17
Tesalonika Wirri Basirrdü
1 Pol a Saelas, Ampipolis akó Apolonia wirri basirr nis nóma nórrgrratórri, ama turrürri Tesalonika wirri basirrdü. Da ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müót⌋ ola asi yarilürr.
2 Tóba ngaen bókam tumtumdügab, da Pol wamórr Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü. Wa aüd ⌊Sabad⌋ inkü ikik yarilürr Godón Wibalómórrón Bóktandógab,
3 müsirrga ainüm akó küp okaka amzazilüm pamkolpama amkoman angunüm wa, ene ⌊Kerrisoa⌋ azid aengórr akó türsümülürr büdüldügab. Wa bóktanórr wagó, “Ini Yesu, ka noa bóktan amgoldóla, wa ene Kerriso-e.”
4 Ngibürr Zu pamkolpamab gyagüpitótók amkoman ninóp, da i Pol a Saelas inkü we dabinóp. Abün Grrik pamkolpam, Godón nidi ⌊ótók⌋ kwarilürr, akó dokyan wirri ngi kola ta inzan dabinóp inkü.
5 Da Zu pamkolpam gyagüp kolaea ekrranórr Pol a Saelaspika. I ngibürr kolae pam kwób bazen pokodógab we yazebóp, dabinóp darrpan pokodó, da pamkolpam ngürsilwóman ngintinóp ene wirri basirrdü. I blamana busuóp Pol a Saelas ibü amkünüm Zeisónón müótüdü, ibü ódódóm pamkolpamab ngorodó.
6 Da i ibü we koke nóma nósenóp, i ma igósidi Zeisónón akó ngibürr Yesun amkoman angun zonaretal amorrat-amorrat simarruóp tibiób basirran wirri ngi pamdó wirri taegwarrwómpükü wagó, “Ene ne pam nisamli, trrez nidi agósórri blaman ini tüpdü, da aegamli.
7 Zeisón wató nüngrinürr tóba müótüdü. Da i blamana Sisan gida amgündako igó bóktankü wa, darrü king asine, ngi Yesu.”
8 Ini bóktande, i basirran wirri ngi pam akó blaman pamkolpam ngürsilan ngintinóp.
9 Da basirran wirri ngi pamab ubi yarilürr, Zeisónón ako ene Yesun amkoman angun pamkolpam tümün müótüdü arrbünüm. A i ma ibü nilóp mani küp arrbünüm. I ibü nilóp wagó, Pol a Saelas ne myamem darrü kolae koke nóma tólaeli ini wirri basirrdü, ini mania sab tibióbka bakone. Mani küp nóma irrbünóp, da i ibü we zirrnapónóp.
Berrea Wirri Basirrdü
10 Irrüba nóma tumzikürr, Yesun amkoman angun zonaretala Pol a Saelas büsai-büsai we zirrnapónóp Berrea wirri basirrdü. I nóma abzirri ola, ama Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü aurrürri.
11 Berream ne Zu pamkolpam kwarilürr, kari morroal tonarr kolpam koke kwarilürr Tesalonika pamkolpamdógab, zitülkus i kari wirri ubi koke kwarilürr Godón bóktan arrkrrum, akó i blaman ngürrzan Godón Wibalómórrón Bóktan atang kwarilürr asenóm wa, Pol ia amkoman poko büdrratóda.
12 Abün Zu pamkolpama amkoman yangunóp Yesun, akó dokyan Grrik wirri ngi kol akó abün Grrik pam ta inzan.
13 A Tesalonika Zu pama nóma barrkrrurr wagó, Pol Godón bóktan büdrratódase Berream, i ta ogobórr ola, pamkolpamab gyagüpitótók alüngüm akó ngürsilan ngibtanóm.
14 Da Yesun amkoman angun zonaretala Polón zirrapónóp malu kabedó, a Saelas akó Timoti ola burrmatürri.
15 Pol ne pampükü wamórr, i oya tai idüdóp kókó Etens wirri basirrdü. I ma igó bóktanpükü tóbakonórr wagó, “Timoti a Saelas sab kürü büsai-büsai ki kemrrónam.”
Etens Wirri Basirrdü
16 Pol ibüzan nókyalórr Etens wirri basirrdü, oya kari kolae gyagüpitótóka koke amiógürr, wa ene abün obae godab dandang nóma nósenóp ene basirrdü.
17 Wa ikik yarilürr Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü, Zu pamkolpamdó akó ibüka, Zu-koke nidi kwarilürr, Godón nidi ótók kwarilürr, akó kwób bazen pokodó, blaman ngürrzan ola ne pamkolpam kwarilürr.
18 Ngibürr Grrik wirri umul gyagüpitótók pam, nidi kwarilürr Epikurria akó Stoa kopodógab,
Polkü ikik kwarilürr oya bóktandógab. Da ngibürra bóktanónóp wagó, “Ini küp-koke bóktan pama ia laró poko bóktanóm kainda?” A ngibürra bóktanónóp wagó, “Wa go ia aprrapórr mogob godabbóka apónda.” I ini poko bóktónóp, zitülkus Pol bóktan büdrrat yarilürr Yesu akó oya büdüldügab arsümülankwata.
19 I ma oya sidüdóp ene wirri basirran balngomól pamab kwób bazen pokodó, Arreopagus pododó. Da bóktónóp wagó, “Kibü ubi umul bainüma ini küsil umulbain bóktan, ma ne poko amgoldóla.
20 Ma ngibürr umul-kokean bóktan büdrratdóla kibüka, da kibü ubi umul bainüma ibü küp laróga.”
21 (Blaman Etens pamkolpam akó mogob pamkolpam nidi ngyaben kwarilürr ola, ngibürr kla koke tómbapónónóp, a wata küsil gyagüpitótók amgol akó arrkrru.)
22 Pol zamngólórr wirri pamab obzek kwata Arreopagus pododó, da bóktanórr wagó, “Etens pamkolpam! Ka kuri nósenónóma blaman kwata wagó, e wirri umulakla blaman godab tórewómbóka.
23 Ka enezan agóltagól akó ngabkan namülnürrü, e ne elklaza ótókdakla, ka eserró darrpan ⌊alta⌋, igó wialómórrón wagó, ‘Umul-kokean godódó’. E ne kla ótókdakla umulbain-koke, da ka yabüka oya bóktan amgoldóla.
24 God, ini tüp nótó tónggapónórr akó blaman elklaza ini tüpdü ne klamko, wa tüp akó kwit Loda, akó wa koke ngyabenda pamkolpamab tange balmelórrón obae godón ótók müótüdü.
25 Oya ubi ne darrü klamóm nóma ki yaril, oya pama kokean ekyene, zitülkus wa blaman pamkolpam arról, ngón, akó blaman elklaza wató aliónda.
26 Wa blaman zitül-zitül pamkolpam darrpan pamdógab balngónórr blaman bwób-bwób ini tüpdü ngyabenóm, akó arról ngarkwat wató irrbünürr ibünkü akó tüp ngarkwat, i tai ne pokodó ngyaben korale.
27 God ini poko ugósüm tónggapónórr, pamkolpama oya tangande yamkünórre, akó oya solkwat aprrapórr ia eserre, enana wa mibü darrpan-darrpandógab wirri kan kokea.
28 “Darrü olomazan bóktanórr wagó,
‘Mi oya tangdó ngyabendakla akó agóltagóldakla.’
Yabü ngibürr wórr agós pamazan bóktandako wagó,
‘Mi oya olmalbobatalakla.’
29 Mi ne Godón olmalbobatal nómadakla, mi igó koke gyagüpi ogobo wa, Godón obzeksyók ⌊golde⌋, ⌊silba-e⌋, akó ingülküpi tónggapórróna; oya pama koke tónggapónórr.
30 Ngaen, pamkolpama Godónbóka umul-kók nóma kwarilürr, wa ini kla tai koke ngabkan yarilürr; a errkya wa blaman bwób-bwób pamkolpamdó wirri arüngi bóktanda Godka byalüngüm tibiób kolae tonarrdógab.
31 Wa darrpan ngürr ngaen ingrinürr, wa blaman ini tüpdü ne pamkolpam ⌊dümdüm tonarre⌋ zaz nirre. Akó wa ene pam ta kuri maku atenórr, ini kot sab nótó ngakan yarile. God amkoman ngaen yónürr pamkolpamdó, oya arsümüldi büdüldügab!”
32 I nóma barrkrrurr oya büdüldügab arsümül poko, i ngibürra bórzyón bóktane apón kwarilürr, a ngibürra bóktónóp oyaka wagó, “Kibü ubi akó solodó arrkrruma ene bóktan!”
33 Da Pol ibü inzan we bimgatórr.
34 Ngibürra Polón amkoman yangunóp, da oyaka we zutalórr solkwat. Ibü aodó Dionisius asi yarilürr, darrü Arreopagus kwób bazen wirri pam, akó darrü kol, ngi Damarris, akó ngibürr asi kwarilürr.