ fariseo Simón tya̱kꞌap
36 Toꞌk nax tseꞌe toꞌk je̱ fariseo du̱va̱a̱jv je̱ Jesús je̱tseꞌe o̱jts du̱ma̱a̱tkáy je̱m tya̱kꞌam. Vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnajxy kaayva.
37 Ku tseꞌe du̱nu̱jaꞌvi toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe tó̱kinax jayu, juuꞌ veꞌe jé̱mit kukajpu̱n, je̱ts je̱meꞌe je̱ Jesús vyeꞌna je̱m je̱ fariseo tya̱kꞌam, vanꞌit tseꞌe du̱ka̱a̱jn toꞌk je̱ po̱o̱ꞌp tsaaj apa̱jkin juuꞌ veꞌe je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j du̱ma̱a̱t, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱nu̱jkx.
38 Ku veꞌe jye̱ꞌy je̱p je̱ Jesús ñaadup tso̱v, vanꞌit tseꞌe yaaxy, je̱ vyinna̱a̱j tseꞌe tyuknu̱taꞌkxi je̱ Jesús je̱ tyek, je̱tseꞌe je̱ vyaajy du̱tukpo̱ꞌtta̱a̱tsni, je̱tseꞌe je̱ tyek du̱tsuuꞌkx, je̱tseꞌe je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j du̱pa̱a̱jmji.
39 Ku tseꞌe je̱ kuta̱jk du̱ꞌix je̱ts ti veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tyuump, vanꞌit tseꞌe ñaña̱ꞌmu̱xji: “Pa̱n je̱ꞌe̱m ya̱ꞌa̱ veꞌe ku̱yꞌit je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, ku̱du̱nu̱jávats ya̱ꞌa̱ veꞌe vintso̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe jyáyuva pa̱neꞌe to̱o̱jnjup majtsjup, ku̱x tó̱kinax jayu xa ya̱ꞌa̱ veꞌe xi ta̱ꞌa̱xta̱jk.”
40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ fariseo du̱nu̱u̱jmi:
―Simón, je̱peꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nko̱tsuvaampy.
Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseo yꞌatsa̱a̱jv:
―Yakꞌixpa̱jkpa, ko̱tsu̱ nꞌit.
41 Je̱tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ:
―Nu̱me̱jtsk xa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk toꞌk je̱ yakmeenꞌanooꞌkxpa du̱muyó̱jada yꞌijt. Toꞌk tseꞌe myuyó̱jaja yꞌijt mugo̱o̱xk mó̱kupx je̱ denario meen je̱ts jadoꞌk vu̱jxtkupxu̱k majk.
42 Kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada vintso̱ veꞌe du̱mukuvé̱ttat. Vanꞌit tseꞌe je̱ yakmeenꞌanooꞌkxpa mye̱e̱ꞌkxu̱xjidi je̱ yo̱jta. Nu̱kó̱tsu̱ts nꞌit, ¿pa̱neꞌe nu̱yojk du̱tso̱jkp je̱ yakmeenꞌanooꞌkxpa?
43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón yꞌatsa̱a̱jv:
―Veꞌem xa a̱tseꞌe ntij je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nu̱yojk je̱ meen du̱yó̱jip yꞌijt.
Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji:
―O̱y xa veꞌe xtij.
44 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinꞌix je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱tseꞌe je̱ Simón du̱nu̱u̱jmi:
―¿Mꞌixpeꞌe ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk? Ku xa a̱tseꞌe yaja mtu̱jk tu̱nta̱ka, kaꞌats a̱tseꞌe je̱ mtsoxk na̱a̱j tu̱xma̱ꞌa̱ je̱ts a̱tseꞌe ya̱ ntek ta̱a̱ ku̱mpuj; ax ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ vyinna̱a̱jts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱xtukpakpuj je̱tseꞌe tu̱du̱yaktu̱ꞌu̱ts ma̱a̱t je̱ vyaajy.
45 Kaꞌats a̱ts mitseꞌe tu̱xtsuuꞌkx; ax je̱ts ya̱ꞌa̱, kaꞌanats ya̱ꞌa̱ veꞌe a̱ts ya̱ ntek du̱tsooꞌkxꞌatú̱va ku veꞌe tu̱tya̱ka.
46 Ni kaꞌavats a̱tseꞌe yam nkuvajkm tu̱xpu̱u̱jmja je̱ olivos aceite; ax pya̱a̱jmjits ya̱ꞌa̱ veꞌe ta̱a̱v je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j a̱ts ya̱ ntek.
47 Ax je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma, ó̱yam ya̱ꞌa̱ veꞌe o̱o̱y tyunto̱kinaxjáyuva tu̱yꞌit, je̱ tso̱jku̱n tseꞌe juuꞌ veꞌe jyayejpp, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ts ta̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyo̱kinmeeꞌkxju̱. Je̱ jayu juuꞌ veꞌe yu̱u̱ꞌnam yakto̱kinme̱e̱ꞌkxp, yu̱u̱ꞌnamts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tso̱jku̱n du̱jayep.
48 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk:
―Meeꞌkx tseꞌe je̱ mto̱kin tyañ.
49 Vanꞌit tseꞌe je̱ javya̱a̱ꞌkxta̱jk ñavyaajnjidi:
―¿Pa̱nts ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu ñatyijju̱ je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ jayu du̱to̱kinmeeꞌkx?
50 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jminuva je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk:
―Je̱ Nteꞌyameꞌe tu̱myaktsa̱ꞌa̱kju̱ ku̱x a̱tseꞌe tu̱xjaanchjáva. Na̱jkxni mits o̱y aaj o̱y jo̱o̱t.