4
Samaria soné Yesutamo yale fo
1 Yesuné ama yó matere so whi̧ beteraairaalu, wȩi tópurótua dere so whi̧né Jon-né wȩi tópurale so whi̧ bosene falapó dere fo mepaae Farisi whi̧rapené wosalepó.
2 Atéró, so whi̧ wȩi tópuratere ala Yesuné initei, ama yó matere whi̧rapené tópurótua yalepó.
3 Ai dere fo mepaae whi̧né Yesu a̧paae ene wapa woseturaalu, a̧ Judia hae kwia taaróló, Kalelipaae momó fesaae felepó.
4 Téró, a̧ ama yó matere whi̧rape atima fea Kaleli haepaae faairaalu, Samaria hae tua̧mó tȩyóló fu betalepó.
5 Atéró, a̧ ai Samaria hae kwiamó tȩne Saika be huluamó sókó felepó. Ai Saika be hulua felekemó, Jekop-né naalema Josep-mó tekée male hae mulapó.
6 Ai haemó Jekop-né duki̧yale wȩi naleta dere tiki erapó. Yesu a̧ doasi tu̧mó walené bé depa, ai wȩi belere tikimó sa̧a nóló beterepó. Até dere alata, o̧la nokole topo suka kele 12 kilok-mó yalepó.
7 Yesu aimó beteremó, beta̧ Samaria so a̧ wȩi naairaalu wapa, a̧paae duraalu, “Naao ai wȩikó ȩ maletamo melaaloé?” yalepó.
8 Ai alata, Yesuné ama yó matere whi̧rape ai felekemó tȩne be huluapaae atima naaire o̧la dupune fimó du betalepó.
9 Atéró, kale soné a̧paae duraalu, “Ya̧ta Juda fake whi̧pa, ȩ Samaria sopaae wȩi netéró kema du de?” yalepó. Ama ai yale fota, Samaria fakeró Juda faketamo o̧la beta̧mó nokole ala ó, fo dere alakélé dumipóló kisipa mutu yalepó.
10 Ai fo depa Yesuné kale sopaae duraalu, “Kótóné ya̧paae ha̧le matere o̧la naao kisipa yóo, ya̧tamo i fo du betere whi̧kélé kisipa yóo irutamo, naao a̧paae ai wȩi wosua̧sóró ti ama ya̧mó mo ti betó tare wȩi mólua̧pó,” yalepó.
11 Ai fo depa kale soné Yesupaae duraalu, “Doa whi̧-ó, i wȩita hae dolopaae maane doropóo, ya̧ wȩi naaire wutikélé tawóo inipa, mo ti betó tawaaire wȩi melaalopó dere-a, momó wapa nóló melaai de?
12 Da̧né mió i nuku betere wȩita, mo take da̧né noutere Jekop-né duki̧yóló, amakélé nukulé wóló, naalemarapenékélé, ama sipsip hupuró bulmakau hupurapetamonékélé, nuku bitipakalepó. Téyaletei naao ai dere fota, take Jekop-né yale ala naao tȩteróló bosene falapóló de?” yalepó.
13 Ai fo deremó, Yesuné a̧paae duraalu, “I wȩi nokole so ó whi̧ feata, nokole depa momó nale waalo ai ape.
14 Tépatei, mepaae so whi̧ de ya̧lo matere wȩi nukupa, momó nokole dere ala mo yaalo meipó. Ita, mo dapó. I haemó mo wȩi sókó horótu dere kaae, ya̧lo i matere mo ti betó tawaaire wȩi nokole so ó whi̧né tiki tua̧mó mo ti betere bete mulu, ha̧le só tawaalo ai ape,” yalepó.
15 Tétepa, kale soné a̧paae duraalu, “Doa whi̧-ó, ȩ wȩi nokole depa dekéró naleta dere hó̧rapa, naao ai melaalopó dere wȩi mo miótóró a̧lae!” yalepó.
16 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Ya̧ momó waasepóló, naao whi̧ dape sene fae,” yalepó.
17-18 Ai fo depa, kale soné a̧paae duraalu, “Ȩta whi̧né dokonipó,” yalepó. Tétepa, Yesuné duraalu, “Whi̧né ya̧ dokonipó dere fota, mo dono deretei, naao ere ala ya̧lo ya̧paae ha̧kearóló i dere ape. Take aporó whi̧rapené ya̧ dokorapó. Tépatei, mió ya̧tamo ai betere whi̧ta, naao whi̧ meipó,” yalepó.
19 Tétepa kale soné duraalu, “Doa whi̧-ó, mió ya̧lo ya̧ kilitu, Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧póló kisipa mutapó.
20 Take da̧né ayarape atimata, i daale hasi fosómó moma eneta du bitipakalepó. Téyaletei, Juda fake dia̧né da̧paae ho̧ko tikimó moma ini, Jerusalem bemó touróló Tale ao̧mó sukó̧ló bitu, moma yae du beterapó,” yalepó.
21 Ai fo depa Yesuné a̧paae duraalu, “Ti so-ó, ya̧lo i dere fo wisiyóló wosóló kisipa tirae. Take waaire alimó Aya ao̧mó sukó̧ló bitu, ama doi sóró horatere alata, i daale hasi fosómó ó Jerusalem bemó maaté yaalo meipó.
22 Samaria so whi̧ dia̧ta, diaao̧ tuȩ́ inire o̧la ao̧mó sukó̧ló bitu Talené doi sóró horótu beterapó. Tépatei, Juda fake so whi̧ da̧ta, mo ti betere Kótó tuȩ́reteiné a̧ ao̧mó sukó̧ló bitu, mo kée du beterapó. Ti noatepae, so whi̧ fea aluyao̧sóró tao sere alata, Juda fake tua̧mó kaaró beterapó.
23 Take waalopóló bope du betale be dȩ mió sókó wóló i mole ape. Mepaae whi̧ dené mo alaró ama Kepe betetamo a̧ tua̧mó fa̧anuraalu, Alima ao̧mó sukó̧ló bitu, ama doi sóró horótu betaalopó. Atei ala du betere so whi̧paae Kótóné ama hȩkesetu beterapó.
24 Ti Kótó a̧ta, mo whi̧né tiki kaae daani, kepetóró betereteiné ama doi sóró horatere so whi̧né ti mo alaró kepe bete turótamoné sóró horótu betenérapó,” yalepó.
25 Tétepa, kale soné a̧paae duraalu, “I haemó betó mole so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Mesaia, me doi Keriso waalopó fota, ya̧lo kisiparapó. Ai sekȩ́ a̧ wouraaluta, fea ala ama da̧paae ha̧keamó yó melaalopó,” yalepó.
26 Tétepa, Yesuné kale sopaae ha̧kearóló duraalu, “Mió ya̧tamo i fo du betere whi̧ta me kae mei, ȩtóró hi̧ti i ape,” yalepó.
27 Atimaamo ai fo du betepa, ama yó matere whi̧rape o̧la dupune fi fesaae wouraalu kelalemó, Yesu Samaria sotamo fo du betepa, atima kilita sókó felepó. Atétepa, atimakó beta̧ whi̧nékélé a̧paae ai sotamo noa ala yaai, ó noa fokó du bitu de? yóló, wosetere alakélé inipó.
28-29 Téró, kale soné ama wȩi wuti aimó mupatei taaróló, a̧ u be huluapaae felepó. Atéró fóló, ai be huluamó betó mole so whi̧paae duraalu, “Take ya̧lo yale alarape fea ȩpaae ha̧kearóló yó matere whi̧ tumó daalapa kelaai ape. A̧ta, Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso du yalepó,” yalepó.
30-31 Tétepa, ai be hulua so whi̧ atima Yesu beterepaae felepó. Atima a̧ beterepaae sókó waai teó wou betepa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, o̧lakó ya̧maletamo nukumié?” yóló sȩtu betalepó.
32 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Nokole o̧lata ya̧lo i taretei, diaao̧ kisipanipó,” yalepó.
33 Ai fo depa, ama yó matere whi̧rape atimasisi duraalu, “Mepaae whi̧né o̧lakó a̧mó mótu yalepó,” kisipa mualepó.
34 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ȩ dotȩyale whi̧né ama kisipa mole ala sya furaalu, ama kutó ya̧lo diraté fóló kemeratepa, ti aita ya̧lo nokole o̧latórótipó.
35 Diaao̧ etei fo dua dapó. Kutómó ere o̧la fea u̧lumé depa saaire wélié dou̧ró beta̧ ha̧le mulapó du beterapó. Tépatei, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ kele fisa̧ae horóló, kutópaae kele kele yae! Ténalemó o̧la u̧lumépa, ti saaire alimó ai betere ape.
36 Mió u̧lumére o̧la su betere whi̧né ama diale kutómó dupu so-ó, mo ti betere bete saaire so whi̧kélé mió o̧la kaae u̧lumépa sóo, du beterapó. Ama ai du betere alata ha̧le mei, o̧la wae biliyale whi̧ró sere whi̧tamo wusuró hȩkese yaairaalu dapó.
37 Me whi̧né o̧la wae biliyóo, me whi̧né ti u̧lumétepa sóo dere ala, i dere foné mo ha̧kearatapó.
38 Mené diyale kutómótei u̧lumére o̧la sene fó̧póló, ya̧lo dia̧ i dotonatere ape. Mepaae whi̧rape doasi depe tukówei ala yóló diyale kutómó dia̧ta, o̧la maaté sirapó,” yalepó.
Samaria so whi̧ turó kisipa tiki tirale fo
39 Téró, kale soné ama take bitu yale alarape fea Yesuné ha̧kearóló yó malepó, dere fo woseturaalu, ai haemó tȩne be huluamó betere Samaria so whi̧ fea a̧paae kisipa tiki tiralepó.
40 Atéró, ai Samaria so whi̧ fea Yesu beterepaae wóló, ya̧ da̧tamo imó betaalopa sae yóló sȩtu betalepó. Atétepa, be dȩ tamo a̧ atimatamo aimó betalepó.
41 Tépa, Yesuné ama yó matere fo woseturaalu, mepaae folosóró tuȩ́ tiki tirale so whi̧tamo touróló mo turó so whi̧kélé a̧paae kisipa tiralepó.
42 Atéró, atimané kale sopaae duraalu, “Da̧né a̧paae tuȩ́ tiki tirale alata, naao yale fo wosóló maaté mei, ama yó matere fo da̧nétóró wosóló a̧paae tuȩ́ tiki tiralepó. Ti noatepae, a̧ta i hae kwia feamó betó mole so whi̧ aluyao̧sóró, tao saaire whi̧póló da̧né mo diriyóló kisiparapó,” yalepó.
Yesuné doasi whi̧né naale kepaarale fo
43 Atéró, Yesu a̧ be dȩ tamo ai Samaria so whi̧tamo betóló ki̧lipaae, a̧ Kaleli hae kwiapaae felepó.
44 Taketi Yesuné amatei a̧mó kisipa mutu etei fo erapó. “Kótóné fo eratere ko̧ló whi̧ ama turuku be hulua so whi̧né ama doi sóró horanénipó,” yalepó.
45 Téró, Yesu a̧ u Kaleli hae kwiamó sókó felemó, Kaleli so whi̧né a̧ hȩkesetamo mo wisiyóló dape salepó. Ti noatepae, take Jerusalem bemó kale bosenóló fele be dȩmó, o̧la deyóló naaire sukamó atimakélé fea bitu, ama mepaae alarape eratepa kelaleteinépó.
46 Atéró, take Yesuné mo wȩitei, wain wȩi aleale Kaleli hae kwiamó tȩne Kana be huluapaae a̧ momó felepó. Ai bemó beteremó, ai Kaleli hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧né sóró beteró betere whi̧né naalema Kapeneam bemó kisiné sukó̧ló mulapó dere fo wosalepó.
47 Yesu a̧ Judia hae kwia taaróló, Kaleli hae kwiamó wóló beterapó dere fo kale whi̧né wosóló, a̧ Yesu beterepaae wóló, ama naale mo felekemó suka̧ai du beterapa, “Naao wisiraai faaloé?,” yóló wosetu betalepó.
48 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Me ala yaairemó eratere kelemei alaró mepaae sira yaaire alatamo eratepa maaté kolóló kisipa tiraai de? Dia̧ ai eratere kelemei alarape kilini depa, ti dia̧ kisipa mo tiraalomeipó,” yalepó.
49 Tétepa, kale sóró beteró betere doasi whi̧né duraalu, “Doa whi̧-ó, ya̧lo naale sukao̧sóró miótitei da̧mo wusuró faalopó,” yalepó.
50 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao naale sinaalomei, beterapa fae,” yalepó. Tétepa, kale whi̧ Yesuné dere fo wosóló, wisirapóló a̧ felepó.
51 Atéró, fiyóló hi̧ka a̧ tu̧ tua̧mó fu betalemó, ama kutó diratere whi̧rape tu̧mó hokolaa yóló, a̧paae duraalu, “Naao naale kisi wisiyóló beterapó,” yalepó.
52 Ai fo depa, kale whi̧né atimapaae woseturaalu, “Noa sukakelemó ama tiki supu tikaleé?” depa, atimané duraalu, “Mo dótóró 1 kilok sukakelemó tukóló mo beterapó,” yalepó.
53 Ai fo depa, kale naale alimané wosetu, Yesuné a̧paae naao naale suka̧alomeipó, yale sukakelemótóró ai wisi irapóló kisipa mualepó. Ai ala kilituraalu, ama soma atimaamokélé, ama naale senaalekélé fea Yesupaae kisipa tiralepó.
54 Yesu a̧ Judia hae kwia taaróló, Kaleli hae kwiapaae wóló bitu, ai kelemei alata, tamo dakoróló eralepó.