27
Judas képi wȩi nale fo
(Mak 15:1, Luk 23:1-2, Jon 18:28-32)
1 Atéró, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamo, mo hi̧katitei Yesu sukó̧póló daairaalu, fo taleyóló mulalepó.
2 Atimané a̧ halika tikiné naase tamo dokóló, kale doasi Gavman topo whi̧ Pailat beterepaae dapesó fóló, ama naase tua̧mó mulalepó.
3-4 Atéró, Yesu mepaae whi̧né dó̧póló eleké deale whi̧ Judas-né Yesutamo fo tokó̧tamo yóló só deratere ala kolóló, amatei yale alamó dapóló, mo dowi fomaake kisipa mualepó. Atéró duraalu, mo so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamoné a̧ melale 30 silpa kapa moni u kale whi̧rapepaae momó melaai felepó. Atéró atimapaae duraalu, “Me ha̧sókó fele alakélé inipatei, a̧ dó̧póló ya̧lo ha̧letei eleké deale alané ȩ doasi dowi ala yalepó,” yalepó. Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Da̧paae noa yaró de? Ai alata, naaotei ai yale ape,” yalepó.
5 Atétepa, Judas-né ama sale moni ai kale momatere bepaae fesekée faróló, amatei a̧ képi wȩi nalepó.
6 Atétepa, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapené kale whi̧né teraae farale moni sóró taru duraalu, “I monita, whi̧ daai dupuyaleteipa, Kótópaae matere monitamo tourao̧se yóló fo mulapó,” yalepó.
7 Téró, atima fo taleyóló duraalu, i monita mepaae wale whi̧rape sukutepa douraaire tiki, kale doka haené wuti aletua dere whi̧rapené hae dupu yaai dapóló mulalepó.
8 Ai hae tikita, whi̧ dó̧póló eleké deyalemó, melale moniné dupuyaleteiné ai haené doi whi̧né samea sókó fele haepó, miókélé ha̧le du beterapó.
9-10 Atéyale ala Kótóné ko̧ló whi̧ Jeremaiapaae yó matepa, ama asȩyóló muló betere fo motóróti dokonóturaalu yalepó.
“Talené ȩpaae i ala yae yóló muló betere fo sya furaalu, Israel so whi̧ atimané a̧ dupu yóló melale 30 silpa moniné doka haené wuti aletu betere whi̧rapené hae tiki atimanétei dupu yó̧póló yae,” fo erapó.
Doasi topo whi̧ Pailat-né Yesutamo fo tokó̧tamo yale fo
(Mak 15:2-5, Luk 23:3-5, Jon 18:33-38)
11 Ai ala ha̧le du betepa, atimané Yesukélé doasi Gavman whi̧né sóró beteró betere topo whi̧ Pailat-né keletómó daapa, a̧paae woseturaalu, “Ya̧ Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧é?” depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naaotóró mo dono ai dere ape,” yalepó.
12 Ai fo depa, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamoné kae kae só deratere fo a̧paae depatei, ama me fo tokó̧ menipó.
13 Tétepa Pailat-né a̧paae duraalu, “Atima kae kae forapené ya̧ só derótu betepatei, ya̧ fo tekeni dere-a noatepa de?” yalepó.
14 Ai fo depatei, Yesuné kale Pailat-né dere fo mo sawa tokó̧ matere alakélé inipó. Ai ala kale doasi Gavman topo whi̧né kilituraalu, i whi̧ta atimané dere fo tokó̧ matere alakélé mo dumipóló sira yalepó.
15 Téró, Gavman doasi topo whi̧né ba fo doko̧ fea atimané dua dere ala sya furaalu, o̧la detere sukamó so whi̧ touróló, atimané kisipa mole dipula beteró betere whi̧kó beta̧ ha̧le fó̧póló dotȩyae depa, ti ai whi̧tóró dotonótua dapó.
16 Atéyale sukamó, dowi ala du betere doi mole whi̧ Barabas dipula beteró beterepó.
17 So whi̧ fea atéró wóló touró betepa, Pailat-né atimapaae woseturaalu, “Diaao̧ kisipané-a, mé whi̧ dipula sokóló ha̧le fó̧póló kisipa mute? Barabas dotȩyarópé, so whi̧ feané Kerisopó du betere whi̧ Yesu dotȩyaró de?” yalepó.
18 Ti noatepa meipó. Kale Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧rapené so whi̧ feané Yesuné doi hale sóró horóló, dukirateremó atima dowi kisipa muturaalu, atimané a̧ daai kale Pailat-né a̧ beterepaae dapesó weirapóló kisipa mualepó.
19 Atéró, kale Pailat a̧ so whi̧tamo fo tokó̧tamo yaai bituatere tikimó betepa, ama somané fo yó fótu duraalu, “Ya̧lo mió mo dowi noke yaleteiné ȩ doasi sekȩ yalepa, ai dowi ala mo beta̧kélé munire whi̧paae me ala momókó erao̧se,” yalepó.
20 Téyaletei, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó whi̧ disirapetamoné so whi̧paae duraalu, “Barabas ipaae wó̧póló dotonóturaalu, Yesu sinó̧póló oleróló dae yae,” yóló, so whi̧ feapaae sesemeratere fo du betalepó.
21 Tétepa, kale Gavman whi̧né sóró beteró betere doasi topo whi̧né woseturaalu, “I whi̧ tamokó mé whi̧ dia̧ beterepaae wó̧póló sokóló dotonaróé?” depa, atimané duraalu, “Barabas wó̧póló dotonae!” yalepó.
22 Tétepa, kale Pailat-né so whi̧paae woseturaalu, “So whi̧ feané Kerisopó du betere whi̧ Yesu neya̧roé?” yóló wosetepa, aimó daae mole so whi̧ feané duraalu, “A̧ta, filipaa ni tómó olorae!” yalepó.
23 Ai fo depa, Pailat-né atimapaae duraalu, “Ai whi̧ta me dowi alakélé inipatei, ha̧le noatepa daró de?” depa, atimané fo mo ti fakeyóló duraalu, “A̧ filipaare ni tómó olorae!” yalepó.
24 Tétepa, ai yó mole so whi̧ atimané kisipa mutere ala erao̧sóró, Pailat-né seséyalemókélé mo su̧ni, so whi̧né doasi foya yaaitere ala kolóló, so whi̧ feané keletómó wȩiné ama naase fukutu duraalu, “I whi̧ delemó Kótóné matere kwiata, ya̧lo saalomeitei, diaao̧tóró saalopó. Atéró sókó fatere samea ya̧lo naasemó yao̧sóró, i fokotapa kelere?” yalepó.
25 Ai fo depa, so whi̧ feané duraalu, “Ai whi̧ dele kwiata, Kótóné da̧ró da̧né naale senaaletamopaae meló̧pólópó,” yalepó.
26 Téró, so whi̧ atimané Pailat-paae dotonae yale whi̧ Barabas ha̧le fó̧póló dotonóturaalu, mepaae diki tare whi̧rapené Yesu fokosói alapi yóló, nalo filipaa ni tómó oleróló daai dapesó fae yóló melalepó.
Diki tare whi̧rapené Yesu faleyale fo
(Mak 15:16-20, Jon 19:2-3)
27 Atéró, kale Gavman whi̧né sóró beteró betere topo whi̧né ama diki tare whi̧rape betere tiki wisinaale Pretorium-paae Yesu duwóló sóró felepó. Téyalemó, diki tare whi̧rape feané a̧ boperóló daane walepó.
28-29 Téró, atimané ama deró betere kuti sokóló beta̧ sonaai kuti deralepó. Atéró, mu daai képinétei doasi topo whi̧né deratere topo taopóló bopeyóló, ama topomó deralepó. Téró, atimané beta̧ dotó tiki ama turu naasemó taróló, a̧ daalemó bukutiri tȩane doropóló duraalu, “Juda so whi̧né topo whi̧-ó!” yóló faleyóló doka doka du betalepó.
30 Atéró atimané a̧ fesa̧a apuróló, kale dotó tiki momó fasó sóró, ama topomó momó du momó du betalepó.
31 Atéró, atimané a̧ doka doka du beteró, sonaai kuti sókó sóró ama kuti momó deralepó. Téró, a̧ filipaa ni tómó oloraai dapesó felepó.
Yesu filipaa ni tómó suka̧le fo
(Mak 15:21-32, Luk 23:26-43, Jon 19:17-27)
32 Atéró dapesó fu beteremó, Sairin be hulua whi̧kó Saimon a̧ tu̧mó hokolaa depa, a̧ fasóló ai filipaa ni a̧paae naaomo beleyae! yóló sȩyalepó.
33 Atéró, atima beta̧ hae doi Kolkotamó sókó walepó. Ai fo feteyóló whi̧né topo diri mole tikipó.
34 Aimó atimané Yesumó beta̧ hakesa̧ai wȩiró mo wain wȩitamo hosekéróló tepeyaletei melalemó néni hó̧yalepó.
35 Atéró atimané a̧ filipaa ni tómó oleróló, ki̧lipaae ama kuti saairaalu atimané ni kukwia teraae horóló mé whi̧né ni kukwia mo donotóró muni dorowapa, ti ai whi̧nétóró sua yalepó.
36 Atéró, a̧ teó sukutu betepa, kale diki tare whi̧rape atima kaae tawóló betó molepó.
37 A̧ oleró betere ni topomó i betené dalepóló asȩyóló oleralepó. Ai asȩyóló olerale fo i ape.
Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧ Yesu i ape
38 Kale o̧lémi nuku betale whi̧ tamokélé a̧tamo beta̧mó, me whi̧ ama turu naase dȩró nimó oleróo, me whi̧ fȩ́ naase dȩró me nimó oleróo yalepó.
39-40 Mepaae ai tu̧mó fua wuatere so whi̧ atimané folópu kelepéyóló faleyóló doka doka duraalu, “Ya̧ta kale momatere be fisikóló, sore be dȩmó momó tȩyaalopó du betale whi̧pa, naaotei ya̧ tao sae. Ya̧tamo Kótóné Naalemapata, ti ai filipaa ni taaróló dere ape,” du betalepó.
41 Atéró kale dere kaae, mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapenékélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapenékélé, mepaae whi̧ disirapenékélé, faleyóló doka doka duraalu,
42 “Mepaae whi̧rape sukao̧sóró ama tao sua yaletei, a̧ sinao̧sóró amatei tao sinitupó. Ti a̧ta, Israel fake so whi̧né doasi topo whi̧ ereteiné filipaa ni taaróló dorowapa, ti da̧ a̧paae kisipa tiki tiraalopó.
43 Ama duraalutamo, a̧ Kótóné Naalemapóló kisipa tiki tirateremó, Kótóné a̧ tao saai kisipa mutepa, ti tao só̧póló yae,” yalepó.
44 Yesutamo kale beta̧mó olerale o̧lémi nuku betale whi̧ tamonékélé u whi̧rapené dere kaae, a̧ faleyóló doka doka dere forape dekéró du betalepó.
Yesu suka̧le ala
(Mak 15:33-41, Luk 23:44-49, Jon 19:28-30)
45 Téró suka tua̧mó 12 kilok sukakelemó kaae sóró fóló, be kuluka derepaae 3-kilok-mó hae kwia mo fea dikiyalepó.
46 Atéró be kuluka 3-kilok seretamo, Yesuné doasi fo fakeyóló duraalu, “Eloi, Eloi, lama sabakatani,” ai fo feteyóló, “Ȩ tȩteróló kaae tare Kótó-ó, Ȩ tȩteróló kaae tare Kótó-ó, ȩ ya̧lo wotoró beteró̧póló noatepa taaróló feleé?” yalepó.
47 Ti fo depa, mepaae aimó daae mole so whi̧rapené ama ai dere fo wosóló duraalu, “Ama Elaijapaae ape yóló ai dere ape,” yalepó.
48 Tétepa, atimakó whi̧ beta̧ mo hapale sururu yóló fóló, kale wépi kaae o̧la sóró séli kȩlaa kaae ere moi wain wȩi kale wépi kaae o̧lamó tópuró sóró, kapemó haka sóró Yesu nó̧póló melaai sóró felepó.
49 Téyaletei, mepaae whi̧rapené duraalu, “Ilaija wóló tao sene walémóló kelaalopa, atéró oleró̧póló taalae,” yalepó.
50 Atéró, Yesuné ama kepe bete sókó furaalu, kale dere kaae doasi fo fake yóló a̧ sinalepó.
51 Atéteretamotóró kale momatere be sata̧leróló oleró betere kuti óté kaae sóró tereketé doropóló, a salepaae sókó deralepó. Téturaalu, doasi bao yale tikimó kaporapekélé terekeyóló felepó.
52 Atéturaalu, whi̧ dourale tikikélé turukwȩ fóló, mo take Kótóné ama kae sóró beterale so whi̧ sukutepa douraletei, dou taaróló momó kepaayóló fua yalepó.
53 Yesu atéró kepaayóló fi ki̧lipaae, ai kale kepaayale so whi̧rape mepaae so whi̧né koló̧póló, Kótóné ama kae tȩnó betere Jerusalem be huluapaae yó male felepó.
54 Atétepa, kale diki tare whi̧rapené topo whi̧ró Yesu me ala yao̧sóró, kaae tare diki tare whi̧rapetamoné doasi bao dere alaró mepaae kae kae dere alarapetamo kolóló, atima fea winé sukó̧ló diri furu furu yóló duraalu, “Haió! i whi̧ta, Kótóné Naalematóró mo hi̧tipó,” yalepó.
55 Téró, Yesu a̧ mepaae o̧la o̧la ya̧ya̧tepa tao sóró mótua yale sorape, Kaleli hae kwia taaróló wóló, Yesupaae eratere ala kelaai mo tumó daae mulu, kese faló beterepó.
56 Atima ai sorape kuamó Maktala be hulua sokó Mariakélé, Jems-ró Josis-tamoné hama Mariakélé, Sebediné naalema tamoné hamakélé, atima atéró daae molepó.
Yesu dourale ala
(Mak 15:42-47, Luk 23:50-55, Jon 19:38-42)
57 Be mo felekemó dikiyaai deretamo, beta̧ Arimatea be whi̧kó néli whi̧ Josep walepó. Ai whi̧ a̧kélé Yesuné yó matere whi̧ betalepó.
58 Kale sekȩ́né Yesuné tiki saai dapóló, kale topo whi̧ Pailat-paae wosene felemó, Pailat-né ama diki tare whi̧rapepaae duraalu, “I sekȩ́né Yesuné tiki ama sóró faaipó dapa, sóró fó̧póló melae,” yalepó.
59-60 Atéró matepa mo dȩ tekée fi linen kuti wisinaalené Yesuné tiki bopeyóló só fóló, mepaae suka̧le whi̧ dourénire kane dolomó Yesuné tiki mulalepó. Téró kale dou tu̧ kinaai aleyóló mulale kane fake biliraté fóló kinóló a̧ felepó. Ti ai kane dolota, kale whi̧ Josep a̧ sukutepa douró̧póló, aleyóló muló betere tikipó.
61 Atétepa, kale Maktala be hulua sokó Mariaró ama yakoma Mariatamo ai kale whi̧ douró betere tiki kese faróló beterepó.
Yesuné tiki me ala yao̧sóró diki tare whi̧rapené kaae tare ala
62-63 Atéyale sisópaae dótóró sa̧a nóló betaairaalu, o̧la o̧la taleyóló mulóló, be dȩtepa i ala yalepó. Kale moma dere be kaae tare topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo Pailat beterepaae fóló duraalu, “Doa whi̧-ó, ai kale so whi̧ dilikité kutu betale whi̧ a̧ suka̧ai bitu be dȩ sore kemetepa, a̧ momó kepaayóló betaalopó depa, da̧né wosalepó.
64 Atéró ai kale suka̧le whi̧né ama yó matere whi̧rapené ama tiki o̧lémi sóró fóló, mo whi̧paae a̧ momó kepaayóló beterapó deté kuturaalu, so whi̧ dilika̧alo ai ape. Atéró dilikitere alané ama take folosóró so whi̧ dilika̧letei teraae faalopó. Téyao̧sórópa, naao diki tare whi̧rapené ai kale whi̧ dourale tiki be dȩ soremó mo wisiyóló kaae tawó̧póló yae,” yalepó.
65 Ai fo depa, Pailat-né so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧rapepaae duraalu, “Whi̧ douró betere tiki mo wisiyóló kaae tawó̧póló, mepaae diki tare whi̧rape dapesó fóló, etéró kaae tawae yóló yó melae,” yalepó.
66 Atétepa atima fóló, kale whi̧ dou mené tuki̧yalemóló kelaai tu̧ kinale kane fakeró ha̧le daale kane kwiatamo meke eróló, tua̧mó siri mulóló diki tare whi̧rapepaae kaae tawae yóló sóró daalalepó.