22
Kol Amióg Tórean Alap-alap Bóktan
(Luk 14:15-24)
Yesu wirri prristdü akó ⌊balngomól byarrmarr pamdó⌋, akó alap-alap bóktan yarilürr wagó, “Godón Kingzan Balngomól inzanase. Darrü bwóban kinga tóba siman oloman kol amióg tóre tónggapónórr. Wa tóba ⌊leba zaget⌋ pam zirrnapónóp, nibiób ngibaunürr, ibü byalóm ene tóredó tótókóm. Da i ma ubi koke bainóp tótókóm. Wirri pama akó tóba ngibürr zaget pam zirrnapónóp wa ne pam ngibaunürr, ibü byalóm tóba tóredó tótókóm, ini bóktanpükü wagó, ‘Tübarrkrru! Ka kólba tórean blaman alo kla kuri tómbapóna. Kürü simanal ⌊kau⌋ akó pyórr aupürrün kau kuri bódabórre. Blaman kla tómbapórrónako, da yao, ugó togob tóredó!’ A ibü darrü baku burrul ta babulan yarilürr. I blamana tibiób ubiankwata barsenórr. Darrüpa tóba ngaon bwóbdü wamórr, darrüpa tóba elklaza bumióg müótüdü wamórr, a barrea wirri paman zaget pam bumigóp, kolae akrran we okrralórr, da büdülümpükü we ekrrónóp. Kinga nóma arrkrrurr, oya kari ngürsila ta koke ipadórr. Wa tóba gazirr pam we zirrnapónóp oya zaget pam nidi okrralórr, ibü blaman büdülümpükü akrranóm. Akó ibü wirri basirrpükü ta uri setenóp. Wa tóba ngibürr leba zaget pam ngibaunürr, ibübóka wagó, ‘Tóre alo kla blaman tómbapórrónako. Ka ngaen-gógópan ne pamkolpam ngibauna, morroal tonarr ngarkwatódó pamkolpam koke kwaril kürü tóredó tótókóm. Da ugó ogob wirri kwatódó ne il bagótdako. E kubó nigó-nigó pamkolpam nósenane, da kubó ngiblinamke tóredó tótókóm.’ 10 Oya leba zaget pama we ogoblórr wirri kwatódóma. I nibiób nósenónóp, morroal pamkolpam, kolae pamkolpam, ibü darrpan pokodó we kwób isuóp. Ene kwóbbazen müóta tai kókó we barümürr pamkolpamabme.
11 “Kinga ene pamkolpam ngabkanóm wamórr. Wa ola darrü pam esenórr tóre mórrkenyórr koke nótó batenórr. 12 Oyabóka wagó, ‘Gódam, ma wa ini ia tübangrina tóre mórrkenyórr-koke?’ Ene pama darrü poko kokean bóktanórr. 13 Da kinga tóba zaget pam nilóp wagó, ‘Wapór a tang nürümam, kalkuma tümün kwatódó ugó amaikam. Wa sab ola yón akó zirrgüp bótak yarile.’ 14 God blaman pamkolpam ngibaunda, sab ma aüdan sazebe.”+
Amtin Bóktan Poko Taks Maniankwata
(Mak 12:13-17; Luk 20:20-26)
15 Ene kakóm, Parrisia ogobórr, bóktan we tónggapónóp Yesun darrü bamtin bóktan poko amtinüm, wa morroal koke ne bóktan poko ki yalkomóle. 16 Da i ngibürr Errodón* mamoan pam akó tibiób ngibürr umulbain olmal we zirrnapónóp Yesuka. Oyabóka wagó, “Umulbain Pam, ki umulakla wagó, ma amkomanla akó ma Godón kwat amkoman bóktane umul byóndóla pamkolpamdó. Akó pamkolpamab gyagüpitótóka marü koke gum-guman ngitandako. Ki ene kla umulakla, zitülkus ma blaman pamkolpam, ia wirri pam, kari pam, wata darrpan ngarkwatódó ngabkandóla.” 17 Oya imtinóp wagó, “Kibü moba gyagüpitótók kóbó tüzazilnüm, mibü gidadógab ia taia Sisan taks mani aliónüm, ta ia koke?”
18 A Yesu ma ibü kolaean gyagüpitótók umul bainürr,§ da we nilóp wagó, “E taepurrane bóktan pamakla! Ia e kürü kólba bóktandógabi amiógüm iade kaindakla? 19 Darrü taks mani küp kürü kóbó kómtyenam!”
I oyaka darrü küp we idüdóp, 20 da wa ibü nümtinóp wagó, “Ia noan obzeke akó ngie?”
21 I bóktan we yalkomólóp wagó, “Sisan.”
Da Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Da módóga, Sisan ne klamko, Sisan ilinamke, akó Godón ne klamko, Godón ilinamke.”
22 Da i Yesun bóktan nóma arrkrruóp, gübarirr aengóp. I oya we amgütóp, da we bakonórr.
Amtin Bóktan Poko Büdülab Barsinankwata
(Mak 12:18-27; Luk 20:27-40)
23 Ene dadan ngürr, ngibürr ⌊Sadusi pama⌋ Yesuka togobórr bamtin bóktan poko amtinüm, amkoman moboküpi koke. Ini pama igó bóktan kwarilürr wagó, pamkolpama sab koke tübarsile büdüldügab.+
24 I Yesuka we bóktónóp wagó, “Umulbain Pam, Moses igó yarilürr wagó, ‘Darrü kolpükü pama ne nóma nurrótóke olmal-koke, ene paman narezoreta sab ene kóble ki zumióg, olmal balngenóm tóba büdül narezoretan ngidü.’+ 25 Da módóga, ngaen 7 zonaretalpükü pam kinkü aini koralórr. Nareta kol zumiógürr, da wa nurrótókórr olmal-koke. Kóble wa tóba olgabi zoretan tangdó zumgatórr. 26 Ene kóble noa tangdó ungrinürr, wa ta olmal-koke nurrótókórr. Akó darrüpa upadórr; wa ta olmal-koke nurrótókórr. Inzan kókó blaman ene pama nurrbarinürr. 27 Solodó ene kóblea we nurrótókórr. 28 Da sab büdüldügab barsin tonarrdó, ia wa sab tai noan kol warile? Ki ene poko amtindakla, zitülkus i oya blamana zumigóp.”
29 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “E kle-kle gyagüpi tótókdakla, zitülkus e umul-kókakla Godón Wibalómórrón Bóktan akó Godón arüng! 30 Büdüla nóma tübarsile arróldó, i sab myamem tibiób koke bumiógnórre, a i ma sab inzan kwarile, wamaka kwitüm anerruako. 31 E ta kuri etóngarre God yabüka ne poko bóktanórr büdülab barsinankwata wagó, 32 ‘Ka Eibrra-amón God, Aesakón God, akó Zeikobón God.’*+ Wa büdül pamkolpamab God koke-e, a wa arról pamkolpamab Gode.”
33 Pamkolpam ngoroa ene bóktan nóma barrkrrurr, i gübarirr aengóp, wa ne poko umul nyónónóp.
Godón Wirrian Gida Bóktan Poko
(Mak 12:28-34; Luk 10:25-28)
34 Parrisia nóma barrkrrurr wagó, Yesu Sadusi pamab bóktan kuri piküp ine, i darrpan pokodó we kwób bazenórr. 35 Darrpan Parrisia, tüób Zu pamkolpamab gida umulbain pam yarilürr, Yesun apókórr tóba bamtin bóktan poko-e. 36 Wagó, “Umulbain Pam, Godón wirrian gida bóktan poko ia nadü ne klame?”
37 Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Marü ⌊moboküpdü ubi⌋ asi ki yarilün Lodka, marü God, moba dudu moboküpi, dudu samu-i, akó dudu gyagüpitótóke.+ 38 Ini ngaen-gógópan Godón wirrian gida bóktan poko módóga. 39 Nis ngim wirrian gida bóktan poko módóga, ‘Marü moboküpdü ubi moba minggüpanandó ne olome inzan ki yarilün, marü moboküpdü ubi mobakazane.’+ 40 Mosesón dudu Gida Buk akó blaman Prropetab Peba, ini nis gida bóktan pokodó karrkukus bórrangórrónako.”
Amtin Bóktan Poko Ene ⌊Kerrisonkwata⌋
(Mak 12:35-37; Luk 20:41-44)
41 Parrisiazan darrpan pokodó kwób bazerrón kwarilürr, da Yesu ibü igó poko nümtinóp wagó, 42 “E ia gyagüpi tótókdakla Kerrisonkwata? Ia wa noan olome?”
I bóktan yalkomólóp wagó, “Wa ⌊Deibidün⌋ olome.”
43 Yesu akó bóktanórr wagó, “Godón Samua Deibidün iade yalórr tóba olom ngi ngyesilüm wagó, ‘Lod’? Deibid igó wialómórr wagó,
44 “ ‘Lod God igó bóktanórr kürü Lodódó wagó,
“Ma ae mórra kürü tutul tangdó,
kókó ka sab marüka nidi bóka bamgündako, marü wapór-o lorodó irrbuno.” ’§+
45 Deibid tüób ne Kerrison nóma ngilianórr wagó, ‘Lod’, da Kerriso Deibidün olom iadea?”*
46 Darrü pam gaodó koke yarilürr Yesuka bóktan poko alkomólóm, da ene ngürrdügab blaman gum kwarilürr oya ngibürr poko amtinüm.
+ 22:14 Metyu 8:12; 25:30; Luk 13:28 * 22:16 Errod Galili prrobins alngomól pam yarilürr Rrom kingankü. 22:16 I Yesuka mis bóktan wazeblórr, oya saul ainüm. 22:17 Sisa: Rrom pamkolpama tibiób king Sisabóka ngiblian kwarilürr. Mórrke-mórrke módóga: Caesar ó Emperor . Wa ngaen blaman Isrrael pamkolpamab tüp tóbankü yazebórr. Ene tonarrdó, wa ma igósidi blaman Isrrael pamkolpamab kingüm bainürr. § 22:18 Errodón mamoan pamab gyagüpitótókdógabi, Sisan taks mani alión asi ki yarilün. A Parrisiab gyagüpitótókdógabi, Sisan taks mani alión babul ki yarilün, zitülkus Zu pamkolpamab gida igó bóktanórr wagó, taks mani alión babula mogob pamkolpamdó. + 22:23 Apostolab Tórrmen 23:8 + 22:24 Duterronomi 25:5 * 22:32 Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob, ibü büba ngaen nurrbarinürr, da ibü samu ma arrólako Godón bwóbdü. + 22:32 Bazeb Tonarr 3:6 + 22:37 Duterronomi 6:5 22:39 Ma müsirrga ain bóktan 19:19 ngakanke. + 22:39 Lebitikus 19:18 22:44 kürü Lod wa ⌊Mesayabóka⌋ apónda. § 22:44 Ini bóktanan küp módóga: marüka nidi bóka bamgündako, ka sab blaman ⌊ut-ut ninünümo⌋ marünkü. + 22:44 Wórr Peba 110:1 * 22:45 Yesun amtin bóktan igó yarilürr: Yesu Deibidün büdül kakóm tómtómólórr. Da Yesu Deibidün Lod iade yarilürr?