Ngaen-gógópan Peba Mórrag Polkagabi
Korrint
Sos Pamkolpamdó
Ngaensingül Bóktan
Pol ini peba mórrag wialómórr sos pamkolpamdó Korrint wirri basirrdü (1:1-2). Wa tóba ngianbóka apónda dokyanan mün ini peba mórragdó (3:5-6; 16:21, akó ngibürr pokodó).
Pol ugón wialómórr aprrapórr pail 55 nóma yarilürr Kerrison amtómól kakóm. Ene tonarrdó wa ugón Epesus wirri basirrdü ngyaben yarilürr. Aprrapórr aüd pam, ibü ngi módógako, Stepanas, Porrtyuneitus, akó Akeikus, i darrü wialómórrón peba mórrag sidüdóp Yesun amkoman angun pamdógab Korrintüm ama Polka, Epesus wirri basirrdü. Da módóga, Pol we wialómórr ini ngaen-gógópan peba mórrag Korrint pamkolpamdó ibünüm wialómórrón peba mórragan bóktan akonóm.
Korrint Wirri Basirr
Korrint Akaya prrobinsan ngaensingül wirri basirr yarilürr, Grris kantrridü, malu kabedó. Akaya wamaka darrü kaoan obzeksyók apórróna. Wata karian tüp pokomokura we órdóbóna bazitóda, abüsa nólgabi banikda. Nizan kwata ene karian tüp pokomokurdü but aren gagat asi namülnürri. Korrint wirri elklaza bumióg akó sel bain basirr yarilürr ene nis but aren gagat aodó.
Korrint darrü wirri ngi basirr yarilürr. Abün elklaza bumióg akó sel bain bwób akó müót, mani müót, anón bwób, akó obae godan ⌊ótók⌋ müót asi kwarilürr. Darrü wirri kwóbbazen müót asi yarilürr zilwómóm, wórr bóngyalóm, akó barnginüm. Korrint kolpama tibiób ótók müót akó ngibürr morroal ne müót kwarilürr, ini elklazabkwata karibóka-koke ikub bagür kwarilürr.
Korrint Pamkolpam
Abün pamkolpam Korrintüm mórrel akó wirri ngi kolpam kwarilürr. Akó abün kolpam asi kwarilürr, elklaza nidi bumióg akó sel bain kwarilürr. A ⌊leba zaget⌋ kolpam ta asi kwarilürr. I wirri apapdó akó mórrel kolpamab müótüdü zaget kwarilürr. Ngibürra butab elklaza bamtültübamtül kwarilürr ó akó kari butpókal bimurrat kwarilürr but aren gagatódógab ama darrü but aren gagatódó ene karian tüp pokomokurdü.
Kolpama Korrint togoblórr abün-abün bwóbdügab, ngibürra ngyabenómpükü togoblórr ola. Inkü Zu kolpam asi kwarilürr, ola nidi togoblórr ngyabenóm. Wirri gyagüpitótók umulbain pama togoblórr sikul alangóm. Ngibürr ene ne umulbain pam kwarilürr, kolpama ibüka togoblórr umul bainüm ibü ne gyagüpitótók kwarilürr ini tüp akó oya pamkolpamabkwata. Olgabi i ibü mamoan kolpamóm bainóp.
Nis kolaean müp asi namülnürri Korrintüm. Abün pamkolpama metat ngyepam anón kwarilürr akó abüna ngibürr kolpampükü ut kwarilürr, ibü kol ó morwal koke nidi kwarilürr.
Tórewóm Korrintüm
Barre ne kolpam kwarilürr Korrintüm, i obae god bütók koralórr. Ngibürra nidi togoblórr ola ngyabenóm ó zagetóm Korrintüm, tibiób tange tólbaelórrón god tübarrmülürr akó kari god müót tólbaelóp ibü arrbünüm kugupidü.
Korrintüm ne ⌊Zu pamkolpama⌋ ngyabenónóp, i wata darrpan amkoman akó arról Godón ótók kwarilürr. I inzan ngyabenónóp ibü Zu abalbobatala enezan umul ninóp ngyabenóm. Akó i abün gida bóktan poko ene gida tumum irrbünóp, God ngaen Mosesón ne kla iliónürr.
Korrint Sos
Luk tóba pebadó wialómórr Pol sos ia bókyanórr Korrintüm (Apostolab Tórrmen 18:1-8). Wa Korrint nóma abzilürr, wa darrü Zu pam esenórr tóba kolpükü, ngi Akwila akó Prrisila. I tibiób ngyabenóm zaget namülnürri dadan tonarre Polzan zaget yarilürr, palae müót tólbaelóm. Da Pol inkü ngyaben yarilürr akó ta tóba ngyabenóm zaget yarilürr palae müót tólbaelóm. Wa bókyanórr kolpam Godón bóktan büzazil. Aibwób babul, oya kamad zaget pam nis, ngi Saelas akó Timoti, tübzilürri Masedonia prrobinsdügab, da Polka we dabyórri Godón zaget tónggapónóm.
Solkwat Apolos, darrü Zu umulbain pam, Izipt kantrridü nótó ngyaben yarilürr, Korrint tamórr bupso karianbóka ngyabenóm. Wa ta amkoman bangun pamkolpam umul bain yarilürr akó ibü tangnólenóp Godón bóktanan ⌊küp tai apadóm⌋.
Polón Zitülkus Ini Peba Mórrag Wialómóm
Pol Epesus nóma tamórr bupso karianbóka ngyabenóm, wa darrü peba mórrag wialómórr Yesun amkoman bangun pamkolpamdó Korrintüm. Mibü ene peba mórrag babula. Da ma ngibürr bamtin bóktan poko asi kwarilürr amkoman bangun pamkolpama Polón nekwata amtinüm kain kwarilürr. I Polka darrü peba mórrag wialómóp oya ene bamtin bóktan poko amtinüm.
Aprrapórr aüd pam, ibü ngi módógako, Stepanas, Porrtyuneitus, akó Akeikus, Korrintgab togobórr ene peba mórrag Polón akyanóm. I ta Polka pupo ninóp igó, Korrintüm ngibürr wirrian müp kwarilürr amkoman bangun pamkolpamab aodó. Ngibürr amkoman bangun kolpama tib darrpan-darrpandó ubi koke bain kwarilürr wekwata, ia i tai noan mamoan ki kwarile ibü umulbain pamzan. Ngibürrab ubi yarilürr Polón mamoanóm, ngibürra Apolosón, ó ngibürra darrü balngomól pam. Darrü müp asi yarilürr; darrpan pama tóba aban nis ngim kolpükü ut yarilürr, akó sosan balngomól pama darrü kla kokean tónggapón kwarilürr ene kolaean tórrmendó. Akó darrü müp asi yarilürr; ngibürr amkoman bangun kolpama ngibürr amkoman bangun kolpam amarru kwarilürr kotóm, amkoman bangun-koke nadü zazko, ibü obzek kwata ongyaltongyal zao-zao bainüm ibünkü.
We ngarkwatódó, Pol darrü peba mórrag wialómórr Korrint amkoman bangun pamkolpamdó. Ini peba mórrag módóga, mi Ngaen-gógópan Peba Mórrag Korrint Pamkolpamdóbóka ngiliandakla. Ini peba mórrag kugupidü, Pol ngaensingülan wekwata wialómórr Korrintüm ne müpa tólbaelóp amkoman bangun kolpamab aodó, wa ne klambóka arrkrrurr. Ene kakóm, wa Korrint amkoman bangun kolpamab bamtin bóktan poko yakonórr, i oya ne klambóka imtinóp tibiób peba mórragdó.
Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:
A. Ini peba mórragan tapaku bóktan 1:1-9
1. Polón morroal ngürr bóktan Korrint wirri basirr sos pamkolpamdó 1:1-3
2. Pol Godón eso ekyanórr 1:4-9
B. Korrint Sos pamkolpamab kopo 1:10–4:21
1. Korrint Sos pamkolpama kopo-kopo bürrgrratórrón kwarilürr 1:10-17
2. Kerriso Godón wirri gyagüpitótók akó arüng pupainürr 1:18–2:5
3. Godón wirri gyagüpitótók 2:6-15
4. Godón zaget pam 3:1-9
5. Yesun Zaget Pamab Zaget Sab Nópókórre 3:10-15
6. Mi Godón gyabi müótakla 3:16-17
7. Mi paman ngi koke kwit amngyel kwarilo 3:18-22
8. Yesu Kerrison apostol 4:1-5
9. Korrint sos pamkolpamab ikub bagür 4:6-13
10. Polón ubi igósüma, Korrint sos pamkolpama oya tonarr mamoan kwarile 4:14-21
C. Korrint sos pamkolpama kolae tonarran darrem koke nókyenóp 5:1-13
1. Kol gómól asi yarilürr Korrint pamkolpamab sosdó 5:1-5
2. Korrint pamkolpama pam yusle kolae tonarr nidi tólbael kwarile 5:6-13
D. Mi mibiób darrpan-darrpana kotóm koke ki bain kwarila 6:1-11
E. Mi Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre mibiób bübi 6:12-20
F. Ikik bókrran bóktan kol bumióg tonarrankwata 7:1-40
G. Wa taia alóng kla alóngóm, obae Godka urdü amselórrón ne alóng klamko? 8:1–11:1
1. Obae godka urdü amselórrón ne alóng kla 8:1-13
2. Apostolab dümdüm 9:1-18
3. Pol ngyabelórr izan, wa nibióbka Yesunkwata Morroal Bóktan büdrratlórr 9:19-23
4. Mi wirri arüngi buso kwarilo darrem kla apadóm 9:24-27
5. Arüng ikik bókrran bóktan obae Godónkwata 10:1-23
6. Mi popa elklaza koke tómbapórre, enana mi gyagüpi tótókdakla wagó, ene taia 10:23–11:1
H. Ikik bókrran bóktan Godón ótókankwata 11:2–14:40
1. Singül ngablao tonarr Godón ótókde 11:2-16
2. Lodón gyagüpi amanik alo 11:17-34
3. Godón Samuan gyaur kla 12:1-11
4. Mi blaman inzanakla, wamaka mi darrpan bübakla 12:12-31
5. Moboküpdü ubi 13:1-13
6. Prropetzan bóktan akó umul-kók bóktan 14:1-25
7. Mi Godón morroal tonarre ki ótók kwarila 14:26-40
I. Büdüldügab barsin 15:1-58
1. God Kerrison irsümülürr büdüldügab 15:1-11
2. Büdüldügab barsin 15:12-34
3. Arsümülan büb darrü tonarr yarile 15:35-58
J. Dómdóm ngibürr bóktan 16:1-12
1. Mani dakabain Godón pamkolpamabkü Zerrusalem wirri basirrdü nidi ngyabendako 16:1-4
2. Polón Bókam Bagósórrón Bóktan 16:5-12
K. Dómdóm alakón bóktan 16:13-24
1
Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan
Polón Morroal Ngürr Bóktan Korrint Wirri Basirr Sos Pamkolpamdó
1 Ka, Pol, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Mibü zonaret Sostenes kankü asine. Kerriso Yesu kürü ngikaunürr tóba ⌊apostolóm⌋ bainüm Godón ubidü.
2 Ka yabüka wialómdóla, Godón sos pamkolpam Korrint wirri basirrdü. God yabü ⌊kolkal ninóp akó tibi-tibi amanórr⌋ tóbankü, Kerriso Yesuka dabyórrün nidipakla. Wa yabü ngibaunürr tóba pamkolpamóm bainüm, wazan ibü blaman ngibaunürr Lod Yesu Kerrison nidi ⌊ótókdako⌋ blaman bwóbdüma. Wa ibü ⌊Lode⌋ akó wa mibüne.
3 Ka tóredóla, ⌊gail tonarr⌋ akó moboküpdü paud sab yabüka asi ki namülam God mibü Abdógab akó Lod Yesu Kerriso.
Pol Godón Eso Ekyanórr
4 Ka ne Godón ótókdóla, ka oya metat eso akyandóla yabünkü oya gail tonarranme, wa yabü ne kla nókyenóp, Kerriso Yesuka dabyórrün nidipakla.
5 Ene wata, ezan dabyórrünakla oyaka, God yabü blaman kla nülinóp samuan ngarkwatódó. Tai wata, wa yabü gaodó ninóp tóba bóktan adrratóm blaman kwata akó Godón blaman bóktan umul azebóm.
6 Inzana God kibü bóktan Kerrisonkwata karrkukus ninóp yabüka.
7 We ngarkwatódó, e Godón Samuan darrü ⌊gyaur kla⌋ kokean arendakla, ezan nae amandakla mibü Lod Yesu Kerrison okaka byónüm.
8 Wa sab yabü arüng nókyerre oya metat amkoman angunüm tai kókó blakón ngürrdü. Ene igósüm, Lod Yesu Kerrison zitülkus babul yarile yabükwata kolae poko bóktanóm ene ngürrdü wa nóma tolkomóle pamkolpam zaz bainüm.
9 God, yabü nótó ngibaunda oya Olom Yesu Kerriso mibü Lodka dabyónüm, wa sab tónggapóne wa ne poko bóktanórr tónggapónóm.
Korrint Sos Pamkolpama Kopo-kopo Bürrgrratórrón Kwarilürr
10 ⌊Zonaretal⌋, ka yabü wirri arüngi amtindóla mibü Lod Yesu Kerrison ngidü igó, e blamana darrpan gyagüpitótók ipüdane ubi bainüm akó e yabiób myamem kopo-kopo koke bürrgrrat koralo. A e ma darrpan gyagüpitótókpükü kwarilo akó darrpan gyagüpitótók esenane.
11 Kürü zonaretal, ka ini poko wialóma, zitülkus ngibürr Klo-in müót kolpama kürü küzazirre wagó, ongyaltongyal asiko yabü aodó.
12 Ka igó poko apóndóla: Yabükagab darrüpa igó bóktanda wagó, “Ka Polón mamoandóla.” Darrüpa ma igó bóktanda wagó, “Ka Apolosón mamoandóla.” Akó darrüpa ma igó bóktanda wagó, “Ka Pitan mamoandóla.” Akó darrüpa ma igó bóktanda wagó, “Ka Kerrison mamoandóla.”
13 Kerriso ia kopo-kopo arrgrratórróna? Ia kótó, Pol, nurrótókórró krrosdó yabü zid bainüm? Ó yabü ia kürü ngidü ⌊baptaes ninóp⌋? Kokean!
14 Ka bagürwómdóla igó, ka yabü darrü kokean baptaes yórrü, a wata Krrispus akó Gayus.
15 Ene igósidi, darrü pam gaodó kokea bóktanóm igó, yabü kürü ngidü baptaes ninóp.
16 (Amkoman, ka ta Stepanas akó oya müót kolpam baptaes ninarre. A kürü koke ngambangólda igó, ka darrü olom baptaes yórrü.)
17 Ka wata aüdan kolpam baptaes ninarre, zitülkus Kerriso kürü baptaes bainüm koke zirrkapónórr, a wa ma kürü ene ⌊Morroal Bóktan⌋ amgolóm zirrkapónórr. Wa kürü koke zirrkapónórr pamakanan ⌊wirri gyagüpitótóke⌋ bóktanóm. Ka ne nóma ki tónggapórró, wa inzan ki yarile, wamaka Kerrison büdülan arüng krrosdó babul yarile.
Kerriso Godón Wirri Gyagüpitótók akó Arüng Pupainürr
18 Zitülkus módóga, bamrükürrün nidipako, i igó gyagüpi tótókdako wagó, Kerrison krrosdó büdülankwata bóktan wa gonggo bóktana. A mi, zid bairrün nidipakla, mi amkoman angundakla wagó, ene bóktana Godón arüng pupainda.
19 Ini amkomana, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,
“Ka sab wirri gyagüpitótók pamab wirri gyagüpitótók kolae ninünümo;
Ka sab morroal gyagüpitótók pamab gyagüpitótók küp-kokean ngibtino.”
20 Da ini ia laró bóktana wirri gyagüpitótók pamabkwata? Akó ini ia laró bóktana Mosesón gida umulbain pamabkwata? Akó ini ia laró bóktana ini tüpan pamabkwata, wirri umul susumüri nibióbkama bóktanóm? God nómtyenóp ini tüpan pamab wirri gyagüpitótók gonggoako!
21 Ka ini poko wialóma, zitülkus God tóba wirri gyagüpitótókdógab ini tüpan pamkolpam gaodó koke ninóp tóbabóka umul apadóm tibiób wirri gyagüpitótókdógab. A God gyagüpitótók esenórr ibü zid bainüm, kibü bóktan amkoman nidi angundako, ki ne bóktan amgol kwarilnürrü Kerrisonkwata. Ini tüpan pamkolpama igó bóktandako wagó, “Ini gonggo bóktana.”
22 ⌊Zu pamkolpama⌋ kibü batodako ⌊wirri tulmil⌋ tómbapónóm igó pupainüm wagó, kibü bóktan amkomana. Akó Grrik pamkolpama wirri gyagüpitótók amkündako.
23 A kidi, ki ma we bóktan amgoldakla wagó, Kerriso krrosdó nurrótókórr. Zu pamkolpama ene bóktandó bodoatódako, akó Zu-koke nidipko, i ma gyagüpi tótókdako wagó, ene bóktan gonggoa.
24 A idi, God nibiób ngibaunürr tóba pamkolpamóm bainüm, nizan Zu pamkolpam akó Zu-koke nidipko, i ini bóktan Kerrisonkwata nóma arrkrrudako, i amkoman angundako wagó, Kerriso Godón arüng akó Godón wirri gyagüpitótók pupainürr, wa nóma nurrótókórr krrosdó mibü zid bainüm.
25 Ngibürr pamkolpama igó gyagüpi tótókdako wagó, ene gonggo klama igó, God pamkolpam ok ninóp Kerrison krrosdó amngyelóm. A wa ene kla wirri gyagüpitótókpükü tónggapónórr, da ene gyagüpitótók wirriana pamakanan wirri gyagüpitótókdógab. Ngibürr pamkolpama igó gyagüpi tótókdako wagó, ene arüng-koke klama, God ne kla tónggapónórr. A wa ene kla arüngpükü tónggapónórr, da ene arüng wirriana pamakanan arüngdügab.
26 Zonaretal, gyagüpi amaikam yabü ngyaben ia yarilürr, God yabü nóma ngibaunürr. Pamakanan gyagüpitótók ngarkwatódó, e wata aüdan kwarilnürrü wirri gyagüpitótókpükü, e wata aüdan wirri pam kwarilnürrü, akó e wata aüdan kolpam kwarilnürrü wirri ngi aipalabaldógab.
27 A God ma inzan kolpam ilianórr, ini tüpan pamkolpama nibióbkwata gyagüpi tótókdako wagó, i gonggo kolpamako, ene igósüm wirri gyagüpitótókpükü pam büódan ngibtanóm. Akó God inzan kolpam ilianórr ini tüpan pamkolpama nibióbkwata gyagüpi tótókdako wagó, i kari ngi kolpamako, ene igósüm wirri ngi pam büódan ngibtanóm.
28 Akó God inzan kolpam ilianórr wirri ngi aipalabaldógabi koke nibióbko ini tüpdü, akó inzan kolpam, ini tüpan pamkolpama nibióbka kak amtyandako. God inzan kolpam ilianórr, ini tüpan pamkolpama inzan nibiób bangóndako, wamaka i pamakan kokeako. Ene igósüm, ene elklazab akó kolpamab küp babulan iade kwarile, ini tüpan pamkolpama ne elklaza akó kolpamabkwata gyagüpi tótókdako igó, i wirri klamako.
29 Ene igósüm, darrü oloman zitülkus babul yarile ikub bagürüm Godón obzek kwata.
30 A oyame e Kerriso Yesuka dabyórrünakla, mibüka Godón wirri gyagüpitótók nótó pupainürr, wa nóma nurrótókórr krrosdó mibü zid bainüm. Yesu Kerrisonme akó wa ne kla tónggapónórr, God mibü azebda ⌊dümdüm tonarr⌋ pamkolpamzan. Akó oyame mi kolkalakla akó tibi-tibi amarrónakla. Akó oyame mi ⌊aurdü bomarrónakla⌋.
31 Ene igósüm, mi inzan ki ikub bagür kwarila, Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Darrü olom ne ubi nóma yarile ikub bagürüm darrü klamankwata, wa ki ikub bagür yarilün wata igókwata, Lod ne kla tónggapónórr.”