10
Akúfa Ɔkpapʋ́ Mʋa Mʋ Akúfa
Yesu lɛ́blɩ́ ɔbɛ́ɛ, “Ɔnɔkwalɩ ndɛ mlɩ bláa. Ɔhá ánɩ́ ɔdʋ́ tsʋn akúfa ɩbansʋ wíé mʋ́tɔ́, ɔmɔtsʋn ɔkpa ɔnɔ́ á, owikplu pʋ́ ogyo otswapʋ́ ogyi. Tsúfɛ́ ɩban ɔnɔ́ akúfa ɔkpapʋ́ tɔtsʋn wie mʋ́tɔ́. Ɩban ámʋsʋ ɔkɩ́pʋ tefínkí mʋ́ há akúfa ɔkpapʋ́ ámʋ tebítíwíé. Ɔtɔpʋ́ akúfa amʋ dá tɩ́ amʋ́, bʋtonú mʋ ɔmɛ, ɔtɛkpá amʋ́ dálɩ. Nɩ́ ɔkpá akúfa amʋ fɛ́ɛ́ dálɩ a, otegya amʋ́ nkpá, bʋtobuo mʋ, tsúfɛ́ bʋyin mʋ ɔmɛ. Bʋtamabuo ɔfɔɔ́. Srɩ́ bʋtɛsrɩ́ sí mʋ, tsúfɛ́ bʋmeyín mʋ ɔmɛ.”
Yesu lɛ́ha amʋ́ yébi anfɩ, támɛ bʋmonu mʋ́ asɩ.
Akúfa Ɔkpapʋ́ Wankláán Ámʋ
Yesu lɛ́trá bláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Ɔnɔkwalɩ ndɛ mlɩ bláa. Mɩ́gyí akúfa ɩban ámʋ ɔnɔ́ nɩ́. Awikplu pʋ́ ogyo atswapʋ́ ahá ánɩ́ begyankpá ba fɛ́ɛ́ bʋgyi. Akúfa amʋ bʋmɛbɩ amʋ́ ɔmɛ. Mɩ́gyí akúfa ɩban ámʋ ɔnɔ́ nɩ́. Nɩ́ ɔkʋ ɔtsʋn mɩtɔ wíé dálɩ a, tɔtɔ mɔ́ɔbwɛ mʋ́. Obéyénya atɔ́ gyí mwɛ. 10 Owikplu agywɩɩn gyí, ɔbá bowi, ɔmɔ, oyinta atɔ́. Mɩ́ mʋ́ nɛba, mɛ́nɩ ahá bénya nkpa ánɩ́ ɩlɔfʋn.
11 “Mɩ́gyí akúfa ɔkpapʋ́ wankláán ámʋ nɩ. Akúfa ɔkpapʋ́ wankláán totsúlá hʋ́lɩ mʋ nkpa há mʋ akúfa. 12 Támɛ akúfa ɔkpapʋ́ ánɩ́ ɔdɛ ɩpa gyí, megyí mʋ onutó bʋ́ akúfa amʋ tɛsrɩ́ nɩ́ owun ɔkpataku ɔbá bɛkɩtá amʋ́. Ɔkpataku ámʋ tɛkɩ́tá akúfa amʋtɔ ɔkʋ, atráhɛ bʋtɛdásáɩ́n. 13 Oyin ámʋ tɛsrɩ́, tsúfɛ́ ɩpa kɛkɛ odegyí. Akúfa amʋ nkpa tamahían mʋ. 14 Mɩ́gyí akúfa ɔkpapʋ́ wankláán ámʋ nɩ. Nyin mɩ́ akúfa, mɩ́ akúfa ɛ́ bʋyin mɩ, 15 fɛ́ alɩá mɩ́ Sɩ́ ámʋ yin mɩ á, alɩ́ mɩ́ ɛ́ nyin mʋ nɩ. Ntɔhʋ́lɩ mɩ́ nkpa há mɩ́ akúfa. 16 Mbʋ akúfa bámbá akʋ ɛ́. Bʋma akúfa ɩban ánfɩtɔ. Ilehián ánɩ́ nɛ́kpa amʋ́ ɛ́ ba. Amʋ́ ɛ́ bónu mɩ́ ɔmɛ. Amʋ́ fɛ́ɛ́ bɔ́bwɛ akúfa iku kʋlɛ pʋ́ ɔkpapʋ́ ɔkʋlɛ.
17 “Ɩ́nɩ sʋ́ mɩ́ Sɩ́ tekle mɩ asʋ́n nɩ́. Tsúfɛ́ natsúlá ánɩ́ nɔ́hʋlɩ́ɩ mɩ́ nkpa há ahá, mɛ́nɩ nɛ́lanyá mʋ́. 18 Ɔhaa mɛ́ɛtalɩ́ swɩ́ɩ́ mɩ́. Mɩ́ onutó latsúlá ánɩ́ nɔ́hʋlɩ́ɩ mʋ́. Mbʋ ɔkpa hʋ́lɩ mɩ́ nkpa, mbʋ ɔkpa lányá mʋ́ ɛ́. Ɩ́nɩ mɩ́ Sɩ́ lɛ́bláa mɩ ɔbɛ́ɛ mbwɛ́ɛ nɩ́.”
19 Mʋ asʋn blɩ́hɛ́ anfɩ sʋ Yudafɔ ahandɛ amʋ bʋmɛtrá bwɛ kʋlɛ. 20 Amʋ́tɔ́ akʋ bɛblɩ́ bɛɛ, “Ɔŋɛ laláhɛ bʋ mʋtɔ. Mʋ nwun ideyintá. Ɔhaa mátrá nu mʋ asʋn blɩ́hɛ́.”
21 Akʋ ɛ́ bɛɛ, “Ɔhá ánɩ́ ɔŋɛ laláhɛ bʋ mʋtɔ mɛ́ɛtalɩ́ blɩ́ asʋ́n ánfɩ odu. Ɔŋɛ laláhɛ ɔbɛ́talɩ́ bwíí ansibi obwiepʋ́ ansíbi?”
Yesu Kiná
22 Ɛkɛá bʋtɔpʋ́káɩ́n Bulu ɔtswɛ́kpa gyʋrásʋ Yerusalem lɔfʋn. Alɩ brɛ́ ámʋ igyi lɩlɩtɔ. 23 Yesu lɔ́yɔ odeki Bulu ɔtswɛ́kpatɔ ɔtɩnɛkʋá bʋtɛtɩ́ ɩnʋ “Salomo Abrándaásʋ́.” 24 Yudafɔ ahandɛ amʋ akʋ befia bomlí mʋ. Bɛfɩtɛ́ mʋ bɛɛ, “Ɔmɛnkɛ kéín asa fɛ́bláa anɩ ɔnɔkwalɩ amʋ? Nɩ́ fʋ́gyí Kristo, (ɔhá amʋ́ʋ́ Bulu ladá mʋ ofúli amʋ) a, wuna lɛ mʋ́ tii anɩ.”
25 Yesu lɛ́bláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Nɛbláa mlɩ bɔtsʋn, támɛ mlɩmédéhogyi. Ofúla amʋ́ʋ́ ndɛbwɛ mɩ́ Sɩ́ dátɔ́ ámʋ dɛ́ mɩ́ ɩwɩ adánsɩɛ gyí. 26 Támɛ mlɩmédéhogyi, tsúfɛ́ mlɩmá mɩ́ akúfatɔ. 27 Mɩ́ akúfa bʋtonú mɩ́ ɔmɛ. Nyin amʋ́, bʋtobuo mɩ. 28 Ntɛhá amʋ́ nkpa ánɩ́ ɩtamatá. Bʋmóowu ɛkɛkɛɛkɛ. Ɔhaa mɛ́ɛtalɩ́ swɩ́ɩ́ mɩ́ amʋ́. 29 Mɩ́ Sɩ́ ámʋ́ʋ́ ɔlɔpʋ amʋ́ há mɩ́ ámʋ dʋn tógyítɔ́. Ɔhaa mɛ́ɛtalɩ́ swɩ́ɩ́ amʋ́ lɛ́ mɩ́ Sɩ́ ɩbɩtɔ. 30 Mɩ́a mɩ́ Sɩ́ anɩgyí kʋlɛ.”
31 Ɩnʋ á, Yudafɔ ahandɛ amʋ bɛtrá kʋlá abwi bɛɛ abʋtswɩ da Yesu mɔ. 32 Támɛ Yesu lɛ́fɩtɛ́ amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Nabwɛ́ ofúla tsɔtsɔɔtsɔá itsú mɩ́ Sɩ́ wá súná mlɩ. Mʋ́tɔ́ mɔmʋ sʋ́ mlɩdékléá mlɛ́da mɩ́ abwi?”
33 Bɛbláa mʋ bɛɛ, “Megyí ofúla ánɩ́ fabwɛ́ kʋkʋʋkʋ sʋ́ anɩaa abɛ́da fʋ́ abwi. Alɩ ámʋ́ʋ́ fablɩ́ abususʋ pʋ́kʋ́sʋ́ lɩ́ɩ́ Bulusʋ ámʋ sʋ. Nyankpʋsa fʋgyi, támɛ fɛɛ Bulu fʋ́gyi.”
34 Yesu lɛ́fɩtɛ́ amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Bʋmɔwanlɩ́n wá mlɩ Mbla ɔwʋlʋ́ ámʋtɔ bɛɛ, Bulu ɔbɛ́ɛ, ‘Mlɩgyí fɛ́ Bulu?’ 35 Anɩyin ánɩ́ ɔnɔkwalɩ Bulu asʋ́n igyi. Mʋ́ sʋ nɩ́ Bulu lɛ́tɩ ahá ámʋ́ʋ́ ɔlɔpʋ mʋ asʋ́n há ámʋ ɔbɛ́ɛ, bʋgyi fɛ́ mʋ a, ntogyi sʋ́ mlɩdɛ́ ɔblɔ́ nya? 36 Mɩ́ mʋ́ á, mɩ́ Sɩ́ lɛ́lɛ mɩ́ yáɩ́, ngyi mʋ klɛ, ɔlɔwa mɩ́ sɩ́sɩ́ ɔyɩ́ ánfɩtɔ. Ntogyi sʋ́ mlɩdɛ́blɩ́ mlɩaa nablɩ́ mbɛ́ɛ, ‘Bulu mʋ Bi ngyi’ sʋ nablɩ́ abususʋ pʋ́kʋ́sʋ́ lɩ́ɩ́ mʋsʋ? 37 Nɩ́ megyí mɩ́ Sɩ́ agyʋ́má ndɛbwɛ mʋ́ á, mlɩmáhɔ mɩ gyi. 38 Támɛ nɩ́ mɩ́ Sɩ́ agyʋ́má ndɛbwɛ, asa mlɩmɔ́hɔ mɩ gyi kʋ́ráá á, mʋ́mʋ́ mlɩhɔ ofúla amʋ́ʋ́ ndɛbwɛ ámʋ mʋ́ gyi, amlɩbɩ ánɩ́ Mɩ́ Sɩ́ ámʋ bʋ mɩtɔ, mɩ́ ɛ́ mbʋ mʋtɔ.”
39 Bɛtrá bwɛ ánɩ́ bɛ́kɩtá mʋ, támɛ ɔlɛdalɩ amʋ́ ɩbɩ, nátɩ́ sí amʋ́.
40 Yesu léyinkí fá Yordan ɔbʋ́n ba ɔtɩ́nɛ́ ámʋ́ʋ́ Yohane létsiá bɔ́ ahá asú ámʋ, olesi tsiá ɩnʋ. 41 Ahá tsɔtsɔɔtsɔ bɛba mʋ wá, bʋdɛ aba bláa bɛɛ, “Yohane mɔ́bwɛ osúna kʋkʋʋkʋ, támɛ asʋ́n ánɩ́ Yohane lɛ́blɩ́ tsú oyin ánfɩ ɩwɩ fɛ́ɛ́ laba mʋ́tɔ́ pɛ́pɛ́ɛ́pɛ́.” 42 Ahá tsɔtsɔɔtsɔ bɔhɔ mʋ gyi ɩnʋ.