9
+Ɛ Jisos bvuu gay ɛ̂ bó lɛ, “Ɛ́ me ensee ɛ̂ ben kecɛɛy lɛ, bonyii bomew leeme fɛn ɛ bó yaa nu ke eyuw wvuŋ kpwe sɛ bó ɛ yɛn ɛ bvunfon bvu Nyo' le ɛ to bô mvuŋgay mvumwew kɛ.”
Ɛ nfieesɛn Jisos kumɛn
(Mat 17:1-13; Luk 9:28-36)
Ɛ ɛdiuw ke fey ɛsoocaan, ɛ Jisos jo Bita bô Jɛm noo Jon ɛ bô bó ben yî kum wvumew e ɛ wvú defe ɛwe, no nu fó ɛbonɛbon. Ɛ bó ke nɛ yɛn ɛ nfieesɛn ye ɛ kumɛn ɛ̂ bó ɛjise, ɛ ndvú ye baa lawkene naa fele lo no ɛ̀ nulo ɛ́ wee ecukɛ fokuse fɛn ɛ́ yí ebaa. Ɛ bó ke nɛ yɛn ɛ Ɛlayja bô Muses ɛ buynɛn fô bó le, ɛ no jemyi bô bo Jisos. Ɛ Bita nɛ bvumtɛn gay ɛ̂ Jisos lɛ, “Cee Ɛkolɛ, fí jee no beene nu fɛn. Cinɛ ɛ́ bese eyoo cún shɛ, ɛ́ yimi enu yo, yimi yi Muses, ɛ yimi nu yi Ɛlayja.” Wvú to jeme nonɛn njefo kedvum to nu ɛ gbwo bó baay ɛ wvú faŋɛ yaa bvuu kiɛɛ fiɛɛ fì wvú ejeme kɛ. +Kɛ no wvú jeme nonɛn, ɛ kembɛw nɛ to baŋ bó, ɛ diɛw jeme ɛ̂ kembɛw kedvu le lɛ, “Wvun nu Waa wɛm, ɛ wvú nu fitele fiem. Ben eyuukè ɛ ɛ̀ nu wvú le.” Ɛ bó nɛ sɛsɛ dioo taa faŋɛ yaa bvuu yɛn bonyii ba le kɛ, yɛn kɛ wase ɛ ɛ̀ nu Jisos e maaŋ.
+Ɛ bó ke nɛ yî kum wvudvu le dioo booke, ɛ Jisos ciise ɛ̂ bó lɛ fo bó ke esee fiɛɛ fì bó be yɛn e ɛ̂ wee sɛ wee wvù diee nu Waawee ɛ buy wase yî kpwe le kɛ. 10 Ɛ bó yuw kɛ nonɛn gɛɛ ɛ̂ bó ɛshem, geenɛn no ghayte kɛ ɛbonɛbon lɛ laa mbuy wvu yî kpwe le wvun sɛ nu la lɛ. 11  +Ɛ bó nɛ bife ɛ̂ Jisos lɛ, “Ɛ̀ nu nje la wvù bonyii bò duŋci bonci duu lɛ Ɛlayja kɛŋke keeke eyaw eto ɛ́ Mboyse wvù Nyo' to kawɛɛ sɛ to?” 12 Ɛ Jisos tfuse ɛ̂ bó lɛ, “Ɛ̀ nu kecɛɛy lɛ Ɛlayja nu ke eyaw eto ekene mwɛɛm mvunciim ɛ́ mvú etu no mvú to nu. Geenɛn, ɛ̀ no nu nje la wvù bó nu ɛ saŋ lɛ wee wvù diee nu Waawee kɛŋke keeke eyɛn boŋgɛw nteen, ɛ́ bonyii ema wvú? 13  +Geenɛn ɛ́ me ensee ɛ̂ ben lɛ Ɛlayja nu ɛ to wase, bonyii ɛ ge fiɛɛ fì bó kooŋke bô wvú. Ɛ ɛ̀ nu kɛ no bó to saŋɛɛ ɛkumɛ wvú.”
Ɛ Jisos bvuse keyoy kè yiile yî wan mvu le
(Mat 17:14-21; Luk 9:37-43a)
14 Ɛ Jisos bô boom bew bo ŋgoo le ke bow to buy fô boom bew bo ŋgoo le bomew to nu, yɛn ɛ kebombom ke bonyii le ke baay ɛ gem bó, ɛ bonyii bomew bò to duŋci bonci bo Nyo' le beeke mbew bô bó. 15 Kaŋ mwaaŋ no kebombom kecii yɛnɛɛ Jisos e, mum sɛsɛ wvú baay, lewtɛ gɛn gay wvú le. 16 Ɛ wvú bife ɛ̂ bó lɛ, “Ben beeke mbew ɛ ɛ̀ nu ɛkumɛ la?” 17 Ɛ wee tfuse ɛ̂ wvú ɛ̂ kebombom ɛnte lɛ, “Wee n'yɛɛyi, me mbe ntoo bô waa wɛm fô wo le njefo keyoy kemew nu yî ye le, ɛ ɛ̀ nu kè ké ge ɛ wee tu kencife. 18 Keyoy kedvu ké cuute wvú tufe fokuse, ɛ diffuw no buyte ɛ̂ wvú ɛmvu ɛ wvú ŋgeci bigew, nɛn'yi taame. Me ɛ ŋgay lɛ boom buw bo ŋgoo le ebvuse keyoy kedvu, bó ɛ mom ŋkuuŋ.” 19 Ɛ Jisos yuw nonɛn, gay ɛ̂ bó lɛ, “O oo! Ɛŋgokɛ kè baa lese fitele yî Nyo' le kin. Me nu ŋke enu beene eŋgɛn embuy nɛɛ? Me nu ŋke eŋkuu shém bô ben eŋgɛn embuy nɛɛ? Ben eto bô wan wvudvu fɛn enya ɛ̂ me.” 20 Ɛ bó mum jo wan wvudvu no too bô wvú fô Jisos e. No keyoy kedvu yɛnɛɛ Jisos e, mum cufe wan wvudvu kaŋ mwaaŋ ɛ wvú gbwe fokuse no biŋlene fó, ɛ diffuw buyte ɛmvu. 21 Ɛ Jisos bife ɛ̂ cee wan wvudvu lɛ, “Fiɛɛ fin to kɛw seke la?” Ɛ wvú tfuse lɛ, “Fí to kɛw ɛ wvú bɛɛ caan. 22 Keyoy kedvu nu ɛ tufe wase wvú bokaŋ e bokaŋ e ŋguy e noo ɛ̂ joo le gomte keeyu wvú. Ɛ́ wo nulo ege fiɛɛ, kee wo, ɛ́ wo cam kɛ shen fô bese le, fi bese.” 23 Ɛ Jisos bife ɛ̂ wvú lɛ, “Lɛ laa ɛ̀ nulo ɛ́ me ege fiɛɛ lɛ le? Nyo' nulo ege fiɛɛ ficii fô wee wvù nu ɛ lese fitele yî ye le.” 24 Kaŋ mwaaŋ ɛ cee wan wvudvu mum fuŋ foweɛwe lɛ, “Me nu ɛ nlese fitele yî Nyo' le. Geɛ ɛ́ me embvuu enlese enfey lo nonɛn.” 25 Ɛ Jisos dioo yɛn ɛ kebombom ke bonyii le lewte too taashi fô wvú to nu, ɛ wvú wam keyoy kè yiile kedvu gay lɛ, “Wo, keyoy kè yiile kin kè gee ɛ wan wvun yaa jemyi kɛ yaa yuuke tɛn mwɛɛm kɛ, me ŋgayte ɛ̂ wo, buyɛ yî wan wvun e, egɛn lo. Fo wo ke ebvuu eley yî ye le kɛ.” 26 Ɛ keyoy kedvu fuŋ foweɛwe, bvuu cufe wan wvudvu, tufe ɛ̂ je yì befe le, mum buy yî ye le. Ɛ wvú no jiime fokuse kɛ diɛwɛ keŋkpwe ke wee le. Ɛ wee nteen yɛn nonɛn, mum no duu lɛ, “Wvú nu ɛ kpwe wase.” 27  +Ɛ Jisos jicɛ wvú le yî kebo le cake ɛ wvú leem we.
28 Ɛ Jisos bô boom bew bo ŋgoo le ke dioo gɛn ley yew, ɛ bó bife ɛ̂ wvú ɛjim ɛjim lɛ, “Ɛ̀ nu nje la wvù bese be mom ŋkuuŋ keebvuse nceendaa dɛwle wvudvu?” 29 Ɛ wvú tfuse ɛ̂ bó lɛ, “Fiɛɛ fì nulo ebvuse kfuu wvun nceendaa nu kɛ bunle yì tɛmyi maaŋ. Kɛ ɛ̀ nulo ɛ́ fiɛɛ fimew jɛɛy ebvuse kɛ.”
Ɛ Jisos bvuu jeme ɛkumɛ kfuu kpwe yì wvú nu ke ekpwe
(Mat 17:22-23; Luk 9:43b-45)
30  +Ɛ bó ke nɛ fó fey je yì Galilee le, ɛ Jisos yaa gomte lɛ wee ekiɛɛ kɛ, 31 njefo wvú to lɛne yɛɛyi boom bew bo ŋgoo le. Wvú to yɛɛyi bó lɛ bonyii nu ke enya wee wvù diee nu Waawee can bonyii le ɛ́ bó eyu wvú. Ɛ́ bó dioo ɛ yu wvú nonɛn, ɛ́ ke edioo enu ɛdiuw ɛta, ɛ́ wvú ebuy yî kpwe le. 32 No wvú gay nonɛn, ɛ bó faŋɛ yaa kiɛɛ fiɛɛ fì wvú jemyi kɛ, geenɛn, no fane keebife.
Wee wvu baay nu yɛɛ?
(Mat 18:1-5; Luk 9:46-48)
33  +Ɛ bó ke gɛn buy Kafana'um, ke dioo ley nu yew ɛ Jisos bife ɛ̂ bó lɛ, “Ben be beeke mbew ɛ̂ je ɛ ɛ̀ nu ɛkumɛ la?” 34 Ɛ bó mɛy diuw tfu, njefo bó to lɛne ɛ̂ je beeke mbew ɛbonɛbon lɛ laa wee wvu baay sɛ nu yɛɛ lɛ. 35  +Ɛ Jisos shii fokuse, tee bó bo yuufe ncow bofɛɛ gay ɛ̂ bó lɛ, “Ɛ́ wee gomte keenu wee wvu fwe, tu wvú kɛŋke keejo ɛkolɛ kew lɛ wen nu kencilɛjimɛ noo wee wvù lemte fô bonyii bocii le.” 36 No wvú gay nonɛn, mum jo wan caan leke ɛ̂ bó ɛntelɛŋ, mum kase jo koycɛ gay ɛ̂ bó lɛ, 37  +“Ɛ́ wee fiisene wan diɛwɛ wvun e ɛ̂ diee diem e, tu wvú fiisene ɛ ɛ̀ nu me. Wee ɛ́ fiisɛn me, tu kɛ wvú fiisene ɛ ɛ̀ nu kɛ me kɛ, tu wvú fiisene tɛn ɛ ɛ̀ nu wee wvù tum me.”
Ɛ́ wee baa kicine wo, tu wvú tomte wo
(Luk 9:49-50)
38 Ɛ Jon gay ɛ̂ wvú lɛ, “Wee n'yɛɛyi, bese se nu ɛ yɛn wee mvu le ɛ wvú teŋe diee diuw sɛ bvuuse bonceendaa bo dɛwle le yî bonyii le, bese ɛ kan, njefo wvú baa nu wee wesebeene ŋgoo kɛ.” 39 Geenɛn ɛ Jisos tfuse ɛ̂ bó lɛ, “Fo ben ecilè kfuu wvuwɛ wee kɛ. Ben ekeè lɛ ɛ́ wee gee keŋghaw ke fiɛɛ le teŋe diee diem, tu kɛ ɛ̀ nulo ɛ́ wvú ebvuu ejeme fiɛɛ fì befe ɛkumɛ me kɛ. 40  +Ɛ́ wee baa kicine beene, tu wvú tomte beene. 41 Ɛ́ me ensee ɛ̂ ben kecɛɛy lɛ, ɛ́ wee nya kɛ naa fiko fi joo le ɛ̂ ben njefo bó teŋe ben lɛ bonyii bo Klistu le, tu kɛ ɛ̀ nu naa lo ɛ́ wvú ke efufe mmawcɛ we kɛ.”
Mwɛɛm mvù nɛlo egee ɛ bonyii gee bibefɛ
(Mat 18:6-9; Luk 17:1-2)
42 Ɛ Jisos bvuu gay lɛ, “Ɛ́ ɛ̀ nu lɛ wee ege ɛ́ wan mwaaŋ ŋgoo boom bo caan ban bò nu ɛ lese fitele yî yɛm e ege kebefɛ, ɛ́ fí ejee fô wvuwɛ wee le lɛ bó eshɛŋke kebwee ke diene le ke baay ɛ̂ kendoŋ kew e, edomse wvú ɛ̂ joo yi baay e. 43-44  +Fí ɛ bvuu ɛ̀ no nu lɛ, ɛ́ kebo kuw gee ɛ wo gee kebefɛ, ɛ́ wo sum kebo kedvu. Fí jee lɛ wo eley nshii wvù mɛy lo le bô keŋkfuyte ke kebo le, ɛfey keekɛŋke can yicii egɛn ŋguy wvu baay e wvù fiee sekecii sɛ njimɛ. * 45-46 Ɛ́ ɛkalɛ kuw gee ɛ wo gee kebefɛ, ɛ́ wo sum ɛkalɛ kedvu. Fí jee lɛ wo eley nshii wvù mɛy lo le nu ntɛŋɛ, ɛfey keekɛŋke bikaa bicii ɛ́ bó elaŋ wo ŋguy wvu baay e wvù fiee sekecii sɛ njimɛ. 47  +Ɛ́ jise diuw gee ɛ wo gee kebefɛ, ɛ́ wo min jise didvu. Fí jee lɛ wo eley bvunfon bvu Nyo' le bô jise dimwaaŋ, ɛfey keekɛŋke ɛjisɛ ɛcii, ɛ́ bó elaŋ wo ŋguy wvu baay e. 48  +Bvudvuu bvun nu bvù yín yì diee bonyii fó yaa ké kpwekɛn kɛ, ɛ ŋguy yaa ké jimɛ fó kɛ. 49  +Ben ekeè lɛ bó nu ke eseyse wee tfuu bô ŋguy lɛŋlɛŋ no bó ké seyse fiɛɛ bô ŋkauw. 50  +Ŋkauw nu fiɛɛ fì jee, geenɛn ɛ́ yí nɛlo ɛ cife, ɛ́ wo ebvuu ege nɛɛ dvú ɛ́ yí sɛ ebvuu ekase eyeke? Ben enù diɛwɛ ŋkauw yì yeke le, ɛ́ wee noo wee enù yî nyɛkeey e.”
+ 9:1 Mat 16:28 + 9:7 1:11; Dito 18:15 + 9:9 7:36; 8:30 + 9:11 Mala 3:23-24; Mak 8:28 + 9:13 Mat 11:14; Luk 1:17; Jon 1:21 + 9:27 5:41 + 9:30 8:31 + 9:33 Luk 22:24 + 9:35 10:43-44; Mat 20:26-27; Luk 22:26 + 9:37 Mat 10:40; Luk 10:16; Jon 13:20 + 9:40 Mat 12:30; Luk 11:23 + 9:43-44 Mat 5:30 * 9:43-44 Boŋwa' bo boyvuum bomew nu ɛ bise fɛn ɛ bvuu ɛ bise tɛn ɛjim jo 46 lɛ, “Bvudvuu bvun nu bvù yín yì yaa kpwekene kɛ diee bonyii fó, ɛ ŋguy yaa ké jimɛ fó kɛ.” + 9:47 Mat 5:29 + 9:48 Yɛsa 66:24 + 9:49 Lɛw 2:13 + 9:50 Luk 2:14; 1Tɛs 5:13; Lum 12:18