12
Po'ínuhiko íhikaxovike Jesus
Mt 10.26-31
1 Yoko koati yupihóvotine êno xâne ho'uxo-ho'uxó koetíne koane ókonuhevekexeokoko. Yane turíxovone íhikaxea ne Jesus. Íhikauhiko ínuxo íhikaxea. Hara kíxovokoxoa:
—Neíxipa ne kutí koeti kohiyákopeti pâum, ánahixope farîzeuhiko, ákoti oríko ukóponea xapa po'ínuhiko xâne, enepone kutí kó'iyea koati sasá'iti ya po'ínuhiko xâne koeku enó'iyea ítuke ákoti aunáti.
2 —Ako kixovókuti pikonéti éxeokono kó'oyene ákotimo kaurápu'ikakana. Koánemaka ne he'onó'oeti kó'oyene, kóyeanemo urápu'iyea.
3 Vo'oku uhá koeti he'ono'ú kíxene keyúhoyi, kóyeanemo koûrapu'ikeokono xapa xâne. Koánemaka ne koekúti hahaa kíxene keyúhoyi kúveuke yóvoku, kohonókokonotimo koyúhoyeokono, kutí'inokemo exoâti uhá koeti xâne.
4 —Itínoe íningone, hara ngixópinoe kó'oyene: Hákonoe píke xâne motovâti koépekeopi, vo'oku poéhane kexé'u íto koépekea, yane ákone xunáko itúkea po'i koekúti.
5 Itea énjakapivo nékone tíyi, énomone ne Itukó'oviti apêti xunáko koépekeopi koane iyónopeopi ipihóponovokutike. Ngáyukoa ngíxeopinoe: Itúkapu énomone tíyo.
6 —Ákoikopo akávanevo singu koeti kálihunoe hó'openo ôti ya kali pi'âti pe'u tiûketi ákoti axu'ína ovâti? Itea ako kalíhuina ápeyea xapákuke nê'e ákoti exêa koêku Itukó'oviti.
7 Muhíkova híyeu tiûti, éxoa Itukó'oviti yé'akeye. Hákoikopo píke, vo'oku itínenoe yupihóvo itóponone nonékuke Itukó'oviti yane ênoti hó'openo ôti —kíxovokoxoane.
Koêku teinôa xâne koyúhoyea hókea Jesus koáne akô'o teinâ
Mt 10.32-33; 12.32; 10.19-20; 2 Tm 1.8
8 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus:
—Koati ngixópitinoe: Uhá koeti xâne koyuhoâti nonékuke po'ínuhiko xâne itúkeovo hokónuti, kúteanemakamo ngíxoaku nê'e nonékuke ánjuhiko ya vanúkeke. Ngoyuhoâtimakamo itúkeovo hokónuti, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.
9 Itea enepone koyuhoâti nonékuke xanéhiko ákoyea itúkapu hokónuti, ngoyuhópatimakamo nonékuke ánjuhiko vanúkeke ákoyea itúkapu hokónuti.
10 —Áva xâne vaheréxinonuti emó'u, apêtikomo oxéne itúyopea pahúnevo. Itea enepone xâne koyuhoâti itúkeovo váhere ne ítuke Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti, ákonemo itúyopeaku ne pahúnevo.
11 —Enepo yamakánanoe yíhoikikono ya íhikaxovoku hó'e xanéhiko, koane nonékuke pahúkotihiko yoko po'ínuhiko payásoti tuti xanéhiko, hako pipokéxinoa iséneu ne kixékumo yimópike koane koêkumo ne yiûho,
12 vo'oku yaneko ôra, ihíkaxopitinoemo Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti nékonemo keyúhoyi nonékukehiko —kíxovokoxoane Jesus.
Ako yusíka ixómoyea ipúpakinoa visóneu kahá'ayea ûti vîrikuxea
13 Yane apé koéne hóyeno xapákuke neko êno xâne kixoti Jesus:
—Ihikaxotí, pehúka ne mbo'ínu haxákeana ne apeínoati kûreinovike haíkene ûti —kíxoane.
14 Ina kixôa Jesus:
—Hoyenó, undí'ikopo yúhoikovoku xâne? Haina indúkovoke nzaxákeokokoa ne xâne kûreinoa haíkene —kíxoane.
15 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus neko êno xâne kamokénoati:
—Yokóhiyanavoa ne uhá koeti kó'iyeovoku koekúti íyekovoke, enepohikone mani ixómoinoke ipúpakinoa iséneu keha'âti kurí'uxeovo apeínopiti, vo'oku haina énomone ápeino ne xâne yara kúveu mêum —kíxovokoxoane.
16 Ina itukínoahiko Jesus íhokoake ne âha íhikaxea. Hara kíxovokoxoa:
—Ápe hóyeno iríku, ênoti pôreu ha'i nóne isáneke.
17 Ina koe isóneupinovo: “Námeamo ngíxoaneye ra êno ha'i nónem? Vo'oku ákone iyónoangu”.
18 Ina koepómaka isóneupinovo: “Énjoa ngíxoakumo. Ngatahíneatimo ra unákovoku ha'i nónem, ínamo indukápa koati hána'itiya. Énomonemo unángoa ra ha'i nónem, koáne ra uhá koeti apeínonuti.
19 Yane ínamo angôe: Êno apeínonuti ngoúnae. Ákomo malíka yónoku. Kó'oyene, poéhane ómomingea, níngea, énoyeovom yoko elókeyea ongóvo, ngoetímo.”
20 Itea hara kíxoa Itukó'oviti: “Iti koati ákoti isóneu. Kó'oyene yara yóti, ivekóvotinemo. Kutí'ikopomo itópoinopi uhá koêti ne apeínopiti yúnahiu?” kíxoane Itukó'oviti —kôe éxetina Jesus.
21 Ina koe'íkomaka ne Jesus:
—Koati énomone koéneye ne xâne yuixóvoteoxo kurí'uxea apeínoati yara kúveu mêum, itea ako apeínoati xoko Itukó'oviti —koéne.
Kuvóvoti Itukó'oviti
Mt 6.25-34
22 Ina kixovókoxoamaka Jesus ne íhikauhiko:
—Énomone ngixínopinoe ákoyea ixomo ipúpakina iséneu kixékumo kêku itukovo káxe, ukínopikumo nîke, koane nókone kexé'u, yoko kixékumo iké'ipovoxopivo.
23 Vo'oku enepone kéyeku itukovo káxe, haina pohúneti níki, koane hainámaka pohúneti iké'ipovoxopivo yápeino.
24 Ivévakapihi ne hó'openohiko ôti. Ako nâ, koane ako ítixeaku ha'i nóne. Ákomaka unákoku nîka, koane ákomaka óvoku ítixoku êno nikokónoti, itea kóyeane poréxea Itukó'oviti nîka. Ákoikopo yéxa itúkeovo itínoe yupihóvo itóponone yane hó'openohiko ôti?
25 Ako ápahuina ya xepákukenoe itotimo koúkoponea kaxena âvoyeani ivákapu, yusíkoti yupíheovo kahá'ayea koúkoponea.
26 Neíxoaneikopo, koêku ákoyea ite itíki kalîhuti koekúti, ná'ikopo koeti ixómoino yónoheixoa iséneu ne po'ínuhiko koekúti?
27 Ivévakapihimaka koêku payá'iyea ne koati uhé'ekoti hîu ne itunoêvoti ya mêum, enepone iháxoneti humanévoti. Ako hûka kuteâti xâne, koane ákomaka ixúxuka, itea koati ngixópitinoe: Muhíkova neko uhá koeti úhe'ene nâti Salúmaum, enepone hána'iti iríku mekúke, ako itápana úhe'ene hîu ne itunoêvotihiko íhae mêum.
28 Katarákoapo Itukó'oviti ne itunoêvoti íhae mêum, mapini póhutine kó'oyene ápeyea, ihârotike oro'ókokonotinemo yúkuke, ínapomo hako katarákopi Itukó'oviti, itínoe xâne ôriti kúveova.
29 Hákonoekopo ixomo yonóheixoa iséneu úkeakumo ne nîke koane yêka. Hákomaka kenóko'inoe vo'ókuke ra koekúti.
30 Vo'oku koati énomone yónoheixo isóneu xâne ákoti êxa Itukó'oviti ya uhá koeti óvohikoku yara kúveu mêum. Yoko éxoa Yá'a íhae vanúke kénokinoe uhá koêti ra koekúti.
31 Inúxotike ya uhá koêti, hane itíka yónoheixoku iséneu ítuke Itukó'oviti, yane kousókinopeatimo Itukó'oviti ne po'ínuhiko nékone —kíxovokoxoane Jesus.
Koêku ne kaná'uti îrikuxea xâne
Mt 6.19-21; 1 Pê 1.4
32 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus neko íhikauhiko:
—Itínoe hokónuti, itínoe kutí ngíxone kálihunoe su'ûso ákoti axu'ína ikéneke koyonoâti, hákonoe píke, vo'oku koati ahá'inopinoe Yá'a íhae vanúke itíkivo xanéna koane yenópi vanúke natíxokuke.
33 Enepone apeínopiti, yakávanea, koane pêrekexamaka xâne ákoti apeínoati ne ésa'i. Yane apêtimo íhaku tîketina ákotinemo ipúpa'ixeaku, koane enómakamo apeínopiti ákoti uké'eyeaku vanúkeke xoko ákoyeaku itápana ómevoti, koane xoko ákoyeakumaka kálihunoe hó'openo nikóheati.
34 Vo'oku koêkuti yunákoaku ne apeínopiti, itukapu vanúkeke, áko'o itukapu poké'eke, énomonemakamo yónoheixo iséneu —kíxovokoxoane.
35 Ina koe'íkomaka Jesus:
—Itíkapu xâne usó koyêti kuteâti koêku xâne iyukovó koyêti, ko'ipovó kixoíxotimaka ípovo, koane ihuvé koyêtimaka yukúna aukápapu kúxoixopone.
36 Kutí yákoyenoe ahinoêti ixómoti noimé'exopo seópope pátarauxa ukopeâti áyuike kasâtuxoti. Seopóne pátarauxa, enepo ipusókopo pahapéti, usó kóyepone ahínoe míhe'okopinoa.
37 Koati únatimo koêku ne ahinoêtihiko inú'epo pátarauxa ixómoti noimé'exopa. Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Itukovó koetimo koati pátarauxa silo'íxopomo ípovo ko'ítukeyea. Yane kavátahikoatimakamo neko ahínoe xe'o mêsa ominoâti nîka.
38 Yusíkoti itúkeovo ya kuku yóti, áko'o ya mâturukata seópea ne pátarauxa, koati únatimo koêku neko ahínoe inú'epo ixómoti noimé'exopa.
39 Koati endó'okopitinoe koêkumo: Eneponi exâ únae ovokúti orana símope ne ómevoti, mani koyonoâti ne óvoku, ákoni síka ûrukeova ne óvoku.
40 Keánenoemaka, neímexa ne aúngopovopemo, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne, vo'oku ya koati ákoyeakumo kixápanu, énomonemo aúngopeovo —kíxovokoxoane Jesus.
Éxetina Jesus koeku únati yoko váhere ahinoêti
Mt 24.45-51
41 Ina kixôa Pêturu ne Jesus:
—Unaém, enepora yéxetina apêti íhokovoke, koati utíne itíkinoa? áko'o uhá koetímaka xâne —kíxoane.
42 Ina kixôa Jesus itukínoati po'i íhokoake:
—Kutí'ikopomea itukóvo kuteâti ne ahinoêti koati yuixóvoti ítukexeokonoke, koane ponóvoti isóneu ítukeke? Énomone neko poréxoakemaka pátarauxa éxea koêku ne po'ínuhiko ahínoe, motovâti koúsokinoa nókone koatíke kaxénaxeokonoke.
43 Koati únatimo koêku ne ahinoêti inú'epomo pátarauxa kíxeaneye ko'ítukeyea aukápapu.
44 Koati endó'okopitinoe koêkumo: Kuri'ó kixoâtimo pátarauxa kóyoninoa uhá koeti apeínoati.
45 Itea enepo akôe isóneu ne ahinoêti: “Yupíhovane xu'íkeneyea ne mbátarauxa” akôe, ina turixápu yehépoke'exea ne po'ínuhiko ahinoêti, ha'íne, koane yuíxeovo níkea, énoyeovo yoko kohíhiyea, naíxapu nê'e.
46 Vo'oku seopó koetímo pátarauxa ya káxe koati ákoyeaku kuxápa, koáne ya ôra ákoyeakumaka éxa káyukopeovomo. Yanê'e, koati kotívetimo kíxoaku pátarauxa ipihápana. Iyonópatimo xoko iyónopoku xâne ákoti akutípo.
47 —Enepone ahinoêti exoâti ne ahá'inoa pátarauxa, itea ákoti usó akóye koúsokea, ákotimaka itukêa ne âha, koatimo xúnati yehépoke'exeokono ipihápanakana.
48 Itea enepone ákoti exâ ne ahá'inoa pátarauxa, yusíkoti váherexea ítuke koane motókeyea xu'ínayea ipíhoponeokono, itea ákomo áxuna kíxoakumo pátarauxa yehépoke'exea ipihápana. Vo'oku enepone xâne ênoti pónekonoke, konokoâti enó'iyeamaka únatinoe koekúti ítuke, pôreupo vo'oku enó'iyea pónekonoke. Kúteanemaka koêku ne xâne xu'ínati ípara, koati konokoâti enó'iyea pôreupo anu'úkopati ne yé'akeye pónekonoke —kíxoane.
Xâne okopókokoti vo'oku Jesus
Mt 10.34-36
49 Ina koe'íkomaka ne Jesus:
—Enepone nzímea yara kúveu mêum, ínzokoa yúku oro'ókoti, yoko ehá'ani turíxeovone kó'iyeaneye.
50 Itea anéyeiko kotíveti koekúti véngokuikomo. Koati konokoâti itúkeovo oúngekemo yóno ne êno tiveko koekúti, epó'oxo koati hána'itine tiveko inzóneu koêku âvoyea ndarú'uxa.
51 Ikítixatinoe nzimínoti motó'iyeova úhepeyea isóneunokoko ne xâne yara kúveu mêum? Ákomo ákoeneye. Koati endó'okopitinoe koêku: Apêtimo okopókokoti vo'ónguke.
52 Ukeátine kó'oyene, itukovo apêti singu koeti ko'óvokuti ya póhutike ovokúti, mopó'amo okopâti ne po'i pi'âti, itukovo pi'âti okopâtimo ne po'i mopo'âti vo'ónguke.
53 Kúteanemakamo koeku hóyeno yoko xé'a. Okopâtimo hóyeno ne xé'a, áko'o itukovo xé'a okopâmo ne há'a vo'ónguke. Kúteanemakamo koeku sêno yoko ihíne. Okopâtimo sêno ne ihíne, áko'o itukovo ihíne okopómo êno vo'ónguke. Kúteanemaka koeku sêno yoko sinéna vo'ónguke, okopâtimo sêno ne sinéna, áko'o itukovo sinéna okopâ ne imóse vo'ónguke —kíxovokoxoane Jesus.
Hoénaxovope yé'exeovone hunókoku ra mêum
Mt 16.2-3
54 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus neko êno xâne:
—Enepo neixónoe kapási ukeâti kíyo'i káxe, “Úko rakéne” kénoe. Koáne, kevó'oxo.
55 Koáne enepo sa'irí'okovo ne ihunóvoti, neixoâtinoe ne úkeaku, “Kotúpotinemo” kénoemaka. Koá'axo, kotúpo.
56 Itínoe ikútixapovoti koati ko'éxoneti, é'exo kíxeanoe koêku ra mêum koáne ra vanúke, koêku kahá'ayea kévea koane kotú'iyea, itea inípono ákoyea yéxa itukóvotiye ra káxehiko símokune ûti.
57 Manímaka konókoti yéxinoe péni iséneunoa ra koekútihiko! —kíxovokoxoane Jesus.
58 Ina koe'íkomaka:
—Itukovo apêti évotikopike po'i xâne, ina omôpi yuhoíkovokutike, ya koêkuiko yéni, tumúneke sími yuhoíkovokutike, yapásika kíxeaku unátipinokoko iséneu, maka hákone iyonópi nonékuke ne pahúkoti yuhoíkovokutike, vo'oku mani kurikópiti nê'e xoko pulísea. Kene ne pulísea, mani kurikópiti ika'ákovokutike.
59 Enepo akoéneye, koati ngixópiti ákoyeamo ipíhikapi koêku ákoyea peréxapa uhá koêti ne yoréveu —kíxovokoxoane Jesus, exókoatihiko kónokea épemea Itukó'oviti kotúyopinoa pahúnevo tumúneke seópea nonékuke.