21
Pol Zerrusalem Wirri Basirrdü Wamórr
1 Ki ibü yawal nókyenóp, da we bazebórró. Ene kakóm, dümdüm nóma baurr kwarilürr, ki Kos kaodó babzirrü. Darrü ngürr ki Rrodes kaodó babzirrü akó olgabi ki Patarra wirri basirrdü babzirrü.
2 Ola ki but esenóp Ponisia tótókóm nóma kailürrma. Ki bamserró, da we bazebórró.
3 Ki ogobórró ene pokodó, ki Saeprrus kao nólgab esenóp, akó ki bao kwatabóna ogobnórró kókó Sirria prrobinsdü. Taerr wirri basirrdü ki we dorro bamselórr, buta ne elklaza yamtülülürr, ne ki elóke.
4 Ola ki ngibürr Yesun umulbain olmal nósenóp, akó inkü 7 ngürr we amónóp. Ibü Godón Samua byal yarilürr, Polón arrmatóm Zerrusalem tótókgum.
5 Kibü ngürra inkü nóma blakónóp, ki bazebórró kibiób kwata tótókóm. Blaman Yesun umulbain olmal tibiób olmalkolpükü bausürr wirri basirrdügab ama kinkü ogobórr malu kabedó. Ki wakósingül nümgünóp akó tóre we ekop.
6 Da ki kibiób yawal we bowenóp, akó ki butüdü we bamserró. I ma tibiób müót basirrdü bakonórr.
7 Ki wata kya tótók kwarilnürrü, Taerrgab ama Pótolema-is wirri basirrdü. Ki Yesun amkoman angun zonaretal morroal ngürr nókyenóp, akó inkü darrpan ngürrüm we koralnórró.
8 Darrü ngürr ki bazebórró, akó Sesarria wirri basirrdü babzirrü. Ola ki Pilipün müótüdü ogobórró. Wa Godón Morroal Bóktan müsirrga ain pam yarilürr, da ki oyaka we bamilürr. Wa darrü ene 7 ngim tangbamtin pam yarilürr Zerrusalem sos kugupidü.
9 Oya tokom ópal olmal kwarilürr morwal-koke, ⌊prropetzan nidi bóktan⌋ kwarilürr.
10 Ki ola dokyanan ngürr nóma amónóp, darrü prropeta ugón tübzilürr Zudia prrobinsdügab, ngi Agabus.
11 Wa kibüka tamórr, Polón belt ipadórr. Wa tóba wapór akó tang we klame nürümóp akó bóktanórr wagó, “Godón Samua inzan bóktanda wagó, ‘Ini belt noane, oya sab Zu pamkolpama Zerrusalemóm sye-i inzan amelórre akó i sab oya ibü tangdó ingrirre, Zu-koke nidipako.’ ”
12 Ki nóma barrkrrurr, kidipa akó ola pamkolpam, Polón arüngi yatop Zerrusalem tótókgum.
13 Wa ma bóktan inzan salkomólórr wagó, “E ia kaindakla inzan yóndi, akó e kürü gyaur-gyauran iade ngitandakla? Kürüka kekama kürü ne sye-i nóma kómelórre; a ene ta kekama büdülüm Lod Yesun ngidü Zerrusalemóm!”
14 Ki oya gyagüpitótók enan alüngüm kain kwarilnürrü, da ki oyaka inzan bóktónóp wagó, “Lodón ubi ne nóma yarile, da ki tómbapó!” Ene kakóm, ki piküp bainóp.
15 Ngibürr ngürr kakóm, ki kibiób elklaza tólbaelóp akó we bazebórr Zerrusalem.
16 Ngibürr Yesun umulbain olmala Sesarriagab kinkü ogobórr. Akó kibü kwat-kwat Mónasonón müót basirrdü tübarrmünürr. Wa Saeprrus kaodó pam yarilürr. Wa darrü Yesun umulbain olomóm errkya-koke bainürr, da ki oya müótüdü bamilürrü.
Pol Zeimsün Asenóm Wamórr
17 Ki Zerrusalem nóma babzirrü, Yesun amkoman angun zonaretala kibü bagürwómpükü sazebóp.
18 Darrü ngürr Pol kinkü wamórr Zeimsün asenóm; akó blaman sos alngomól byarrmarr pam ene pokodó asi kwarilürr.
19 Pol ibü morroal ngürr nókyenóp. Da póep adrratórr ibüka, God oya tangdóma blaman ne kla tólbael yarilürr ibüka, Zu-koke nidi kwarilürr.
20 Ibü Polón bóktan arrkrrua nóma blakónórr, i blamana Godón yagüróp. Da i inzan bóktónóp wagó, “Zonaret Pol, ma kuri esena ia nigó taosan Zu pamkolpama Yesun amkoman angunüm kuri bairre, akó i iazan zürüki tibiób moboküpi mamoandako Mosesón gida.
21 I igó barrkrrurr wa, ma Zu umulbain namülnürrü, ibü basirrdü nidi ngyabendako, Zu-koke nidipko, Mosesón gida alkomólóm, ibü byalde wagó, ‘Yabiób olmalab ⌊gyabi sopae singgalgón-gu⌋ ó Zu isab gida mamoan-gu!’
22 I kubó inzan barrkrrue wagó, ma kuri tübzila. Anda, mi ia laró tónggapórre?
23 Kibü ubi igósa, ma kubó ini kla tónggapono. Ala tokom pam asiko Godka ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ nidi tónggapónóp.
24 Wam, ibüka barümke ene tóman aman gidadó, akó ibü darrem kla mató nókyenónómke; da ibü kubó gaodó iade yarile tibiób órrngóen balüküm. Ini ngarkwatódó, blaman kolpama sab umul bairre igó, i marübóka ne poko apón kwarilürr, amkoman kokeako, da igó ma müób wata Mosesón gida ngarkwatódó ngyabendóla.
25 Da Yesun amkoman angun pamkolpam, Zu-koke nidipko, ki ibüka wialómórrón peba mórrag zirrapónóp ibü byalóm igó, ki gyagüpitótók kuri eserre, i myamem tómanpükü alóng kla koke alóng korale, ne kla simarrurre obae godódó. I ta óepükü alóng kla murr koke alóng korale lardógab, pamkolpama ne kla ekrrórre ibü gepko amóngde. I óe koke anón korale, akó i ngibürr kolpampükü koke ut korale, ibü kol a morwal koke nidipako.”
26 Da Pol ene pam imarrurr, akó darrü ngürr tóman barrgon gida tóre inkü we bókyanórr. Ene kakóm, wa we bangrinürr ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kalkupidü. Wa prrist nilóp sab ene ngürra nadü ngürrdü blakórre ene tóman barrgon gida tóredó, da ibü darrpan-darrpanabkü sab Godka ⌊gyaur kla⌋ ⌊altadó⌋ bóngórre.
Polón Godón Gyabi Müótüdü Amigóp
27 Da ene 7 ngürra blakónóm nóma kain kwarilürrma, ngibürr Zu pama Eisia prrobinsdügab, Polón Godón Gyabi Müót kalkupidü esenóp. I dudu pamkolpamab ngoro ngürsilan ngintinóp akó Polón we amigóp.
28 I taegwarr apónóp wagó, “Isrrael Pam! Kibü tangtamtinam! Ene pam yóni, nótó umulbainkü tótókda blaman bwób-bwób, mibü Isrrael pamkolpampükü bóka bamgünkü, Mosesón gidapükü, akó ini Godón Gyabi Müót. Akó errkya wata ngibürr pam, Zu-koke nidipko, kuri simarrue Godón Gyabi Müót kugupidü akó ini ⌊gyabi bwób⌋ kuri tóman alópe!”
29 (I ini poko igósidi bóktónóp, zitülkus i Trropimusün, Epesus basirr olom, Polkü we esenóp wirri basirr kugupidü, akó igó gyagüpi ogobórr wagó, Pol oya Godón Gyabi Müót kalkupidü idódürr.)
30 Blaman pamkolpam ene dudu wirri basirrdü tibiób gyagüpitótóka gonggo ninóp, akó kolpam blamana darrpan pokodó sipsuóp, Polón amigóp, akó oya Godón Gyabi Müótüdügab amorrat-amorrat sidüdóp. Dümdüman ene tonarrdó, Godón Gyabi Müót ngakan pama barrbün mamtae we murrnausóp.
31 Ene pam ngoroa Polón amkalóm angónóm nóma kain yarilürrma, bóktana ugón abzilürr gazirr singüldü wirri ngi Rrom pamdó wagó, dudu Zerrusalem wirri basirra wirri ongyal ngekyanóm kain yarilürr.
32 Dümdüman ene gazirr singüldü wirri ngi pama, ngibürr gazirr pamab kopo ngakan wirri pam akó gazirr pam we yazebórr akó büsai-büsai we tübabinürr ene pam ngorodó. Ene kolpama ene gazirr singüldü wirri ngi pam nóma esenóp tóba gazirr pampükü, i Polón amkal we elkomólóp.
33 Gazirr singüldü wirri ngi pama Polka wamórr, oya arümürr, akó arüng bóktan we nókyenóp oya nis sein sye-i amelóm. Da wa nümtinóp wagó, “Ini pam ia nótóke, akó wa laró tónggapóne?”
34 A ngibürra ene ngorodógab darrü poko taegwarr apón kwarilürr, ngibürra go darrü poko taegwarr apón kwarilürr. Ene pokodó gazirr singüldü wirri ngi pam gaodó koke yarilürr amkoman poko asenóm ene taegwarrwómanme, da wa tóba pam we nilóp Polón gazirr pamab müótüdü ódódóm.
35 Pol bata nóma emrranórr müótüdü kasilüm, ene pamkolpamab ngoro wirri ngürsil yarilürr, da ene gazirr pama Polón tupodó igasilóp.
36 I oya solkwat atan kwarilürr akó taegwarr kwarilürr wagó, “Usi idüdam!”
Pol Tóba Bódlangórr Pamkolpam Ngorodó
37 Ene gazirr pama Polón tibiób müótüdüzan ódódóm kain kwarilürr, wa gazirr singüldü wirri ngi pamdó bóktanórr wagó, “Ka ia marüka darrü poko koke bóktono?”
Gazirr singüldü wirri ngi pama imtinürr wagó, “Be, ma ia Grrik bóktan umulóla?
38 Ma ia ene Izipt pam kokela, ngibürr ngürr kakóm wirri gazirr nótó ngangólórrma, akó 4,000 kolaean gazirr pam imarrurr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋?”
39 Pol bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Zu olomla, Tarrsus wirri basirrdü tómtómórró, Silisia prrobinsdü. Ka darrü pamla ene wirri ngi basirrdügab. Gyaurka, ka kya kolpamdó bóktanón.”
40 Gazirr singüldü wirri ngi pama bóktan yalkomólórr oyaka wagó, “Taia,” da Pol batadó zamngólórr akó tange tórrmen tónggapónórr pamkolpam piküp bainüm. I piküp nóma bainóp, Pol ibüka Ibrru bóktane bóktanórr wagó,