12
Kutó tale faai yale fo sale
(Mat 21:33-46, Luk 20:9-19)
1 Téró, Yesuné ama kale fo sale forape momó kaae sóró yó melótu duraalu, “Whi̧ beta̧né wain képi wae biliyaai kutó diyóló tipi bopé yalepó. Atéró, kale képi du u̧lumétepa tokóló fȩ dowa̧aire tiki kaponétei aleyóló mulalepó. Atéró kemetepa, kutó kaae tawóló betaaire be mo sikimó deróló tȩalepó. Téró ai kutó tale a̧ me bepaae faai kutó kaae tawó̧póló, mepaae whi̧rape sóró beteróló duraalu, o̧la u̧lumétepa sere sukamó da̧ bukaalopa, kutó wisiyóló kaae tawae yóló a̧ felepó.
2 Atéró fóló bitu, ama biliale képi du u̧lumétepa sere alimó bukóló, ama saaire su̧ ti ama kutó diratere whi̧ beta̧né sene fó̧póló, kale kutó kaae tare whi̧rape beterepaae dotonalepó.
3 Atéró dotonalemó, atimané a̧ tawóló fokosoi ala du beteró me o̧lakélé menéni, ha̧le fó̧póló dotonalepó.
4 Tétepa, kale whi̧né ama me kutó diratere whi̧mo dotonalemó, ai whi̧kélé kale dere kaae topomó kapóró dóló haleróló faralepó.
5 Atétepa kale dere kaae, me whi̧mo dotonalemó ai whi̧kélé mo ti dalepó. Tétepa, mepaae whi̧rape mo dekéró dotonótua yalepó. Téyalemó, mepaae whi̧rape dóló ha̧le susupuróo, mepaae whi̧rape mo ti dóló sukunóo dua yalepó.
6 Whi̧rape fea atétu beteró kemeróturaalu, ama hosaa mole naale beta̧ biti̧ felepó. Ai naale dotonaai duraalu, mió atima ya̧lo i naale ao̧mó bituraalu, a̧paae mo wisi ala beta̧ eraalopóló kisipa mutu dotȩyalepó.
7 Téyaletei, kale naale wale kilitu, kale kutó kaae tare whi̧rape atimasisi duraalu, ‘I kutó tale sukutepa a̧ betale sirimó betaaire whi̧ ai wale ape. Tétu ai kutó ama sao̧sóró da̧ saairaalu, a̧ daalopa siépe,’ yalepó.
8 Atéró, atimané kale sekȩ́kélé mo ti dóló sukunóló, ai kutó tipi ao̧paae taae deralepó.
9 Atétepa, ai kutó talené ama noa ala yaaloé? Kale kutó tale a̧ wouraalu ai kutó kaae tare whi̧rape fea mo ti dóló aluraalopó. Atéró ai kutó kaae tawó̧póló, mepaae whi̧rape sóró beteraalopó.
10 Ti i asȩyóló muló betere fo diaao̧ dosa̧ayóló tuȩ́ munié?
‘Kale be tȩtere whi̧rapené dopa taae farale kapo faketei, doasi be hulua deyaaire eleké wisinaale alée felepó.
11 Ai ere ala wisinaale da̧né kilituraalu, Talené eró beterapóló dukiróló siratu beterapó,’ ” yalepó.
12 Yesuné ai yale fo sale beteta, Juda topo whi̧rape atima só deratapóló kisipa mutu, a̧ daaire tu̧ kikitu betalepó. Aimó a̧ tawaai yalemó, ai touró betere so whi̧né atimapaae me ala erao̧sóró witepa taaróló felepó.
Sisapaae takis moni matere fo
(Mat 22:15-22, Luk 20:20-26)
13 Atéró, nalo mepaae Farisi whi̧raperó Herot-né ama kisipa mole ala erótu betere whi̧rapetamo Yesuné dere fo bete wosóló a̧ só deraairaalu, kaae tawóló beteró̧póló dotonale whi̧rape walepó.
14 Atima wóló Yesupaae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ta mo fomaaté dere whi̧ beteretei da̧né tuȩ́rapó. Téruraalu, doasi doi mole so whi̧ró wisi so whi̧tamo maaté tao sóró wisi ala eróturaalu, mepaae belei sókó deyóló betó mole so whi̧ taalatimipó. Téni, kale mo fo bete sya furaalu, Kótóné ama ere ala i ape yóló yó mótu beteretei da̧né kisiparapó. Térapa, da̧né topo whi̧ Sisapaae takis moni matere ala wisirépé dore?
15 Naao kisipané melarópé melao̧seróe?” yalepó.
Ti fo depa, Yesuné tiki tua̧paae dorutei tó tikiné wisire nisi du betere whi̧rapené kapala dilikitu betere ala bete ama tuȩ́patei duraalu, “Dia̧né ȩ dó̧póló só deraai noatepa dilikitu bitu de? Ti ai denarias moni ya̧lo kelaalopa ipaae sóró ape,” yalepó.
16 Tétepa, atimané kale denarias moni koló̧póló sóró wóló matepa, atimapaae woseturaalu, “I ere asȩró mole asotamo-a, né?” yóló wosetepa, atimané a̧paae duraalu, “Aita Sisané asȩró asotamopó,” yalepó.
17 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Sisané o̧lata, ti Sisapaae melae. Kótóné o̧la o̧la ti Kótópaae melae,” yalepó. Ama ai dere fo woseturaalu, atimané haió! yóló siratu betalepó.
Kepaayóló bitu so ó whi̧ dokaalomeipóló dere fo
(Mat 22:23-33, Luk 20:27-40)
18 Atéyale ki̧lipaae etéyalepó. Sukutere so whi̧ momó kae kepaayaalomei, mo ti alutapó du betere Sadyusi whi̧rape Yesu beterepaae wóló i fo wosalepó.
19 “Yó matere whi̧-ó, Moses-né i fo asȩyóló muló beterapó. ‘Mepaae whi̧né so dokaletei naale dini ha̧le beteró sukutepa, ti nomanémo ai so wulia dokóló naale detepa, ti suka̧le whi̧ sirimó bituraalu, ama o̧la o̧la tȩteróló kaae tanó̧póló yae,’ fo erapó.
20 Take wȩikeró nomarape beterepó. Atéró kale topo whi̧ so dokaletei, naale senaalekélé dini ha̧le suka̧lepó.
21 Atéró sukutepa, ai so wulia noma me whi̧némo dokalepó. Téyalemó, ai whi̧kélé naale dini ha̧le suka̧lepó. Atétepa, noma me whi̧némo dokalepó. Téyalemó, ai whi̧ a̧kélé ha̧le suka̧lepó.
22 Atétepa, kale so wulia wȩikeró nomarapené dokoté waletei, kale wȩikeró whi̧rape fea naale beta̧kélé dinipó. Téró nalo kemeróturaalu, kale sokélé suka̧lepó.
23 Atéyale so take kepaayóló wale sukamó, mé whi̧né a̧ dokaaloé? Ti noatepae, beta̧ sotei take nomarape feané dokoté waleteinépó,” yalepó.
24 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné asȩyóló muló betere foró ama fotoko̧tamo wisiyóló tuȩ́ munireteiné dia̧ fea kó̧paae falapó.
25 Ti suka̧le so whi̧ momó kepaayóló betere sukamó, so dokotere ala yaalomeipó. Sokélé, whi̧tamo dokotere ala mo yaalo meipó. Hepen bemó betere ensel-rape ere kaae, ha̧letóró betó tawaalo ai ape.
26 Suka̧le whi̧ momó kepaayóló betaalopóló, Moses-né asȩyóló muló beteretei, diaao̧ dosa̧ayóló tuȩ́ muni airapó. Hasi fosómó ni sesaape dolomó Kótóné Moses-paae duraalu, ‘Ȩta Abraham, Aisak, Jekop-sépi, tȩteróló kaae tare Kótó i betere ape,’ erapó.
27 Ti a̧ta, mo take sukó̧ló aluyale so whi̧ tȩteróló kaae tare Kótó mei, mió i alimó betó mole so whi̧kélé tȩteróló kaae tare Kótópó, erapó. Atépatei dia̧ tuȩ́niru, ho̧ko fo du beterapó,” yalepó.
Kótóné yóló muló betere doasi topo fo
(Mat 22:34-40, Luk 10:25-28)
28 Atéró, Sadyusi whi̧rapené Yesupaae wosetere fo fea ama wisiyóló tokó̧ mótu betepa, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekó beta̧né Yesupaae woseturaalu, “Kótóné yae yóló muló betere forape tua̧mó mo doasi bete mole fo-a, mée?” yalepó.
29 Ti fo depa Yesuné duraalu, “Mo doasi bete mole topo fo i ape.
‘Israel fake so whi̧-ó, wosae! Da̧ tȩteróló kaae tare Tale Kótóta me kae bitini, mo beta̧tóró beterapó.
30 Térapa, Tale Kótópaae yaala sókó fole alata, tuȩ́ tiki turónékélé, naao hosaa turónékélé, naao kepe bete turónékélé, naao fotoko̧ turónékélé yaala sókó fu betae.’
31 Tamo dakoróló dere fo me i ape.
‘Naaotei ya̧ yaala sókó fu dere kaae, naao be whi̧ so whi̧paaekélé atéró yaala sókó fu betae.’
I fo tamoné mepaae yae yóló muló betere forape fea tȩteró beterapó,” yalepó.
32 Ai fo depa kale whi̧né tokó̧ mótu duraalu, “Yó matere whi̧-ó, Kótó tekeyóló tamo bitini, mo beta̧tóró beterapó dere fota, naao mo dono ai dere ape.
33 Ti naao hosaa turónékélé, naao tuȩ́ tiki turónékélé, naao fotoko̧ turónékélé, Talepaae yaala sókó fu betae. Téturaalu, naaotei ya̧ yaala sókó fu dere kaae, naao be whi̧ so whi̧paaekélé atéró yaala sókó fu betae. Ai doasi bete mole fo tamota hupu dóló Talepaae simó suku̧laa dalatere alaró mepaae o̧la o̧la ha̧le matere alatamo mo tȩró beterapó,” yalepó.
34 Téró, Yesuné ama ai yale fo bete kale whi̧né mo wisiyóló tokó̧ matepa a̧paae duraalu, “Ya̧ta, Kótóné tȩteróló kaae tare tikipaae mo felekemó sókó faai dapó,” yalepó. Ai fo deremó, me whi̧nékélé a̧paae wosetere fo kae ini, atima witepa taaralepó.
Keriso né naaleé yale fo
(Mat 22:41-46, Luk 20:41-44)
35 Atéró, Yesu a̧ momatere be bolaare tua̧mó daalu so whi̧paae fo yó móturaalu, i fo wosalepó. “Kale Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené duraalu, Kótóné sóró beteró betere whi̧ Kerisota Depit-né naalemapó du betere fo-a, noa betené du bitute?
36 Mo take Dȩi Kepe Wisiné Depit a̧ fotoko̧ratepa, ama ha̧kearóló i fo ipakalepó.
‘Talené ȩ tȩteróló kaae tare Talepaae duraalu,
“Naao bóe whi̧rape ya̧ ao̧mó beteró̧póló, ya̧lo dóló tȩteraalopa, ya̧ ya̧lo turu naase dȩmótóró betó tawae,” ’ erapó.
37 Depit-né ama deyale naalené deyaaire naalepaaetei, a̧ tȩteróló kaae tare Tale-ó du betale-a, neyóló yaleé?” yalepó. Ama atéró dere fo aimó touró betere mo so whi̧né hȩkesetamo wosetu betalepó.
38 Téró, Yesuné so whi̧paae fo yó mótu duraalu, “Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené dere alané dia̧ dorao̧sóró, mo hotowa yóló kaae tawae. Ti atimata, so whi̧ feané whi̧ wisipó yóló dukiratere koko̧mó, so whi̧ toura̧leta dere tikipaae faairaalu, fo̧loi kuti wisinaale maaté deróló fua dapó.
39 Téró, Kótóné fo wosetere berapepaae furaalukélé, mo doasi topo whi̧rape bituatere tikimótóró betaai ekȩle yóo, kale o̧la detere sukamókélé, doasi doi mole topo whi̧rape bituatere tikimótóró ekȩle yóló betóo, dua dapó.
40 Atéturaalu, kale wulia sorapekélé dilikó̧ló atimané muó mole o̧la o̧lakélé o̧lémi sóo, atima dukiró̧póló momatere alakélé mo fo̧lo si̧yóló yóo, dua dapó. Atétere whi̧rapeta take taletere sukamó, mo doakale dowi kwia saalo ai ape,” yalepó.
Wulia soné Talepaae male moni ke
(Luk 21:1-4)
41 Atéró, me etéyalepó. Momatere bemó so whi̧ atimané tare moni su̧tóró Talepaae ha̧le dera̧leta duraalu mepaae néli so whi̧né ti doasi moni derótua yalepó. Atétu betepa, Yesu a̧ kaae tawóló daalepó.
42 Téyaletei, beta̧ yolealere wulia soné ama sonaai moni ke tamo sóró wóló deralepó. Ai moni keta, kale sonaai moni ketamo su̧nipó.
43 Yesuné ai kale wulia soné dera̧le wale moni ke kolóló, ama yó matere whi̧rapepaae ape yóló duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I yolealere wulia soné dera̧le wale moni kené so whi̧ feané dera̧leta yale moni fea teraae falapó.
44 Ti noatepae, mepaae so whi̧néta doasi moni mupatei, tómó moletei maaté sóró wóló dera̧leta yalepó. Téyaletei, i wulia sonéta ama depe dolo sesé taretei mo ti kemeróló dera̧le walepó,” yalepó.