14
Ɛ Jisos bvuu fɛ wee diuu di mbam e
+Ɛ ɛ̀ ke no nu diuu di mbam e dimew, ɛ Jisos gɛn keediekɛn yew dvu wee wvu baay mvu. Ɛ wee wvudvu to nu wee Falasii. Ɛ bonyii bò to nu fó no gbwetene Jisos keeyɛn fiɛɛ fì wvú nu ege. Ɛ̀ to nu ɛ wee mvu leeme fó ɛ Jisos ɛjise cɛmte bô ntun ɛ wvú ɛ ge wase can bô bikaa ɛ mvuwkɛn. Ɛ Jisos bife ɛ̂ Bofalasii noo bonyii bò to looci kee bonci bo Nyo' le, bò to nu fó lɛ, “Nci wesebeene nu ɛ bee lɛ ɛ̀ nulo ɛ́ bó efɛ wee diuu di mbam e?”
Ɛ bó faŋɛ yaa tfuse fiɛɛ kɛ. Ɛ Jisos jicɛ wee wvudvu le, fɛ wvú, mum gay lɛ wvú egɛne. +Ɛ Jisos mum kase bife ɛ̂ bonyii ba lɛ, “Ɛ́ wee mvu ben e kɛŋke wan * kɛnɛɛ na', wvú ɛ gbwe ɛ̂ fwɛŋ diuu di mbam e, mwɛtɛn saa ebvuse lo kaŋ mwaaŋ e?”
Ɛ bó ma fiɛɛ fì bó etfuse.
Wee ejoo ɛkolɛ kew caan
+Ɛ Jisos ke taa yɛn no bonyii too cawci ɛ ɛ̀ nu mondvuum mo fwe sɛ shiiyine fó, ɛ wvú maw díɛw ɛ̂ bó lɛ, +“Seke bó ɛ see wee bô ŋkaw bvujen, wvú ɛ gɛn, fo wvú eshii ɛ ɛ̀ nu fô bvudvuu bvu fwe le kɛ, njefo ɛ̀ nɛlo enu ɛ bó ɛ see tɛn wee mvu wvu baay wvù fele wvú dvú. Ɛ́ cee bvujen wvù se seŋɛɛ bó dvú bocii ke enɛ eto emum egay ɛ̂ wvú lɛ, ‘Nɛnɛ we enya bvudvuu bvun ɛ̂ wee wvu baay wvun.’ Ɛ́ wvú emum enɛ bô keŋ'wuumɛn egɛn shii wase ɛ ɛ̀ nu ɛjim. 10 Seke bó ɛ see wee bô ŋkaw bvujen, wvú ɛ gɛn, shii ɛ ɛ̀ nu ɛjim, wvu lɛ cee bvujen ke enɛ eto egay lo ɛ̂ wvú lɛ, ‘Nsaa yɛm, nɛnɛ we fɛn egɛn shii ɛ ɛ̀ nu fwe.’ Nonɛn, ɛ́ wvú emum ekɛŋke n'wvum fwe dvu bonyii bocii fó. 11  +Ɛ̀ nu kɛ lɛŋlɛŋ no wee tfuu wvù bensee ɛkolɛ kew nu ɛ bó nu ke eshike lo wvú. Ɛ wee wvù shiwse ɛkolɛ kew nu ɛ bó nu ke ebense lo wvú.”
Wee etaalè ɛ ɛ̀ nu fô bonyii bo ŋgɛw e
12 Ɛ Jisos mum nɛ kase gay ɛ̂ cee yew wvù to teŋɛɛ wvú yew dvu wvú lɛ, “Seke wo gomte keetee bonyii lɛ bó eto ediekɛn, fo wo etee ɛ ɛ̀ nu nsáa yo bô boom bo bwoo le noo kfuu diuw kɛnɛɛ bonyii bo kpwaw e bo ntɛw wo le kɛ. Ɛ́ wo teŋe boba bonyii, ɛ́ bó ke ekase tɛn etee wo yéw yibole, ɛ́ fí emum enu lɛ bó nu ɛ tfuse wase kebo kuw. 13  +Seke wo gee ŋkaw, tee ɛ ɛ̀ nu bonyii bo kefufe le, boŋkɛwlɛ bô bontɛŋɛ noo binfefe. 14 Ɛ́ wo ge nonɛn, ɛ́ wo emum ekɛŋke kembonɛn, njefo kɛ boba bonyii kɛŋke fiɛɛ fì ɛ̀ nulo ɛ́ bó ekase etfuse ɛ̂ wo kɛ. Ɛ́ ke enu Nyo' wvù nu ke elaw wo diuu dì bonyii bew nu ke ebuyte yî kpwe le.”
Ŋgan ɛkumɛ ŋkaw wvu baay
(Mat 22:1-10)
15  +No Jisos jeme nonɛn, ɛ wee mvu wvù bô bó to diekene mum gay ɛ̂ wvú lɛ, “Njoŋ wvu baay nu wvù wee wvù nu ke ediekɛn ɛnte jo bvunfon bvu Nyo' le.”
16 Ɛ Jisos mum fɛ ɛ̂ wvú lɛ, “Ɛ̀ to nu kefew kemew e, ɛ wee mvu seyse ŋkaw wvu baay, be bonyii nteen. 17 Ɛ diuu ke to kocɛn, ɛ wvú tum waa we lemme lɛ wvú eghan esee ɛ̂ bonyii bocii bò wvú to beɛ lɛ bó etoò, lɛ mwɛɛm mvunciim nu ɛ bó ɛ seyse wase. 18 Ɛ waa lemme wvudvu mum gɛn yɛn bó le, ɛ bó kɛw no camte ye mwaaŋ mwaaŋ. Ɛ wee wvu fwe wvù wvú to yɛnɛɛ gay ɛ̂ wvú lɛ, ‘Me nse nu ɛ ŋguy wɛɛ wɛm wvu fwɛ, ɛ me ŋkɛŋke keeŋgɛn etaa. Kee wo, fo ben ecɛytè me kɛ.’ 19 Ɛ wvú bvuu yɛn wvumvu le, ɛ mwɛtɛn gay lɛ, ‘Me nse nu ɛ ŋguy bona' bem bo lemme le yuufe, ɛ me ŋgɛne keseen keemom bó. Kee wo, fo ben ecɛytè me kɛ.’ 20 Ɛ wvú yɛn wee mvu le, ɛ wvú gay fiew lɛ, ‘Me nse nu ɛ ŋkooy bwee yew, ɛ kɛ kefew yaa nu dvú kè ɛ̀ nulo ɛ́ me ento kɛ.’ 21 No bó tfuse nonɛn, ɛ waa lemme wɛ mum tu jim gɛn see fiɛɛ ficii ɛ̂ cee ɛkolɛ we. Ɛ cee ŋkaw wvudvu yuw, ɛ fitele bɛnte lo wvú. Ɛ wvú mum kase tum waa we lemme wɛ gay lɛ, ‘Buy cekey, egɛn ɛlaante eghan ntasɛn jé bô mvujetɛlɛ mvunciim e, ekum bonyii bo kefufe le, bontɛŋɛ, bô binfefe noo boŋkɛwlɛ eto dvú.’ 22 Ɛ wvú gɛn kase to gay lɛ, ‘Cee ɛkolɛ, me nu ɛ ŋge wase no wo be gay, geenɛn, yew baa yiŋsɛn kɛ.’ 23 Ɛ cee ɛkolɛ we gay ɛ̂ wvú lɛ, ‘Buyɛ keseen egɛn ghan jé le bô mvujetɛlɛ le mvunciim, ekan wa lo bonyii ɛ́ bó eto, ɛ́ yew yɛm eyiŋsɛn. 24  +Ɛ̀ keè lɛ kɛ wee mwaaŋ ɛnte jo bonyii ba bò me nse n'yawɛɛ mbe nu ke emom lo fiɛɛ fiem fidien ɛ̂ wvú ɛmvu kɛ.’ ”
No ɛ̀ nulo ɛ́ wee eseyse sɛ ley ŋgoo Jisos e
(Mat 10:37-38; 5:13; Mak 9:50)
25 Ɛ Jisos bvuu nɛ no gɛne, ɛ bibombom bi bonyii le shfumte bii wvú le. Ɛ wvú ke nɛ baŋke ye gay ɛ̂ bó lɛ, 26  +“Kɛ ɛ̀ nulo ɛ́ wee enu wee wɛm ŋgoo sɛ wvú kooŋke me fele bwee bô ice, bvuu kooŋke me fele kpwɛse bô boom noo boom bo bwee le bô jɛ́me ye kɛ. Ɛ wvú kɛŋke naa tɛn keekooŋke me fele no wvú kooŋke ɛkolɛ kew. 27  +Kɛ ɛ̀ nulo tɛn ɛ́ wee enu wee wɛm ŋgoo sɛ wvú nu ɛ tuu kew kentam ɛ no bii me le kɛ. 28 Ɛ̀ nu yɛɛ ɛ̂ ben ɛntelɛŋ wvù gomte keebom yew yì defe ɛ̂ we, wvú saa eyaw eshii ekpwawcɛ lɛ laa wen kɛŋke bigew ɛ bí ɛ kocɛn bì wen nu ke ebom dvú emɛse lɛ? 29 Ɛ́ wvú baa eyaw ege nonɛn ŋkuuŋ ɛ́ wvù ke enɛ elese kenffuy ɛ́ yew eghaw wvú keebom. Ɛ́ bonyii edioo efele emum ebuu wvú gayte lɛ, 30 ‘Kenɛnɛ kin se nu ɛ kɛw yew yí ɛ ghaw wvú keemɛse.’ 31 Kɛ lɛŋlɛŋ tɛn, ɛ̀ nu nfon wvù la wvù gomte keetum jem bô nfon mvu, wvú saa eyaw eshii fokuse ekpwawcɛ lɛ laa ɛ̀ nulo ɛ́ wen bô bonyii bowene bo jem e bo bontfuke yuufe etum jem bô nfon wvumvu wɛ bô bew bonyii bo jem e bò nu bontfuke mbaanfiɛɛ lɛ? 32 Wvú ɛ kpwawcɛ ɛ yɛn lɛ fí nu ke eghaw, ɛ́ wvú emum etum bonyii bew bomew ɛ́ bó egɛn eyɛn nfon wvumvu wɛ le ɛ wvú bɛɛ ncejole, elɛkɛ wvú lɛ nyɛkeey enù ɛ̂ bô wen ɛntelɛŋ. 33 Fí mum ɛ̀ no nu lɛ, ɛ́ wee baa ecinɛ mwɛɛm mwew e mvunciim, wvú saa enu wee wɛm ŋgoo kɛ.
34 Ŋkauw nu fiɛɛ fì jee. Geenɛn, ɛ́ yí nɛlo ɛ cife, ɛ́ bó ebvuu ege nɛɛ dvú ɛ́ yí sɛ ebvuu ekase eyeke? 35  +Kɛ tu yí ɛ la wase ɛcici. Ɛ kɛ shiee yaa bvuu nu dvú wvù bó elese wɛne, kɛnɛɛ yî binfo le kɛ. Yí nu kɛ wase lɛ bó elaŋ lo. Wee wvù kɛŋke bitem keeyuw ɛ wvú yuw.”
+ 14:1 Mak 2:27-28 + 14:5 13:15-16; Mat 12:11 * 14:5 Boŋwa' bo boyvuum bomew teŋe lɛ “kembɛɛbey.” + 14:7 20:46 + 14:8 Bŋgn 25:7 + 14:11 Mat 23:12 + 14:13 Dito 14:29 + 14:15 13:29 + 14:24 22:30 + 14:26 12:51-53; 18:29; Mat 10:37 + 14:27 9:23; Mat 16:24; Mak 8:34 + 14:35 Mat 11:15