15
Sumbí Ayɔpʋ́ Pʋ́ Ɔpasua Ámʋ Ifía Yerusalem
Brɛ́á Paulo mʋa Barnaba bʋbʋ Antiokia a, ayin akʋ botsu Yudea ɔmátɔ́ ba ɩnʋ. Bosuná ahógyipʋ ámʋ́ʋ́ bʋmegyí Yudafɔ ámʋ atɔ́ bɛɛ, nɩ́ bʋmɔkʋ́tɩ́n keté Mose mbla ɔnɔ́ á, Bulu mɔ́ɔhɔ amʋ́ nkpa. Paulo mʋa Barnaba bɔkʋsʋ́ lɩ́ɩ́ asʋ́n ánfɩsʋ. Mʋ́ sʋ amʋ́a atɔ́ asunápʋ́ amʋ begyi mʋ́ nwɛ́ɛn kínkíínkín. Ɩ́nɩ sʋ bɛblɩ́ bɛɛ, bɔ́wa Paulo mʋa Barnaba pʋ́ Antiokia ahógyipʋ amʋ akʋ Yerusalem, abʋyowun Yesu sumbí ayɔpʋ́ pʋ́ ɩnʋ ɔpasua ahandɛ amʋ tsú asʋ́n ánfɩ ɩwɩ.
Ɔpasua ámʋ besi ahá ámʋ ɔkpa bɛnatɩ́. Brɛ́á bɔyɔ́ á, bʋna Foenike pʋ́ Samaria ɔmátɔ́. Bɛbláa ɩnʋfɔ ámʋ bɛɛ, ahá ánɩ́ bʋmegyí Yudafɔ ɛ́ badámlí klʋntɔ ba Bulu wá. Asʋ́n ánfɩ lɛhɩɛ wá ahógyipʋ amʋ fɛ́ɛ́ ansigyí. Brɛ́á bowie Yerusalem a, ɔpasua ámʋ, amʋ́ ahandɛ pʋ́ sumbí ayɔpʋ́ ámʋ bɔhɔ amʋ́ atúu. Paulo aná bɛbláa amʋ́ tɔ́á Bulu labwɛ́ tsʋn amʋ́sʋ́ fɛ́ɛ́. Támɛ ahógyipʋ amʋ akʋá botsú Farisifɔtɔ bɔkʋsʋ́ lɩ́ɩ́ blɩ́ bɛɛ, “Ilehián ánɩ́ ɔmá bámbásʋ́fɔ ámʋ bɛ́tɩn keté, gyi Mose mbla ɛ́sʋ́.”
Sumbí ayɔpʋ́ ámʋ pʋ́ ɔpasua ahandɛ amʋ befia yɔ asʋ́n ánfɩtɔ. Bɛbɩtɩ́ asʋ́n ánfɩ wá ɔpá. Mʋ́ ɔma a, Petro lɔ́kʋsʋ́ lɩ́ɩ́, bláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Mɩ́ apíó, mlɩyin ánɩ́ tsú brɛ́ kʋtɔ á, Bulu lɛ́lɛ mɩ́ tsú mlɩtɔ ɔbɛ́ɛ, mbláa ahá ánɩ́ bʋmegyí Yudafɔ mʋ asʋn wankláán ámʋ, mɛ́nɩ amʋ́ ɛ́ bónu, hɔ mʋ́sʋ́ gyí. Bulu yín nyankpʋsa klʋntɔ. Ɔlɔpʋ Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ amʋ há amʋ́, fɛ́ alɩá ɔlɔpʋhá anɩ pʋ́súná ánɩ́ alahɔ amʋ́. Olosuná ánɩ́ bʋmegyí ɔtsan há anɩ, tsúfɛ́ ɔlɛha amʋ́ klʋntɔ lɛtɩn brɛ́á amʋ́ ɛ́ bohogyi. 10 Ntogyi sʋ mlɩdɛ́ Bulu sɔ́ɔ kɩ? Ntogyi sʋ́ mlɩdɛ́pʋ Mose mbla ánfɩ anɩa anɩ anáin anɩmɛ́talɩ́ gyi mʋ́sʋ́ ánfɩ han akasɩ́pʋ́ anfɩ? 11 Ɛkɛkɛɛkɛ! Anɩlahogyi ánɩ́ Bulu ɔbɔ́tsʋn anɩ Wíe Yesu awɩtɔlɛsʋ hɔ anɩ nkpa fɛ́ amʋ́.”
12 Brɛ́á Petro lɔ́tɔɩ́ tá á, afíapʋ amʋ fɛ́ɛ́ bɔbwɛ díín. Mʋ́ʋ́ Paulo mʋa Barnaba bɛbláa amʋ́ alɩá Bulu lɔ́tsʋn amʋ́sʋ́ bwɛ́ ofúla pʋ́ osúna tsɔtsɔɔtsɔ ahá ámʋ́ʋ́ bʋmegyí Yudafɔ ámʋtɔ. 13 Brɛ́á Paulo mʋa Barnaba bɔtɔɩ́ tá á, Yakobo lɔ́yɔ mʋ́sʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Apíó, mlɩyaa asʋ amlɩnu. 14 Simon Petro labláa anɩ ɔbɛ́ɛ, Bulu légyankpá lɛ́ súná ánɩ́ otekle ahá ámʋ́ʋ́ bʋmegyí Yudafɔ ámʋ asʋ́n. Mʋ́ sʋ ɔlɛlɛ amʋ́tɔ́ akʋ bwɛ́ mʋ ahá. 15 Asʋ́n ánfɩ pʋ́ Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ amʋ asʋn blɩ́hɛ́ labwɛ́ kʋlɛ. Tsúfɛ́ bɔwanlɩ́n wá Bulu asʋ́n ámʋtɔ bɛɛ,
16 ‘Bulu ɔbɛ́ɛ. Ɩ́nɩ ɔma a, nɛ́latsú Dawid iwíegyí
amʋ́ʋ́ ɩladɩda ámʋ kʋ́sʋ́.
Nɛ́layi mʋ́ abuntíi fɛ́ɛ́,
há mʋ́ bɛ́lɩɩ́ wankláán,
17 mɛ́nɩ aha tráhɛ amʋ pʋ́ amʋ́á bʋmegyí Yudafɔ,
mɩ́ dá dɩn amʋ́sʋ́ fɛ́ɛ́ bódunká mɩ́á ngyi amʋ́ Wíe, wun mɩ.
18 Alɩ́ mɩ́, mlɩ Wíe Buluá
nɛlɛ ɩ́nɩ súná tsú bɩ́mbɩ́ ndɛblɩ́ nɩ́.’
19 “Ɩ́nɩ sʋ tɔ́á mɩ́ Yakobo ndɛblɩ́ gyí, mlɩmáha apʋ asʋansʋ kɩ́klɩ ahá ánfɩ bʋmegyí Yudafɔ, badámlí klʋntɔ ba Bulu wá ánfɩ. 20 Mboún mlɩha awanlɩn ɔwʋlʋ́ bláa amʋ́ anɩaa, bʋmágyi atogyihɛá bapʋ́há ɩkpɩ, tsúfɛ́ mʋ́ ɩwɩ mɛtɩn. Bʋmáwa atsɩ mʋ́a ayin asʋ́n. Bʋmágyi ɔbwɩá bɔpʋsáa mʋ mɔ́ pʋ́ obugya. 21 Tsúfɛ́ bɩ́mbɩ́ ɔpá á, bʋtɛdá Mose mbla ámʋ ɔkan wúlugyíwúlutɔ, bʋtɛkla mʋ́ Yudafɔ ofíakpa kugyíkʋ ɔkpʋ́nʋ́ ɔdakɛ́ ɛ́.”
Ɔwʋlʋ́ Pʋsɩ́sɩ́ Ahógyipʋá Bʋmegyí Yudafɔ
22 Mʋ́ sʋ sumbí ayɔpʋ́ ámʋ, ɔpasua ahandɛ amʋ pʋ́ ɔpasua ámʋ bɔbwɛ agywɩɩn bɛɛ, bɛlɛ ayin akʋ tsú amʋ́tɔ́ abʋbuo Paulo mʋa Barnaba yɔ Antiokia. Bɛlɛ Yuda ánɩ́ bʋtɛtɩ́ mʋ Barsaba mʋa Silas. Amʋ́ fɛ́ɛ́ bʋgyi akpapʋ́ há ahógyipʋ amʋ. 23 Ɔwʋlʋ́ ánɩ́ bɔpʋhá amʋ́ bɔpʋyátɔ asʋ́n gyí:
“Ahógyipʋá mlɩmégyí Yudafɔ, mlɩbʋ Antiokia, Siria pʋ́ Kilikia ɔmátɔ́. Mlɩ apíó sumbí ayɔpʋ́ pʋ́ ɔpasua ahandɛ dɛ́ ɔwʋlʋ́ ánfɩ wanlɩ́n sɩ́sɩ́ mlɩ.
“Anɩdɛ́ mlɩ itsiá ha.
24 “Anɩlónu ánɩ́ anɩ apíó akʋ botsu anɩtɔ ba mlɩ wá ɩnʋ, bɔpʋ asʋankʋ kɩ́klɩ mlɩ, pʋ́yíntá mlɩ agywɩɩn. Anɩmɔ́kʋ́wá amʋ́. 25 Ɩ́nɩ sʋ anɩlafia, tsúlá ánɩ́ abɛ́lɛ aha akʋ abʋkpa anɩ apíó adwɛpʋ́ Barnaba mʋa Paulo ba mlɩ wá. 26 Ahá ánfɩ lásí amʋ́ nkpa há anɩ Wíe Yesu Kristo agyʋ́má ámʋ sʋ nɩ́. 27 Mʋ́ sʋ anɩdɛ́ Yuda mʋa Silas wa anɩaa, bʋpʋ́ʋ ɔnɔ́ bɛbláa mlɩ asʋ́n ámʋ́ʋ́ anɩlawánlɩ́n wá ɔwʋlʋ́ ámʋtɔ ámʋ kɛ́n. 28 Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ lalɛ́ súná anɩ, anɩ ɛ́ anɩlahɔ mʋ́ ánɩ́ ɩma alɛá abɔ́pʋ atɔ dwindwín kʋkʋ sʋ́rá mlɩ, dʋn mbla ánfɩ mʋ́ ɩwɩ dehián anfɩ. 29 Mbla ámʋ gyí, ‘Mlɩmágyi atogyihɛá bapʋ́há ɩkpɩ. Mlɩmágyi ɔbwɩá bɔpʋsáa mʋ mɔ́ pʋ́ obugya. Mlɩmáwa atsɩ mʋ́a ayin asʋ́n.’
“Nɩ́ mlɩdɛ́ mbla ánfɩsʋ gyi a, ɩbɔ́wa alɛ́ há mlɩ. Anɩlafʋn nfɩ.”
30 Bɔwanlɩ́n ɔwʋlʋ́ ánfɩ há amʋ́ tá á, besi amʋ́a sumbí ayɔpʋ́ ámʋ ɔkpa bɔpʋya Antiokia. Boyówie ɩnʋ tɩ́ ahógyipʋ amʋ fɛ́ɛ́ fía, pʋ́ ɔwʋlʋ́ ámʋ wá amʋ́ ɩbɩtɔ. 31 Bɛkla ɔwʋlʋ́ ámʋ a, ansɩ́ lɛhɩɛ gyi amʋ́, tsúfɛ́ mʋ́tɔ́ asʋ́n lɛha klʋn lɛ́dɩ amʋ́ asɩ. 32 Yuda mʋa Silas, bʋgyi Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ amʋ bɔtɔɩ́ kplá amʋ́ wankláán pʋ́wá amʋ́ ɔwʋnlɩ́n, wá amʋ́ atɛtɔ-ɔnlɩn. 33-34 Betsiá amʋ́ wá nkɛ kpalobí, ɔpasua ámʋ lési amʋ́ ɔkpa iwilwiitɔ, beyinkí yɔ́ ahá ámʋ́ʋ́ bɔwa amʋ́ sumbí ámʋ wá.*
35 Paulo mʋa Barnaba ɛ́ betsiá Antiokia ɩnʋ yɔ́fʋn brɛ́ kʋ. Amʋ́a ɩnʋ ahógyipʋ amʋ akʋ betsiá súná atɔ́, tsíá dá anɩ Wíe asʋn wankláán ámʋ ɔkan.
Paulo Mʋa Barnaba Abasʋmaɩ́n
36 Brɛ́ kʋ ɔma a, Paulo lɛ́bláa Barnaba ɔbɛ́ɛ, “Ha ayinki yɔ awúluá anɩladá anɩ Wíe asʋn wankláán ámʋ ɔkan fɛ́ɛ́sʋ́, ayɛkɩ alɩá bʋtsie.” 37 Barnaba lékléá bɛ́kpa Yohane ánɩ́ bʋtɛtɩ́ mʋ Marko buo ɩwɩ. 38 Támɛ Paulo lɛ́blɩ́ ɔbɛ́ɛ, ɩma alɛá Marko obóbuo amʋ́, tsúfɛ́ ɔmɛtrá buo amʋ́ abʋyɔ Bulu agyʋ́má ámʋ. Oleyinkí amʋ́ ɔma tsú Pamfilia wúlutɔ ɔpá. 39 Paulo mʋa Barnaba bɛprɩ́ɩ asʋ́n ánfɩ kínkíínkín, ɩlɛha bɛmaɩ́n abasʋ. Barnaba lɛ́kpa Marko buo ɩwɩ, botsu ntsusʋ-yibi yɔ́ Kipro ɔmátɔ́. 40 Paulo ɛ́ lɛ́kpa Silas buo ɩwɩ, Antiokia ahógyipʋ amʋ bɔpʋ amʋ́ wá Bulu ɩbɩtɔ, bɔpʋ ɔkpa. 41 Paulo lɔ́yɔtsʋn Siria mʋ́a Kilikia ɔmátɔ́; ɔlɔwa ɔpasua ámʋ́ʋ́ ɩbʋbʋ ɩnʋ ámʋ ɔwʋnlɩ́n.
* 15:33-34 15:34 Mʋ́tɔ́ yée 34 bʋ nwʋlʋ́ dada amʋ akʋtɔ: Támɛ Silas mʋ́ lɔ́bwɛ agywɩɩn ánɩ́ obésin Antiokia ɩnʋ.