3
Yesu Mʋa Nikodemo
Yudafɔ ɔhandɛ ɔkʋ létsiá, bʋtɛtɩ́ mʋ Nikodemo. Farisiyin ogyi. Ɔlɛba Yesu wá ɛkɛ ɔkʋ onyé bɛbláa mʋ ɔbɛ́ɛ, “Osunápʋ́, anɩyin ánɩ́ Bulu lɔ́wa fʋ́ sɩ́sɩ́ fɛ́ atɔ́ osunápʋ́. Tsúfɛ́ ɔhaa mɛ́ɛtalɩ́ bwɛ́ osúna anfɩ fʋ́dɛbwɛ ánfɩ, nɩ́ Bulu móbúo mʋ.”
Yesu lɛ́lɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Ɔnɔkwalɩ ndɛ fʋ́ bláa, ɔhaa mɛ́ɛtalɩ́ nyá Bulu ogyi iwíe mʋsʋ, nkɛ́tɩ balákwɩ́ɩ́ mʋ.”
Nikodemo lɛ́fɩtɛ́ mʋ ɔbɛ́ɛ, “Nkálɩ́ bɛ́lakwɩ́ɩ́ ɔhá ánɩ́ aladan? Ɔbɛ́talɩ́ sánkí wíé mʋ yin iputɔ, ɔbɛ́lakwɩ́ɩ́ mʋ?”
Yesu lɛ́lɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Ɔnɔkwalɩ ndɛ fʋ́ bláa. Nɩ́ bʋmɛlakwɩ́ɩ́ ɔkʋ tsʋn ntsu mʋ́a Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́tɔ á, ɔmɛ́ɛtalɩ́ wíé Bulu iwíegyí ámʋtɔ. Ɔyʋlʋ́ʋ nkpa itsú nyankpʋsatɔ, ɔŋɛ́tɔ́ klɛ́ ɛ́ itsú Bulu Ɔŋɛ́tɔ́. Mʋ́ sʋ máha mʋ́ ɩwa fʋ́ wánwan ánɩ́ nabláa fʋ mbɛ́ɛ, ilehián ánɩ́ bɛ́lakwɩ́ɩ́ mlɩ. Afú tɔtsʋn yɔ ɔtɩ́nɛ́á ideklé. Fʋtonú mʋ́ nka, támɛ fʋmeyín ɔtɩ́nɛ́á itsú pʋ́ ɔtɩ́nɛ́á ɩyɔ́. Alɩ kɛ́n igyi há ɔhagyíɔha ánɩ́ bakwɩ́ɩ́ mʋ tsú Ɔŋɛ́ ámʋtɔ nɩ́.”*
Nikodemo lɛ́fɩtɛ́ mʋ ɔbɛ́ɛ, “Ngya ntɔ asʋ́n nɩ́?”
10 Yesu lɛ́lɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Israelfɔ osunápʋ́ yilé fʋ́gyi, mʋ́ fɛɛ fʋmɔkʋ́nú asʋ́n ánfɩ asɩ? 11 Ɔnɔkwalɩ ndɛ fʋ́ bláa. Tɔ́á anɩyin ɩwɩ anɩdɛ́tɔɩ́ tsú, tɔ́á anɩlawun ɛ́ ɩwɩ anɩdɛ́ adánsɩɛ gyí, támɛ mlɩtamahɔ anɩ asʋ́n ámʋ. 12 Nɩ́ nɛbláa mlɩ tɔ́á ɩdɛ mʋ́sʋ́ yɔ ɔyɩ́ ánfɩtɔ, mlɩmóhogyi a, nkálɩ ɩbɔ́bwɛ nɛbláa mlɩ tɔ́á ɩdɛ mʋ́sʋ́ yɔ ɔsʋ́sʋ́ mboún mlóhogyi? 13 Ɔhaa mɔ́kʋ́dʋ́ yɔ́ ɔsʋ́sʋ́ ɩnʋ kɩ, nkɛ́tɩ Nyankpʋsa-Mʋ-Bi ámʋ́ʋ́ olotsu ɩnʋ ba amʋ.
14 “Alɩ ámʋ́ʋ́ Mose lɔ́pʋ kɔɔ́brɩ ɩwɔ síán oyísʋ́, tsú mʋ́ lɩ́ɩ́ dimbísʋ́ ɩnʋ ámʋ a, alɩ kɛ́n ilehián ánɩ́ bɛ́da Nyankpʋsa-Mʋ-Bi ámʋ mántá oyísʋ́, tsú mʋ́ lɩ́ɩ́, 15 mɛ́nɩ ɔhagyíɔha ánɩ́ ɔlɔhɔ mʋ gyi obénya nkpa ánɩ́ ɩtamatá nɩ́. 16 Tsúfɛ́ dwɛ́ Bulu lɛ́hɩɛ dwɛ́ anyánkpʋ́sa. Mʋ́ sʋ ɔlɔpʋ mʋ Bi ɔkʋkʋ́nʋ́ ɔkʋlɛ pɛ́ ámʋ há, mɛ́nɩ ɔhagyíɔha ánɩ́ ɔlɔhɔ mʋ gyi omóowu, mboún obénya nkpa ánɩ́ ɩtamatá. 17 Bulu mɔ́pʋ mʋ Bi ámʋ sɩ́sɩ́ ɔyɩ́ ánfɩtɔ ɔbɛ́ɛ, ɔbá begyi ahá asʋ́n, ɔha ahá ɩpɔ́n, mboún ɔbɛ́ɛ, ɔbá bɔhɔ ahá nkpa.
18 “Ɔhá ánɩ́ ɔlɔhɔ mʋ Bi ámʋ gyi lagyi asʋ. Ɔhá ánɩ́ ɔmɔhɔ mʋ Bi ámʋ gyi a, Bulu lahá mʋ ɩpɔ́n dodo, tsúfɛ́ ɔmɔhɔ mʋ Bi ɔkʋlɛ pɛ́ ámʋ gyi. 19 Alɩá ɔbɛ́ha ɩpɔ́n ámʋ gyí, wankɩ amʋ laba ɔyɩ́tɔ́, támɛ ahá bɔdwɛ oklún dʋn wankɩ amʋ, tsúfɛ́ lalahɛ abwɛpʋ́ bʋgyi. 20 Ɔhagyíɔha ánɩ́ ɔtɔbwɛ́ lalahɛ tolú wankɩ amʋ. Ɔtamakpʋ́kpɛ́ mantáa mʋ́, tsúfɛ́ ɔdɛ ifú nya ánɩ́ mʋ bwɛhɛ́ bɛ́lɩn ɔwan. 21 Támɛ ɔhá ánɩ́ ɔtɔbwɛ́ yilé tɛhá wankɩ amʋ tɔwánkɩ́ wʋ́lɩ́ mʋsʋ, mɛ́nɩ ahá bówun ánɩ́ Bulu apɛ́ ɔdɛbwɛ.”
Yesu Mʋa Asú Ɔbɔpʋ́ Yohane
22 Ɩ́nɩ ɔma a, Yesu mʋa mʋ akasɩ́pʋ́ bɛdalɩ Yerusalem yɔ́ Yudea ɔmátɔ́. Betsiá ɩnʋ kpalobí, oletsiá bɔ ahá asú. 23 Alɩ brɛ́ ámʋtɔ á, Yohane ɛ́ dɛ́ ahá asú bɔ Aenon nsáɩntɔ, mantáa Salim wúlu. Tsúfɛ́ ntsu dada nsɩnɛ́ ɩnʋ. Ahá betsiá yɔ́ mʋ wá, oletsiá bɔ́ amʋ́ asú. 24 (Bʋmɔkʋ́nyá kɩ́tá Yohane tswɩ obu alɩ brɛ́ ámʋtɔ.)
25 Ɩwɩgyʋráa ɩwɩ nwɛ́ɛngyí kʋ lɛba Yohane akasɩ́pʋ́ pʋ́ Yudayin ɔkʋ nsɩnɛ́. 26 Ɩnʋ Yohane akasɩ́pʋ́ bɔyɔ mʋ wá yɛ́bláa mʋ bɛɛ, “Osunápʋ́, yɛ́ɛ fakáɩ́n oyin ámʋ́ʋ́ fʋ́a mʋnyɔ mlɩlétsiá Yordan bʋnkpa ɔbɩn, fegyi mʋ ɩwɩ adánsɩɛ wankláán ámʋsʋ? Ɔdɛ ahá asú bɔ, ahá fɛ́ɛ́ bʋdɛ mʋ wá yɔ.”
27 Yohane lɛ́lɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Ɔhaa mɛ́ɛtalɩ́ bwɛ́ tɔtɔ, nkɛ́tɩ Bulu lahá mʋ ɔkpa. 28 Mlɩ onutó mlɛ́talɩ́ gyi mɩ adánsɩɛ ánɩ́ nɛbláa mlɩ mbɛ́ɛ, ‘Megyí mɩ́gyí Kristo amʋ, támɛ Bulu lɔ́wa mɩ́ gya mʋ nkpá.’ ” 29 Ɩnʋ ɔlɛha amʋ́ yébi ɔbɛ́ɛ, “Ɔká otsiápʋ bʋ́ mʋ ka. Ɔká otsiápʋ amʋ mʋ nyawie ɛ́ tetsíá ɔká otsiákpá ɩnʋ, mɛ́nɩ ansɩ́ bégyi mʋ nɩ́ onú mʋ nyawie amʋ ɔmɛ. Alɩ kɛ́n ansɩ́ dɛ mɩ́ gyí séi nɩ́. 30 Mɩ́ atʋmabi bɛ́ta wíé mʋ klɛtɔ.”
Ɔhá Ánɩ́ Olotsu Ɔsʋ́sʋ́ Ba
31 Ɔhá ámʋ́ʋ́ otsú ɔsʋ́sʋ́ ámʋ dʋn ɔhagyíɔha. Ɔhá ánɩ́ otsú ɔsʋlʋ́sʋ ɛ́ gyí ɔsʋlʋ́sʋ ɔha. Ɔsʋlʋ́sʋ asʋ́n ɔtɛblɩ́, támɛ ɔhá ánɩ́ otsú ɔsʋ́sʋ́ dʋn ɔhagyíɔha. 32 Otegyi tɔ́á alawun pʋ́ tɔ́á alanú ɩwɩ adánsɩɛ, ɔhaa tamahɔ mʋ asʋn blɩ́hɛ́. 33 Támɛ ɔhagyíɔha ánɩ́ ɔlɔhɔ mʋ asʋn blɩ́hɛ́sʋ gyi dɛ́ mʋ́sʋ́ si ánɩ́ Bulu asʋ́n igyi ɔnɔkwalɩ. 34 Ɔhá ámʋ́ʋ́ Bulu lɔ́wa ámʋ tɛlɛ́ Bulu asʋ́n blɩ́, tsúfɛ́ Bulu tɔpʋ́ Ɔŋɛ́ ámʋ bʋ́lá mʋtɔ. 35 Ɔsɩ́ ámʋ tɔdwɛ́ mʋ Bi ámʋ, alapʋ́ túmi fɛ́ɛ́ wá mʋ ɩbɩtɔ. 36 Ɔhagyíɔha ánɩ́ ɔlɔhɔ mʋ Bi ámʋ gyi bʋ nkpa ánɩ́ ɩtamatá. Ɔhagyíɔha ánɩ́ ɔmɔhɔ mʋ gyi má nkpa ánɩ́ ɩtamatá. Bulu ɩsʋbɩtɩ́ ɛ́ ɩdɩn mʋsʋ.
* 3:8 Ɔŋɛ́ mʋ́a afú lɛlɩan aba Griiki ɔblɩ́tɔ. 3:14 Mʋ oyikpalíhɛsʋ sián ɩwɩ asʋ́n ɔdɛblɩ́.