11
Lasarus suka̧le fo
1 Téró, Betani be whi̧kó ama doi Lasarus a̧ kisiné sukó̧ló molepó. Ai be huluata, Maria ama kema Martasépi atimané turuku bepó.
2 Ai so Mariata, kale kisiné sukó̧ló mole whi̧ Lasarus-né nemapó. A̧ta, Talené ho̧leke tómó felé kȩlaa wale wel wȩi suniyóló, ama topo nikinétei helekó̧ló kópurale sopó.
3 Kale whi̧né ama nema tamoné Yesupaae duraalu, “Tale-ó, naao hosaa mole fulumu whi̧ kisiné sukó̧ló mulapó,” fo yó faralepó.
4 Ai fo Yesuné wosóló duraalu, “A̧ta, ai daale kisiné ama betere ala mo ti kemeraalo meipó. Ai kisita, Kótó Naalemané Alimané ere ala wisi ha̧kearatepa, so whi̧ feané koló̧póló erapó,” yalepó.
5 Martakélé, ama kema Mariakélé, atimaamoné nema Lasarus-kélé, Yesuné ama hosaa mulu, yaala sókó fóló molepó.
6 Atépatei, ama noma Lasarus kisiné sukó̧ló mulapó dere fo wosóló, Yesu a̧ hapale feni, be dȩ tamo ha̧le beterepó.
7 Téró ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Da̧ Judia hae kwiapaae momó fesaae faalopa fiépe,” yalepó.
8 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, dóti atima Juda whi̧rapené ya̧ kapo duné siróló daai yale tikipaaetei, momó fesaae faai de?” yalepó.
9 Tétepa Yesuné duraalu, “Beta̧ be dȩ tua̧mó kutó ditere 12-ró suka kele munié? Dȩ tua̧mó kotere whi̧ta, me o̧lané hó kotóo sóró déekélé naalomeipó. Ti noatepae, ai whi̧ a̧ta i haemó ere dȩtamo kutu beterapó.
10 Téretei, diliki tua̧mó kotere whi̧ta, kotóo sóró dée nukua dapó. Ti noatepae, a̧ dȩ tua̧mó konitereteinépó,” yalepó.
11 Yesuné ai fo yale ki̧lipaae ama atimapaae duraalu, “Da̧né fulumu whi̧ Lasarus a̧ noke fipa turukuraai ȩ fulapó,” yalepó.
12 Ai fo depa, ama yó matere whi̧rapené duraalu, “Tale-ó, a̧tamo mo noke fipa, ti ama ha̧le wisiyaalopó,” yalepó.
13 Yesuné amata, kale whi̧ mo ti sukunapó yaletei, ama yó matere whi̧rapené ti mo noke fipa dere nisiyalepó.
14 Atétepa, Yesuné atimapaae ha̧kearóló duraalu, “Lasarus-ta, mo ti sukunapó.
15 Atei alata, dia̧ kisipa tiró̧póló ȩ a̧tamo beta̧mó betepa iniyaleteiné ya̧lo mo kée dapó. Térapa, da̧ a̧ kelaai faalopa fiépe,” yalepó.
16 Tomas-tei ama doi Didimas-pó du betere whi̧né mepaae yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Da̧kélé a̧tamo beta̧mó suka̧ai faalopó,” yalepó.
Yesuné Mataró Mariatamo nema suka̧lemó sekȩ yao̧sóró tao sale fo
17 Téró, Yesu a̧ Betani bemó sókó fóló kelalemó, kale whi̧ Lasarus douró betepa, dou̧ró be dȩrape kemeipakalepó.
18 Ai Betani bemó kaae sóró, Jerusalem bepaae foleteita, saletó mei, 3 kilomita maatépó.
19 Atérené, Juda hae kwiamó betó mole so whi̧ mo turó Mataró Mariatamoné nema Lasarus suka̧leteiné atimaamo dekȩné sukao̧sóró, ko̧leó yóló moló bemó fea betaai walepó.
20 Atéró, Yesu a̧ tu̧mó wou beterapó dere fo Matané wosóló, a̧tamo hokolaa yaai fupatei, Maria a̧ bemó ha̧le beterepó.
21 Atéró fóló, tu̧mó hokolaa yóló, Martané Yesupaae duraalu, “Tale-ó, ya̧tamo imó bitua̧sóró, ti ya̧lo ne sukua̧meipó.
22 Tépatei, naao noa alakó Kótópaae wosetepa, ti ama mo miótóró eraalopóló kisipa mutapó,” yalepó.
23 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Naao neta momó kepaayóló betaalo ai ape,” yalepó.
24 Tétepa Martané duraalu, “Take kemetere sukamó so whi̧ fea kepaaturaalu, a̧kélé kepaayaalopóló ya̧lo kisiparapó,” yalepó.
25 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Kepaayaaireteiró betere betetamota, ti mo ȩtórótipó. Whi̧ me de ȩpaae kisipa tiró betere tua̧mó a̧ sukutepa ti aluni, ha̧le betó tawaalopó.
26 Mepaae so whi̧ de mo bitutei, ȩpaae kisipa tiratepa, ai so whi̧ sukó̧kélé mo yaalo meipó. Naao ya̧lo i dere fo wosóló, mo dapóló kisipa tiki tirate?” yalepó.
27 Tétepa kale soné duraalu, “Tale-ó, ya̧ta so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kerisopó dere fo mo dapó. Ya̧ta i haepaae waalopóló bopetu betale whi̧ Kótóné Naalemapóló, kisipa tiratapó,” yalepó.
28 Matané ai fo yóló kemetepa, a̧ fesaae fóló kema Mariapaae ape yóló, dȩpaae dapesó fóló duraalu, “Hama-ó, kale yó matere whi̧ wóló daalu, ya̧-ó dapó,” yalepó.
29 Ai fo depa, Mariané a̧ hapale turukó holóló, Yesu daalepaae felepó.
30 Atéyaletei, Yesu ai be huluapaae hapale sókó feni, Mata atimaamo hokolaa yóló, fo du betale tikimótóróti ha̧le daalepó.
31 Atéró, Mariapaae ko̧le-ó, yaai wale Juda fake so whi̧ fea a̧tamo be dolomó betó mualetei, a̧ turukó daalóló fupa, nema molóne fole nisiyóló atimakélé a̧ sya felepó.
32 Atéró, Maria a̧ Yesu daale tikimó sókó fóló a̧ kelalepó. Atéró, ama hó ao̧mó deraapisa fóló fiyó mulu duraalu, “Tale-ó, ya̧ imó bitua̧sóró, ya̧lo ne sukua̧meipó,” yalepó.
33 Atéró, Yesuné Maria wole dere ala kolóo, a̧tamo wale Juda so whi̧kélé wole yóo, depa kilitu, ama hosaa tua̧mó doasi dekȩné sukutu betalepó.
34-35 Atétepa, ama atimapaae woseturaalu, “Diaao̧ a̧ momó douraleé?” depa, atimané duraalu, “Tale-ó, kelaasepóló ape,” yalepó. Ai fo deremó, Yesu a̧kélé wole yalepó.
36 Yesuné atéró wole depa kale Juda so whi̧né duraalu, “Ama hosaa mole whi̧ sukutepa wole ai dere kelere?” yalepó.
37 Téyaletei atima mepaae so whi̧né duraalu, “I whi̧né take kele dilikire whi̧ wisirótu yale kaae, i sukó̧ló mole whi̧ wisi erénitupó?” yalepó.
Yesuné Lasarus kepaarale fo
38 Atéró Yesu a̧ kale yale kaae, momó ama hosaa tua̧mó doasi dele duraalu, dou tópaae walepó. Téyalemó, a̧ dourale kane dolo tu̧ doakale kane fakené kinó betepa kelalepó.
39 Atépa, Yesu sókó wóló duraalu, “Ai kinó betere kane fake sókó sóró mulae,” yalepó. Ai fo depa, kale sukó̧ló mole whi̧né nema Matané duraalu, “Tale-ó, téyaalotei a̧ douró betepa, be dȩ dou̧ró kemeyaleteiné mió dowi kȩlaa sókó waalo ai ape,” yalepó.
40 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Naaotamo kisipa tiki tiratepa, ti Kótóné mo kae ere ala wisinaale kelaalo ai ape, fo ya̧lo ya̧paae inié?” yalepó.
41 Atétepa, kale kinó betere kane fake atimané sókó sóró mulalepó. Téró, Yesu a̧ ó sa̧paae kese holóló duraalu, “Aya-ó, ya̧lo moma dere fo naao wosóló, eratereteiné ya̧paae mo kée dapó.
42 Ti noatepae, betere doko̧ fea ya̧lo kematere fo naao wosóló, erótu betere ala ya̧lo tuȩ́rapó. Téretei, ya̧lo i dere fota, i daae mole so whi̧né etei ala kilituraalu, ȩ naao dotonó beterapóló atima tuȩ́ tiki tiró̧póló dapó,” yalepó.
43 Atéró ai fo yóló kemetepa, ama fo fakeyóló duraalu, “Lasarus-ó, ya̧ ipaae tóȩ ape!” yalepó.
44 Tétepa, kale sinale whi̧ belapaae tóȩ wouraalu, ama hó naasekélé, kelepaakélé, boperóló mulale dȩi linen kutiné bope yóo, ama kelepaakélé kutiné husuróo, epatei sókó walepó. Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “A̧ kwȩyó̧pólópa, ama tikimó ai bopere kuti teraae falae,” yalepó.
Topo whi̧rapené Yesu daairaalu, fo deyaletei
(Mat 26:1-5, Mak 14:1-2, Luk 22:1-2)
45 Atétepa, Mariapaae ko̧le-ó yóló, a̧tamo betaai wale Juda fake so whi̧ fea Yesuné ai yale ala kolóló, a̧paae kisipa tiki tiralepó.
46 Téyaletei, Mariapaae ko̧le-ó yaai wale whi̧rape atimakó mepaae Farisi whi̧rape beterepaae fóló, Yesuné yale alarape fea yó malepó.
47 Atéró, mo so whi̧mó momaratere topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamoné mepaae taleratere whi̧rapepaae ape yóló, touróló fo kȩlaaróló atimapaae duraalu, “I whi̧né ama du betere ala taaló̧póló depatei, ai whi̧né taalaaire mo su̧ni, Talené dapó yó̧póló, eratere kelemei alarape fea du beterapó. Térapa, da̧né noa alakó yaaloró, tuȩ́ tekeyaalopó.
48 Da̧nétamo ama i ala du beteró̧póló kaae tapa, ti so whi̧ feané a̧paae tuȩ́ tiki tiraalopó. Atéturaalu, Rom Gavman whi̧rape wóló, da̧ betere beró da̧né tȩteróló kaae tare hae kwiatamo fasó saalopó,” yalepó.
49 Atéró, ai ba fomó atimakó whi̧ beta̧ ama doi Kaiapas, a̧ so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧ beterepó. Ai sekȩ́né atimapaae duraalu, “Diaao̧ ai dere fota, dia̧ tuȩ́ iniru whaalia depa ho̧ko fo dapó.
50 Da̧ Juda fake so whi̧ fea aluyao̧sóró, beta̧ whi̧ sukutepa wisirapó kisipa muni airapó,” yalepó.
51 Ai fota, amatei kekeme nóló ini, ai ba fomó a̧ so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧ bitu, Juda fake so whi̧ tao saairaalu, Yesu suka̧aire ala Kótóné ko̧ló whi̧né dere fo kaae ama tikati yóló mulalepó.
52 Yesu a̧ suka̧aire alata, ai Juda fake so whi̧ maaté tao saai meitei, Kótóné ama naale senaale i hae kwiamó dapo dapo yóló, kae betó moletei, fea touróló mo beta̧ faketóró aleróló beteraalopó.
53 Atéyale be dȩmótóró kaae sóró, kale Juda topo whi̧rapené Yesu daairaalu, kikiti fo dokóló mulalepó.
54 Atéreteiné Yesu ai Juda hae kwiamó momó kae ha̧keamó kuni, ai hae taaróló, so whi̧kélé bitinire ha̧le kópu ka̧ae fi hae kwia felekemó tȩne Epraim be huluamó, ama yó matere whi̧rapetamo fea beterepó.
55 Atéró, Juda fake so whi̧né kale boseneyóló fele be dȩmó o̧la detua dere be dȩ felekemó sókó waai depa, kae kae be huluamó betó mole so whi̧ fea atima betere tiki taaróló, Jerusalem bepaae holalepó. Aita ha̧le meipó. Talené keletómó atima wisirapó yó̧póló, momatere bemó kae kae fokotere ala yaai holalepó.
56 Atéró fóló bitu kale so whi̧né Yesu momó beterérópóló kikitu betalepó. Atéró moma dere be belamó daae mulu atimasisi duraalu, “Diaao̧ kisipané a̧ i o̧la deterepaae waalopé meié?” du betalepó.
57 Aita, ha̧le inipó. So whi̧mó momaratere topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamoné mepaae whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧kó me whi̧nétamo a̧ keletepa, ti tawóló dipula beteraalopa, atimapaae ene ape yóló mulaleteiné,” ai fo yalepó.