7
Bólu inipatei fokotere fo
(Mat 15:1-20)
Atéró, kale mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né yóló muló betere fo yó melatere whi̧rapekó mepaae whi̧rapetamo atima Jerusalem be taaróló, Yesu beterepaae wóló a̧ bopéróló betó molepó. Atima atéró wóló betó mulu, Yesuné yó matere whi̧rape atima naase fokoni, o̧la nuku betepa kelalepó. Atétepa, kale whi̧rapené duraalu, “Da̧ o̧la naai naase fokutu dere kaae atimakélé fokotere noatepa dérópó,” du betalepó. Ti noatepae, kale Farisi whi̧raperó Judia whi̧rapetamo atima alimarapené mara mole ala sya furaalu, naase bólu epa, ó bólu inipatei naase fokonitepa, ti atima o̧la naalomeipó. Atéturaalu, atima o̧la dupuneta dere tikipaae fi wóló, atimané tiki bólu inipakélé wȩi tópunipa, ti atima o̧la nukua dumipó. Téturaalu, atimané alimarapené kae kae mara mole alarapekélé hotowa yóló sya fu dere kaae, atimané o̧la detere wutirape ó wȩi nokole wutirapekélé fea fokóló nukua dapó.
Atéreteiné kale Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matepa whi̧rapetamoné Yesupaae duraalu, “Naao yó matere whi̧rapené da̧né ayarapené mara mole ala sya fóló, atimané naase fokonipatei o̧la nukua dere-a, noatepa de?” yalepó.
Ai fo depa Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané dia̧ tó tikiné siki̧lire whi̧rapemó tuȩ́ muturaalu, i fo mo donotóró asȩyóló muló beterapó.
‘I so whi̧ atimané hosaa tua̧mó ȩ sóró beterénirutei, ha̧le ko̧lóné maaté ya̧lo doi hale sóró horótu beterapó.
Atimané yó mótu betere fota, bete munipatei mo whi̧né kisipané kekeme nóló i ala yae ó yao̧se du beterapó.
Atima ȩ ao̧mó bitinirutei, ha̧le foné maaté Tale-ó du beterapó,’ erapó.
Ti diaao̧ ayarapené mara mole alatóró ha̧le sya fu bituraalu, Kótóné yae yóló muló betere fo eréni, taaló ai betere ape,” yalepó.
Téró ama atimapaae duraalu, “Kótóné yae yóló muló betere fo sisópaae eróló, dia̧né ayarapené mara mole ala wisirapóló ai sya fu betere ape. 10 Ti noatepae, Moses-né i fo asȩyóló muló beterapó.
‘Naao ayaró haetamo ao̧mó sukó̧ló bituraalu, atimaamoné doi hale sóró horótu betae,’ erapó. Me fo i ape. ‘Mepaae whi̧né ama hamaró alimatamo tekeratere fo depa, atétere whi̧ mo ti sukó̧póló dae.’ fo asȩyóló muló beterapó.
11 Ai fo epatei, diaao̧ i fo du beterapó. ‘Mepaae whi̧né ama hamaró alimatamopaae duraalu, “Ya̧lo mole o̧la o̧la diaamo tao sóró mólua̧tei, Kótópaae melaleteiné dia̧amo werapó. Ya̧lo mole o̧la feata, Koropani, ai fo feteyóló Kótó melale o̧lapóló mo so whi̧né supa, ti fo mulapó,” ’ dua dapó. 12 Kale mepaae whi̧né ama hamaró alimatamo tao saairetei diaao̧ atétere alané sesétu beterapó. 13 Ti dia̧ta, diaao̧ ayarapené mo deté wale mara mole ala sya furaalu, Kótóné fo ha̧le o̧la kaae ao̧rótu beterapó. Take ai ala deté wale kaae, mió diaao̧kélé atei kaae alarape ho̧ko ai du betere ape,” yalepó.
14 Téró, Yesuné kale mo so whi̧ a̧ beterepaae momó ape yóló duraalu, “Dia̧ feané ya̧lo i dere fo mo diriyóló wosóló tuȩ́ muae. 15 Mo nokole o̧la whi̧né tiki tua̧paae durupuraalu whi̧ dorótimipó. Téni, whi̧né tiki tua̧mó kaayóló sókó wale alané beta̧ whi̧ doratapó,” yalepó.
17 Atéró, Yesu a̧ ai so whi̧ betepa taaróló, fóló bemó beteremó, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló, ama kale yale fo sale fo noa betené yalerópóló a̧paae wosalepó. 18 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Dia̧kélé, diaao̧ kisipa tiki hapólu eruraalu, ya̧lo ai yale fo bete tuȩ́ni airapó. Mo nokole o̧la whi̧né tiki tua̧paae doropóló whi̧ doréni deretei, dia̧ kisipanié? 19 Ti mo nokole o̧lata, whi̧né hosaa tua̧paae sókó fumitei, depepaae doropóló, di alée fulapó,” yalepó. Yesuné ai fo ereteiné nokole o̧la fea naaitepa fo munipa, nae erapó.
20 Ai fo tómó olekeyóló atimapaae duraalu, “Whi̧né tiki tua̧mó kaayóló belapaae sókó wale alané beta̧ whi̧ doratapó. 21-23 Ti whi̧né hosaa tua̧mó kaayóló wale alarape i ape. Dei tuȩ́ mutere alakélé, ao̧ni kae kae ho̧ko nópu nokole alakélé, mené o̧la o̧lémi sere alakélé, whi̧ dele alakélé, nópu nokole alakélé, fea o̧lamó ekȩle dere alakélé, me whi̧tamo dei tuȩ́ mutere alakélé, kapala dilikitere alakélé, mo enénire dowi alakélé, mené o̧la senée yóló dei tuȩ́ mutere alakélé, me whi̧ eratere fokélé, sekȩ́ whi̧póló bopé faketere alakélé, wisi tuȩ́ muniru, sonaalei ho̧ko du betere dowi alakélé, ai dosa̧ayale alarape fea whi̧ tua̧mó kaayóló wouraalu, whi̧ dorótua dapó,” yalepó.
Juda meire soné kisipa tiki tirale fo
(Mat 15:21-28)
24 Téró Yesu a̧ ai be taaróló, doasi Tair be hulua bopéróló tȩ mole berapepaae felepó. Atéró, a̧ beta̧ whi̧né be dolomó fóló betepa, mepaae whi̧rapené a̧ kelao̧sóró bope yao̧se yaletei, a̧ kinóló betenénipó. 25 A̧ atéró beterapó dere fo beta̧ dowi kepe tepeyóló betere senaale hamané wosóló, a̧ Yesu beterepaae hapale sókó walepó. Atéró, a̧ Yesu daale ao̧mó deraapisa fóló fió mualepó. 26 A̧ta Juda fake mei, Krik so a̧ hamané Siria haemó tȩne be Fonisiamó dealepó. Ai so Yesu daale ao̧mó fió mulu duraalu, “Ya̧lo senaale tua̧mó betere dowi kepe naao ho̧konaasepé,” du betalepó.
27 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Folosóró naale senaalené nokole o̧la atimapi nó̧póló melae. Ti noatepae, atima su̧mó nénipatei, yuwirape nó̧póló matere ala dorapó,” yalepó.
28 Ti fo depa, kale soné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Tale-ó, aita mo deretei, kale keteirapené o̧la ni fake tómó beleróló nokole folope sorokóta deretei hao̧rapenékélé nukua dapó,” yalepó.
29 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Naao ai dere foné naao senaale tua̧mó betere dowi kepe sókó felepa, dua fae,” yalepó.
30 Ai fo depa, kale so a̧ ama bepaae sókó fóló senaalema kelalemó, ama tiki tua̧mó betere dowi kepe sókó fóló, besekȩ tómó a̧ feléyóló fió molepó.
Ko̧lóró wosȩ́litamo ki̧ne whi̧ wisirale fo
31 Atéró Yesu a̧ ai Tair hae kwia taaróló, Saidon hae kwia tua̧mó tȩyóló fóló, Kaleli wȩi fókumó tȩ mole be Dekapolis hae kwiamó sókó felepó. 32 Yesu atéró sókó fóló beteremó, beta̧ wosȩ́li ki̧yóló fokélé alure whi̧ Yesuné wolaa yó̧póló, atimané dapesó wóló beteralepó.
33 Atéró betepa, kale so whi̧ daae mole tiki taaróló, Yesuné dȩpaae dapesó fóló daalu, ama naase dou̧ tamo kale whi̧né wosȩ́li dolopaae kesekée faróló sókó salepó. Atéró, ama naase dou̧mó fesa̧a fȩ eróló, kale whi̧né hapemó wolaayalepó. 34 Atéró, Yesu a̧ hepen-paae kese horóló fomo sókó faróló duraalu, “Epapeta” i fo feteyóló, “Ki̧netei tukwȩ fae,” yalepó. 35 Ai fo deremó, kale whi̧né ki̧ne wosȩ́li tukwȩ fóo, ama ko̧lókélé tukwȩ fóo duraalu, fo du betere whi̧ kaae, fo kaae sóró yalepó.
36 Atéró, Yesuné atimapaae erale alarape mepaae whi̧paae, “Yao̧se,” yóló fo mulaletei, Yesuné yale ala so whi̧ feapaae deté kwȩyóló fakeralepó. 37 So whi̧ feané atétere fo wosetu, sirayóló duraalu, “I whi̧né du betere ala feata, mo koko̧i ala alamaaté erótua dapó. Wosȩ́li ki̧ne whi̧tei tukwȩ falóo, ko̧ló nomone whi̧kélé fo yóo, dapó,” du betalepó.