21
Paulo Yerusalem Yɔ
Brɛ́á anɩlégyí nkla tá á, anɩlówie ntsusʋ-yibitɔ, nátɩ́ laa yɔ́ Ko wúlutɔ. Ɛkɛ nyɔɔsɩ a, anɩlɔ́yɔ Rodo. Tsú ɩnʋ á, anɩlɛ́bá Patara otsubúnɔ. Anɩlénya ntsusʋ-yibi kʋá ɩyɔ́ Foinike otsubúnɔ, anɩlówie mʋ́tɔ́. Brɛ́á ayɔ́ á, anɩlówun ɔsʋlʋ́ʋ kʋá bʋtɛtɩ́ mʋ́ Kipro sɩ́sɩ́. Anɩlési mʋ́ tswɩ bɩnasʋ ɩfʋ́n, tsʋn yɔ Siria ɔmátɔ́. Anɩlɛ́yɛkplɩ́ Tiro otsubúnɔ, tsúfɛ́ ɩnʋ́ bɛ́lɛ ntsusʋ-yibi ámʋtɔ atɔ́ nɩ́. Anɩlɔ́tʋ akasɩ́pʋ́ akʋ ɩnʋ, anɩlétsiá amʋ́ wá nkensíénɔ́. Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ lɛ́lɛ súná amʋ́ ɔbɛ́ɛ, Paulo máyɔ Yerusalem wúlutɔ. Anɩ nkɛ lɔfʋn, anɩlɔ́tʋá anɩ ɔkpasʋ. Brɛ́á anɩdɛ́natɩ́ á, akasɩ́pʋ́ amʋ, amʋ́ aká pʋ́ amʋ́ abí fɛ́ɛ́ beyési anɩ ɔkpa alɩɩ yówie ɔpʋ ɔnɔ́. Ɩnʋ á, anɩ fɛ́ɛ́ anɩlɛ́da akpawunu bɔ́ mpáɩ. Anɩlégyí nkla, anɩlówie ntsusʋ-yibi ámʋtɔ pʋ́ ayɔ́, amʋ́ ɛ́ beyinkí yɔ́ wóyí.
Anɩlɛ́dɩnká ɔpʋsʋ tsú Tiro alɩɩ bowie Ptolemai otsubúnɔ. Brɛ́á anɩlówie ɩnʋ á, anɩlɛ́yɛha ahógyipʋ ánɩ́ bʋbʋ ɩnʋ itsiá, anɩlétsiá amʋ́ wá ɛkɛwʋ́lɛ. Ɔyɩ kɛhɛ a, anɩlɔ́kʋsʋ́ tsú ɩnʋ ba Kaesarea otsubúnɔ. Anɩlɔ́yɔswɩɩ́ Bulu asʋ́n ɔkan ɔdapʋ́ Filipo wóyí. Oyin ánfɩ gyí ahá abasíénɔ́ ámʋ́ʋ́ bɛlɛ Yerusalem bɛɛ, bʋtsáa ahandɛ agyʋ́má yɔ ámʋtɔ ɔkʋlɛ. Filipo bʋ abi tsɩhɛ́ abaná, bʋmɔkʋ́yɔ́ ayin wá kɩ. Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ mʋ abi tsɩhɛ́ ánfɩ bʋgyi. 10 Anɩlégyí nkɛ kpalobí ɩnʋ. Ɛkɛ ɔkʋ Bulu ɔnɔ́sʋ́ ɔtɔɩ́pʋ́ Agabo lótsu Yudea ɔmátɔ́ ba ɩnʋ. 11 Olenya bowie laa alɩ́ olotsu Paulo osíétɔ́ ɔfɛ́ klɩ́ mʋ onutó ɩbɩ pʋ́ mʋ ayabi. Mʋ́ʋ́ ɔlɛblɩ́ ɔbɛ́ɛ, “Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ ɔbɛ́ɛ, ‘Alɩ́ Yudafɔá bʋbʋ Yerusalem bɛ́klɩ́ ɔhá ámʋ́ʋ́ ɔbʋ ɔfɛ́ ánfɩ, pʋ́ mʋ wá ahá ánɩ́ bʋmegyí Yudafɔ ɩbɩtɔ nɩ́.’ ”
12 Brɛ́á anɩlónu asʋ́n ánfɩ á, anɩa ahá ámʋ́ʋ́ bʋbʋ ɩnʋ ámʋ fɛ́ɛ́ anɩlókokóli Paulo anɩaa ɔmáyɔ Yerusalem. 13 Ɩnʋ Paulo lɛ́fɩtɛ́ anɩ ɔbɛ́ɛ, “Ntogyi sʋ́ mlɩdésú, mlɩlahá ɩwɩ lawú mɩ́ alɩ? Mɩ́ mʋ́ á, megyí klɩ́ ámʋ́ʋ́ bɛ́kɩklɩ́ɩ mɩ Yerusalem amʋ pɛ́ nalá ɩwɩ yáɩ́ há. Mboún nalá ɩwɩ yáɩ́ ánɩ́ nówu anɩ Wíe Yesu sʋ ɛ́.”
14 Paulo ɔnɔ́ lɔdʋn anɩ. Mʋ́ sʋ anɩlési mʋ tɔ́ɩ wa. Mʋ́ʋ́ anɩlɛ́blɩ́ anɩaa, “Ɩbá mʋ́tɔ́ alɩá anɩ Wíe déklé.”
15 Ɩ́nɩ ɔma a, anɩlɔ́kʋlá anɩ atɔ́ dʋ yɔ́ Yerusalem. 16 Anɩa Kaesareafɔ akasɩ́pʋ́ akʋ lɔ́yɔ ɩnʋ. Bɛkpa anɩ ya oyin ɔkʋá bʋtɛtɩ́ mʋ Mnason wóyítɔ́ bɛɛ, aswɩ́ɩ mʋ wá. Akasɩ́pʋ́ agyankpapʋ amʋtɔ ɔkʋlɛ ogyi, otsú Kipro ɔmátɔ́.
Paulo Yerusalem Wie
17 Brɛ́á anɩlówie Yerusalem ɩnʋ á, ahógyipʋ amʋ bɔhɔ anɩ atúu. 18 Ɔyɩ kɛhɛ anɩa Paulonyɔ anɩlɛ́yɛkɩ Yakobo. Ɔpasua ahandɛ amʋ fɛ́ɛ́ bɛba ɩnʋ. 19 Paulo lɔ́wa amʋ́ ɔnɔ́, ɔlɛbláa amʋ́ tógyítɔ́á Bulu latsʋn mʋsʋ bwɛ́ ahá ánɩ́ bʋmegyí Yudafɔtɔ. 20 Brɛ́á bonu Paulo asʋ́n ánfɩ á, amʋ́ fɛ́ɛ́ bɛkanfʋ́ Bulu. Mʋ́ʋ́ bɛbláa mʋ bɛɛ, “Opíó nu, Yudafɔ mpɩ́m-mpɩ́m ánɩ́ badámlí klʋntɔ fɛ́ɛ́ bʋdɛ Mose mbla ámʋtɔ kínkíínkín. 21 Támɛ akʋ babláa amʋ́ bɛɛ, fasúná Yudafɔ ánɩ́ bʋbʋ ɔmá bámbásʋ́ fɛ́ɛ́ fɛɛ, bʋmágyi Mose mbla ámʋsʋ. Ɔma ɛ́ á, fɛɛ bʋmátɩn amʋ́ abí keté, bʋmágyi anɩ amándɩ́ɛ́ ɛ́sʋ́. 22 Ɩbwɛ́bwɛ́ɛ́bwɛ́ á, ahá bónu ánɩ́ faba nfɩ. Nkálɩ abɔ́bwɛ tsú mʋ́ ɩwɩ? 23 Abɛ́bláa fʋ tɔ́á fʋbwɛ́ɛ. Ayin abaná akʋá bʋbʋ anɩtɔ baká ntam há Bulu. Ilehián ánɩ́ bɔ́gyʋráa ɩwɩ. 24 Kpa amʋ́ ya, amlɩyɔgyʋráa ɩwɩ. Ka amʋ́ atɔ yintáhɛ́ fɛ́ɛ́ ɩkɔ, mɛ́nɩ bɛ́kpa amʋ́ nwun. Ɩ́nɩ ɔbɛ́ha ahá fɛ́ɛ́ bɛ́bɩ ánɩ́ fʋtegyi Mose mbla ámʋsʋ. Ɩ́nɩ sʋ fʋ́ ɩwɩ asʋ́n ámʋ́ʋ́ bonu ámʋ ɩma mʋ́tɔ́. 25 Anɩlawánlɩ́n ɔwʋlʋ́ sɩ́sɩ́ ahógyipʋá bʋmegyí Yudafɔ dodo. Anɩlɔ́wanlɩ́n anɩaa, anɩlablɩ́ ánɩ́ bʋmágyi atogyihɛá bapʋ́há ɩkpɩ. Bʋmágyi obugya pʋ́ ɔbwɩá bapʋ́sa mɔ. Bʋmáwa atsɩ mʋ́a ayin asʋ́n ɛ́.”
26 Mʋ́ sʋ brɛ́á ɔyɩ́ lɛkɛ a, Paulo lɛ́kpa ayin abaná ámʋ ya, mʋa amʋ́nyɔ bɔyɔ́gyʋráa ɩwɩ. Ɔlɔyɔ Bulu ɔtswɛ́kpa ɩnʋ yɛ́blɩ́ ɛkɛá amʋ́ ɩwɩgyʋráa amʋ ɩbɔ́mɔ ɔnɔ́, ɔbɛ́ba bɔbɔ afɔdɩɛ há amʋ́tɔ́ okugyíɔkʋ.
Paulo Kɩtá Bulu Ɔtswɛ́kpa
27 Brɛ́á nkensíénɔ́ ámʋ ɩbá bɔfʋn a, Yudafɔ akʋá botsú Asia ɔmátɔ́ bowun Paulo Bulu ɔtswɛ́kpa ɩnʋ. Ɔdɔm amʋ́ʋ́ bʋbʋ wunsɩnɛ́sʋ́ ɩnʋ ámʋ fɛ́ɛ́ benya ɔblɔ́ Paulosʋ, bɛkɩtá mʋ. 28 Bɔsʋrá okitikíti bɛɛ, “Israelfɔ ayin, mlɩdalɩ ba oo! Oyin ámʋ́ʋ́ ɔna ɔdɛ ahá atɔ́ suná, yíntá amʋ́ agywɩɩn ámʋ nɩ. Mʋdɛ́kʋsʋ́ lɩ́ɩ́ ɔmá ánfɩ, Mose Mbla pʋ́ Bulu ɔtswɛ́kpa amʋsʋ nɩ́. Alakpá Griikifɔ kʋ́ráá ba Bulu ɔtswɛ́kpa wunsɩnɛ́sʋ́ nfɩ. Mʋ́ sʋ alapʋ́ ifin da ɔwankɩ́kpá amʋ.” 29 Bɛblɩ́ mʋ́ alɩ, tsúfɛ́ bowun Efesoyin ɔkʋá bʋtɛtɩ́ mʋ Trofimo mʋa Paulo wúlu amʋtɔ dodo. Ɩ́nɩ sʋ bʋkɩ bɛɛ Paulo lɔ́pʋ oyin ámʋ yáa Bulu ɔtswɛ́kpa ɩnʋ.
30 Wúlu amʋtɔ fɛ́ɛ́ lɛda kpokiti. Ahá bɛdalɩ tsu amʋ́ wóyítɔ́ srɩ́ ba bɛkɩtá Paulo, bɛbɩtɩ́a mʋ dálɩ ɔtswɛ́kpa wunsɩnɛ́sʋ́ ɩnʋ, fin ɩban ámʋ. 31 Brɛ́á bʋdɛ mʋ da, bʋdekléá bɔ́mɔ mʋ a, ɔkʋ lɛ́yɛbláa Romafɔ ɩsá akɔpʋ́ ɔhandɛ ɔbɛ́ɛ, “Kpokiti ladá Yerusalem wúlutɔ.” 32 Ɩnʋnʋ ɔhandɛ amʋ lɛ́kpa ɩsá akɔpʋ́ ámʋ akʋ pʋ́ amʋ́ ahandɛ akʋ bɛsrɩ́ yɔ́ ɩnʋ. Ɔdɔm amʋ benya wun amʋ́ alɩ besi Paulo dá. 33 Ɔhandɛ amʋ lɛ́natɩ́ yɔ́tʋ Paulo, ɔlɛha mʋ ɩsá akɔpʋ́ ámʋ bɛkɩtá mʋ, wá mʋ ɩkan anyɔ. Mʋ́ʋ́ ɔlɛfɩtɛ́ ahá ámʋ ɔbɛ́ɛ, “Ma gyí oyin ánfɩ? Ntɔ alabwɛ́?” 34 Ɔdɔm amʋ bʋdɛ okitikíti, bʋdɛtɔtɔ́ɩ. Akʋ bɛɛ alɩ, akʋ ɛ́ bɛɛ alɩ. Okitikíti amʋ ɔnɔ́ lɔwa ɔnlɩn. Mʋ́ sʋ ɔhandɛ amʋ mɛ́bɩ ɔnɔkwalɩá ɩbʋ asʋ́n ámʋtɔ. Ɩ́nɩ sʋ ɔlɛha ɔbɛ́ɛ, bʋkpá Paulo ya ɩsá akɔpʋ́ ámʋ otsiákpá. 35 Brɛ́á bowie obu-ɔnɔ́ ɔdʋkpá á, ɔdɔm amʋ bʋdɛ ɩyɩn wa. Mʋ́ sʋ ɩsá akɔpʋ́ ámʋ botsu Paulo wá nkɔnkɔ. 36 Ahá ámʋ fɛ́ɛ́ bʋbuo Paulo, bʋdɛ okitikíti bɛɛ, “Mlɩha awuna mɔ mʋ! Mlɩha awuna mɔ mʋ!”
Paulo Ɩwɩ Ɔnɔ́lɛ
37 Brɛ́á bowie obu ámʋ ɔnɔ́, bɔ́dʋ wíé amʋ́ otsiákpá ɩnʋ á, Paulo lɛ́bláa ɔhandɛ amʋ ɔbɛ́ɛ, “Nobwíí ɩpa, mbláa fʋ asʋankʋ.”
Ɔhandɛ amʋ lɛ́fɩtɛ́ mʋ ɔbɛ́ɛ, “Fʋtonú Griiki ɔblɩ́ɩ? 38 Mʋ́ sʋ megyí fʋ́gyí Egyipteyin amʋ́ʋ́ ɔlɛha kpokiti lɛda brɛ́ kʋtɔ, ɔlɛkpa ahá amɔpʋ́ mpɩ́m-na (4,000) buo ɩwɩ ya dimbísʋ́ ámʋ nɩ?”
39 Ɩnʋ Paulo lɛ́lɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Yudayin ngyi mɩ́ mʋ́. Tarso ánɩ́ ɩbʋ Kilikia ɔmátɔ́ bɔkwɩɩ́ mɩ́. Megyí wúlubitɔ notsú. Nobwíí ɩpa, ha mɩ́ ambla ahá ánfɩ asʋ́n.”
40 Ɩsá akɔpʋ́ ɔhandɛ amʋ lɛ́ha mʋ ɔkpa. Mʋ́ sʋ Paulo lɛ́yɛlɩɩ́ obu-ɔnɔ́ ɔdʋkpá ɩnʋ, bwɛ́ ahá ámʋ ɩbɩ bɛ́kasʋ. Ɩnʋ lɔ́tɔ diin. Mʋ́ʋ́ Paulo lɛ́bláa amʋ́ asʋ́n Hebri ɔblɩ́tɔ ɔbɛ́ɛ,