Polón Peba Mórrag
Kolosi
Sos Pamkolpamdó
Ngaensingül Bóktan
Ini Peba Mórrag Nótó Wialómórr, Nóma, akó Nóla
⌊Apostol⌋ Pol ini peba mórrag wató wialómórr Kolosi sos pamkolpamdó. Timoti wankü yarilürr, a wató koke wialómórr. Pol ini peba mórrag nóma wialómórr, wa tümün müótüdü pamzan ngyabelórr. Wa we koke wialómórr wa nóla yarilürr, a wa aprrapórr Rrom wirri basirrdü ngyabelórr. Pol ola amkoman tümün müótüdü koke ngyabelórr, wa popa müótüdü ngyabelórr, sein sye-i amelórrón gazirr pamab tangdó (Apostolab Tórrmen 28:16, 30). Oya gómdamal gaodó kwarilürr oya angónóm. Wa ola yarilürr ini pail ngarkwatódó 61-62 Kerrison amtómól kakóm.
Ini tonarrdó Pol ta tóba peba mórrag wibalómórr Epesus sos pamkolpamdó, Pilipi sos pamkolpamdó, akó oya gódam Pilimonka. Nis pam nisa, ngi Tikikus akó Onesimus, ini peba mórrag Kolosi pamkolpamdó idódrri.
Kolosi Wirri Basirr
Kolosi wirri basirr Laekus tobarran kabedó yarilürr, Eisia prrobins kugupidü. Polón ngyaben tonarrdó, Eisia darrü prrobins yarilürr, Rrom kinga ne bwób alngomól yarilürr. Errkya ene prrobins Tórrki kantrri kugupidüma, Eisia Maenorr kugupidü. Epesus wirri basirr ta Eisia prrobins kugupidü yarilürr. Kolosi sos pamkolpam Zu-koke pamkolpam kwarilürr, da aprrapórr ngibürr ⌊Zu pamkolpam⌋ ta ola kwarilürr.
Pol ola kokean ngyabelórr ó kokean ⌊Morroal Bóktan⌋ amgol yarilürr. A wa aüd pailüm Epesusüm ngyabelórr akó Morroal Bóktan Yesunkwata amgol yarilürr. Darrü Kolosi pam ngi Epaprras ola Yesun amkoman angun pamóm bainürr akó wa Morroal Bóktan Kolosi wirri basirrdü idódürr. Olgabi darrü sos bókyanórr akó Epaprras Yesun zaget tólaelórr ene sosdó (1:7; 4:12-13).
Polón Zitülkus Ini Peba Mórrag Wialómóm
Pol tümün müótüdü pamzan nóma ngyabelórr, Epaprras oyaka tamórr. Wa Polón izazilürr ngibürr pamabkwata, obae bóktan nidi umul bain kwarilürr Kolosi sosdó. We zitülkusdü, Pol ini peba mórrag wialómórr Yesun amkoman angun pamkolpamdó Kolosim. Oya ubi yarilürr, i metat amkoman bóktan Yesunkwata ki amkoman angun kwarile akó ene obae umulbain pam koke ki ok ninünüm ibü ilklió büliónüm.
Ene obae umulbain bóktan módóga:
1. Darrü paman ubi nóma yarile Yesun amkoman angun pamóm bainüm, oya ⌊gyabi sopae ki singgapinüm⌋. Pol ini bóktandó bóka bamgünürr igó pokodó, 2:11-12.
2. Blaman Yesun amkoman angun pamkolpama wata Mosesón gida mamoan ki kwarile akó ngibürr Zu gida alo akó anónankwata. Pol ini bóktandó bóka bamgünürr igó pokodó, 2:13b-16.
3. God ini tüp koke tónggapónórr, a kolae arüng samua tónggapónóp, nibiób arüng kari yarilürr Godkagabi, akó blaman elklaza ini tüpdü kolaeako. Pol ini bóktandó bóka bamgünürr igó pokodó, 1:16-17 akó 2:9-10.
4. Pamakan büb ta kolaea, da igósidi Godón Mesaya (⌊Kerriso⌋) pamakan bübi koke tamórr ini tüpdü. We ngarkwatódó, Yesun büb samuan bübzan yarilürr o Yesu ene Mesaya koke yarilürr. Wa wata darrü morroal pam yarilürr. Pol ini bóktandó bóka bamgünürr igó pokodó, 1:19-20 akó 2:3.
Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:
A. Ini peba mórragan tapaku bóktan 1:1-14
1. Polón morroal ngürr bóktan Kolosi wirri basirr sos pamkolpamdó 1:1-2
2. Pol eso akyanórr akó tóre ekórr 1:3-14
B. Kerriso ia nótóke akó wa laró tómbapónda 1:15-23
C. Polón zaget sos pamkolpamabkü 1:24–2:5
D. Mi ngyaben kwarilo pamkolpamzan Kerrisoka nidi dabyórrünakla 2:6-23
E. Mi inzan ngyaben kwarilo, Godón ubi ngarkwatódó 3:1-17
F. Ikik bókrran bóktan Yesun amkoman angun kolpamdó, darrpan müótüdü nidi ngyabendako 3:18–4:1
G. Ngibürr ikik bókrran bóktan 4:2-6
H. Dómdóm alakón bóktan 4:7-18
1
Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan
Polón Morroal Ngürr Bóktan Kolosi Wirri Basirr Sos Pamkolpamdó
1 Ka, Pol, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Timoti, mibü zonaret, kankü asine. Ka Kerriso Yesun ⌊apostolóla⌋ Godón ubidügab.
2 Ka yabüka wialómdóla, Godón pamkolpam nidipakla Kolosi wirri basirrdü. E kibü ⌊zonaretalakla⌋, Yesun nidi amkoman angundakla amkoman moboküpi.
Ka tóredóla, ⌊gail tonarr⌋ akó moboküpdü paud sab yabüka asi ki namülam God mibü Abdógabi.
Polón Eso Bóktan akó Tóre
3 Ki metat Godón eso akyandamli, mibü ⌊Lod⌋ Yesu Kerrison Ab nótóke, ki nóma tóredamli yabünkü.
4 Zitülkus módóga, ki arrkrrurri wagó, e amkoman angundakla Yesu Kerrison akó yabü ⌊moboküpdü ubia⌋ blaman Godón pamkolpamdó.
5 Ene amkoman bangun akó moboküpdü ubi yabüne, zitülkus e darrem elklazam ⌊gedlóngóm baindakla⌋, God ne elklaza tómbapónórr kwitüm. E ene elklazabóka ngaen barrkrrurrü, amkoman bóktan nóma sidüdóp, Morroal Bóktan Yesunkwata.
6 Nugupazan dódórr baindo akó küp tulum bamgündo, Morroal Bóktana bayoda akó blaman ini tüpdü pamkolpama bókyandako ene Morroal Bóktan amkoman angun akó bókyandako ngyaben Godón ubi ngarkwatódó. Ini wata wa inzan pokoa tómbapólórr yabükama ene tonarrdógabi, e ene bóktan nóma barrkrrurrü Godón gail tonarrankwata akó e ene gail tonarran ⌊küp amkoman emzyetarre⌋.
7 Ene wa Epaprras wató yarilürr ini poko yabü nótó umul ninóp. Wa kibü moboküpdü kamada, kinkü nótó zagetóda. Wa kibü ngidü amkoman moboküpi zagetóda Kerrisonkü.
8 Wa ta akó kibü tüzazilóp Godón Samua yabü moboküpdü iazan zagetóda akó moboküpdü ubi nókyenóp ngibürr Godón pamkolpamabkü.
9 We zitülkusdü, ki koke bólenóp tóre bakom yabünkü ene ngürrdügabi, ki ne bóktan barrkrrurrü yabükwata. Kibiób tóredó, ki Godón amtindakla wagó, e sab amkoman umul koralo oya ubi larógóma blaman ⌊wirri gyagüpitótók⌋ akó küp amzyatódógabi, Godón Samua ne nis kla akyanda.
10 Akó ki ene poko Godón amtindakla, igósüm e sab ngyaben koralo Lodón pamkolpamzan akó oya bagürwóman ngitanórre blaman kwata. Ene wa, e sab küp tulum bamgün koralo abün-abün morroal tórrmen tómbapónde akó yabü Godónbóka umulbaina sab wirrianbóka dódórr baine.
11 Akó ki Godón amtindamli wagó, wa sab yabü wirri arüng nókyerre tóba ngaru bapón-koke arüng ngarkwatódó, igósüm e sab karrkukus bórrongo akó zao-zao koralo blaman müp tonarrdó, bagürwómpükü.
12 Ki Godón ta amtindamli wagó, e sab Ab eso ekyenane, yabü gaodó nótó bainda poko apadóm ene klamdógab, God ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ingrinürr tóba pamkolpamabkü, kwitüm zyóndü.
13 Wa mibü ⌊aurdü semanórr⌋ tümündügabi, ⌊satania⌋ ne balngomólda, akó wa mibü simarrurr ola, oya Oloma ne balngomólda kingzan, oya moboküpdü ubi noakamóma.
14 Tóba Oloman büdüldüma God mibü aurdü semanórr, ene wa mibü kolae tonarr barrgonórr.
Kerriso Ia Nótóke akó Wa Laró Tómbapónda
15 Darrü olom gaodó kokea Godón asenóm, a oya Olom Kerriso Godón dandang pupainda, God nótóke. Akó Kerriso ngaen olomzana, igó ngarkwatódó oya balngomól arüng wirriana blaman elklazadógab, God ne elklaza tómbapónórr.
16 Zitülkus módóga, oyakama God blaman elklaza tómbapónórr, kwitüm akó tüpdü ne elklazako, mi ne elklaza gaodómakla basenóm akó mi ne elklaza gaodó kokeakla basenóm, ene wa, blaman ⌊anerru⌋ akó samu, arüngi nidi balngomóldako. Blaman elklaza God tómbapónórr Kerrisokama akó Kerrisonkü.
17 Kerriso watóke, ngaen asi nótó yarilürr, solkwat God blaman elklaza tómbapónórr, akó Kerrisonme blaman elklaza metat asiko tibiób pabodó.
18 Akó Kerriso tüób büban singüle, ene wa, sos pamkolpamab singüldü pam, zitülkus wa sosan zitüla akó God oya ngaen-gógópan irsümülürr büdüldügabi metat ngyabenóm. Ene igósüm, Kerriso tüób amkoman singüldü pamóm baine blaman elklazadó.
19 Zitülkus módóga, Godón ubi yarilürr tóba Olomdó ngyabenóm tóba dudu tórrmen tulmili,
20 akó oyakama blaman tómbapórrón elklaza akonóm tóbaka, tüpdü ne elklazako, akó kwitüm ne elklazako. Wa tóba Olom zirrsapónórr oya óea bókanóm akó nurrótókóm krrosdó. Olgabi God tóba paud sidódürr blaman elklazadó.
21 Ngaen e yaib nanabwób kwarilnürrü Godkagabi akó e oya gómdamal-koke kwarilnürrü yabiób kolae gyagüpitótókdógabi akó yabiób kolae tórrmenabme.
22 A errkya e usakü gódam bangurrünakla igó klamdógabi, Kerriso pamakanan bübi tómtómólórr akó krrosdó nurrótókórr. Wa yabü gódam nangunóp amarrum tóba obzek kwata igó pamkolpamzan, sab nibiób moboküp ⌊kolkal⌋ kwarile, nibiób kolae tonarr babul kwarile, akó nibióbkwata pamkolpama zitül-koke pokodó koke bóktan kwarile wagó, i kolae kla tómbapónónóp.
23 Ene amkomana, e ne metat Morroal Bóktan Yesunkwata nóma amkoman angun kwarilo, zürük akó karrkukus bórrangde, akó e ne darrü pam koke nóma ok inane yabü aunaunan ngibtan-gum gedlóngóm bainüm, God ne alkamül-koke bóktan irrbünürr Morroal Bóktandó. Ini ne Bóktane e barrkrrurrü akó pama amgolnóp blaman pamkolpamdó ini tüpdü. Akó ka, Pol, zaget pamóm bairrü ini Bóktan amgolóm.
Polón Zaget Sos Pamkolpamabkü
24 Errkya ka bagürwómdóla, zitülkus kürü azid aenga yabü tangbamtinda. Akó ka dómdóm poko azid aengdóla, Kerriso ne azid ingrinürr kürü aengóm kólba bübdü oya ngidü sos pamkolpam tangbamtinüm, oya büb nidipko.
25 Ka, Pol, ibü zaget pamóm bairrü igó ngarkwatódó, God kürü küngrinürr igó zaget tómbapónóm, e Kolosi pamkolpam nidipakla, yabü tangbamtinüm, Godón bóktan Yesunkwata dudu amgolóm.
26 Ini Godón kwindü anikürrün bóktan anikürrün yarilürr blaman pamkolpamdógabi, ngaen nidi ngyaben koralórr, a wa ma ini tonarrdó pupo syónürr tóba pamkolpamdó.
27 God gyagüpitótók kuri ipadórr ibüka pupainüm wagó, ini kwindü anikürrün bóktan wirri kómala Zu-koke pamkolpamab aodó. Ini kwindü anikürrün bóktan módóga, Kerriso ngyabenda yabü bübdü, Zu-koke nidipakla, akó we ngarkwatódó, e ⌊wirri kómal zyónüm⌋ gedlóngóm baindakla.
28 Ki blaman pamkolpam büzazildakla Yesu Kerrisonkwata. Ki ibü arüngi ikik bókrrandakla wagó, i wata Kerrison mamoan korale. Akó ki ibü umul baindakla Kerrisonkwata kibiób blaman wirri gyagüpitótóke. Ene igósüm, blaman pamkolpama, Kerrisoka dabyórrün nidipako, sab gaodó kena kwarilün samuan ngarkwatódó, ki sab ibü Godón obzek kwata nóma simarrurre.
29 Ka igósüm zagetdóla wirri arüngi akó wirribóka bütanindóla, oya arüng ngarkwatódó, kürükama ne arünga zagetóda wirri arüngpükü.